TJSSOLINI AFRIKAI FRONTJA az Ausztria határán lévő Brenner-szorosig terjed, amióta Ethiópia császára, Haile Se-Á elűzésének szorgalmazása mellett Habsburg Ottó főherce-••jrrekszik a trónra emehű. Hőst ami háborús veszedehnet idéz elő Afrikában, ugyanaz ■ a2t Európában, ami aztán jel lesz az imperialista mészár-
^ imperialista farkasok lexikonában nincsen szabály, amely tana, hogy az egyik kutya ne harapdoshatná a másiknak a •'t, mi? az valami zsákmányt próbál lenyelni.
jlindenek után Nagy-Británia főaggodahna Mussolini afrikai öinulása felett nem azért van, hogy az talán olyan félehne-vetélytársává válik az Afrika feletti uralomra, hogy gyenge etségesévé válik a döglödőben lévő európai kapitalizmus alátá-
ÜSSOLINI MEG AKARVÁN MUTATNI, hogy ő nemcsak az ethiópiai Joe Louis-szal szembeni toronymagasságú Camera, ugyanakkor kész elbánni mindenkivel, aki hajlandóságot arra, hogy Európában a hátuljába harapdosson, 500,000 csapatokat von össze Ausztria határán háborús tüntétések-ive. ^-
A tényleges szolgálatot teljesítő csapatokat, amelyeket Afri-vittek, tartalékosokkal helyettesitették,   akik Európában
addig, míg szükség lesz rájuk Ethiópiában. Minél gyengébb lesz az olasz fasizmus, annál erösebbnek kell "-nie a világ előtt. Ez az, ami megmagyarázza Mussolini tiietetlen kitartását az afrikai háború mellett és arcátlan he-edését abbeli képessége felől, hogy két fronton is képes bábo-vézetni. Londonban a katonai szákértők azonban elismerik, a függetlenségért harcoló ethiópiai nép az elégedetlen o-tömegek segítségével le fogja győzni ai itáliai imperializmust.
p.       o o BRIT IMPERIALIZMUS részéről most a legpiszkosabb gazság az ethiópiai nép ellen az olasz fasizmus által a néger i küldendő fegyverszállitmányok zárlata.  Erre vonatkozóidézzük az egyik legkésőbbi Egyesitett Sajtó táviratot Lon-: "Az utolsó tíz nap alatt, araint azt elárulták, a (brit) kor-visszautasitotta egy vagy két Abessziniába szóló fegyver-ányra az engedély megadását."
"lleg van értve, hogy az Olaszországba való szállítás kérdése Tolt felfetve, mert Olaszország lőszeripara kielégítő saját ré-
i valóság az, hogy azért nem vetették fel az Itáliába való kérdését, hogy ne legyenek kényszerülve azt is beszün-
A brit háborús ipar ugy érzi, hogy igazságos megengedni O-'-'g részére mindazon fegyverszállításokat, amit képesek tni, mivel Olaszországnak magának is van hatalmas lőszer-de Ethiópia néger népének nem mehetnek lövegek, hogy lik, otthonaik és függetlenségük feldulására az imperialisták küldött fehér katonákat lőjjenek le azokkal.
9 9 9
Z ÖSSZES NÉPEK FELADATA az ünperialísta háború és fa-izmus ellen, a gyarmati népek felszabadításáért küzdeni. Ez üS. Az olasz fasizmusnak küldött mindenegyes fegyverszál-'7 ellen harcolni kell, mert azokat olyan népek leigázására ak felhasználni, akik a békét óhajták, akik háborítatlanul a-'if lenni, hogy saját sorsukat kidolgozzák. És ugyanolyan buzgalommal követelnünk kell a fegyverszáljogát az ethiópiai nép részére és mindent el kell követnünk elé a dolgozók és gyarmati népek mozgósítására az e célt
alapok gyűjtésére.
