Olt-
A VILÁG KOMMUNISTA PARTJAINAK VEZETNI KELL A HARCOT A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELtm
fi
3«í
L Fasizmus és á forradalmi válság érlUődése
A fasizmus a nyilt .terror dik--.553,  taturája a legreakciósabb sovinjsz ¥^ ta elemeknek a finánctőke szolgá-^     latáhaxi.A fasizmus próbálja meg-szilárditani a kítpitalíslák monopő liumát a fél-burzsoákkal szemben. A' fasizmus növekedése és hatalom ra jutása Németországban és más kapitalista államokban a következőket jelenti:
A. Hogy a forradalmi válság szé les tömegek elkeseredettsége nő a tőke ellen.
B. Hogy a kapitalisták továbbra nem képesek diktatúra nélkül parlamentáris módszerekkel
megtartani a burzsoá demokrá ciát, nagy általánosságban. C-   Továbbá hogy a burzsoázia demokráciája a politikában a parlamentáris módszer belső politikáját hátráltatja (a proletariátus ellen való küzdelmében) éppen ugy, mint külpolitikájában. D.  Hogy, szemelőtt tartva ezeket tőke kénjrtelen nyilt diktatúrához folyamodni és a népekbe soviniszta érzést Oltani, hogy külpolitikai terveiket keresztül vihessék (háborút, imperialista terjeszkedést).
A fasizmus a burzsoá demokráciájának méhében fogamzott ipeg.
A fasizmus mint ilyen, a burzsoázia szemében arra hivatkozva, hogy megmentse a kapitalizmust a dögrovástól, csak arra való, hogy a munkásság harcait leszerelje és elhitesse velük, hpgy a szociális demokrácia fog rájuk várni a fasizmus uralma alatt. A valóságban nem más mint a töke erőszaka a munka felett A fasizmus taiegerősödésének lehetőség© attól függ, hogy lesz-e a proletariátusban bátorság ellene harcolni vagy nem.
Amig a burzsoá pártok az egész vonalon beleértve a szociáldemokráciát, hajlamos a fasizálódásra, amig a burzsoázia nyílt diktatúrája ez a hajlamosság nem lehet minden pártnál egyforma, ezért e pártok között nézeteltérések, jönnek majd létre afelől, hogy a fasi-zálódást miként hajtsák majd végre. Bizonyos burzsoá csoportok gyakorlatilag a szociálfasiszták, a kik az ő gyakorlat cselekményeik ben, akik soha nem avatkoznak bele a munkásokat űldözőterror-ba. fflorgalmazzáka parlamentáris
nint
in-
ert
r-
akarják törölni a megingott régi burzsoá demokráciát és ugy akarnak fasizálni, hogy megalapozzanak azonnal egy nyilt fasiszta dik taturát és megszervezzenek ennek támogatására hatalmas rendőr terrort és egyéb fasciszta bandákat Hatalomra lépvén a fasizmus félretol és fölbomlaszt minden más burzsoá pártot, mint pl. Olaszországban, Lengyelorszáf^n és Németországban. A fasizmiusnak ez a politikai monopóliumáért va-|||^ ló sóvárgása megerősíti minden-£g|^ ^ széthúzás szellemét az u-ralkodó osztály között, ami a bel ső ellentmondásokból folyik ki.
A szociáldemokrácia a burzsoázia fő propaganda eszkS>ze.
Németországban a fasizmus u-raiomra jutása leleplezte a német szociáldemokrata partot az egész világ előtt. A- proletariátus 1918-ban történt véres összezuzása ő-ta, keresztül árulásokon, sztrájktöréseken, koaliciós kormányokon, Hindenbingért való Bzavázásojcon a szociáldemolo^ia együtt mókö-dött a fasiszta bandákkal. Éz i rekprdja röviden a német Szocíáí' 1^ demokrata Pártnak, á II. Intema-cionálé    vezető pártjának.
