/1
í ' Ki
f ¥Í ír, 1;^
is
t
ívj
hü
TÖRTÉNEIjfeM nagy eseményei. ^ de különöíjcn forradalmai éles meg világitásba helyezik a kort, melyben törtónnek. a jövő kílátás^trrmelynek elöfutárjai, sőt feltaelei.
Mennyivel inkAbb megvan ez a tulajdonsága a proletáríorradalmak-nak, melyek a társadalom legrszéle-Hcbb rétegét, az elnyomott munkássá got, parasztságot és a középosztály alsó szakaszát mozgatják meg egy uj világ teremtésére.
Az 1919-ea magyar proletárdiktatúra is nemcsak az egymással küzdő osztálycrök viszonyát mfutatta ki élesen, hanem — elárultsága és vezető párt«Anak fiatalsága, szükkörűsége és hibái ellenire Is — olyan leckét adott a vezetőknek és a felszabadulni vágyó tömegeknek egyaránt, melynek nevelő hatása mélyen felszántotta egy teljesebb és dönthetetlen proletárforradalom biztosítására az ezeréves magyar parlagot.
INTÉZKEDÉSEK
AMAGYAR proletárdiktatúra tökéletlen összetétele és más, végzetes körülményei mellett ís éreztette azt a roppant erőt, mely a munkásosztályban van, sejtette azt a hatalmas kibontakozási lehetőséget, mély megnyitja az cínyomottak, "senkii:" előtt az utat a kenyérhez, szóhoz, tudományhoz és politikai hatalomhoz.
A tariácshatalom idevonatkozó intézkedései közül imé itt van néhány: a szeszes Italok betiltása; rangok, elmek eltörlése; ; "törvénytelen" gyermekek egyenjogúsítása; ipari, bánya-és közlekedési üzemek köztulajdonba vétele:  ipénzintézetck szocializálása; bérlakások ki.'iajátitása, lakbérek le-Bzállitása;  munkásegyetemek fclálli-tása; betegségi és baleseti biztosítás kiépítése; állam és egyház különválasztása; iskolák államoaiiása, ingye-ncsitése, iskolakötelezettség .a 14 é-vei korig; munkás-, > paraszt? ^s katonatanácsok felállítása;   a végzetes, "földbirtokck szoclaUzálása"; a nők politikai és gazdasági cgyenjogusitá.-, sa; proletárgyermekek részér^ a legszebb villák lefoglalása, ifjutnunká-; sok helyzetének rcndiezése. : Ezeken a rendelkezéseken Jtivül, ,a legjobb erők ínunkábaáJiitásával dolgoztattak ; kl terveket, a vérbaj, tu^er^ kolóziis és már   népbetegségek gyö-gyitására, megszüntetésére. '
Hoigy ezek az int.ézkedé.sek hagy-szcrüségrük mellett - ia sokszor hiányosak, ferdék, talán' lassúak lö-voltak és nem juthattak teljességre, ah-' nak oka ugyanott keresendő, ahol a dlktatiúra bukásáé: ft szocdemek" «l~ lenforradálml munkájában > klVUl-be-lUl, a tanácskormány összetételének arányában, a kommunista párt kiforratlanságával, szükkörüségével <áró tényekben, a magyar burzsoázia és a-risztokrácia riemzctáruló ellenforradalmában.
sém azután. Megtanulta a szociáldemokrácia munkásáruló nemzeti-és nemzetközi. szerepét, ellen^or/adalmi élcsapat voltát. Megtanulta, hogy a föiaturó íöldtelen parasztnak' ezeréves földéhségét ki kell elégiieni á-zonnal, hogy aztán niegérthésse 'és hajlandó legyen a föld szocializálását elfogadni.
a NÉr- :
A MAGYAR proletariátus az ö.sszes gátló gáncsoló körülmények dacára is bepillantást nyert azokba a lehetőségekbe, melyeket p. diktatúra biztosithat k-alturális, gazdasági, politikai téren. Különösen most tárul ez a magyar dolgozók elé tisztábban,mi-kor pártjuk 17 évi földalatti, de a lefojtott osztályharcban mindenütt ottlévö munkája nyomán már képesek megérteni azokat a nehézségeket, melyekkel szemben fiatal pártunkr nak oly sokoldalú, elkeseredett harcot kellett vívnia.
