1960 j'uliiM 7
MáMABM UAGYAB MUNKÁS
CHINKi MOUNTAIN CUMtOf SCAU WOMLB'S HIMBT FEAK
WANO FU-«HOir
ACHIEVING «íhát nwny had con-sidered impos^ble/ fhreé C3i|nese mountáin climlNsr* oíl Míb^ 25 this year scaléd the suntmit. 6f Mt Evei«8t (Chomo Xungma), from ^the nojrth side. the three are: Waftgr FuchQu^ 25, g^a^uáte of the Peking^ geological üistitüte, who coimés from a peasant fainily; Kon-
CHtr YIN-HUA
8HIH CHAN-CHUN
bu, 27, a Tílíetan soldier; and Chu Yin-hua, 25, a Szechuan luinber^ jáck.
ITie entireexpedition included 300 people and was led by 32-year-old Shita Chah^hun, who is a Mas-ter-of Sporte.
Before liberation, attempts
to
climb C!hina'a peaks~^were occaáo-nally made by wéalthy foreigners but it was ahnost tmknöwn-for any Chínesfe to engage in this sport. Since 1955, mountain climb-ing has grown itt popularity and records have been established both bylmen and women.
KiTfiMOn TEHENEK MÜNCHENI MÍÍDRA
"PARASZTI'tragédia a másik Németországban** — e cím alatt a, közelmúltban feltűnő helyen tudósítást kör zölt a müncheni Adehauer» pái-ti R^v«e cimü hetilap. Ebben ^'megrázó információkat" tárt az olvasó elé a "másik Németország" — vagyis.az NDK — parasztijainak sorsáról, akik — szinte — "elkeseredetten harcolnak a szövetkezetek ellen". Erről ezt olvashatták nemrégen á Revüe olvasói:
"Az elkeseredett- parasztok egy része, kétségbeesett tetteket hajt végre: megmérgezi állatait; Ezt ábrázolják dokumentumfotóink) amelyek^ a rostocki körzetben készültek, ahol a kelet-riéniet rendőrség épp egy ilyen szabotázs körülményeit^ vizsgálja ki ... ^'
A tehénhullákat ábrázoló "dokumentum" és a "szenzációs tudósítás" riiegjelené-se nem várt következményekkel járt. Az NDK-beli lapókban megjelent válaszcikkekből nemcsak, az derült ki; hogy a dökumentumfény-kép nem ld60-ban, hanem 1956-l;>an készült, hanem az is, hogy a, "tett" színhelye, nem az állítólagos rostocki szövetkezei volt — hanem egy Pótzdam melletti, — filmstúdtó. A "megmérgezett" tehenek eleségébé pedig senki sem kevert cianká-lit — á képeken ugyanis szalmával kitömött tehenek hevertek^ a földön . . A kitömött teheneket Rudolf Vo-gel, az NDK-beli DEFA-filmvállalát rendezője ör/3-kitette. meg egy azóta már elkészült játékfilm egyik jelenetében — amelyben é-gyébként valóban elhullott állatokról \,x)lt szó ... A Revwe szerkesztője az újságírói alkotómunka - nem Icülönösen bonyolult formáját ttáíasztotta: egyszerűen kivágott egy kockát az NDK-ban készült Játékfilmből, aláirta a megfelelő szöveget — és ^ szalmával ki-tömöíí tehépbőrből máris a "kollektivizálás - elleni harc dokumentuma" lett . . .
kis
hasonló eset. Egy ízben egy felakasztott hitlerista katona fényképét közölték. A szövege, éz volt: "Csakúgy, miiít ez. a fogságba esett honfitársunk, sok más derék német katona is ilyen rettenetes módón fejezte be életét, a háború utolsó napjaiban." Még mielőtt az olvasók sajnálni kezdték volna a borzalmas véget éit katonát, kiderült, hojgfy az, akit a kép ábrázol, sohasem volt
német katona és a legjobb egészségnek örvend. A kép ugyanis Walter Landengast osztrák színészt ábrázolta, a "Hajnali döntés" cimü osztrák játékfilmben , . ,
A Revue szerkesztője e-gyébként a jelenlegi
LtJKACS TIBOR:
A "BŰVÖS KÖR^^
iOratáfiM BHieUméem, B^áMptxt, MM)
(5)
A iiorc éfén o Sioviefunió áil •..