A Szociáldemokrácia folytatgá a' szerépét abban a játékban, amit á hiírzspáziá parancsol neki. Propagandát kifejteni a burzsoázia fasiszta diktatiirájáért. A burzsoázia parancsára harcot kell nekik folytatniok a pirpletáriátns érd^ kei és a Szovjet :XJriió;eUOT^^ teni kell nekik a burzsoáziát sib-ban, }u>gY & Isa^^ meghosisza^^ ^munkásság égysi^ megbontsák. 'Á
éx a párt vészit: egységességéből; ;A szociáldemokrata munkások ra-^díkalizálódnak és mindég sörflbben znék' ö882«". a^ szpdál&isíszták-Bizpnjrps: fásis^
'; mennpir fei Tn«^'r^^|rí«■l^T1lflk
feles és háiróm In--ipnÜIékat. ■ Trpcky és azecfe irradalmár néni megakadályozni a^ szociálde^ munkásokat abban, hogy UJenek konntiniiistii: inun í»<«;Mmak dacára^ hogy min a. Rotzkysták, - n^^^í'fisokatil
és képtelen visszaállítani a kapitalista stabilizációt, hanem ellenkezőleg, segiti még tovább gyengíteni a kapitalista közgazdászat mechanizmusát diszorganizálja a pénz rendszert, az állami költség-1 vetést, az állam csődbe megy ési még mélyebbre sülyeszti az agrár { válságot) mind világosan mutatja j ki a kapitalizmus alapvető ellent-1 mondásait. '
Ilyen körülmények Jcözött min-| den kapitalista állam fejleszti há-, borús iparát kimondhatatlan méretekben és mindent, amit csak lehet, beállít a háborús készülődések szolgálatába. így teremtenek mesterségesen "keresletet",r^de mind az, amit eloállitanakeme; kereslet folytán, a pusztítás szolgálatába fog állni. Próbálnak keresletet te-reniteni inflációval así -Eígyesült Államokban, Angliában és Japánban és titkos infláció van Németországban, ami a mult évben egyes iparágakban egy kis élénkséget i-dézett elő- Ez az élénkség természetesen a, háborút szolgálni tudó iparban, acél, vas, alumínium és kémiai valamint a textil iparban állott be. De ez a föllendülés a pusztítást célzó spekulatív termelés magával hozta a másik oldalon sok munkaág teljes kipusztulását. Stagrnál a termelés, az építkezési gépek gyártásánál és azoknak a gépeknek a gyártása, amely minden fogyasztó használhatna a názakban (mosógép, varrógép, por szívógép, stb.). Ezek nem vezetnek másra mint-egy még nagyobb zavarra a finánctőke körül, amely a kapitalizmus általános válságát megerősíti
A' dühös küzdelem külföldi piaco kért, gyarmati piacokért, máris föl vette az aktív nemzetközi közgazdasági hábonf formáját.
A Szociáldemokrácia helytelen becslése a krízisről.
Ennélfogva az a szocíáldemokra ta nézet, hogy a jelenlegi világállásban a kapitalizmus máris e-redményeket ért ^1 helyzetének megszilárdításában, hogy., megtalálta .azt az utat, amelyen meg fog tudni' birkózni az általános válsággal, teljesen helytelen. Az a megkülömböztetett fasizálődási forma, melyenk első hullámai elsöpörte a forradaln^ válságot és hagyott maga után egy részleiges stabilizációt;   Ebből   a részleges
A Világ Proletárjainak Vezérei-A Kommiinista Intern. Politikai Bizottsága
O. KUÜSINEiV
O. PIATNITZKY
D. MANULSKY
V. lÜNw
WM. PlECK
Internacionálé fölhívását és sza^f'- l '^r*, %
botálta az egyesült Hábóm' E|le-" ^ %$.
nes mozgalmat, meJy magíndult ' i
Amsterdamban és Parisban. Akkor-i '^A'l íi
is az imperialistáknak adta préda-   '> m
jára a szociál-dempkrácía a mim'-, " ,-Ví>^ í ; kásságot; akkor is elárulta a pro- " l M^' i lotárlátust, ,   ,."/V;
1 A XlII.-ik Plénum fölhívja ií: I munkásságot, hogy   semmit sem
hagyjanak megmozditlanul, hogy a
-zociál-demokrata munkásságot
incKnyerjék egységfrontba —- még^ ' rkkor is. ha a szociál-demokrátá
fék^r vezetők azt elienzik, A Plé-i rium teljesen jáváhagyta azokat a •' I ha'á.o_atokat, amit a kommünÍ3-> I la Pait   Xéir.utországban hozott, , li<í,'y. a part munkájának irányvöíia-"
lat mígszabja. A Plénum elismeri^'
azt a hősies küzdelmet, amit a
Kommunista Párt Németországban
j
\ 1 ' V:,
mm
akik a növekedő fasiszta terror kai. Lengyelországban és Bulgá-rendszerrel egy végső megütközés-1 riában a szigorú terror ellenére a re készülnek. Spanyolországban' városokban és a vidéken egyaránt már is megvannak az összéütközé, tömegsztrájkok folynak és a mun-sek a forradalmi és az ellenforra-1 kasok mindnagyobb száma ismeri
formát, amikor fasizáhtí akarnak. , , ,    . ,.
A fasiszták azonban teljesen d-. stbilizacioból, ^amelyet a kapitális
ta világ birtokol, móst megy át a forradalmi' krízisbe ami mázis meghatározza bizonyos perspektívák fejlődését. így a fasizmusét és a világforradalmi mozgalom fejlődését is.
