es
í feladataink
(Folytatás a mult számból) •     „j-ul-n    c «i   »   .      . .
A HELYZET tehát ma, a 30. jubileumi évünk- alabbmf(ban Szőke István szerkesztőnek
^ ben az, hogy á 900 milliós szocialista tábor      ^ ^zept. 2ö-i központi sajtókonferencián adott technikai és tudományos fejlődése nagy léptek-      J^^^^^^^enek szövegét közöljük. kel halad, az eddiginél szorosabb és előrelátóbb
egjüttraüködéssel a legfejlettebb tőkés oi-szá- hogy nagytöbbségünk továbbra is és mindvé-S?}^, í^rí»F^®^,l ^3 J^azdasagi életszínvonala u- gig itt marad — tehát: itt élned s halnod kell tolereset es elhagyását célozzak. Több mint 700 — ezt a kanadai vonatkozást, az életünknek milüó volt^gyarmati népesség vívta ki nemzeti a legalapvetőbb tényét nagyon sdsban javi-függetlcnseget es sok uj tízmilliók harcolnak tanunk, mélyítenünk és szélesítenünk kell Eb-ugyanazert. A tokes országokban is szélesedik ben rejlik a fiatalságunkkal való jobb megérés erősödik az a közvélemény, hogy az atom- tőbb és bensőségesebb kapcsolatunknak a nyit-háborús pusztulással és gazdasági megfullással Ja is. Csak annyiban várhatjuk el a családban szemben csak a békés egymásmellett élés és és a mozgalomban, hogy fiataljaink értékeljék együttműködés nyújt megoldást. a mult és jelen magyar értékeit, amennyiben mi így állunk tehát, amikor a legtöbb tőkés or- «« megmutatjuk, hogy két lábbal és két kézzel, szág uralkodó köreinek nagyobbik része, ha de különösen az eszünkkel és szívünkkel is ben-egymás között egyre élesebben versengve is, a ne vagyunk a kanadai életben —- a gyárban és szorult helyzetükben továbbra is nem a józan a mezőn, a helyi és az országos politikában és észre hallgat, hanem veszedelmes háborús ki- kultúrában, a dalban és a játékban, a szom-sérletekkel keres kiutat a gazdasági válságból szédok között és az iskolában — mindenhol! és általában az amerikai parancs alatt saját- ^-,7^ r'rii7i?t>i?t t ^-t- 1 v j csinálta kelepcéjéből; de ugyanakkor a szocia- E ^^9^^^^ tolunk Kanada súlya es sze-lizmus, a nemzeti függetlenség és a béke erői u-Z-^-^Í a világgazdaságban es politikában, a feltétlenül fölényben vannak, olyan fölényben, ,'^^^^ harcban is. Kanada donto ehet hogy mozgósított egyséjükkel biztosítani tud- a«>*>an, hogy milyen viIag lesz  holnap: hogy
ják az egyetlen lehetséges békés megoldást.
Erre a helyzetre, melyben a tőkés hidegháborús bojkottot bizonyos tőkés erők maguk is keresztül-kassul törik, jellemző a Nemzetközi Geofizikai Év, melyiaek keretében 50 ország 60.000 tudósa működik együtt barátságban és a legjobb sikerrel. De nemcsak a tudomány, a kultúra és sport terén, hanem a kereskedelem, sőt a diplomácia terén is, az ENSz-ben és más-
linl ic A«r.r«^       - __ -ii aKKor a oeKes egymieica, a nemzetKozi e-
tokes világban az e»enallas      'üttmüködés és haladás hatalmas tényezőjévé ^ átTörls szemben es egyre tobb   f^^-^^ ^^^^j ^„^.^^^
« » ^ ladó emberiség harcának a győzelme biztosit-
megmaradunk-e, és hogy a világ és Magyarország is megmarad-e. Ma, az uralkodó körökön, elsősorban a kormányon át, Kanada amerikai csatlósságban vergődik, s nagy gazdagsága A-merika legfőbb támasza -— és igy az imperializmus és háború oldalán jön főleg latba. Azonban, ha már az egyes uralkodó köröknél is fennálló ingadozást a kanadai függetlenség oldalára segítjük a népi harccal határozottá tenni, akkor a békés együttélés, a nemzetközi
JLYEN KÖRÜLMÉNYEK között nem indokolt az. hogy 30. jubileumi évünkben ujabb fellendülést ne tudnánk elinditani lapunk, a K. M. Munkás, és általában a magyar haladó moz-
va lesz — itt és világszerte!