Különösen most értik meg a magyar dolgozók a proletárdiktatúra nagyszerű kilátásait, mikor ,a véres fasiszta terror felszinrc hozza a tőkés rendszer minden visszásságát, tcr hetetlcnségét, telhetetlen osztálygyü-lölctét, kétségbeesett, ide-oda kapkodó osztálymentési kisérlctcit, és mindennek teljes költsége, nyomora, íh-sége és betegsége, kegyetlensége és szenvedése í*. dolgozókat sújtja á feneketlen magyar sárba.
Különösen most értik meg a proletárdiktatúra nyújtotta ujjászületé-si kilátásokat, mikor a föld egyhato-dán a diktatúra ncmc-sak mcgmutat-ta^ hanem útnak indította és hatalmas lendülettel vezet! ér. vt^rehajtja azokat az Ígéreteket, amelyeket a fel szabadulni vágyó tömegek a diktatúrához fűznek. A Szovjetunió nem-csak bebizonyította, hogy a marxista-leninista yorar í>z egyedüli helyes és lehetséges az elnyomatás és ki-zsálcniányolAs megszüntetésérc, hanem aztii!, hogy ezerí az uton — ^s esakls vzcn. - megva!ó3ithatö az é-gész cjmberiség ^ 'megyáltása, a njror mor, háború, és a kapitalizmíus anyagai .<3 szellemi értékekei guzsbakötö és pusztító 'mivolta^     dtorjífee. '' '
AKETTOKGYtílT' ' 12jGY a- PAflTt inint    nép ,a Icgtá-
a történelmi fejlődés azonban .fel-tarüjzhatatlan, az eléje álliÍJDtt gáta.-kat j?. felgyüljemlett ^rő .^nál meg-sezugaisitőbben töri össze. Jjiinél tovább állottak utjíLbaiv ininél „több i-dö volt a, forradalmi jeröl^; megszervezésére, .kiszélesítésére.      ;i •. I
A fejlődésnek csak egy. akadálya van; a megalkuvás, a tétlenség, mely összetöri..fV:forradalmi erőket;S,pusztulásba ;Vezet.,   . .. ;.
De a magyar burzsoázia terror'a, a szociáldemoicrata párt politikai kor látozása, a fel-felujuló sztrájkhuUá^ mck, a kommunista párt ismételt "összetörése" igazolja, hogy a Második Tanácsmagyarország: kibontakozóban van, hogy az Első minden igéretét megvalósítsa, tovább fejlessze.
Legyen az ő iiarcuk a miénk is. Nyujtsimk se^tő kezet a magyar dol gozók nagy küzdelmének, gyakoroljunk nyomást a magyar uralkodó osztály terrorja ellen. ,
Követeljük Bákpsi, Kis é» társaik igazság^tl
Amikor a Miínkáá iiéfv^í' mel-í ket-^'harcos //í
léklete najmlágrot lát, lianada ma-gyarajkü. dóig{«a3i öröinmel, .üdvözlik
azt. .prömn^el és' IqlkespdéPseL.. v.&Tt-ják a megjelenését, mert .ez. a melléklet bizonyítéka az elmúlt év alatt ki-> fejtett munkánknak ís áldozat' készségnek, 'aíriít egész Kadanaszerte. vér geztünk a forradalmi mozgalom és a lapunk érdekében.
BEVÁLTOTTUK IGÉnETÜNKETI
Az elmúlt év március 21-én az e-gész Magyarkanadában ünnepeltek a munkások, ünnepeltük az Első Ta-nácsmagyarorsz^ kikiáltásának ünnepét. Mint minden proletárünnep alkalmával, úgy az elmúlt év március 21-én Is fogadalmat tettünk, hogy a megkezdett'harcot tovább folytátjak; naggyá építjük a szervezetein-
A PART - ^ T
AKOMMUNISTÁK Magyarországi Pártja megtanulta, hogy a proletariátusnak —^ munkás-, paraszt- és szellemi proletariátusnak — csak e-gyctlen igazi pártja lehet és van. s ez a kommunista párt, melynek; szer-
.. nulságosal^b,. dp egysssei^smincj, a legszükségesebb 'iskolát kapta,a magyar proletárdiktatúra, . harcából, bukásából és az azt követő kegyetlén bosszúból. ' Mindkettő hiegtánultá, hogy mit jelent a-proletárfórrádalmát elveszteni, és p. Szovjetunió példájából megtanulta, hogy mit jelent azt megnyerni.