9 9 9
MUSSOLINI halálos biztonsággal fel van készülve a háborúra, mivel érzi, hogy csak igy szerezheti meg Ethiópia fe-uralmát, mégsem akarja nagyon is hirtelenében felfegyve-az olasz tömegeket szembeszállva a legyőzetés és forradalom 'veszélyével.
Éppen ezért most Angliával és Franciaországgal manőverezik 'í imperializmus kezdeményezésére, hogy nyomást gyakorol-Haile Selassie ellen, hogy adja el Ethiópia függetlenségét ' "fasizmusnak a bábtróhon való további megmaradásáért. 9 9 9
ZOUSZ FASIZMUS ÉS BRIT IMPERIALIZMUS minden-elóző kísérlete Haile Selassie megvásárlására dugábadült. Ez ®üért a britek és más imperialisták az Ethiópia részére tör-íegyver- és lőszerszállitás beszüntetésével nyomást akarnak rolni.
^liogy ebbeli törekvésük is meg fog hiúsulni, mutatja az ís, Mussolini még a kiengesztelésre is képtelen ürügyet találni Mostantól az afrikai háborús szezonig (szeptember-október) ■sperialísta banditák meg fogják kisérleni az árulásnak és csa-^ minden fajtáját, amellyel a legszélesebb egységfrontnak pegütközní Ethiópia függetlenségért vivott háborúja részé-
V        KATASZT"RóFA SÚJTOTTA KÍNÁT még job-j^^«p5sitve azt az éhséget, amit a Kuomintang imperialista l^flozott rá. Az a 25,000,000 főnyi népséget érintő árvíz gijesen természeti katasztrófa. : Azért, mert a katona! ura^ ll^önperialista züllöttség miatt lehetetlen a mostani Kínában r ö es árvíz elleni munkálatokat folytatni teiledelmes terü-Ej^^^'^evés is, amit ebben az irányban-tettek, csupán ujabb szolgált forrásául. A parasztokat megadózzák a gál^ l^'t és a pénz a militaristáknak & zsebébe vándorol. L^^ataní árvíz szerencsétlenség  még sokkal rosszabbnak. jL^^^^ 1931 évi, amikor több mint 2,000,000 személy halt i
ezén
T""** ívai evi, anuKor toDD mmi J5,vw,ww a«^«=ij "««"( 'áfadás és az azt követő betegségek és éhség következte-
Szövetségübk történetében még soha sem -vV>It olyan sikeres a konvenciói mint az 1935 július ?> és 8-ikán meg-ttartott. A múltban még egy konvención, sem számolhattunk be olyan eredményekről, mint ebben az évben. A kdnvenció a legnagyobb ősszhang^-bab és az egység jegyében foiyt le.
A Központi Intéző Bizottság, a szervezők és a delegátusok, olyan eredményekről számoltak be, amilyeneket a multbian soha nem haUottunk. Szinte öröm volt hallani a jelentésekből, hogy a fejlődés utján vagyunk s ez biztosítani fogja szövetségünk naggyá és szilárddá való fejlődését is.
A következő tények bizofnyitják, htogy szövetségünk egy óriási lépést tett előre az utóbbi egy év alatt: 1934 július 21.-Í kobvenció óta taglétszámunkat 587-röl több mint 1200-ra e-meltük s a mult évi konvención jelentett 38 osztály he^ett ma 58 osztályunk van. Az 58 osztályból 47 mar gyár, 4 német, 4 szlovák, 1 lengyel, 1 francia és 1 zsidó. Dacára annak, hogy a multévl konvencidn lefektetett terveket nem tudtuk száz százalékban végrehajtani, mégis hatalmas előrehaladást tettülik szövetségünk fejlődésében.
Bgyik legjelentékenyebb tényező az, hogy bár nem sikerült az elmúlt évben egyesülni sem az ukrán, sem a zsidó munkásbetegsegélyzőkkel, mégis hozzáfogtunk a Nemzetközi Munkásbeteg segélyzG kiépítéséhez Kanadábal^^^és sikerült 11 nyelvi csoportot megszervezni. Bz a tény bizonyltja, hogy dacára a sok akadálynak és nehézségnek, ha erős elhatározással, odaadóan, tfervszerüleg d<olgozunk, takkor nagy e-redményeket tudunk felmutatni, ugy magyar téren, mint nemzetközi vonat kozásban.
