§ %0R0N'TO- OXTARIO: SZOMBAT, 1936 MÁRCIUS 28
■ V -
I
Í
7. OLDAL
jt a munkások széttörhetett egysége képes megakadá ózni a segélylevágásokat
_ Windsor, Ont. —
re:us l5-én „Odd Felow's Temp-'^ében nag>' népgyűlés volt, a-Arthiir Williams, az : East ' munkástnácsos mondott. beazé-iiiclyl>en fokozottabb szervezke-
szólilcita fel a munkásságot 5- és nemzetiségi különbség nél-Külónösen a munkanCUküliek-Izólott és figyelmeztette, őket. minden erejüket össze kell ten-ha nem akarják a segélyeiket ien elveszteni.
SZf:KF'í>SZTASA . Ua.".is nc-n mulasztotta el meg-
A minden idők elnyomcit tömegeinek felszabadulásáért folytatott küz-delmeii mi sem tükrözi jobban visz-sza, mint azc'Ii az ünnepélyek amelyeket p. dolgozók szervezetei rendeznek a távol és közelaalt harcok emlcki!.-e. Különösképen sok ilyen dátum esik a március hónapra. Nem hiába tartja azt a közvélemény, hog>' a tavasz kezdetének hónapja á március egyben a forradalmak hónapja
is.-, ; ■'; .
Ezek a márciusi dátumck 8—15^
.'nepslve. Bizonyára mindent el fognalt | Ha párhuzamot akarunk vonni j • követni, hogy ezt az emlékünnepet is ' kCt forradalom eseményei között, lát-
21 minden évben nagj-otab és nagyobb lelkesedéssel előkészített tí; megun népeit napjai a hónapnak munkásmozgalmi téren. Torontóban is ebben az évben is, mint az utóbbi éveknek mindegyikén a mimkásszerveze-tek nemcsak kegyelettel adóztak azoknak akik ia munká.sság érdekeiért harcokban estek el, hanem minden ünneplésükkor újra fogadalmat ieni. liogy öt milyen ürüggyel a-, ^eg^nck, hogy a harcokban elesettek ik a tanácsosi széktől megfősz- jj^jy^j.^ őröket' állítanak éa mln-Elmonüatta. hogy 80 dollár a-j ^jj^ gyorsabb lílptekkel viszik a küz-tra-.éka van s szerinte ez meg is^dej^jet ^ ^él felé.
NEMZETKÖZI NÖI JíAP
Sokáig feledhetetlen marad emlékeinkben ez a nagyszerű program a-mit a helyi muhkásszervezetek nő tágjai adtak az egybegyűlteknek. Mindenki el volt ragadtatva iigy az élőkép vláttán mint a szavaló kórus láttán és: halaltán-is úgyannyira, hogy ezen iutóbtait visszatapsolta a közönség. ;•
Nem kissebb volt az elragadtatás az ifjúsági zenekar programszámai
éppen olyan emlékezetessé tegyék mirt amilyennek kell lennie és amilyen!: a napnak emléke meg is kivan, még is cirdemel.
SZÉPEK EZEK AZ VNNEPEK
-De hx a tényeket fontolóra vesszük a látszat az. hogy általánosságban nem értékeljük a mult nagy esemény-nyeinek jelentőségét ugy ahogyan azt tényleg kellene. Ha a munkásnők alsőbbrcndüsége, többszörös elnyo-mottsága erejük és munkabérük elrablása: elleni harcos vÜJekezés kény-szsritette a ndket a szervezkedésre —pedig az késztstte— a tőkés rendr szerben, akkor március 8-nak ünneplése tudtára kell adja minden munkásnőnek, hogy szervezetten, egységesen nemcsak elrablott jogalkat nyerhetik vissza, hanem nag^ győzelmeinken keresztül egy uj társadalmi rendnek minden tekintetben egyenlő ♦ényezöivé lesznek.