A mai gazdasági válsággal és háboi*us veszéllyel szemben, igy segitnetjük a kamadai és a világhelyzetet az egyetlen megoldáshoz: a "galm^Tk élitlbenTnrre "tu^djurvetTőzn" ború-" Y'^^^béke biztosítása (benne Kína elis^^^^^^ látásunkat, ha csak részben is vissza tudjuk ^? ENSz-be lépese) es a bekes egyuttmuko-szeiezní régi fiatalos és harcos tett-és áldozat-   des kifejlesztése felé.
készségünket, és ha le tudjuk vonni az elmúlt S ehhez eret es kanadaiassagot menthetünk éveknek néhány fontos tanulságát, akkor az itteni elődeink szerepléséből es példájából is, ujabb fellendülés a mai nem veszélyleien és s fiataljainknak 15 jóleshet, ha tudjak, hogy ket nem 15 nehézségek nélküli, de mégis kedvező   év mulya lesz 7o eve annak. hog>' a magyarok
viszonyok között megvalósítható. ^'?^^5?S1^Í1 íi^""^^?^"; o^i^K^^'^i^nn -r^ü   S fr^
Ehhez azonban szükséges, hogy egy kis szem-   e kezdődött de mar 1965.ben 100-ik e>^ordu o-lét taitsunk magunk és a helyzetünk, maga-   J/t ünnepelhetjük «""f^, ^^ogy Kossuth^^^^^^^^ tartásunk és munkamódszerünk felett. dek sikeresen resztvettek kanadai munkasok
szakszen'ezkedeseben!
A 30-IK JUBILEUMI évünkben vagyunk. Har-
viszont sokat le   kell vetkeznünk.
minc év>^el ezelőtt 25-30 évesnek voltunk, A ^^1^7 MULTUmC h baibo ^ogy^t^^^^^^^^ az akkor vagy 60.000-nyi kanadai mag>arság-       gaibol viszont sokat le   kell velkeznunk^^
nak mi voltunk az aktiv és vezető fiatalsága és hogy lapunk es haladó magya^
politikai motorja. Ma 55-60 évesek vagyunk, rokonszenvet es ^efolj^at a leg^^^^^
de a magyarság létszáma több mint 100.000-re gyar rétegekre 7; ^
;iött fel az 1945 és 1956 utáni uj emigrációk- l^y^^t^^^'^'^t^''vÁa^a^^^^^
íleteinvonal uj emelkedései nyomán - -x i|-   f^^^i^^^^ l^^^^iZZm^^^^^ ». ho.r meny
/lásrélől azonban: fiaUljaink há.a^á/ra, '^\fj^^tf::J'^^l^^"..t^t:i vonnekei H életmódja «.Uk.l Icnadaibb kJ- f;^"?/h"^„i;ui"íű.k.
nunk kell. Azonban annak a tcnyne J-tn, hogy kenyerünk javát itt cttü
k az alap-ttük meg, C3
kö/ött a különböző nczet *   l   - u
hogy nc legyünk jó isnacrősok es bar«lok
és a mozgalmi munka itt kezdődik. Mérges nyi« Iáinkat tartsuk a Diefenbákerek, Pearsonok, Keneseiek és közvetlen csatlósaik számára. Az egyszerű emberekkel ugy kell társalognunk és a kényesebb kéixiésekről is elvitatkoznunk, hogy máskor is szívesen szóba álljanak velünk. Ehhez türelem, tapintatosság és nem utolsó sorban jó felkészültség kell, es a legjobb felké. szűltség sem sokat ér türelmes^ embert megko* zelités, jó modor nélkül.
VJONDHATJUK azt, hogy a Munkás olvasó-* * tábora és a Kossuth Egylet tagsága « kanadai magyarság szervesett* haladó magva» gerince. De nem mondhatjuk erre a részben egymásba kapcsolódó két táborra együttvéve sem, hogy ez a haladó és demokratikus szellemű magyarok kizárólagos tábora Kanadában, s különösen nem most, amikor e két tábor mindegyike különböző természetű, de azonos okokból adódó válsággal küzd.
