4. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1967 december 7
MAGYAR Ptó
AZ IDÉN nyáróp július 25 é«^^~ élmé- tak, készségesen hallgatták be- BUDAPESTEN, a Kossuth augusztus 2. .között Kanadában^ nyem az volt, hogy megláthíit- számolómat a magyarországi e- Klubban tanácskozott, tíz pr-járt dr. Martha Tibor debrecc- tam: Kanadában élő magyar seményekről. «zág szakemberei az idegenfor-ni református püspök, a Ma- testvéreipk ugy illeszkedtek be- — Azt is megállapíthattam, gaknl propagandáról, az egytitt-gyarországí Református Egyház le az ottani életbe, hogy közben hogy kanadai magyar testvére- működés bővítésének lehetősé-Zsinatának elnöke hazai sajtó- nem felejtették cl szülőföldjüket, ink körében egyre nagyobb az geirőL
ban megjelent beszámolójából anyaegyházukat. Érzehnileg, a érdeklődés Magyarország iránt. Megállapították: 1967, a tu-
vettük a következőket: szivükkel ragaszkodnak az óha- Ennek a felébredt érdeklődés- yfzmus éve ujabb rekordot ho^
r-c^én «£h4Wtr «o«A* éaif őrzik a nek egyik jele, hogy nagy szám- zott Rendelkezésre álló adatok
1, JLÍ^ JS^^í^^ iSs" magyar nyelv, a magyar kultu- ban* kezdenek hazalátogatni a - szerint évente több mint 14 mU-
hettem Kanadában, hiszen első- ___a-, xr„w-jAiw.« ai« «.o«,,o^«ir ^-.u... „^.„-íi, - tfiix«kk,k ái.
sorban azért látogattam el á távoli országba, hogy részt vegyek a Református Világszövetség Végrehajtó Bizottságának torontói illésén. Az alkalmat fel-
rá legszebb kincseit és hagyó- Kanadában élő magyarok.
mányait. Ez az élmény igen fel-
Azzal a benyomással tér-
emelő és bátorító volt számom- «tém vissza Kanadából,* hogy az
ra.. ■
lió ember utazik a különböző államokba. A budapesti találkozáson ya-
A kanadai magyar refor-használtam arra is, hogy érint- mátusok is megünnepelték a kezesbe lépjek a kanadai ma- magyarországi Református Egy-gyarság képviselőivel, elsősor- ház megalapításának 400. évforr
ban az ottani magyar református egyház gyülekezeteivel. A vendéglátó kanadai egyházak vezetői lekötelező módon és
dulóját. Ismeretes, hogy ez a megemlékezés idehaza, Magyarországon a Zsinat jubileumi ülésének keretébén, külföldi testvé-
minden eszközzel segítségemre reink részvételével ment végbe.
voltak abban, hogy találkozhassam Kanadában élő magyar test-vércfnkkel.
Köztudott dolog, hogy Ka-
Gondolom az is sokat mond,, hogy a kanadai magyar refor-
ott élő magyarok becsületesen és lamennyi résztvevő hangsülyoz-keáiényen dolgoznak, munkájuk ta, hogy ma már nem elég az gyümölcsét élvezik. Többségük általános tájékoztatás, az embe-— talán kivétel nélkül mindnyá- > rek azt várják, hogy egy-egy jan — ugy állják meg helyüket országról vagy nagyobb üdülő-a kanadai uj életben, hogy köz- területről részleges képet kap-ben hűségük, szeretetük és ra- jaliák, olyan prospektusok áU-gaszkodásuk töretlen maradt szülőföldjük és az anyaegyház iránt. A kapcsolatok erősítésének lehetőségei megvannak. Mi a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy Kanadában élő
EZ IV NOVEMBER IfS
janak ' rendelkezésre, amelyek segítségével cl tudják dönteni, hol - töltsék szabadságukat, hoÍ találkozzanak a legkedvezőbb körülményekkel.