A'ost már a program tisztán áll mlndkcllö előtt, nincs tapogatődzás és ingadozás. Egymásrataláltak!
Dc n burzsoázia is tanult. Legalább is annyit, hogy utolsó órája ütött és kétségebeesett éberséggel, kegyetlenséggel csap le a legkisebb élníakarás-ra Is. Fasiszta intézkedésekkel veszi el a nép minden demokratikus jogát. ,, A nép vezéreinek legjobbjait gyilkolta^le és kínozza   pogány ke-
igy\'erünket, a Mun-södé^
kást
' A fdgadalma.t tett követté._ A ícr-rádalniX éíc^pat' vezetése liiellett'"'i feanadaí inagyar dolgozók munkához fogtak'és á magyar reakció riagj' ré-. mülétére, ' nemcsak alapot íercmtet-£iink a ISIunkás háromszori megjele-néséhjez, ' tfé^' lehetővé tettük a hét-vCgi melléklet kiadását, áíiiely a mái számban lát napvilágot,   mint egy
l.Jan(p«ik, 2. Bolgár, 3. Kun, 4. Szántó, 5. Chelcpkó.
küzdelmekkel telt esztendő munkájának gyümölcse.
Az eredmény láttára azonban nem szabad elbizakodnunk, mert a reakció neiii hiihy szemet a sikereink e-lőtt. Mindén erejét összpontosítva próbálkozik a szervezeteink egységének megbontására, mert tudja, hogy mind az á siker^ amit idáig elértünk, egységes, Tkólléktiv munka eredménye: és há sikerül néki sorainkat megbontá ni, úgy áz aknámunka, a kul^ötjímá-dások yisszayeiTésére nem leszünk képesek.       ■ .'
ÜÍBCÍl  .DNJíEl'ELÜNK! '
Ebbenazíeaztendöben is öicg sokkal nagyobb tömcgekbeh ünnepliíí' á' magjrar■ dolgozók- március Síl-ét.inüit' a. mnltban— lAv'felvilágosító 'munka folyta amelynek következtében a mün kasok százával váltak lapunk olvasó-^ ivá és mozgalmunk tagjaivá, támogatóivá, ílvröl-évre mindig nagyobb és nagyobb a száma azon munkásoknak, akik készek harcolni a inunkásosztály felszabadulásáért. Feladataink is nagyobbak, mint a múltban.
SZABADÍTSUK  KI fr.AKOSlT:
A tömegek balratolódásával az osz tályharcfrontja is mindig szélesebb és szélesebb lesz. A mozgalmunk erő
j€ a burzsoáziát mlndnagyobb ellenállásra kényszeríti^ Ezt láUat. ^uH'jíagyarorezágon is, ahol a fona-dalmí,'tradicióbán^ gazdag elnyoniott és kizsákmányolt ínunkástönieg eUa: a'Te^gazá.bb hórcot folytatja a magyar cileníorradalini kormány. Az újságok napróí-niapra közlik a híre-
zon muirikásokat,-^ik áz éheztetés és nyonior ellen tiltakozó szavukat fel-merik emehii., ,.Tele vannak a magyar börtönÖk--ályan miínkááokkal, akik-nek'csák az bünö^ hogy jogaikat, merték^cövetélni, Rákosi Mátyás elv-' társsunkat a középkort is megszéjgye^ nítö Brutális bánásmódban részetí-V tik. Megfosztották azon jogoktól i^: amit" '^fléönséges rnblógyillujsot' nak is aEfegá.dnak. Éhesáeféssel ésori;
i
MÁRCIUS 15 WE
A wcllandl munkásszervezetek abbeli, törekvése, hogy egységesen ünnepelje "WcUand magyarsága a a negyvennyolcas szabadságharc cmUikct. meghiúsult a wel-londi Magyar önképzőkör vezetőségének   elutasító   magatartása miatt
A munkásszervezetek VVelland éá Crowland, valamint a környék magyarságának jólelőkészitett programot nyiijtott vasárnap este, mely a megelégedés visszhangját váltotta ki.