A legvadabb terror ellenére amit a burzsoázia munkába állit, hogy elnyomja a forradalmi mozgalmat, nem képes, akkor, mikor helyzete megingott, hosszú ideig niegfélein-liteni az előrehaladott dolgozókat attól, hogy akcióba álljanak, sőt az állandó ellenpropaganda, még több munkásban felébreszti a mtm kasok törekvései iránt való érdeklődést, így jönnek át a szociáldemokrata inunkások a kommunista mupkások soraiba. Uikor a burzsoázia fölismeri ingó diktatúráját a fasiszta alapon, hogy egy Bzilárd kormányformát teremtsen a jelen körülmények között, hogy megerősítse vezetését nemcsak az osztályterorral, hanem! olyan elemekkel is, akik szeretik a muhká-sókat bolygatni, -nem riad vissza semmiféle korrupt törvénjiíeizés-től, Bxai viszont a munkások közt növeli a burzsoázia amuery is meggyorsított elpusztulásának lehetőségét 8 ezzel á szociáldemokrácia pusztulását is. Végül, mikor a burzsoázia próbálja egy támadó háborús  politikával inegerősíteni külpolitikai   helyzetét, ahelyett, ho£^ ezt megtehetné, még nac^obb egyenetlenséget támiaszt jaemzet-közileg és még közplebb hozza a kapitalizmus'végleges elptisztnlá-sáiiak elkerűihetetlehségét.
i. A foriadLpJM éHelőaése^
E ténynél ibgva tehát opporta-nista tévedés volna^meg nem látni az objektív fohadalnü válság érlelődését;: a.kapitalista világban A kapitalizműsbeii
dalmi csoportok között. A4 Egyesült Államokban a tömegsztrájkok hulláma söpör végig. A munkások mindig határozottabb módon lépnek fel a burzsoáziával szemben, követelvén a krízis megszüntetését. Németországban a proletariátus gyűlölete folyton emelkedik, bár most kissé rejtett formában. Itt mérhetetlen energia gyűlik most össze a forradalmi tömegekben. Egy uj forradalmi fölkelés már is készülőben van. Németországban a feszült helyzet alatt a munkások viszonya szorosabbra fűződik a szomszédos csehszlovák munkásokkal, nemkevésbé az oszt
el vezetőjéül a Kommunista Pártot. Romániában a munkások bar-rikádharcokat vivnak a fasiszta elnyomókkal szemben.
Ugyanakkor a világproletáriá-tus fővédvára a szovjetek hatalmas földje a győzelmes proletariátus hazája, ahol ara törekszenek, hogy ez az év legyen a nehézségek utolsó esztendeje és emelni lehessen a mimkások életszínvonalát olyan magasra, ahol még nem volt soha ezelőtt oroszföldön. Ezek a győzelmes szocialista törekvések és eredmények lelkesítik a világ-proleátriátusát hasonló dolgok elérésére. Megerősíti a tömegeket for
rák, belga, holland stb munkások-Iradalmi küzdelmeikben.
11. .mperiúiista készületek uj IiáLorura
A bm-zsoázia bizonytalankodva nézi, hogy a válságból bizony nem találja meg a kiutat és a nép nyomora niindég nagyobb méreteket ölt. Ezek az állapotok oda hajszolják őket, hogy a kiutat egy háború megintditásában keresik. A nemzetközi viszonyok arra engednek következtetni, hogy uj háborúk előestélyén vagyunk.
SZOVJET KINA NAGY FORRADALMI TÉNYEZŐ
negyedik Internaiionáléba és * dacára; hogy ánámdŐMi le-á; szwvjtA éllehes rágahnai-érős; különbség és áz !m-i éUénségeskedé^^ a Unió ^en. óúndégf i^Sii.
A szociáldonokráeía; befolyá--hanyatlik. A n. Internacionálé tíny lett.