Dr. Nagy László a magyar Országos Idegenforgalmi Hiva-tal osztályvezetője is arról beszélt, hogy számolni kell az uj jelenséggel: az emberek egy-egy ütazás^során most már nem egy, haheih "több országot keresnek fel: így nagyobb arányú együttműködésre van szükség. Jogos az a kérés is, hogy több magyar nyelvű kalauz, , kiadvány jelenjen meg.
Á statisztikák szerint az idén novenaberí-ig 3,871.936 külföldi kereste fel Majgyarországot.
Készül a fejfpc mohó
• p •
ZENTAI János muzeológus
nadál^n jelentős magyar csoport él, — a népszámlálási adatok szerint több mint 120.000. Nagyrészük protestáns, református, akik aktivan részt vesznek az egyházi életben. Különösen hálás vagyok dr. Pokoly véreinknek és most is szeretném László lelkipásztor testvérein- hangsúlyozni: mélységesen saj-
mátusokat e kiem^^^^ református ' atyánkfiai «^^^^^^ többéves kutatómunkával min-
rnSSSöfSSen^^ ^^""^^^
«-x«fXff« «,Aif„ff« „ Tro«o/ifi szeretetét — fejezte be.nyi-
szontotte es méltatta a Kanada- ij.i.r„„„4.Aj. -d—*.u- rpjv,«„ 1^
,____ ___u« latkozatát dr. Bartha Tibor re-
ban élő magyarok munkáját, be- formátn*; nüímök
csületességét, kitartását, hűsé- íor^atus püspök.
gét.
járt be és az Ormánság, a Zse-lícség, a Kapós-völgy, a Sárköz temetőiben 3.000 faragott fejfá-
Eimondtam kanadai test- l-millió ouf'é forgalommal ssáifiol oz OFSzág
A MAGYAR Közlekedéstudo-
nek, aki meleg szeretettel vett náljuk, hogy eddig nem létesül- mányi Egyesület tanulmányoz^
körül, sőt meghívott torontói gyülekezetébe igehirdetési szolgálatra is. .Ugyancsak neki kö-
tek erős kapcsolatok a Kanada- ta az egész ország közlekedés-ban élő magyarok és az óhazái fejlesztésének időszerii kérdésereformátus egyház között. En- it Dr. Csanádi György közle-
kell azzal, hogy nem is olyan sokára Magyarországon is egy--millió gépkocsi közlekedik. A közlekedési zavarok elkerülésére mindent meg kell tenni, s
szönhetem, hogy a torontói ma- nek igen sök okát sorolhatnáhk kedésügyi miniszter kifejtette, már most foglalkozni kell azzal.
gyár lakosság több kiemelkedő személyiségével is érintkezésbe léphettem, ök szerveztek számomra találkozást, melynek keretében beszámoltam a magyar-
föl. A legdöntőbb valószínűleg hogy a városi közlekedés ^—ugy hogy a nagyvárósokban az egy-
az,_hogy a kanadai és magyar tűnik — ma már problematiku- re nagyobb számban megjelenő
kapcsolatokat az általánosnál is sabb, mint a nagy távolságú személygépkocsikkal. szemben is
jobban megterhelte a hideghá- közlekedési ágak fejlesztése, s vonzóvá kell tenni a tömegköz-
boru időszaka; örvendetese és a felmerülő kérdések megoldá-
országi egyházi életről, az uj reményteljes viszont az, . hogy «a rendkívül sürgető.
társadalomban élŐ népünk örö- nyitott szívvel, meleg szeretettel A városrendezésnek és a köz- nyehnesebb utazást lehet terem-
meiről, gondjairól, terveiről. és igen nagy megértéssel fogad- lekedésfejlesztésnek számolnia teni. '
lekedést, amivel a belső városnegyedekben gyorsabb -és ké-
ről készített fényképet. A felvételeken hagyományos, jellegze-.tes elemeket őrző, ember- és csó-nakalaku fejfákat, az őshaza és a honfoglalás idejére utaló kopjafákat és a törököktől átvett — turbános alakot utánzó — gombos fejfákat örökített meg. A fejfák egy része hasonlóságot mutat a török és ugor népek
Volga-menti temetőiben található fejfáival, másik része pedig a IX—X. századi magyarság hitelér© és temetkezési szokásaira utal. V
Zentaí János célja a teljes magyar "Fejfa-monográcia" elkészítése,' amelyhez felhasználja a témakörhöz kapcsolódó korábbi forrásmunkákat, s a sárospataki református kölíégium gyüjte menyét. ^
Tisztelt Szerkesztőség!