Ott. ahol lapbizottságok és Kossuthfiókok is vannak, de máshol is ebben a nagy országban, bőségesen vannak magyarok a szakszervezeti, farmszervezeti és békemozgalomban olyanok, akik a Munkásnak nem olvasói. A hagyományos egyházi és más polgári kötöttségben is vannak haladógondolkozásu magyaroknak o-lyan százai, talán ezret is, akik nem olvasói lapunknak. És ennek nemcsak ők és nemcsak a reakció, mégcsak nem is kizárólag a prosperitással való megalkuvás az oka, hanem a mi megalkuvásunk és szektás magatartásunk is. Mi és a mi hiveink kell, hogy megmutassák e-zeknek, hogy tájékozódhatnak és aktivizálódhatnak a Munkás és más haladó tényezők terén anélkül, hogy hagyományos kötelékeiket má-ról-holnapra, \agy egyáltalán felbontanák.
El kell ismernünk, hogy sok régi vezető erőt veszítettünk: a visszavándorlás, kiöregedés és elhalálozás olyan tényezők, amiket nem hagyhatunk figyelmen kivül. Ezt nem tudták pótolni azok a derék építőink és hiveink, akik ha nem Js nagy számban, de jónébányan nagyobb felelősséget vállaltak magukra az utóbbi években a régiebbiek helyén.
LEGNAGYOBB gyengeségünk kétségtelenül az volt és az ma is, hogy nem találtuk meg a módját fiatal, ifjú vezető erők és aktivisták nevelésének és bevonásának.
Ha meg kell látnunk — és feltétlenül meg kell látnunk —, hogy helyesebb, türelmesebb és aktívabb magatartást kell találnunk a saját emigrációnk szélesebb rétegei felé, s ha meg kell látnunk, hogy helyesebb, türelmesebb és aktívabb magatartást kell találnunk a két u-jabb, de különösen a legutóbbi emigráció közötti kiválogatáshoz, akkor méginkább megkell azt látnunk, hogy saját gyermekeink, ifjúságunk felé gyökeresen meg kell változtatni magatartásunkat és tanulni sem kell szégyelnünk tőlük tanulni is. És csak ugy, ha megmutatjuk, hogy tanulni is hajlandók vagyunk tőlük, tudjuk azt elérni, hogy közöttünk jól érezzék magukat és hajlandók legyenek osztozni velünk a munkában, a bajban és az örömökben egyaránt.
Fontos látnunk azt ifl,hogy a reakciós klikkek kíjsded hadai — akármilyen hangosak és akármennyi lapot is tartanak fenn dollárzsoldon és bcugratásokon — nem azonosak a szélesebb tömegekkel, még az úgynevezett »menekültek4C között sem. Ezt világosan megmutatták a mostanában rendezett hidegháborús akciók kudarcai, a tömegeket egyáltalán nem vonzó fizetett tüntetési kísérletek is. A hidegháborús hisztéria ma általában keveseknek a kenyere. Még a reakciós befolyás alatt lévők többségének is — ha a béke döntő kérdését még nem is látják világosan — a megélhetés biztosítása és a megszerzett kis vag>'onka megmentése a fontos! £s ebben akarunk mi is segíteni!
Persze ezeket a kijavításokat, a helyesebb magatartást és kezelési módszereket nemcsak híveinknek prédikáljuk: alkalmaznunk kell e-zckct elsősorban a Munkásnak a lapjain. A békeharcnak és az osztályharcnak olyan éber, do mégis tapintatos cs türelmes kezelése szükséges részünkről, amely kikerüli azokat a buktatókat, amelyek ma meg külső egyének és csoportok bevonását akadályozzák.
Meg a saját híveink között is: az öregség éa aránylag magasabb életszínvonal, a fiataloknál a könnyebb és kanadaibb magatartás helyesebb, tíupfiíHatosabb taktikát követel meg tőlünk.
• • *
TJIBAINK és gyengeségeink fel- és elismerése " korántsem jelentheti, nem szabad, hogy jelentse. «z ittesii magyar téren, a többi nemzetiségekkel cs Kanada egész népével elcrt nagy-(Folytatása a 10. oldalon)