válság érlelődik, , gazdasS^üá^ is politikailag: is KDé éz senimikéiiea :sém; jelenti azt, hogy 'et • az érle-lődés magától folyik és minden ^ntaJiMu nélkül. A fdrr^^ lelődésnek ez a folyamata szám-
talanszor hátráltatva van a reakció elkiéséredétt; támadásai miatt. A forradalmi fejlemények: ugyanakkor, i mikor előrehaladnak, hátrafelé is mennek. A kérdés az, hogy mennyi idő alattít^^ re ment; kapitalizmust a ; munkásság kivágni ányeregb£3, amely össze tud fogni és hátat tud fordítani az áruló szociáldemokraták nak a Kommunista Párt vezetésével. • ■...■ A jelen körülmények kőzött az apótok minden egyes kapitalista országban a^ végsőkig feszültek * ■ i /munkásmozgalom minden ^országban egyenlővé válik f« .jobb Jdléme iván, mint bármikor ezelőtt. Háború van Kínában, intervenciós háború éa ^fomida-lom. Japánban fs emelkedik gyor-
Egy uj világháború lángjai már magasan lobognak a keleti batáron, A Japán militaristák fölsar-karityuzvá érzik magukat egy háborúra annál is inkább, mivel az egész világ burzsoáziája a belső ba jok miatt nem mer beavatkozni Ke leti "térhóditásába.A Koumintang kormány segítségével megakarja egészen hódítani Észak-Kínát és aztán a Szovjet Mongólia lenne a következő meghódításra. A British imperializmus is kinyújtja kezét Kína keleti tartományai felé; Tibet és Szechawan felé. A francia impe rialisták pedig kinyújtják kezűket Yunnan félé. A Japán katonai klikk ugy tünteti fel a dolgot, mint ha Kínát megakarná menteni a bel ső pusztulástól, az agrár és imperialista ellenes forradalomtól. A Ja pán. Amerikai és British imperialisták a Koumintang kormány há-tamögött állanak, hogy a IV.-ik hadmüvelet sikerüljön a munkások egyedüli kormánya a kínai Szovjet ellen. A Szovjet forradalmak győzelme Kínában; a partizán háborúk győzelme Mandzsúriában; a forradalmi erők növekedése Japánban és a Kolóniák népének szabad, ságáért való küzdelme, uj egységfrontot teremt az imperialisták elleni küzdelemben. A szovjet forradalom Kínában nagy tényező világforradalmi szempontból,
SZABADJÁRA ENGEDETT EL LÉNPORRADALOM U. S. S. B. ELLEN.
A Japán militaristák felszólítják a. német fasisztákat és angol imperialistákat, hogy engedjenek szabadon egy ellenforradalmi háborút, keléről és nyugatról a Szovjet-Unió ellen. Megakarják kísérelni a szovjet területek elfoglalását. A Japán fasiszta militaristák már provokálnak is, hogy egy háborút lehessen megiiiditanl a Szoy Jetek földje ellen,_JIgxanakkor a német fasiszta bandák felszólítják a, világ burzsoáziáját arra,, hogy fogadja el a német mintára a szovjet eszmék elleni küzdelmet. A német fasizmus ügynököket küldött már ki minden orazágba. Anglia vezet, mint főszervező egy szovjet ellenes ■bábomra. így elvette a franciáktól a főszervező szerepet egy Szovjet ellenes háborúra.
A; Szovjet Untó azonban sikereket ért "cl' abbaiijiogy a népdc érdekében   a   békét mindezideig prezerválni tudta. A Szovjet Uníő a háborús készülődésekre békeajánlatokkal felel. (UJ meg uj raeg-nem-támadási szerződéseket köt és uj országok elismerését vivjá ki.) Ma a béke egyedüli mensvára a Szovjet-Unió. A Szovjet Unió ma az egyedüli erős állam; mely a többi belső bajokkal kfizködő gyen ge államokat visszata|:tja attől, hogy egy habomba kezdjenek. A megerősödött Szovjet hátalom és a meggjrőngOlt kapitalizmus há^ 1>oroiá;Nnem jelenthet győzelmet az
eszme ininiár az egész világ dolgo zóinek rokonszenvét váltottat ki. A Szovjet Unió ezen elhatalmasodása mégnagyobb gyűlöletet kelt a burzsoá államokban az urak részéről,
FASISZTA NÉMETOR^AG, MINT Fö HÁBORÚS PROVOKÁ-
^,TQR-
A fasiszta kormány Németországban a főszerepet játsza egy háború kierőszakolásában Európa; ban, Dancingban, Ausztriában, Csehszlovákiában és a Balti államokban'.   Versaillesi békeszeírző-
kapja. Mindenkor készek a háború mellett tűntetni azzal, hogy az idegen árukat bojkotálják és általános sztrájkba mennek azok behozatala ellen. Azt figyelik, hogy mit mond a Nemzetek Ligája valamely állam ellen és ők aszerint készülnek a háborúra. Ugy akarják föltüntetni a dolgot, mintha ők boökottál-nák a német fasiszta árukat, de ugyanakkor megtorlást végeznek azokon a munkásokon, akik igazán tiltakoznak a német fasizmus ellen. Az alatt az űrügy alatt, hogy ök szervezkednek a fasizmus és háború   ellen,   tulajdonképpen a
Szovjetunió ellen készülnek föl.
A burzsoázia megszeretné hosz-szabitani a töke uralmát egy uj háborúval és egy ellenforradalmi kampánnyal a Szovjetunió ellen. A nemzetközi proletariátus főfeladata a széles munkás tömegeket mozgósítani ezen tervek ellen, hogy az alkalmas időben a töke uralmát megdöntse. Csak egy erős Bolsevik! küzdelem és fölkészülés tudja az adott alkalommal a győzelmet a mimkásság részére biztosítani, amikor a jövő háború idején a forradalmak végig fognak söpörni az egész világon.