. Szeretném, ha újságunkban leközölnék két országban szerzett tapasztalataimat. A Kossuth Betegségélyző Egyletünk mult nyári csoportjával mentem Magyarországra és meglátogattam Csehszlovákiát is.
Az első három hetet Magyarországon töltöttem.
A Ferihegyi repülőállomást a nyugati világ repülőállomásainak legszebbjei közé sorolom. Nagyszerű repülőtér, remek é-pUletek. Korszerű berendezés.
A vámvizsgálat egyszerűsége éa gyors üteme meglepett A vámvizsgálat után találkoztam Hamiltonból Magyarországon hosszú ideig látogató barátaimmal, Biharyval és Fűrdősékkel. Vártak ott ránk más égj'kori hamiltpniak is, volt Kossuth-ta-gók éa két ismeretlen rokonom. Esztergályos László és felesége Marika. A régi barátokkal nem volt Időm beszélni.
Budapestről rokonaim Miskolcra vittek. Másnap bejártuk a várost A kirakatokból nem hiányzott semmiféle életszükséglet Vásárlóközönség sem hiányzott. Kérdőleg fordultam a sógoromhoz, hogy az utcák nekem ugy tűnnek, mintha sok lenne itt a munkanélküli.
— Dolgozik itt mindenki — mondta a sógorom, — de sok itt a turista.
Nézegettem az épületeketSok fizlet elején láttam elhanyagolt festést Több épület falán láttam az 56-oa események nyomait, a szégyenfoltokat.
Másnap kirándultunk Tapolcára, a u?2y^erü barlangíür-
KÉT ORSZÁGBAN LÁTOGATOTT
dőbe, amely ajándék mindazoknak, akik meglátogatják Miskolo vidékét
A következő nap Lillafüredre, Horthy volt 301 szobás kastélyába mentem. Ezt Horthy születésnapjára kapta ajándékul érdemeiért, hogy oly sok proletárvért kiontott rémiuralma a-latt.
Voltunk az avastoronyban, kilátóban, boros pincékben, ahol jó néhánya pohár bort cigányzene mellett fogyasztottunk és nótákba kezdtünk.
Sok uj bérpalotát láttam. Meggyőződtem róla, hogy Magyarországon igyekeznek megoldani a lakáskérd^t.
Sógoromnak Salgótarjánon, il-. letve Karancsberényen 4 férjes lánya"^él. Okét is meglátogattam. Velük is sok helyet meglátogattam.
Kérdeztem rokonaimat: mi a foglalkozásuk? A Vízi Józsi sógor módiász. Keresete meghaladja a havi 3.000 forintot A mészáros sógor is jól keres, de szeretne Amerikába jönni, finnek van szép autója, ö Tarján-ban mészáros. A Tibor maszek borbély, de nem szól a rendszer ellen. A Sándor erdész. Kétezren felül keres. Az ötödik sógor, a-Pali, a vasgyárban dróthuzó. Közel havi 3 ezer keresete van. Saját háza van, nagy kerttel, ba-romfitenyészettel, és még a tsz-től is kapnak valamennyi földet Itt nem hallottam panaszt
Később Nagyfüredre mentem. Ez nagyközség. Itt a Fodor sógorral bcGzé'gcttem.
—- Hát sógor, most mondd meg, hogy jobbra vagy balra tartasz? — mondta — mert a-szerint adom meg a tiszteletet
— Hát Józsi sógor, ha még nem—tudtad a rokonoktól — mondtam neki — akkor most tüdd meg, hogy a Bóján sógorodnak még az apja is baloldali volt
— Most már tudom, sógor — mopdta — én is baloldali vagyok. Átöleltük egymást. Ekkor találkoztunk életünkben először.
— Milyen a helyzeted? — kérdeztem.
— Nekem panaszra nincs o-kom — mondta — de az egészségemre volna okom panaszkodni.