A mult ka>nvención lefektetett szervezési terveket csak részben tudtuk végrehajtani, egyrészt megfelelő szer^ vezők hiányában, másrészt mert nem volt olyan tervszerű a mulaka, mint azt az <adott körülmények megkívánták volna. A jelen konvenció elfogadta a szervező munkák rendszeresítését, ami óriási fontossággal bir szövetségünk naggyáépitésébén. Var-gyon helyes lépés volt a konvencltól az is, hogy elfogadta egy angol szervező-titkár beálUtását s úgyszintén egy toémet és egy szlovák szervező beállítását, ami nagyban elő fogja segíteni a nyelvi exportok továbbépítését, valamint uj nyelvi csoportok szervezését.
A multévi konvenció óta tagtársaink és szervezőink gazdia^r tapasztalatokra tettek szert a szervezés terén és ezeket a tapasztalatokat tudatosan Is előnyösen keU használnunk. Karöltve kell dolgozni a tagságnak a szervezfik kel a közös célért Oda keU hathunk a jövőben, hogy a tagtársaink mind szervezőivé váljanak a szövetségünknek, s ne csak a kampány talatt folyjon a szervezés, ha'nem az évnek mind a tizenkét hónapját kl kell használnunk, ha teljes sikert akarunk felmutatni a jövő kotivencióm. Ha minden tagtársunk komolyan hozzá fog a szer vezéshez, akkor a jövőben más, az i-deinél még nagyV>bb eredményekről számolhatunk majd be. -
Sgy igen nagy fontossággal biró jelensége volt a konvenciónak az ia, hogy az Ukrán Munkásbetegsegélyző részéről két delegátus Jelent meg az egyesítés érdekébeb, névszerint: M. Popovich IB tag és J. Chomlcki kp. titkár. Popovich munkástárs röviden az Ukrán Munkásbetegsegélyző üdvözletét tolmácsolva bejelenti, hogy az ukrán betegsegélyzS országos ktfaven ciója is ugy határozott, htogy az egyesítést minél előbb keresztül keU vinni. Beszédét hatalim.q taps követte. Ezek után a két ukrán delegátus és Magyar József, szövetségünk közpou-ü titkára félrevonultak s megszerkesz tettek egy határozati javaslatot az e-gyesítés minél sürgősebb keresztülvitelének érdekében. A javaslatot, mely előírja az egyesítési miiikálatok megkezdésének módját éa idejét, a konvenció elfogadta.
Egy kéttagú bizottságot választott a konvenció, mely az ukrán bizottsági tafirokkal együtt fogják majd az egyesítéshez szükséges uj alapszabály tervezetet kidolgoz b ugy a két egye; sülni óhajtó szervezet IB-Jéhez, mint az összes V>8ztáJyokhoz el fogja Juttatni megtárgyalás. Illetve elfogadás végett.