111. A Komniunista Pártok feladatai
EIbben az állapotokban, amikor a forradalmi válság érik, amikor a burzsoázia uralmának határidejét kiszeretné nyújtani, amikor a tömegeket a fasizmus számára szeretné lecsapolni és azt szeretné, hogy a tömegek a fasizmus oldalára álljanak, a Kommunista Pártnak az a feladata, hogy ezeket a tö megekct megszervezz^ arra, hogy a burzsoázia uralmát felforgassa és azok diktatúráját és elnyomó po litikáját egyszersmindenkorrá sírba tegye.
A.)   HARCOLNI   A FASIZMUS ELLEN
A kommunisták kötelessége: Mindennap konkrétan kimutatni a tömegek között, hogy ő ellcn-vsége a sovinizmusnak és barátja a nenizetköziségnek. Az imperialista országokban tiltakozni kell a Kolóniák! elnyomatása ellen. Az dések helytelenségének ürttgye a-' alárendelt nemzeteknek leljes füg-latt egy uj Európa méretű háborat getlenséget kell követelnie, a kom fog kierőszakolni, amiből a német münístáknak , tiltakoznia kell az imperializmus nyerni szeretne, imperialista térhódítások ellen és Egy imperialista blokk van készű harcolni kell a népek önrendelke-lőben Francia-Olaszország között, zési jogáért. (Felső Szilézia, Saar igaz ezt jól megcsinálni nehéz fel- vidék. Észak Csehország.) Nyíltan adat lesz az ellentmondások miatt, ki kell jönni a kommunistáknak amik a három imperialista hata-' Ausztriában, Danzigban a sovi-lom érdekei körül felmerülhetnek, nizmus ellen, amelyet ezen helyek
vezetői nem feleltek, vagy visszautasították az egységfront fölhívást a burzsoázia elleni harcokra. Ez az a párt, mely a rábora idején a tiiunkások egységét megbontotta és akkor is elutasította a Ill.-ík
A Plénum teljesen jóváhagyj.'. 'v'-JK^. azokat az intézkedéseket ámélyéí'''5S?í®S ket 1933. április hónapban • a Köz-^-í: Slff
Plénum figyelembe vette ánéötót^PSiii kommunisták bolsevíki küzdelmét ■ a fasiszta diktatúra ellen.
IV. Feladatunk ajtömegek megszervezése és a Kommunista Párt megerositése
Európa egy puskapor raktár, mely bármely pillanatban felrobbanhat.
Ugy az amerikai, mint az angol imperialisták nyitott szemmel nézik a háborús jelenségeket a távol keleten. Tudják jól, hogy a távol keleti csatározások 'előjátékai egy nagy borzalmas világhábora-nak, mely kifog ütni azért, hogy eldöntsék kik legyenek a világ föltétlen urai.
A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA A FASIZMUS JOBBKEZE
Jyévén a s» zocdem párt a fasizmus jóbbkeze, semmihez sem ragaszkodik ami a munkások érdekeit védelmezi az imperialista szán dékok ellen. Semmi akadályokat nem vet a burzsoázia terveinek keresztül vitele elé^ ami a Szovjet eszmék kiirtását célozza.
A   Japán szociál-démokrácía ^együtt a. különböző szervezetekvezetőivel követi Avaki generálist, aki azt hirdeti, hogy Japánnak elkeli foglaíríí Kínát, hogy azt civilizálja. Ázsiát meg azért kell elfoglalnia Japának, hogy szocializál ja. Angliában a "Nemezeti Munkástestvérek" együtt haladnak a konzervatívokkal: és segítik diadalra vinni az angol imperialisták terveit. Az angol munkáspárt (Labor Party) becsapja a munkásokat folyton azzal, ,hogy képviselőkét kell a munkások részről többségbe a parlamentbe ültetni, hogy valamit a munkások számára elérhes senek. így áz imperialistákat semmi ; veszély nem fenyegetheti. A francia szocialisták (ahogy a szocialisták Lengyelországban és Cseh szlovákiábaii) hirdetik a "Nemzet Szent Szövetségét" . Hirdetik az előjogot a munkásoknak a "Demokrácia" megvédésére. Hirdeti a német ^ fasizmus elleni védekezés szükségességét és a háborot Német ország ellen, yiszöni a. német szocíáí demokraták  a parlamentben
munista mimkások ellen. (A Reichstag felgyújtása Németországban) Serkenteni kell a munkásságot egy általános harcra a politikai 'Szabadságért és bekell vinnie a forradalmi munkát a rabszolga telepek munkásai közé., föl kell szólítani a munkásságot, hogy hagyja el a fasiszta szakszervezeteket és csatlakozzon egyenként, vagy tömegesen a forradalmi mun kásszakszervfizetékbe. Közé kell menni a fasiszta szervezeteknek és ott is forradalmasítani a munkásokat. Lehetnek kommunisták tag jai bármely szakszervezetnek és igy e szakszervezeteken belül lesz nck képesek kifejteni munkát a Kommunista Párt előnyére.
