i IS ennek aa Jelentősége, n csak az e-kongresszus 5ágaínak,-A Szség, de az még mesz. ogy valóban legyen. Sok íll telepite. 3 mindenek-íket kell ne-^anunk őket idolkodni. S lezebb. Erös tek nélkül aeg sem tud*
i kommunis* egészen fiákét a tsz-ek után vettek berek politi-ég nem elég ezelőtt nem nmiféle sze-(litíkai okta* az volt,hogy ták az ujsá> ertek, rádiót ük, érzéseik Őket, mi a-juk, hogy az £ legyen, tu-milyen hol-Most ezek-1. oldalon)
061 november 0
KmABAt urnYÁE mvmm
M, oldtas
EURÓPA BÉKESZEBETő népei aggodalommal és jogos felháborodással látják, hogy német földön, Nyugat-Németországban, ismét o-lyan fejlődés megy végbe, amely veszélyezteti a békét és a népek biztonságát.
A nyugatnémet kormány nukleáris felfegyverkezési és revanspolitikája annál is inkább izgalomban tartja a népekét, mért ezt a politikát azok az érők foljrtátják, amelyek Európát és az egész világot már kétszer taszították gyilkos háborúba: a Nyugat-Németországban ujjá-
Nyugat-Németoi-szágban megakadályozták és megtiltottak a Német Szocialista Egységpárt létrehozását Nem engedték meg azt sem, hogy népszavazás döntsön a háborús bűnösök javaínak kisajátításáról. A kartelleknek a potsdami .
verkezés és végül is több mint 43 millió halott es ícimondhatatlan pusztítás, rombolás Európa valamennyi országában.
A NÉMET HAZAFIAS erőknek a fasizmus és az imperialijta háború ellen folytatott harca a nemet fasizmus uralmának szörnyű évei alatt a német történelem hősi fejezete. Ennek a harcnak az élén a kommunisták állot-
egyezményben előirt felosztására csak latszatmtezkedéseket tettek, a valóságban átszervezték, azaz fejlődés és konkurrenciaké-
tak.
1935.ben
gyélc ocsmány tevékenységük későbbi folytatását. Különösen az amerikai imperialisták töre-
a Német Kommunista Párt a
éledt német imperializmus erői. A Hitler-eTle- Msszéli konferenciáján felhívta a német mun-neskoalicióbanrészt vett népek nem azért hoz- kasosztalyt és valamennyi antifasisztát, hogy
tak mérhetetlen áldozatokat, hogy ma, tizen- *®i'emtsek meg az egységfrontot és kovácsolják
hat esztendővel a második világháború befe- össze az antifasiszta ellenállási harc széles arc-
jézése után ezek az agresszív erők harmadszor vonalat. Ezt a felhívást követve harcoltak kom-
■ fenyegessék életüket. Bár nem kétséges,hogy n^upstak és szociáldemokraták, ateisták és is-
—lu.-, u««w.wjíi, „uA^AiA^^^^i. „_u tenhivók, munkások, parasztok és értelmiségiek
fcunióban az kat követelt
amely óriá ipar fejlesz-
nem tudta zfogyasztási :eket idézett yleteinek ki-
reálmunka-or a szocia-par és a me-t korszerű tette a közlekedésének
ai
ban a mun-yolása mel< [tak a gyár-:Ölcs6nök és ramló anya-séhez sztik-lek ezek a )ssze a szo-zocializmus ►k belső for-itott szocia-sen oldják hez szüksé-
problémá;
a nemzeti dialista ter-Iása.Ugyan-mállásának íenfelhasz-szágok kö^i >tt hitelek!
3sitás a vir: a Szov-Bchnikai és lott ország sípar létre-Brditásokat iéz szükse-dekében^a volt szűk íetén. it megváló-ges eszko-alísta gaz
IS , „ _ . —
amennyiben egy harmadik világháborút robbantanának ld,á német imperializmus és militarizmus megsemmisítő veréséget szenvedne, mégis egy üj népgyiikolást eleve el kell hárítani. Európa népei jogosan tartanák igényt békére és biztonságra. > .
A Német Demokratikus Köztársaság lakossága és kormánya, anaely'* az imperializmus és a militarizmus kiirtásával egyszersmind a háború gyökereit is kiirtotta, elismeri a népeknek ezt a jogos igényét éö légfőbb feladatát a béke fenntartásának előségitésében látja. Éz a törekvés a szocialista társadalmi rendszer jellegéből fakad: ebben a rendszerbén nincsenek olyan osztályok és rétegek, amelyek anyagilag érdékeltek a háborúban ;e társadalmi rendszer célja az, hogy az egésss német népnek jobb életet és biztos jövőt teremtsen.^^^y /
AZ ELSŐ NÉMET murikás-parasztállam, a Né-^ met Demokratikus Köztársaság megalápitá-
elleni támadás gócpontjává alakítsák Némétor-'szágpt. \■
Ezért akadályozták meg a békeszerződés megkötését Németországgal; hiszen békeszerződés hiányában nyugodtan tevékenykedhettek azon, hogy a nyugatnémet imperializmust és mílítarizmustismét feltámasszák, megerősítsék és a demokratikus fejlődést egész Néníetor-
az illegalitásban és még a koncentrációs tábo.^|^^^^ rokban is azért, hogy elhárítsák a második ^i- ^ ; : . ■
lágháboru fenyegető rémét és megdöntsék a fa^' Amikor Németország keleti részében • " , . . - ö meoio, a nyjgatnemetorszagival homlokegye-
nest ellenkező, demokratikus fejlődés egyre inkább éreztetni kezdte hatását a nyugati övezet-
siszta zsarnokságot. Az antifasiszta harcosok közül sokan életükkel fizettek bátorságukért. Harcukban az a meggyőződés vezette őket, hogy az imperializmus és militarizmus Németország és az európai népek romlása és pusztulása,, és hogy a német nép boldogabb életét csak" a demokratikus és békeszerető Németország biztosithatja.