nár maradni ebben a rendszerben t ha.=ználták fel ürügyként. A ások összetartásán és mégnem-tiltakozásán azonban megtört ;és£k igyekezete, cndctta Williams azt is, hogj' ozottan meg van győződve'róla, rint volt és van ^,eleriíeg is a tá-ban cíyan, aki 290 dollár adóhát-kal tartozik és- az ellen; nern .ttak sztdcfosztááí eljárást, inert a münltásság képviseletében Van ácsban, bár azokkal' választatta |agát oda, de á gazdagok alázatos iránt sém
í SIKEKÜLT A SteGÉLYLEVA-
San
itteni segélyhlvatalok proll vesével leakarták vágni; a munká-liek segélyét március 15-re, a,-ez nem sikeriilt, mert a wind-njunká-sság a CCP és kommunis-inúcsosokkal az élükön visszaver a munkajiülküliek ellen indított iizatcö támadást. ' ' munkások az ilyen és hEisonló reket csakis a szervezettségüknek önhetik s éppen ezért a g^yülés kkai is fe)hivták''mindenki figyel hogy szervezett erejükét ne ének szétesni, mert akkor ők ma-kcvesek lesznek ahhoz, hogy a ikásságén valamit is tehessenek, — S. B. .■
MÁRCIUS tó"' ^ fezt a napot is ebben az éi/hen'nt:/ ünnepelte meg a torontói magyarság, hogy hósszati tartó szép emlékként fog az megmaradni közöttünk. 'A szabadságharc emlííiUrinepén a helyi mag>-ir egyházak és' a munkásszer-VEzetek égy platformon ünnepeltek. A 5ii!ufolásig megtelt helyiségből mindenki azzal Q nagyszerű érzéssel távozott, amit csak ö. magyarság egységfelé való törekvésének első sikeres lépése okozhatott.
^lARCIUS 21 Seinmi késég nem fér ahhoz — ismerve a munkásszervezetek vazetöség^nek aktivságát s hogy a szervezetek tagjai aktívak—.hogy az Első Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 17—ik évfordulója is nagyszerű programmal lesz megun-
^2tráitért s2á¥azlak
VeleÜk az elbbcsájtöttak ménytelenül. visszavételét, Szolgálatban a píketelők
— Vancouver.'iS. C-
B. C. Wcrker jelentése szerint favágó k'pett sztrá.-kba á, „Gamp 'Ourchon. Laké" néven ismert fa-"nelö telepen, mely : a 'Victcriá ar.d Manufacturirig Co. tu-'üát képezi.
Kzirájk azért tört ki*- mert két elbocsájtottak és nem vct-^ixíza a többi munkások követe-Mindkét munkás elsőrendű "'•f-íö munkát végzett a íarnimká-
EZ IS DEMOKáACIA?
GYÜU:S GYtJLÉS ÜTANI
'ircíuí
4-én adták le. a2 egyik azíívt, mert fáradhatalan í^át fejtelt ki a Lmnbet Wfcries sina! Unicn^és W American Fe-'J^n of Labor szerviezetek között. ^^•^tt barátságos viszonyt terem az esetleges egyesülésnek útját pgetíii. A másik munkáat padig
A munkások megbotránkozva a demokratikus jogoknak sárbatiprásán, március 9-én gyűlést tartottak, melyen S8-ah jelenték meg Ös mind a 88-an a; sztrájk mellett szavaztak. Március 10-én már nem Is mentek mim-kába. Erre Mr. Leng, a telep igazgatója kívánságára újabb gjrtilést hívtág egybe, melyre meg is jelent csaknem az összes munkás, összesen 123-' &n Azonban nagy volt a Mr. Long meglejödése, amikor szavazá.sra került á sor és 103 munkás szavazott a sztrájk mellett s csak 20 encne.