A F.B.SZ. osztályának titkára nyitotta meg a ünnepélyt és hozzáértéssel vezette azt tovább. Á gazdag promram ismertetésére és méltatására oldalak kellenének, de mégis megpróbálok egypár számot felemlíteni.
Ujfahisiék 3 éves kislányának szavalata a többi gyermekszámokkal e-gjTütt, valamint v. Benzsa kislány szö-lótánca és a Balázs kislánnyal járt kettőse általános-tetszést váltott ki.,
Gönci bácsi. 80 év körüli életkorával, hoss3;ú f^ér szakállával minden-, kit meglepett. Történelmi beszédével bebisonyitotta, hogy a testi öregr ség nem mindig jelent szellemi vénséget is. Különösen az egységfront fontosságát, sorsunk irányításának sa ját kezUnkbe való átvételét hangsúlyozta ki. >  . .
Mrs, KisKó és Mrs. Mogyoródi énekszámai. Palcsö Katö. Rozmanék. Bakó^ és különösen Tóbeír Jljmci szava-
lata lelkes'hangulatot keltett;.
Az egrj-ik Schaeffer; testvér történelmi áttekintést adott a negyvennyolcat megelőző. időkről, a magyar dolgozók elnyomatásáról,; Sproha Ferenc munkástárs pedig alapos ix>n-colás alá vette a helyzetet és eseményeket 184»—1919.
Szőke István, lapiink jelenlegi szerkesztője a jelenlegi világhelyzetet, a niárciusi ünneplők kötelességét a Szovjetunió békepolitikáját és a nagy tömegek közötti mimkák módját ismertette.
A női csoport énekkara zárta be az estét.
Egy csendRi hallgatö
Világkórigrésszíísán Dimitrov elvtárs ilyenformán kriHzál'te'áJá iÍíM'<ílÖQÍ»ii-nist«. ligákat: "A gyengeség alapja abban van, hogy még mindig a kommunista pártokat próbálják utánozni. .. elfelejtve azt, hogy a YGL nem az ifjúság kommunista pártja." Dimitrov a figyelmünkbe . ajánlja azt, hogy a YCL-nek "szervezetnek kell lennie, mly a párt utánzása nélkül az ifjúság fontos problémáival foglalkoz zon." '
A mi kanadai ligánk a Jiongrcsszus óta azon az ütőn"halad, amelyik az ifjúság széles tömegéihez vezet és szilárd alapja lehet az .ifjúság életkö-rlllményeiiTrtlI feOzdétó^^ mi li-
gánknak metssze a jövőbe; nyiiló, merész célkitűzései vannak.' HIzéh célkitűzéseknek: sikere áttöI függ, hogy milyeii'^gyorsan tudjuk munkáinkat újjászervezni, milyen gyorsan tudjuk a YCLrt" aizifjuá^'széles törnegei közé" begyökereztetni,' s hogy niilyen gyoréan'tódjük'ezt az if j zetünket'lcöásmertté és közkedveltté tenni.      ; ;
AZ ÜR,>IEL¥«T1^ KELL TÖLTENÜNK
lázon ban^ ^Si4ói - iüUiíé-^. k jelle'gét"'útförítíáfi
íí>^vM^W%|ítjük atóttáf,: Kögy^azf V >• v..f. pedig'"géys-ípsielfr
Nekünk á^YCL-Ijt^j^^^^egen uj.forníSját«l{<éll-^ii:
M|riánus
JOLSnSNO IklAGYAR trZLET mindén elfogadható áron eladó. ■ ': ^
699 Barton St., East, rtAMILTON^ ONT.
509 Queen Street Toronto, Ont.
Borcdth József tulajdonos kéri a magyarság száves pártfogását. Finom vágott dohányokkal és leveles dohányokkal lehetünk szolgálatára a munkásságnak. Kérjen minta-doháDyt és áíjegyzéket.