c) A földműves munkásság sze raébe.n már föltűnő a burzsoá igazságszolgáltatás gazságait lékeli leplezni; ki kell mutatni a munkásoknak, hogy milyen elbírálásban részesülnek a gazdag földbirtokosok az adózásnál a szegény földművesekkel szemben. Konkrét esetekkel kell nekik saját tapasztalataikból bebizonyítani a kétféle bánásmódot, amiben a fasiszták a gazdagot és szegényt részesitik; be kell menni a fasiszta földműves szervezetekbe és az elégedetlenséget fölhasználni arra, hogy a munkásoknak megmagyarázni a bajok igazi okát. Meg kell szervez nünk a mezőgazdasági munkásságot, hogy az is önállóan legyen képes harcolni proletár érdekeiért. Föl kell oszlatnunk a vidéki fasiszta organizációkat és ezek be-fol.vása alól ki kell hoznunk a föld niüves prolétárságot.
Harcolva a.háború elllen, mér most kell elkészülnünk arra, hogy ha mégis kiüt a háború, azt átformálhassuk polgárháborúvá. Minden országban megkell ezt ten-B.) HARCOT A BURZSOÁ KOR-, akkor meglesz rontva a bur-
MÁNYOK   FASSIZÁLŐDÁSA ÉS s^soázia háborús gépezete.
HÁBORÚ ELLEN |     ^ fokozott agitálás mellett a
I Kommunista Pártnak minden ere-Kíméletlen harcot kell indítani i jével oda kell hatni, hogy önálló
erős szervezeteket építsen ki a vasúti munkások, tengerészek, rakodó munkások Között, akik képesek lesznek annak idején megakadályozni a gyilkolószerek szállítását az imperialista háborak szolgálatára. Demonstrációkat kell szerveznünk a katonai gyakorlatok ellen. Fölvilágosító és tanító munkát kell végezni a katonaság között ís.
A XIII,-ík plénum fölszólít minden munkást az egész világon, hogy önfeláldozóan dolgozzon a Szovjetunió megvédésében az imperialistákkal szemben. Készen legyen minden. munkás megvédeni a kínai forradalmat és a Szovjet hatalmat az imperialista erők ellen.
C. KÜZDENI A SZÓCTáLDEMOK RÁCIA ELLEN, EGYSÉGFRON TOT SZERVEZNI ALULRÓL.
burzsoáziája ápol s ami melegágya a háborúnak. Tiltakozni kell a német burzsoázia fasizmusa el-len,mely azon a címen vindikál ma gának jogot az uralomra,hogy meg akarja teremteni az "Uj Németországot", vagy a harmadik nemzet imperialista uralmát-
Széles körben népszerűsíteni kell a Szovjetunió nemzeti politikáját, a nagyszerű gazdasági szociális és kulturális eredményeket, amiket elért a Szovjetunió dolgozó népe az októberi forradalom óta.
az
nyíltan sisavaztak amellett, hogy Németországnak terjeszkednie keU.
keu.
Ugyanekkor a második S» ams-terdani Internacionálé a programját folyton változtatja obzeriiít; hogy mit kíván a burzsoázia. Mindenkor készek ugy cselekedenl hogy a munkások érdekei helyett a burzsoázia érdekeit miegvédjék, némkOIönben előkészülnék arra; Jhogyha egy. hábora fit ki a legna-
ugynevezett "demokratikus" kormányformák fasiszta hajlamos ságaí ellen. Félrelökni azt a hiedel met, hogy a fasiszták uralma elkerülhetetlen, hogy azoknak előbb utóbb kell, hogy uralomra jussanak. Nem szabad alábecsülnünk azt a tempót, melyei a világ burzsoáziája fasizálódík és nem szabad alábecsülnünk a habom nagyon közeli veszedelmét. Nem szabad a K. P.-nak a harcban passzívnak lennie.