A konvendőn megjelent Nagy Jár nos, az amerikai International Wprk-ers* Order magyar szekciójának kép-vlseletébeti s meleg azavakban,tolmácsolta az axaerIkaJ magyar munkás intézmények üdvözletét a konvenciónak s egyben arra kéri a delegálta/-kat, hogy Igyekezzenek olyan terveket lefektetni, amelyek meg fogják vetni áz 'alapját egy liatalmas nemzeVüSai
tSmegszervezetnek. mint amilyen az BgyesüIt-ÁUamokban az IWÖi Rámutat: beszédében arra, h^gy milyen fontos az Is, hogy becsak nolnt gazdásági, szervezetet teldntsOk szővetségün ket, hanem kössük össze azt a munkások mindéinnapi érdekelnek harcával. Harcoljon ez a szövetség a társadalmi biztiasitásért, nyújtson segítséget a munkásságnak mindenféle har cában s ha minden, a miAikásokat érdeklő iiarcban ott lesz a szövetségünk, akkor a munkások tömegestől fogttak tagjaivá válni s csak igy lesz szövetségünk egy nagy tömegszervezet Ka-Viadában. Megvilágítja, hogy az IWO milyen gyorsan fejlődik. Amíg a: mult év decemberében csak 62.000 tagja volt, addig ma 82.000 van és meg van mibden reményűnk arra, hogy az év végéig elérik a 100.000-es taglétszámot Kívánja, hogy a jövő évi orszá^ gos konvenciónkon mt Is basonló eredményekről számolhassunk el. Megköszönte aiX. a figyelmet, amivel beszédét hallgatták és átvéve kctnvenciónk üdvözletét megígérte, Uogy tolmácsolni fogja azt az amerikai munkástestvéreinknek.
A B. Smith, a CLJDL. közponU Ut-kára, a konvenció üdvözlése ütáb kl-fejtette,hogy a CIjDL> mennyire fontos védelmi szervezet különösen a m^ válsággal terhes időben. Rámutatott beszédében a kanadai tőkések mindig erőszakosabb terrorjára s ezzel kapcsolatosan mint bizonyitékia. rámutatott a vaincouverl majd a reginai és norandai lefogatásokra. Megemlíti, hogy a védelmi szervezet nem bírja o-lyan gytorsab és olyan mennyiségben összehozni a pénzt, mint amilyen gyor san és mennyiségben szükségelteUk. Kéri a konvenciót hogy ha va!n arra mód, segítse tehetségéhez mérten a bebörtönözöttek védelmét Konvenció megígérte s meg is adta a támogatást amit az ősz védelmi vezér érzékenyen köszönt meg.
F. Ilich . mUbkástárs a Jugoszláv munkásszervezetek nevében üdvözölte a konvenciót Sajnálatának adott kifejezést amikor jelenU, hogy ők most olyan feladat előtt állanak, ami nem engedi meg, hogy ők is tárgyalásokba bocsátkozhassanak az egyesítést illetőleg. De ígéri, hogy mihelyt módjukban lesz, készséggel Jönnek velünk egy táborba.
P. ObeUe a német (osztályaink bevé-ben mondott üdvözletet s jelenU, hogy bár a német osztályok a Jelenben még gyengéknek látszanak, mfnden remény megvan arra, hogy a közeljövőben sikerül megerősíteni őket s még sok uj német osztályt alakítani Is.
S. Scarlett a WUL bevében üdvözölte a konvenciót és beszédében kiemelte a még dolgozó munkások harcos uniókba való szervezésének fontosságát Különösen kiha!agsulyozta a hadi Iparokban dolgozók szerepét Felhívja a delegátu^kat és a szervezeteink össztagságát arra, hogy álljanak munkába haladéktalanul és szervezzék a még dolgozókat harcos ipari uniókba, amelyek lielekapcsolódva a WUL>-be, eredményesen, központosítva fognak majd tudni eredményes bérharcokat vívni, úgyszintén a mlndetfnap kitörhető Imperialista háborúnak a Szovjetunió eUen irányuló élét Is e-gyesült erővel tudjuk csak kitömi s ez nekünk öntudatos munkásoknak osztály kötelességünk is.