AZ egység ellen:
Sii sem természetesebb, mint az, hogy nem a két munkással van"^a kompániár^k baja, barem azzc! az üggj^l. amit ők szolgáltak: a mun-káK:k szervezetéinek egyesítésével. Ert fegyébként a L. >V-. L U. által kiadott röplapon a munkásságnak tu-
Kell, hogy a munkásnők ráeszméljenek arra, hogy szervezetlenül olyanokká lesznek ebben az átkozott rend szerben, mint a homok á szélvészben, niig szervezetten sziklaszilárdan állhatnak ellen í/j élhetik, túl a: szélvészt. Ha a nők méltóképen akarnák .Úhné-pelnl a március 8-át,'^: akkor önként kellene nekik a munká^szeryezcitek tágjaivá válni. a A rl^GYAa SZAnADSAGHAIie-Nem tagadhatja senki azt á tényt, hogy á tóagyai" száliadságharc ' fenti dátumát náegelöizö idöbett á magj-at-brszági dolgozókat gazdas^lag' az akkori feudállstá rréridszerí'polltikaii iagr pédig egy tucatnyi magyar nás segítségével az osztrák császári üróikodóház nyomta et és töltötte csordultig poharukat keserűséggel-E:^ Ja keserűség' fbrradíilbmban'nyert kiféjezöst a dolgozok- tó' az akkori diákság részéről. • "
A nép elkeseredését jellémezhétLaz. hogy napok alatt tíárcra készen állott az egész nemzet és hösitóen küzdött hiányos felszerelése daeára is az osztrák elnyomók seregeivel szemben mindaddig, amíg a tucatnyi magyar főúr és az osztrák kamarllla által behívott német- öj cári hadsereggel le nem verette a forradalmot, hogy i forradalom leverését nyomon követte az osztrák-magyar Urak által tejfca-talommal felruházott osztrák generálisnak, 'Hainau-nak gyaláaátos véreng zésé, a forradalom katonáinak, a tábornokoknak lelövöldözése s a bitóra hüzatása, a dolgozó népnek újfajta zsarolása és elnyomása. -
A PROLETARFCMlftADAIjOM
ni fogjuk, hogy csaknem ugyanazor okokból eredőek voltak.
Amikor kegyelettel emlékszünk mee az 48-aa szabadságfaarcról, ugyának kor nem szabad kisebbeknek feltün tctnünk azokat, akik 1919-bcn és azóta az CQetUk kockáztetásával is min dent elkövettek és követnek a magyar dolgozókért. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem. hogy az 1919 es proletárdiktatúrát csaknem ponto san ugyanazoknak az utódai hívására verték !e az idegen csapatok, akik az 1848-<as forradalom leverésére hívták be az orosz cár harséregét.
NCLM el£g CSAti: kEOtiBSEN
eml«ae:zníunk
( Magaziné Digest - Hibbert Jour-inj-a. mely csak egy másik név a R>-a-~ nal, London. Anglia. Ford: R.A.S.) j lázatok kormányának, imely Ném'fl-
—- j országban diktál épen ug>'degradál jii
OJarzországon ktvOl csak nagj'on j a nőket, de a hiUerl becstelenségckct kevesen tudják mehnj-ire x-annak a ^ jobban napvilágra hocla a vllágíui*-lök Ut degradálva fasizmus alatt tó. '
A názik hatalomrajutásával cg>"ütt kikerültek a nök a parlanionlböl ós mindfn vidéki közigazgatási állásbi^. Elvesztették mindama Jogolmt,n>plyc
•jgy társadalmilag-, nilnt jogilag.
Az 1929-es büntetö-tör\'énykön.N'\-; nódos'.tra a Laterán £^'ozmény t\i i Concordat után, melyet az állam és
iz egj-ház adoU kl. a nőket rendkl-; ka 1918-ban a forradalom axámuíi-.'ül lealázza h férfiakkal szemben,; ra kivívott.