Te 1 ef oti: WA S5S3
Szenobe kell néznünk egy veszélyes űrrel,- mely:, a. merész és messzelátó célkitűzéseink és ligánk gyenge, elszórt erői kö^tt van.
Képes volna-e a mi ligánk a saját erejéből   az   ifjú tömegek számaira szociális és gazdasági sikerek eléréséré?   Keóir ily^minek az" elnyerC-! séhéz áz ifjú! generáció'és á' pro^éáz:^ j szivább éleraek érőinek' legszélesebb I egysége képes csak.' 'De égy ily"egységnek a megvalósításához egy. az e-gész országra kiterjedő erős YCL-re van szükség.
A mi ligánk elmúlt évben.számos és jelentős síkert. trt áz ifjúság között végzett,munkák terén-,t)e még ezeket az eredményeket is veszélyezteti a liga gyengesége, f
Sok más ifjúsági szervezetnél nincsen meg az önkormányzati ;>og, nincsen szabad mo:^^ mig más szerve zetek bizonyos határok közé vannak szorítva. A YCL azonban egy füg-gct}en szervezet és éppen aaSrt sza-bad^^^ és gyors akciókra képes. A YCL az, mely a forradalmi elmélettől és a forradalmi párttői   a támogatást a
ni az ifjuiság között á társadalmi jogokért és békéérti harcban.
Amíg ligánk szektaszerüen csalt sajátnoagának élt, mégelégedve az általános propagandával, az ö erejét, vagy gyengeségét sorainkon kívül kevesen vették tudomásul. Most már é-gészen másképen vap. Most már az ifjugeneráció jövője teljesen a YCL gyengeségétől vagy erejétől függ.
EL£G-E, HA C5SAK T.AGOKAT SZEBZtlNK?
Milyen Young Communist League-ra van szükségiink? Egyolyanca, a-melyik.csak ma létezik és működik nagyobb, taglétszámmal?; Nem! Az nem ,kielégitö. .Egy ily.en növekvés magában nem adja meg nekünk a ki-A^ánt biztosítékot.  ' . ■
Amilyen radikáUsan megváltoztattuk, taktikai vonalunkat,, éppen olyan radikáli^n meg kell változtatnunk az összes elgondolásainkat a YCL-t illetőleg. Nem tagadhatjuk, hogy lassan haladunk, hogy a taglétszámunk még alacsony és hogy még a jelen pUlanatban nem vagyunk a döntő tényező a kanadai ifjúsági mozgalona-
- Áz i^^aa^iarcosnal£|nem:-;}ŰBdi^
szociáid^j^lf ^'^JEjáiiö^^ nV?k akái^^íyilVáírit^í.i^ ézá' is könnyebbé tegyék a fasizmus beve-zeOáséV Á.' saját 'osztályukat térnn-gáté/'dé á 'vélük egyet nem értő ellai zéki láÍJőUát is ■bészüritétik, ha a kritikát ''iácg'nié'rfk mohdani a terror-kcrmány'uraira.'
A most foíyániátben levő Rákoá kisizabaöiíásáért folyó kampányunkat kell'sikercsöé tenni, hogy beigazoljuk a liaagyár burzsoáziának, hogy mi, i-dcgfóribe szakadt magyar munkások ellene vagyunk annak a kormány for-mánakV amely a'munkásosztályt meg fosztotta niinden' demokratikus jogától. A 'kitü2iöft kvótát, a 30.000 aláírást" meg keli szereznünk, mert a harc, amit elindítottunk csak úgy lea sikéres, ha áz aláírókat nemcsak meg nyerjiík' áz aláíráshoz, de meg is ér-'tétjük vélüit.'hói^y' igazi déinokráci-' 'á*''tíá"ak"'á TÍiíLnkásíok egységes erejével mcgíérenrtéit Második T*anácsma-gyá'rBí^s'zág''biztosíthat a magyar dol-göSéőkiiák; ''■ lücindíéíi ■ ak'ció, amit a taVökásoSzt^y ^ér^ék^éh siketté íí-éziiiík,'      'lépést Üelehtá' félszaba'du-
^iástítö^^*''^Z';^;'"^';;^     ; ;
'^PI^^Pí'Íki'aZ ÍEG YSÉp^ntot
;!:Mihdenir: öntudato^s- munkás tudja.