E harc élén a Szovjetunió éli, mely évek óta fáiadhatatlanol ujabb és ujabb javaslatokat tette a nyug^ hatelmaimflir az atomfegyverek betiltását célzó egyezmény megkötésére. Ez a szovjet politika teljesen független volt a katonai erőviszonyoktól. A Szovjetunió az atombomba és a kísérletek betiltása mellett volt akkor is, amikor nem volt atomfegyvere, akkor is, amidőn az amerikai atomfenyegetéssel szemben, önvédelmi okokból meg kellett alkotnia saját bombáit — s a betiltás mellett ván ma is, amikor, amerikai vélmény szerint is, megszerezte az atomfö* lényt Jellemző, hogy az amerikai áUáspont éppen ilyen következetes, de negatív értelemben. Az erőviszonyoktól f UggetlenOI, Washington mindeddig lényegében a betiltás ellen foglalt állást Amikor a szovjet javaslatok hosszabb időn át nem vezettek eredményre, a Szovjetunió bejelentette,'hogy. egyoldalúan felfüggeszti atom- és hidrogénróbbantási kísérleteit és vár/a, bogy a- nyugati hatalmak is kövessék példáját. E példa kényszerítő hatására, s a békeszerető néptömegek követelésére végre az E-gyesült Államok is vállalta, hogy 1959-ben egy esztendőre felfüggeszti robbantási kísérleteit Ez az esztendő lejárt, de amikor a Szovjetunió bejelentette: vá/íal/a, hogy nem töri meg els&-nek az "atomcsendet'\ s azé a nagyhatalomé a felelősség, ame^ lyik elsőnek folytatja a kísérletekét az Egyesült Államok máf nem merte újból megkezdeni kisérlefeit A békeszerető emberek küzdelmének eredményeként tehát több mint ^gy esztendő óta szünetelnek a hidrogénrobbantási kísérletek. Igaz, a franciák felrobbantották a Szaharában^egy kisebb méretű atombombát, ez azonban olyan széleskörű ellenhatást váltott ki a francia kormánykörökkel szemben, hogy tanulságos- példával
AUTOMATIKUS TERMELÉS ÉS A MUNKANÉLKOLÍSÉG
botrány kapcsán^ azzal védeke- _ , _______
zik, hogy a képet minden bí-1 szolgált arra: mire jszámtthat egy olyah^állam, méfy initeémtő-zonnyal "Keletről" esem- rődve á.népek követelésével, ismét az atomrobbantási kísérletek pészték szerkésztőségükbe, folytatásának útjára lép.
í "^fLmLhlt?nJnIf ^ kétségtelen eredmények ellenére azonban mmd a mai na-
a közmegbecsülésnek orvén-j pig ^^em sikerűit létrehozni a megegyezést a Nagyhatalmak között az atomfegyverek és a vélük végzett ki$érleték^^^i^^^ Hogyan lehetséges ez? — kérdezhetné valaki..— Hiszen a veszélyek annyira nyilvánvalóak - hogy m^ gossá teszik a betiltás sziikségésáégéi^^mvi^A^^ tiltás nyugati ellenzői?
dő lapct . . . egy ilyen szavahihető lapot .
(V. P,)
A béke bízfosítéko — oz ofoiliboiiibo?
A MUNKANÉLKÜLISÉG terjedésével egyidejűleg, automatizálják és egyébként is gyorsítják a termelést. Állandó gondot okoz a szakszervezeteknek, miképen védekezhetnének a már a-mugy is nagyon súlyos munkanélküliség ellen az ' uj szerződések eltérvezésében. Kétségkívül, igazuk yan a haladó szakszervezeteknek.
NAPENERGIA
Az eset persze nem visszhangot keltett a nyugatnémet sajtóban is. A Revue szerkesztőjét emlékeztették arra, hogy e tiszteletre méltó sajtóorgánum történetében már fordult elő
A SZOVJETUNIÓBAN husz éven belül 60 millió négyzetméterre emelkedik a Nap e-nergláját felhasználó vízmelegítő készülékek sugárfelfogó ernyőinek felülete. Ezzel teljesen fedezni tudják a déli vidékek lakosságának melegvíz - szükségletét. A napenergia kihasználása évi 14 millió tonna fűtőanyag megtakarítását teszi lehetővé.
A napenergia-berendezéseket több, mirit 80 millió ember használhatja Közép-Ázsiában, a Kaukázuson tul és más déli vidékeken, ahol az ilven berendezések évente 200 napon át üzemeltethetők.
A \állaIatokban, kolhozokban, kórházakban, stadionokban napenergiával működő vízmelegítőket szerelnek majd fel. Természetesen, sok ilyen vízmelegítő-berendezést szerelnek fel a háztartááokban is. A napenergiával működő berendezések költsége egy—négy év alatt megtérül. .