A SZOVJETUNIÓ és a Hitler-ellenes koalíció népei szétzúzták a hitleri fasizmust: ezzel létrejötték az előfeltételei egy demokratikus Németország felépítésének. A hitleri állam megsemmisítése után a haladó és demokratikus erők azonnal hozzáláttak, hogy az életet uj elvek szerint alakítsák ki. Ezeknek az erőknek az élén a kommunisták és azok a szociáldemokraták álltak, akik hajlandók voltak le^-oniii a mult tanulságait, és Németország keleti részé-
sa a német nép haladó erőinek azt a szilárd elhatározását fejezi ki, hogy határoziottan és véglegesen a békés építés és a többi népekkel való békés együttműködés litijára lépnek.
Az NDK megalapításával levonták és megvalósítják azt a történelmi tanulságot,^ hogy a német nép csak akkor építhet magának békés és .
biztos jövőt, ha az imperializmust és-a mílíta- metországnak biztos alapot építenek. Támasz-
rizmust gyökerestől kiirtja^ végleg kiküszöböli, kodtak a yilág.népeinek akaratára is, amely ki^
A német nép haladó "erői. amelyeknek élén fejeződött a Szovjetunió, az Egyesült Államok,
ben, 1948-~49-ben teljéssé tették Berlin és Németország kettészakitásátjés létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot, mint külön államot. Ezzel azt akarták elérni, hogy a német imperializmus és militarizmus régi hatalmi területének legalább egy kis részét megtartsa, s innen újból elkezdhesse agresszív politikáját. Adenáuer, aki 1933 előtt is több izben bizonyságát a^ta szeparatista beállitottságáhak és aki a fasizmus éveiben befolyásos "őrangyalokkal" rendelkezett, egyenesen alkalmasnak látszott arra, hogy ennek a csonka államnak az élére állítsák. Az imperialisták és a militaristák nem csalatkoztak Adenauerban.
Adenauer kancellársága alatt demagógiával és terrorral olyan militarista és klerikális rendszert építettek ki Nyugat-Németországban, a-
ben a munkásosztály egységes pártjában, a Né- ^X^^^^ met Szocialista Egylégpártban tömökltek.^^^^ |^^^^ Munkájuk megkezdésekor nemcsak a békés fej.
lődésre való erkölcsi jogukra támaszkodtak, ha-r nem el is voltak szánva arra, hogy az uj Né-
mindig a munkás-osztály állott, már a mult év században e cél elérésére törekedtek. A német népnek az imperializmus és militarizmus elleni harca olyan névékhez kapcsolódik, mint Kari Marx és Friedrieh: Engels, AoigustBebel és Wil-helm Liebknecht, Kari Liebknecht és Rosa Luxemburg, Ernst Tháelmann, Wilhelm Pieck és ^Iter Ulbrícht.^^^^^^^^^^^^^^^^^.
Mennyi szenvedést kerülhetett volna el nemcsak a német nép, hanem Európa többi népe is, ha a német imperializmusnak és militarizmus-
Nagy-Britannia és Franciaország által aláirt potedami egyezménjrben.