A Munkás szerkesztője üdvözölte konvenciókat rövid beszédében. Han goztatta, hogy a P. B. Sz. leghatlmar sabb szervezője a Kanadai Magyar Munkás, melynek tanításával a szövetség voltaképen önbagát segíti szilárdabb alapokra tenbl a széles tömegek között
Miután szigorú vizsgálat tárgyává tettük egész évi munkáhkat, okulva a hibákon valamint nj erőt nyerve ez e-redményeken, bizakodással nézett a konvenció a jövő elé. UJ terveket fek tetett le arra nézve, Wagy miként tudunk minél több Ifjúmunkást és mun-kásnőt behozni a szövetségObktte. Az első, a legnehezebb lépést már megtet tük a mult évböa «B a velejáró siker odjon uJ erőt miniden egyes tagtársnak a további munkához, amely munkában nekünk nem szabad megállni, mert akkor elveszünk. Vegyen a jelszavunk: "Mindeb tag egy uJ tagot szerezzen a Jövő évi konvendólg.'^
Fel hát a mtfnkára tagtársaim! Fektessük a fősúlyt az Ifjak és a nők megszervezésére. Kagyon sok olyan Ifju, nő és férű van még Kanadátein, akik nem tartoznak semmiféle munkásszervezetbe, boznik azokat la mar gunk közé és akkor a Jövő évi konvcn-dótak mégr az ideit is tal fogja szár-ynalni, amihez ín sikert Idvánok.
Tagtárs! ödvözlettel:
UatfUar JI6x8eJ
kp. titkár.
VAN-E OLYAN tái^ vagy anyag, amit meg lehet semmisíteni? <H. E., Harrow, Ont)
Az erő és anyag megmaradási törvénye mindenre vonatkozik az egész világmindenségben és igy semmi erő és semmi anyag nyomtalanul el nem tűnhet Az anyagok látszólag megsemmisül teknek tűnnek fel, de ha fizikai és kém|ai felkészültséggel rendelkezünk, mindig ki tudjuk mu tatni a látszat valótlanságát
De sokszor nem is kell semmi tudományos felkészültség, csak egy kis természetes követe keztetés, hogy az első pillanatra megsemmisülésnek látszó tüneményt a maga valóságában meglássuk. Pl. Mikor szalonnát sütünk látszólag egy csomó fa válik semmivé,csak az aránylag cse kély mennyiségű hamu a látható maradvány. Igen ám, de a fa elégésének az eredménye a sza-lona kisülése, a levegő felmelegedése, nemkülönben a szalona-sütők kiizzasztása ís. Az anyag egy része megsemmisült, jobban mondva átalakult erővé, hővé és más anyagnak, a szalonnának az
átalakulását idézte elő.
Sem az anyag, sem az erő meg nem semmisülhet, hanem a kettő'bizonyos határozott törvényszerűség értelmébe egymásba részben vagy egészben átalakítható.
^
HOVA TüNIK AZ EMBERI , ERŐ, mikor a munka követ keztébén elfárdanak?(H. E.,Har row, Ont)
Nagyon egyszerűnek látjuk ezt a kérdést ha egy ellenkéi;-dést teszünk fel: Mi  az, ami
bennünket valamely munka elvégzésére képesít?
Az utóbbi kérdésre mindenki által könnyen érthetően csak az lehet a felelet, hogy a munkaerő az, ami bennünket v^amely munka elvégzésére képesít. És ezzel egyúttal azt ís látjuk, hová tűnt el az az erő, aminek a hiánya fáradságunkat okozza. Az erőt felhasználtuk a munkában, termeltünk vele, az anyagot másalakuvá formáltuk vele. Az erőnek egy másik része pedig ar ra használódott el, hogy a munka elvégzéséhez szüsITéges mozgásokat végeztük vele.
«     « «
MI a helyes értelmezése e három idegen szónak: kon-szolitás, determinizmus és indeterminizmus? (V. E., Magrath, Alta.) És miért vált szükségessé ilyen idegen szavaknak a használata magyar irodalomban?