(Szovjet Tájékoztató Iroda)
Egyes imperialista körök azzal érvé]íiék,^^^h verelret nem szabad betiltani; m^ipti^^
ibé&e fennmaradásánaiic. Áz atombomba ,— állították — "érő-egyensúlyt" teremtett^ melyben a másik atombombáitól, s ez visi^tait ja őke^^ tásátóL Ez azonban hamis és veszedelmes é hogy- az általános atomháboravál^J^
ideig-^ráig viss^startbatla^ még^ndolá^ á táiná-.
dót, de ne feledjük, hogy a háború nem feltétienti^^ általános világháborúként Helyr ^^^^ általános világháború: robbanható kt^lOBn^ NATO-tábornokok kijelentéisei^ja^ legű" összecsapásban taktikai joAxí^^
nak. Ma azönbah taktij^inak, "kishatásunak" tekintenek egy olyian bombát is, mint amilyen Hiroshima felett-robbant, sszáz^ működőén végző gépekkel. | ezer ember pusztulását, további százezer megsebesülését és meg-Többet termelnek gyorsab-( betegedését okozta. Nyilvánvaló, hogy égy olyan helyi jellegű
összecsapás, amelyben ilyen pusztító eszközöket használnak fel, szempillantás alatt általáiios atM>athi^^ "helyi összecsapást'* kirobfoaotÓ teljes felelősséget . .
Az atomfegyverek '"egyensúlya" ■ hs^^
amikor a termelés automatizálása és a mtinkag^orsitás elleni védekezésül á rövidebb munkahetet jelölik meg. Rövidebb munkaidő több munkásnak biztosithat munkaalkalmat
Soha annyit nem költött a nagyipar korszerű gépekre mint napjainkban. Izgatott, vad törekvéssel hajtják ki a kapitalisták a munkásokat az iparból a termelést ón-
ban kevesebb emberrel.
Hiyatalos ^ bevallások szerint is 62.000 munkással kevesebbnek volt munkája ez év májusában, mint a mult
év hasonló időszakában. Sok | melynek mindkét serpenyőjében egyenlő suIyu nitrogliceriht, egy köze van a munkanélküli j rendkívül v^zélyes robbanóanyagot tartanak. Az egyensúly
munkások reménytelén hely- fennáll, de elég egy vigyázatlan mozdulat, s minden a levegőbe
zetéhez az automatikus ter- repűt De távolítsuk csak el a nítroglícerint, s kiderül: az egyen-
melésnek. Ezenkívül maga- súlyt iires.serpenyőkkel is fenn lehet tartani. Éa mennyivel biz-
ra az iparra és bányászatra tónságosabfo így! A háborút elhárító leghatásosabb módszer te*
is rányomja a bélye*»ét a hát mindenfajta fegyver^ de különösen a^ atomfegyver betil-
profit utáni rohanás. Renge- tása és megsemmisítése^ az általános leszerelés megvalósítása! teg pénzt költenek^ munka- ——-
sokat kiszorító uj géPek Lgyre kevesebb munkásra
megszerkesztéséhez szuksé- legg szükség. A r€gi bányák-ges kísérletezésekre. h,an és gyárakban hasonlóan
Az ércbányászok és ol- alakul a helyzet. Verseng-vasztárok szakszei-vezeté- nek a nagyipari társulatok nek (MMSWU) kutató ín- egymással a szakadatlan tézete szerint az Intematio- termeíésgyorsításban. Ezéii nal Nickel Co. évi 67 millió kan szükség arra, hogy dollárt költ önmüködéses szakszervezeti egység jöjjön termelésre alkalmas gépek létre az országban, nehogy létrehozását célzó kísérleti a munkásság erejének fél-
munkákra. A következő esztendőbén állítólag $75,000,-000-t fordít majd erre a célra. A munkairam felcsigázá-sa és munkásokat feleslegessé tevő automaták segítségével rohamosan emelkedik majd az INCo jövedelme.
Uj bányákban és gyárakban, valamint irodákban
daraboltsága miatti erőtlenség megfelelő védelem nélkül hagyja ^a dolgozókat a kapitalista profitéhséggel szemben.
Vegyünk egy másik példát. Kanada két vezető vasúthálózatát birtokló Canadi-an Natíonal és Canadían Pa-cíTic érdekeltség 30.00a
munkást csapott el 1956 ó-ta. A munkások létszámának cs(ökkentése 1952-ben kezdődött. Ez' évben az au-toihatikuer termeléssel majdnem minden nagyobb vasúti gócpont irodáiban kísérletezni fognak. Egyes helyeken áz irodai alkalmazottak leépítését már végre is hajtották. W. T. Wilson, a Canadían National Railways alelnöke jelentette: "Kevesebb és kevesebb emberre lesz szükségűnk.*' Aztán hozzátette: "Csakis, ugy te-: hetjük hasznosabbá a termelést és ugy ..eszközölhetünk, nagyobb megtakarítá* sokat és lehetünk veraeny* (Folytatása a 11. oldalonl