jogilag és társadaltnilig, amlveí éle-1 Eröszakoran minden hlvatalMl iüket kimondhatatlanul megneliczl-, kezdltk kivagdosni a ncket. Kikerül-tettík. I tek a kórházakból és Iskolákból egj'-
Eddig Olaszországban csak ir, é-j formán. Elpuszlttottük azokat az fen felüli lányok és 18 évesnél Idö-1 intézményeket, melyek a forrada-!ebb fiuk köthettek házasságot. Ma j lom után a gj'ermek és anyavédelmit nár nősülhet a 16 éves fiú ■ férjhez; volt hivatva betölteni. Minden mit nehet a 14 éves lány. A törvény ahe- j lealacsonyítanak. Nem kér»lczlk ml-yett, ho^ védené a bajba rohanó lyen vallású. iKillUkai nézetű, vagy
.Ha méltó ünneplői akarunk lenni akár a2;'l848-a8. ák^ áz I9l9-ea for-radaiömhak, meljr,: mindkettő a magyar dolgozókért tört kl. akkor nemcsak reszketöhiüigu szónoklatokra kell készUUiUnk,hattem az évnek minden' napját felhasznájhi az olyan rctte nstes eínyomás elleni líarcrii, a ma-gyár; dolgozók eréjériek megszervczí?-sére, ániilyen Jelenleg Is yán Magj-ar-országöh;. A".' v
Krnden kicsinyéskédést félre kell 'lénnUhk és a magyar, dolgozók érde-! kelért >iélenleg börtörjbén szönvcdö,-rexidiífrl!)estiákkal í .röhcséltká veretett Rákosláiínak, Kisieinéfc|^ az; ö.<;szc.s ÍJöEitikái? fbglyokhak'-'í^^ (tóribáésájtását keli JtíJvétélhtinlf, Ha ézt -t^^Uk, akkof' mél^ tkineplői le-szÜttU -ögy az 184é-as spabadságharc-ihak. iáint az l9Í9-és p'róletárforrada-iaiciíisSi Íb, de Imáskép csak üreö szó-!ázíí:t^ki3ággá iörpűl :m
iásuníiv.:ir:::■■■;■■■■■;■' ^'^ V
ánykáltat. valósággal belehajtja őket
i 'Veszedelembe.
Ha ezek közül a 14 évea feleségek közül valamelyik rosszul választott és meneklllnlakar férjétől, akkor a rendőrség utána mehet tís vlssza-kényízerithcU p gyerek—férjhez s e-zen felül egy évi böröhre. vagy ezertől tizczcr líráig terjedhető- pénzbírsággal bUntethetlk.Igy hát ütheti, ver heti a fiú n. lányt, tnert a törvény nem védheti meg. ;
Házosságtörésílt o rőt két évi fegyházra bUntcilk piaszonjzághin,
melyik fajhoz tartozik. EgyiiRcrik'n nő és elbánnak vele.
25 év óta Nítnetországbnn a nőknek köze volt á közigazgatáshoz é.«> mehettek cfryetemckre, hogy az élet minden frtmtján dolgozhasRaJjalt. &'n az érctséglzett r.ök 10 százaléka nio-hot egyetemre. Az egyetem végezte-vei a nök nem gj'akorolhatnaU. Er annyit jelént. hogy egy nö sem lehel igazán orvasi. Ügyvéd tanár uil). Tekintet nélkül arra, hogy hány lány .szeretne .orvo.«j. vagy gyógyüzeré.H/. Irnni, mimlöHftzo 7ö nö mehet »iz vagyis kegyetlenebbül, mint bármely egyetemre. A tütiomáhyok műVPlfSiíl