A konszolitás szó a szilárdság, erősség lényét, mivoltát fejezi ki. Megkülőnböztetendő a konszolidációtól, amely a megszilárdítás, megerősítés, erössétevés cselekményét fejezi ki. A konszolitás erősséget, szilárdságot jelentkonszolidácíó pedig a konszolitás elérésére irányuló cselekvést jelenti. Konszolitást
ÚJABB SZÁMOK, MELYEK BESZÉLNEK
MOSZKVA; USSB, Július 17.—(AL P)—Ez év elsi felében S56 uj ^ép- és trakttorállomást szerveztek meg a kol-lekUv farmok részére a Szovjetunióban. Az összes Jó felszereléssel rendel kezik 13.336 kerekes és bemyótalpu traktorral, 12^ traktorekével 1.380 aratőcséplőgéppel és nagymennyiségű más felszereléssel látták el azokat
konszolidáció uQán ^^cfiétOiüc eL A determinuinus a: matéria-: lista vagy proletár tánsadalom-tudomány világnézeti elméletér amely szerint az ember akarata nem teljesen szabad, hanem alávan vetve az őt környékező kö-rOhnények behatásának.
Az indeterminizmus a burzsoá társadalomtudomány világnézeti ehnélete, amely szerint az ember akarata független az öt környező körülméoiyektől és azok az emberek gondolkodására és cselekedeteire nincsenek befolyással. »
Az idegen szavaknak a magyar és a többi nyelvek irodaimában való haszn^atát azzal lehet megmagyarázni, hogy vannak bizonyos bonyolult, egy szóval ki nem fejes&ető fogalmak/ amelyeknek gyakori, nemzetközi; vonatkozásban is használt volta szükségessé tett bizonyos megállapodásokat. Az ilyen fogaltnak megjelölésére elfogadtak bizonyos idegen— legtöbbször latin vagy régi görög -~ szavar kat, amelyeket aztán nemzetközileg használnak minden nyelvben.
Ezen szavaknak az elfogadása vagy valamely nemzetközi ösz-szejövetelen történt vagy pedig valamely nevesebb iró által lett forgalomba hozVa.
O     t» «
ALEGRAGYOGÓBB RÖPIRATOK egyikében, Rudas László Dialektikus materializmus és kommunizmus című mun kajában a szerző azt a megállapítást teszi, hogy a kommunista társadalomban ^az ellentétesség megszűnik, de az ellenmondások megmaradnak. Mit ért ő 'ezalatt?.
A raegnevezett'TNipirat való-* ban egyike a legfinom^b máig létező manűsta-leninista bölcselkedésnek. A kérdés pedig éppen szíven találja a tőkés osztály egyik nagyon is használatos kommunizmus-ellenes ebné-letét, amely azt mondja, hogy a kommunizmus véget vetné minden társadalmi előmenetelnek,, mert az osztályellentét és a kapi talizmus egyéni versenyei azok, amelyek az emberi tevékenységet előhozzák és felhasználják az előhaladásra. Ezt az ehnéle-tet tudományos álruhába is <il-töztetik, hogy foebizopsritsák, hogy a kapitalizmus a' "természetes" rendszer. Rudas kimutatja, hogy az osztályok és osztályharcok megszüntetésével nem fog a társadalom előmenetele végetérni, sőt I
Az alapellenmondások az emberi társadalom és a természet között megmarad a kommunizmus alatt is mint az emberi társadalom előretíző tényezője á mindig magasabb kifejlődés felé. Az eliénmondások az egyén és társadalom között szintén megmaradnak, de a jelen helyzet helyett, amikor az ellenmondás az egyéneket a társadaloni ellen, az osztályokat az osztályok ellen zúdítja, a kommunizmus alatt az agryén és társadalom harmónililfs együttműködésében fog megnyilvánulni.
Hogy ez mennyire igaz, vegyük példának a kommunista munkára a Szovjetunióbeli szóci alísta versenyeket Itt szemlélhetjük a versenyeket, amelyek nem arra szolgálnak, hogy egyéni előnyöket éljenek el vele; líar nem az egész társadalmat mini egy egészet akarják szolgálni és szolgálják is.
Síás szaval, az eUenmondások egész sorozata, amely fol3^tólar gos társadalmi előmenetelt fog csinábii, megmarad ésigazánpl-kalmat találnak a teljes kíBonte kozásra a kommunízrausAí alatti míg a jelenlegi osztályellentét el;;
fog tűnni örökre*
m