a revansizmus, a "Drang hachOsten" ugyanúgy állami politikája lett a hatalom bonni birtokoisainak, mint 1945 előtt a német fasizmusnak. Jelenleg az agresszív nyugatnémet imperializmus és militarizmus épipugy fenyegeti Európát és az egész világot, mint 1939 előtt; Ennék a Nyugiat-Németor-szágből kiinduló, a békét fenyegető veszélynek
Mk nem sikerül újra főleg a£ amerik angol és a francia imperialisták jóváhagyásával es Jamogatásával faelyréálUtania hatalmát es folytatnia embértéjen. kalaiidorpolitik^
Ennek az okmánynak a történelmi jelentősé- „j felidézéséért a nyugati hatalmakat ter-ge kiemelkedően fontos a nemet nep Joyoje a felelősség, szempontjából. Meghatározza az uj, békesze- « ♦ «
rető és demokratikus Németopzág kialakítása-NYÜGAT-NÉMETORSZAGIVAL ellenkező nak alapelveit, megpedig^a következőképpé^ ^^gbe Németország keleti ré-
«A szövetségesek lehetőséget a^^ a történelem ta-
mémet népnek, .hogy felkészüljön a^Ta,^hogy^n^^ és levonták a szükséges következte-
életét demokratikus es hckes alapokon epitse^^^^^^^
itjjá. Ha a német nep erőfeszítései szakadattö* teljes egyetértésben^ a fasisztaellenes demok
^MIKOR A Német forradalmi munkásosz-rr r!?^ 1918 novéinÉerí fidején, J^an Liebknecht szavát- követve, elhatározta, jogy^kisajátítja a nagyérdekeítségek és a nagy-hirtokosok tulajdonait és megalakítja a szocia-1^ köztársaságol^á jobboldali szociáldemok-íata vezetők HindenbÜrggalléptek szövetsége re,a reakciós - ' ' ' ' ' " - —
kel vezették f élre. Az Ébért-^cheidémann kor-
ratikus rendszer megteremtése során megfosztották politikai és gazdasági hatalmuktól a fasiszta és militansta érőket, és ezzel felszámolták az agresszív, imperialista hódító háború
nul e cél elérésére irányulnak, adott időben le-* betővé válik majd, hogy elfoglalja helyét a világ szabad és békeszerető népei kőzött.
A német militarizmust és nácizniiist kiirtják
és a szövetségesek a jelenben és .a jövőben köl- okait. A Szovjetuhió készséges segítségével és
csönös meígegyezés alapján más intézkedéseket támogatásával az akkori. szovjet megszállási
ié hoznak, mnelyek szükségesek ahhoz, hogy övezjetben olyan demokratikus államot kezdtek
Németország soha többe ne veszélyeztesse felépíteni, amely a népben gyökei^^
szomszédait vagy a világ békéjének fennmara- A Német Demokratikus Köztársaság megala-
dását." kitásával a német nép demokrátikua jés haladó
A győztes hatalmak egy speciális szervet is erői a^ egyesült munkásosztály vezetésével o-
céápátolrkat^^^ létrehoztak, a külügyminiszterek.tanácsát, s a lyan államot teremtettek, amely, mint a^^^^^^
mirakássáffét demagóg Ígéretek- többi között azzal bízták meg, hogy készítse potsdami egyezmény megszabja, erejét a békés
ri„l * « ,1^^,?^.—- elő Németország békés rendezését, azaz a beke- munkának szenteli.
niany, amely hatalomra lopózkodott, olyan^ szerződést. Hyen módon valamennyi feltetele Az NDK kormányának politikája a lakosság
szolag foiTadalmi Jelszavakkal müit "A szo- megvolt annak, hogy a nemet nep végre olyan akaratara támaszkodva es az egész nemet nép
cialízmus menetel", lefegyverezte a munkássá- útra lépjen, amely megfelel^ történelmi adott- érdekében, teljes felelősséggel,a szocialista^é-
fot és megakádálvii7t» " —-'-^'-"-^ ii.ntyoflr<»9í<»tí»si»n haladva. tiífiísrA. Mmindpn tiAnoel való békés eűrvüttmu-*
junkerek! A németi
St ^ köztársaság idején megkezd-
je-* ha^,[^^ előkészítését: A weimari köztár-
flm^i ----^reakció felvonulási terepe lett,
jaely 1933-ban magáhojz ragadta a hatalmat, megteremtem. ^ nemet munkásosztály forradalmi részének a
lalhátta volna helyét a békeszerető államok sorában. Az uj, békeszerető Németországot azon- _------- . , ^, , - ^ ,^ - ^'4.
ban csak Németország keleti részeben lehetett azzal a sürgős kéressél fordult a nyugatnemet
egyesülése; és a béke megőrzése Európában. 1951 március 2-án az NDK Népi Kamarája
hősies harca lyrÉG AUG SZ
ifesek ünnepélyes aláírásán a potsdami. e-
szövetségi gyűléshez: terjesszenek közös javaslatot a négy hatalom elé, hogy tűzzék az 1951 márciusában Párizsban tartandó külügyminiszteri értekezlet napirendjére a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítésének és alá-.
igs?"^^^^*^ Párt által vezetett uuisies
S7ftÍMj ""^^ veréséget szenvedett á Német k^o^xk. ^^^^.^^—'"^,»„+í: i,öf«ímaTr
|2ocialdemokratá gyezmény alatt, amikor a nyugati hatatoiaK íöf ^^ása folySn.^aItík^é^aS^^^ írásának kerdeset.^^
^zközökff . Ifiába hang2u>tt el a^émet Kommunista P^ BzJkség^ a potsdami egyezményben 5^ az^ előkészületeit^ ^általános, szabad nemet
\^em%^eztS^^^ab^^%^ ^Itoz4ikatJdvég^asé^ ^í^*«=^5!f5SÍ?^
lény« konSáciáa Spok;: a fegy^ ám szoc^öiictofea: í 1^^^
^5^*^eztetése:' 'íBStter "'íí'sezmenv;.* h-tsnfiattá
(Folytaiba au 10. oldalon)