— Nekem se valami jó az e-gészségem — mondtam — de a-zért benneteket meglátogatni hazajöttem, mert már nem va-gj'unk 25 évesek, talán most látjuk egymást utoljára.
— Mennyi a njnigdijad?
— Az egy kicsit kevés. Van neki is sertése három,
mint a többinek, és szárnyasai is, nagy kertje és kap hozzá egy hold földet
Bocsnád község volt soron. Július 30-án bucsu volt Vigadtak a népek régi szokás szerint. Ittak, táncoltak. Panasz itt se volt, Ifj. Novák^ sógor kocsija szépen haladt velünk másnap a Mátra hegység felé, és 300 méter magasságlmn terül el a mesés Mátraháza. Ott a Napsugárfürdőben ugy éreztem magam, mintha uj szivet kaptam volna az üde hegyi levegőtől. Szépséges üdülőhely ez. Érthető, hogy
szívesen jönnek ide a betegek. A berendezés pompás. Kanadában ehhez hasonlót nem láttam.
Innen utunk Egerbe vezetett, ahol szintén láttam sok jót és szépet, tiszta uticákat, a régi nagy bazilikát A régi rendszerben ez a templom főpapi fészek vol{. Ma múzeum. Sohasem fogom elfelejteni, amit ott láttam.
Innen strandra mentünk, áztatni magunkat meleg vízben. Van ott 4 medence. A víz hőfoka mindegyikben különböző. Itt meghűltem alaposan, mert éppen akkor elhüvösödött az időjárás, az öltöző meg igen naesz-sze volt A közeli öltözők tömve voltak üdülőkkel.
Kőrútunkról hazaérkezve az Irénke édesapját kerestük fel tanyán." ö juhászgazdaságban van.
—- Hát Józsi sógor — kérdeztem — hogy van megelégedve az uj rendszerrel?
-r- Hát Barna sógor van mindenem amint látja, csak egy nincs.
— fia az mi? — kérdeztem, mintha nem tudtam volna..
— A földem, amit be kellett adnom a közösbe. Ez mind az enyém volt
Mutatta a területet, ami mind az övé volt
— Most másnak kell dolgoznom — mondta tovább.
— Aztán mennyi a keresete?
— Az éppen nem rossz. Három ezren felül keresek havonta, de meg is dolgozom érte.
— Kanadában még jobban meg kellene dolgoznia érte — mondtam neki. /.
Amikor a földet emiitette, a könny épp, hogy ki nem pergett a szeméből, öltözete a sógornak nem különbözött az enyémtöl. Jó ruhában siratja a magántulajdont
Innen másnap átkeltünk a Tiszán, öhatpuszta, Kacs, Telekháza. Itt először találkoztam a Barna sógorral. Derék, tiszta, ősz juhászembér ő, de vig ember.
— Kedves sógorkám, csak-
hogy az életben még egyszer láthatlak. Erre aztán iszunk egyet.
Itt, sajnos, a látogatásom csak 4 órát tarthatott
—~ Hát hogy van megelégedve a mai rendszerrel — kérdeztem.
— Kedves sógor, nincsen panaszom. Hat gyerekem van. A lányok férjesek, a fiúk nősök. A Pista, az a tsz-ben gépész és lakatos. Elsőrendű, Még Pestre is fel kell neki menni néha gépet ide hozni javítani. Kimentünk széjjel nézni, hogy lássam, hogy áll a sógor jószágilag. Elsőnek egy nagy boglya szénát láttam. Kazalnak is lehet nevezni. Láttam két tehenét, 1 tinóját és hat fekete sertését. Mutatta, hogy ez a kettő kell neki levágásra, a többi meg a g> érékeknek. A koca már tele van jövőre.
— Tudsz-e danolni, sógorkám? — kérdi poharazás közben.
— Hát már hogyne tudnék. ö kezdte rá, hogy "Juhász 1^
gény, szegény juhász legény-De aztán olyat is dalolt., amilyeneket én sohasem hallottan'-Egyszóval: itt sem volt panasz. (Folytatása a jövő héten)