Óvatosan meg kell magyarázni a munkásságnak a politikai és gazdasági  rabszolgaságot, amelyben vannak és, meg kell velük értetni, hogy a fasiszta diktatúra a nyomort megnem szüntetheti, mert a fasiszták nem szocialisták, ahogy azt azok azeretik-magukról elhitetni; nem képesek ee^y jobb társadal-n)i rendet behozni, mert ők nem mások, mint a tőke talpnyalóí. A kommunistáknak védelmezni kéli a munkásokat, mikor a szakszervezetek azokat becsapják: Szervezni kell aj- munkásokat a munkás sajtó támogatására;; klubok, munkásdemonstrációk megszervezésén kell   elől jámC   Sztrájkokat kell szerveizeni a bérlevágások ellen éa szervezni a munkásvédelmi ligákat a munkások jogainak in^védésére a burzsoá terror bandák ellen. ; ; A' fasiinna^ elleni küzdelemben a fcbmiinunisiáknálc kell: ; a.) .Kézdéményezetii a védelmet a mindennapi poítíkai harcokban a munksokért, kezdeményezni .kell neki minden helyen a fasizmus elleni BzervezkedÚBt,' ellene kell 'be-r szelni.mindenütt iiá! fasiszta diktatúrának,. amely 'elnyomja és becsapja a doígozókái. Lekellr leplez nie a. fasiszta demagőgiát, amit
Ezen alapvető kötelességeinknek, hogy eleget tegyünk, követnünk kell a kommtmista párt utasítását a gyáraknan a szakszervezetekben és mindenütt, ahol a mun kásság érdekei nagyon gyéren van nak képviselve. Ainíkor a munkásság a munkaviszonyok ellen türelmetlenkedni kezd, a kommunistáknak köteleségük követelő Jelszavakkal a munásságot vezetéssel ellátni. Jgy megkezdheti a párt bárhol is egy kommunista munkásmozgalom megindítását, amikor megkell. mutatni a munkásságnak, hogy a bajokból véglegesen kijutni nm lehet csak forradalom utján. Ez a következőket jelenti:
a. y Amikor agitálunk nem kel| eltakarnunk a kommunista pártot á munkásság előtt, inkább megkell nekik a Párt igazi arcát mutatni, mert a Párt mindenütt a munkások mellé áll a harcokban, demonst rációkban és minden tömegakciókban.
b. ) A pártnak megkell mozgatni mindent, hogy a muhkásiság har ca a lehető, legrövidebb időn belül határozott fordulatot tegyen és hogy a munkáság polítikaüae^meg kapja a kellő felvilágosítást azoktól a sejtektől, amelyeket a pártnak meg kell alkotni a gyárakban. Ezeknek a sejteknek kell a mindennapi harcokban a munkásságnak po litikai vezetést adni.
c. ) Bekell menni a reformista szakszervezetekbe és lékeli leplezni a munkásáruló és félrevezető politikájukat. Világossá jíell tenni a munkásság előtt a csaló fasiszta keresztény szakszervezetek aljas munkáit. Lekcll leplezni az opportunista politikai kalandorokat a Plé num utasítása szerint.
d. ) Kikeli fejlesztenünk egy tömegmozgalmat és fáradhatatlanul harcolnunk kell a munkásokért, hogy társadalmi biztosításban és tisztességes segélyben részeűljenek minden hatósági kerületben,
c.) Meg kell erősítenünk á' forradalmi munkásmozgalmat nemcsak a városokban, hanem a vidéken is. Harcot kell indítanunk a nagy földbirtokosok ellen és nép-szerűsiteni a Szovjet kollektív gazdálkodás eszméjét. A harcokat elszántan vivni az elnyomott földműves szegények gazdálkodók érdekeiért. Elleneznük kell a gazdagok minden indítványát, mert a-zok nem szolgálhatják a szegények érdekeit, A nincstelen farmmunkások megszervezését is nagyon fontosnak kell tartanunk, valamint
a   félproletárok megszervezésé: sem szabad elhanyagolnunk,
f.) Kikeli fejlesztenünk a:ir&^i.^rf<p:>s§^ női csoportjait, akik őnállóán'^-;í?fí'S^ nak politikai veztést adni abb.ín a. ' Í' esetben, ha a férfjs távol kerülnek azoktól ahol szervező munkájukat végezték.