imgyi.a magyart kommün bukásának íAuUjátóli-'-'á^iaz volt áilegnagyobb  hibája, 'hogy ^jr^.vjgiKjjíjí^^^ egy if jüKöninítUííá sicra-'voltmeg az egységes'Ideolőgial
'íVi^íf^^^^^-^íel^^?? amely !s Jtüájá^átzk ■rráiiyítási.~ Amíg a szociáldemokrata ■űU'ld^^^'Ő^fíL^hozbaz&rts^^    sá?(íri=i'véze±ők a níuhkások-nyomására bele-
mientek  'A ■'^ szociáldemokrata- és a
■pozy^^ppen.ezért Sj-YCL^nek^int^- yezg^ti formát, amelyik az-ifjü néni-égy hajtő-Wégyeklő'erók^'k^celí len''^^^^ egy egészséges, hatalmas,
népszsrü szervezete fog lenni.
A helyeztet bírálva, tisztán állhat előttünk, hogy t'pitenünk kell a Y.
CL.-t, építsük tehát olyan gyorsasággal, amiiyerinel csak birjuIi.Szem-be kelj szállnunk minden olyan helytelen felfogással, mintha a ligát feloszlatnánk. Sőt. xi kapuit kell nekünk kinyitni és be kell hívnunk oda minden ifjút. Meg kell találtmihk a módot, arra. ..hpgy miként :tutlnánk c;-gyüttmíiködni m^^ szervezetekkekhe-:i iyiérdekü követelésekben. 'A mi-tag-ságiinkn^k..^e5.kell tudni-barátl^zní mindeniitt|_.:£^ CCYM (Co-operative Ck>mmon>y.e^lt^ . Youth , Movemont) tagságáv^^4S-.(?gy YCL csoport.mit-sem ér. ha.ilyesmihez nem-taJál titat,. yagy. nem, kspes .pgyüttműködést létrehozni.
.A közelgő ta,v«szi és-njairi hóná-.ppHnak-, naeg - kell, hozni - az' tgaKi'- f3fi-redést és az. aktivságot ligánk mindén egyes,csoportjában. Hogy a Y.C. L.-t egy tevékeny és hatalmas erővé tegyük Kanada ifjúságának életében, ahhoz>azr uj tagoknak százait és ezreit megnyernünk és kéz a kézben küzdenünk. , 1
Az Ifjúsági Világkongresszus
TORONTO, Ont,—(ALP)—A kanadai ifjak,egy csoport nen^zeti ifjúsági szérwSzét által yézétvej már készülődnék arra, híögy aktiy részt yegye^^ nek á késziiíödö IfjiTsági Világkóng-ressziisonl inely* Genfben lesz meg-] tartva. Augusztus 31-tői Szeptember 7-ig." -iCanada " 30 • delegáltat van hivatva" kiildení.'
A Kanadái Ifjúsági Tanács,mely tagja" a Nemzetek Szóyetséjge Egyesületnek' és "több némzeiti ifjúsági testiUetek álisl megszervezett] bizottság felhívására, május 23-tól 25-ig egy nemzeti ifjúsági kongresz-S2US lesz megtart-va Ottavirában, mely a világkongresszusra fogja előkészíteni' a talajt, itt Kanadában.
Minden ifjúsági^ nézet és vélemény képviselve lesz Ottawában, a Nemzeti ifjúsági Tanács vezetői nyilatkozata szerint és  a  terv szerint ezen
vélemények mind képviselve- lesznek
a delegáltusok áJtal Genfben.