más európai országban. Valójában a legtöbb államban nem Is* rój.^4k ezt ícl bűnül. A férn azonban törhet házasságot paráználkodhat amennyire akar, csak a szeretőjét, ne vJfeyc abba a házba, melyben feleségével lakik, mert ez a fasisztákra .szégyen volna, ha megtudnák nyilvános há-zaaságtöréflét. ;
iiá valaki gyilko'l Vbecijülc^l lemből" a gyiikas férfit najgy körill-m<Snyc^s(Cíígél ItéLk él: I törvényi* azerlht, [ há a fiút v:!gy lányt fce»ni;;tj.'üitkezé3ert, cíllpték és meggyilkolták, a gyilkost mindössze 3 vagy 7 évi börtönre iehct ItéJnl. Az -aj fasiszta törvény enyhén bánlU azzal a. férfival, ákl nemileg érlrjtkc-
ráfezölgávásár
A titibéráiie" kioinadaí kormány áz: eladó, á vásúttáréaság ;■■' ''a vevő ■ ■
Kanada két domináló vasúttársaáá gja még ; nem elégelte meg & pto-f tharácsálást eddig Ismert sok-fille mödoti, s most uj módját találták ki ■ a'm klzsák-mányolásáilak.. ; Minden kanadai magyar munkás itudja azt, hogy mióta a depresszió beállott, azóta a vasutakon 'fsdraáztikus mübkáslét-EzáracBÖkkéhtés és ílzetésösökkéntéa létt'alkáteiaa'va, ámín kefcsztUl a. vas-
úttársáság-ck a prosperitás Jdejéh Az;e1sö Tanácsköztársaflágértl har szcr«ett ihlillókat nae^duplázták, nem
törődve azzal, hogy ezer és ezer mun-káöt tászitctták a legnagyobb bizony talariságba.
cok úgyszólván szemeink élött és,tán sokónknak közvetlen vagy közvetett rébzvételével folytak le. Ismerjük ázo kat a hibákat, tanaik a dolgozók részéről: á szervezétíenségbfen nyilvántiltak meg. Azt is tudjtik, iloígy mik előzték meg és mik követték a magjHar dolgozóknak 1919-e3 foiradálrrii megmozdulását, rövid, de feledíiétctlén emlékű urahnát.
(Fol>-tátá» a 0-lk oíUalról) dett, ami hangos sírássá változott, mikor az öreg elmmítíta. hogy a nagy strapa inár ugy tönkretette az anyát, hogy napjai meg vannak számlálva.
"Fiam", ha inéghaisi á börtön-udvarcn." folytatta 'az apa ctt,-a--hol a fiu az imént elfaagytá."mint bős halsz meg azoknak a gyáva kutyáknak a keze által, akik idegen bandákat hoztak be seregeink leverésére." sAéghiíió éJtáváJ még a kulcsárörmestert láeghatották. alá <vttöl fógvá keizdett vélííhk ér
rcznj. • "• -.■
Bücsíizóul á látogctáál idő lét«I-
* ^ , --------ir-—=.. dorná*áraís adták. A D. C. Loggerj
- ízé.ték 1" a munkából, mert á- j Association. a kompánia által kont- i , ^ ^ >^Ué,
tí! l l^P- i rolált szervezet dolgaik leginkább a- i ^elrcr az öreg enhyit mchdctt: tíá
---^h ken Itt jegj-eznünk. hogy I zon. hogy a munkások unióját és a I . ^. ,
J^Pot nemcsak most. de régeb-l^,, unió, a LWIÜ és ^-.z AFofL kö-^ "^"^ elnyomóink c.őtt.
mert az
«' ánisitották itt a telepen anéi-ízött épülő hidat, az egyesüléshez ve-^ '"'^ a.proletárhoí. Kegyel-
fogr a .,bász"-oknak ci eszük. !"2t Lttörh^r ^ : tőlük ne kérj. Ha nem szaba-.