nagy tömegszervezetté kell kifej- ; iíj leaztenünk; véget kell vetni az' íf-
g-) Az Ifjú Kommunista Ligát   • .» -íAí
; íf. 'ífxí
juságí csoportok  elszlget^&étték;'í$f^^ . A fasiszta ifjúsági szervezeteket ' föl kell keresnünk, éa föl keU őket világosítanunk. Kiizdenünk kell ai^ ;^ ■ f §| i ifjúság katonai kiképzése ellen;:.ÍAfSif^ | pártnak kötelessége a legmesszebb , " " }t i menő támogatásban részesíteni az "-/tXJ^ ifjúmunkások forradalmi   munka-  • ' ját. Az ifjú kommunistákat kell tanítani arra, hogyan iszervez- ' / '"c'fl' hétnek sejteket az iskoíákbap és gyárakban. ■^-■■■i:S.M^^^'
FEGYELMEZETTSÉG ES HARCI :
■   KÉSSZBNLÉT        ' ^^--^^^^^
A XlII-ik Plénum hangsulyozr. ; ;;va,|í za, hogy időnként szigoro eHenör-tot, hogy bármikor
alkalmas lé- ;/.} ;
ban és megkell erősitenünk ápárSs^^^ i zéseket kell végrehajtanunk'epárt
gyen fegyelemezetten jó mpnkátv:(ög!||| ,
végezni minden egyes .páitta^;j|;ii®3^ |
A kommunista pártnak kikeli     r'íá;' J
képezni harcos kádereket, amelyek ,
a föld alatt dolgozva visszaverni ké    ' '
m
, akik hivatyati-IÍKSS a tömegekkel V ■ :;'vSV;|^ fenn, vezessék
rezzenek tömegszervezetekkel, a:'S'^iífE' I föld alatt dolgozó szervezetek mun ' . í kaja alapján. -■:'[ |
Csak a Párt szervezeteinek é-lénksége, mely mindenütt sejteket szervez a párt munka végzésé párt frakciók azok, akik hívatva vannak arra, hogy kapcsolatot tartva fenn, vezessék a mozgalmat titkosan, de életké  /; '-.ÍTía^ pesen. ' ■   ;'::-'-'^:s:f ;||^
Keresztül hajtva ezeket & ,Íql-L::.:'fi^£0Q datokat, a kommunistáknak rr/;;^ :í kell teniii mindent, .hogy kihas;níV":' ■ :';i$§-jon minden töirvényes és nem i:-: ' : •V';'<í?;? vényes lehetőséget arra, hogy /: fejlesszen egy nagy népmozgalm ., >• a Párt v ezetése alatt. ' -■.^-■?Ji!S:ÍÍ3iÍ|ÍM^ A XlII.-ik Plénum fölhívja -       " ' " Világ Kommunista Pártja: minden kímélet nélkül írtóbadjára tot indítson az opportunizmus ellen' Enélktil a harc nélkül a K, P. rcr _     ^ -i^^; lehet képes a munkásság igazi v:'' zetője lenni, képtelen . egy •\cJIyení?;SSis|^ harc nélkül   amunkásság harcait ^"--hifÁ
ílhivja a
győzelemre vinni s Szovjet hatal- •.':r'"-'S%
mat teiemteni, <"-,,-(vJÍ^
V. Harc a forradattmi kivezetőutért
A szociáldemokrácia ellen folytatott harcokban a kommunistáknak kikeli mutatni, hogy a szocí-ál-'Semokrácía csődbe jutása és á II. .Jntemacionálé bukása elkerülhetetlen volt. Amidőn óvatosan fölvilágosítjuk a munkásságot á szo-cíál-demoikraták képmutatósködá-sa és árulása erről a munkásokat megkell   bizonyítékokkal győzni, hogy a szocdem párt vezetésével csak a nyakukat szegik s csak ha átjönnek a kommunista párt vezetése alá, lesz nekik garancia arra, hogy amiért harcolnak azt. mégis
A XIIL^ik Plénum elfogadta az angliai Független Munkás Párt (Independent Labor Párty) elnökségétől Jött egységfront fölhívást. A Szbvjpt Unió felhívást intézett és egységfrontra hiyta valamennyi
A
lessége tárni
forradalom
utat. A kapitalizmust egy csapásra elsöpörni csak forradalommal lehetséges,
Jláreot kíméletlenül a fasisz-■lÍr"a"8Zociál-fasÍ8zták ellen, akik a kapitalizmus beteg életét sokféle orvosság kiírásával akarják meg hoRBzabitani. A tömegeknek bekell bizonyítanuk, hogy a kapitalizmus gyógyíthatatlan; pusztulnia kell. Ennélfogva, amig a kommunista védi a munkásokat minden követeié seiben, kell hogy állandóan a mun-
a Szovjet Unióban-megszünt a ka-. ''írfA pítalista ■ ■ országokban   mindenütt,:" -'^^i^j.
jelenlevő anarchia hátráltatása, mert nek' irányítása meUett a termelésS xí«»Íp f folyik a szovjet munkások közgaz-dászainak tervei s a tervek a' szof' /'; Xf-l'^^'
ké-
cialízmus fundamentumán szülnek. A Szovjet proletár ma, vagyis az ország minden mün kásságnak   egy   nagy szervezeté s ennek a hatalmas szervezetnek kezében van a hatalom is. és ezért': kásság szeme előtt tartsa, hogy ezek ugy temeínek, fiófiy vagyb-;f/||; szenvedéseinek és a ;kapitalisták mik áUandóan nagyobb éa; étféke^':0i}0 ■ által reá mért csapásoknak addig scbb legyen miáltal - --—-      ^ -vége nem lesz, amig a munkás-) kásság általános Jóié Ság minden erejét összeszedve á, ró emelkedik; ugyanakkor
1
sága részére; eltörölni a kapitalizmust, elvenni a földbirtokokat; a- bankokat, gyárakat, bányákat; közlekedési eszközöket; megsemmisíteni az egyházakat és a királyi koronákat. ' _
ÉLNÜNK  KELL A SZPVJETr ' UNIÓ PÉLDÁJÁVAL
kásság az, ame^.más onzágbkbán' l^tegkieUv::^^^ a munkás