Teljes . részlétek még,-nincsermek Iddoígózva,. 'í^'de a napir,en^;,..pontok, hasoníáípsak .lesznek azs^l . a.,niapi-renddei,' ameíyeta Gcnftl érjtek^l^t-^^ re eifpgaíítak'." A^ ifjúság visszonya a Nemzeteit-Ligájához, .béke,^. n^un: nélkülís^, a társadalmi rplj^.,az,-íf-; júság hajlamai.és jellcmei,,9,„ kiUó.n-
böző'országóktan és más4fintos pp.n-. . , . ; j., .vr;.Tj —rf . ■ ■ ^ a«*-— toiíVl^'ek megtárgy-alvá: - .sfénv^^ö. jqi^imkástesyéremket^^^ ^
Mivel Kanada terjedelmeSi„ qra:^ l^egy rátarendszer lesz Hidoljgozvá', az útiköltségre vonatkozólag:, : hogy a delegátusok   Ottawára minél kevesebb útiköltséget fizessenek.
A Kanadai Ifjúsági Tanács, mely a "Béke, Szabadság és Enőrehaladás"! jelszava alatt lett megszervezve, olyan küíöféle szervezeteket tartalmaz a keretein belül mint pL a YJVL C-A., Y-dL., C.C.Y.Mt és több egyházi csoportok.
kommunista párt egyesítésébe, nem tették magukévá az egyesítéssel elfogadott irányzatot, „mindén törekvésük a proletárdiktatúra megbuktatására irányult. ''Ugyanakkor nem volt egy érős kommunista. párt, amely ezea törékytsiiket ."ellensúlyozhatta volna kellőképen. Az a kevésszámú kommunista a nagyobbszámiu szocdem csoi)brtöt áz éiléhforradalmi ideológia terjésztéséb'eii' hém bírta megakadá-lyözm'. ^iiilálguk'''a szocaem vezetők voltak á' fori^daíníi észnie megbontői; ■ök''á2ÍitÖttált'áSi eliéntétét á kommums tá éS'sz'ocíkltiéií'ökratá munkások ko 2(>ttv^-''Az ö •i'röáyzáfüknak köszönhető;'ho^-á'f'alusi dolgozók ellenszenv-véí "'v'oftak á Városi munkássággal szi^í)eö,''áinÍhVk éredméhy^^ á proletárdiktatúra' buk'ásá után bekövctke-zél-tvdü6ö%Ő:íehér terror.
Ne'künk'-i^ ' kéÜ, a muIt hibái-■feői'.^ÉpíÜ^ kj az egységfrontot a dolgozok között, nem szabad szabotáló^ vezetőkre iiallgátnunk, mert a inult_^_^ebizqn3r^ hogy a munká-
sok egységes ere^e nélkül a nfunkás-oszfály'értiékeiért sikeresen küzdeni nem_ lehet. Ha 1919-ben a munkás-Ság áz'jgázi áliiíról jövő egységfront alapján lett volna egyésitve és meg-szerveiJívé; akkor nem bukhatott volna'még ólyálí'tltönnyen a priletárdik-tatu'ía;tóé^ volna talaja bx
eUénförrádaíihi propagandának.
■ Most- ezen. alkaíommal. is az ünnep-léslmkk^^^ f fp^a'^almaí^ Tegyük kötelöségünkké. Íiogy;,g,jkövptkezo eszíendöben 3í3-gyarkana^,^.munkásait egy.táboría tömöjrítsíik. Nem' .szűnünk meg forra-íls(ími.íapuní^fc még-nagyobbá, iaXsi-, ma§aW,',téj^L," Kövessünk el jniB-dept.' . ho§y.. ^ magyar. bórtönökbEí,
,t^9ládjaijtÁ.JWagyarországi Vörös Segély támogatásán keresztül magnnkí ^"á tesszük. _ Ei?en. JtötelességeinkneH, ha.el^et teszünk.' úgy méltán eknotsl ^U]^ löyö iiyexíkoT, hpgy újra te-zelebb, vagyunk a Második Tanácsc* gyaroiszág .m^teremtéséhez, aaieír-
bsn a magyar dolgozók mes
szabadítva a.fasiszta elnyomóiktfi^ be.fogjáfe:, tölteni az őket niegíDe» helyet a - társadalomban.
— Dezső Tamás.