volna az éllcn tl[takb2aii.-
a^í:á?ok mindent mégtettek két .{."t '^"nliástársuk nismkába*, .*2=a4állitS2á£rt- azonban eted-1
zctöt széttörhessék. " - I Mihden munkásnak kötelessége tá-| mogatni n munkásság egyesítésének i nenics törekvéseit, í ■ v-v^,. — F. Vajda. , |
duláz Id, majd dolgozom magamamig birok." * ,
"Apám," válaszolt a fiu. "éle^ -temben és halálomban Is küzdeni ícsok. megnyomoríUílak tílea." ^
.Az C.t AlODRZER
, Most a yasútfoárók a liberálb kormánnyal megegyeztek, hogy e rabszolgatáborok éhbéres munkásait mua kába fogják állítani óz évek óta nem javitctt, dé mími'g használt tií hatalmas profitotetiiájtö vasutakon. Ez annyit jelent, hogy. a kanadai kormány közönségei} rabszolgakereskedet mct üz. Eladja a rabszolgatábcrak-ban sanyargatott fiatalságot a vasűt-társaBágokhák.: okik így c'csó munkaerőhöz iutnak és King-kormány te j61 jár.tmcrt úgy gondolja, amennyi embert sikerülni fog eladni, annyival kevesebben vesznc-k részt egy úíabb éhségmarsban.
.Ezzel ..áfi új- módszerrel, a rencjs munkabéreknek egj'harmadáért fog^a a vasúttárisaság mur-'tát végeztct-ní s amikor niajd a. munkát beszüntetik.' ákkorJazoit dolgozó munkásod •kat mindén egyés'ccntröl elszámoltat-;ják, amit keresett és amíg azt te!je-eéö el nem ifogyaaztották a segélyh!-■vatal által,előirt szabályok szsrínt '^porolva, addig nem kaphatnak se--'gélyt Könnyca számoltatják el 6-ket, mert a vásúttúteaság az állam WtaJgm közeli rokonai egymásnak és az adatokat inoinden egyes munkásról leadják égymjisnak.
zétt hemcáak Idegen nC-ttk^l, hanem saját nővérével;fc3 leányával. Egy ó-Itt'iz tárbotnáhyban a biró&ági clni'Ct megölte feleségét és semmi büntetéssel úszta meg. Az olasz hadseregben i a tisztek ha akarják lelövik feleségüket és tovább szolgálnak a liad.*icrcg kötelékében lefokozás nélkül.
A nőket ftSvad^fegái bUntct::(. ha a házasságon belül Idegen férfiv.il érintkezik s ugyanakkor azok, akiit gyereklánykákat bccrtelenitentk me}; Igen enyhén lesznek bUnt«tve. Semmiféle védelmet nem kapnak az erőszakkal megbécstelennítctt lánykák de ha a lány fogamzik és ezül.tcljcscn Jogosnak tartják a nemr érintkezését akármilyen fiatal Is. A férfit, ha nöH és eltitkolta ezt és házasságot ígért, lehet círak bUntetni; Hitler Nemzeti Szoc!ftll»la kormá-
ieljcscn n. íéflüknák akarják klfaJAlt-taal és htt vannak taúH íáhllrttiök, csak mint asóbbrcndü lények kczi'l-tétnek.
Azck -a nők, akiit előbb beltílUStteU már felelö.s hivatalokat és tudományos állftsoáat, most kénytclcricic be-sorozva dolgozni az ország n:\unkaii. o.sztügalriál. ■ bábomra készülve, A hők cívilíricióját; mfcly cliOrüUí? u nők dolgoztatiiáái -ft hchözií>.'irb.'in, teljesen, megsitímíttlsítictiék. A názl-kormányzás a légk6p;4eliebh nökrt raljszolgttsórbá flUllyoHzletté, M In-dcnt elkövetnék, hogy a képzett nCk-böl buta és elkcséWdétt állatokat; csl-ná'. jónak.
MunkimélkUil .;iiöket t gyűjtik, ahol yáfrrták.Mzrick, mosnak és az íatállöija rrtlhdent íflyégest-hck B minden tdühka véííoztévci gyü-lé.-íj'o kell menniük, hogy a názIfitD/ó-fjisokat mcghalga-wák. 12 örat munka éfj gylUésUtán szttlmnzáákra frk-httnck í-z Lstállőkbíui szerlc- JiziV. vaBfcgycIemre felkelve é« hnnyngnftr; esetén bllntétve.
A 17-21 évesláhyokhak kényítzí'f-munkára kell mettni, itihl cgyínlö rt férfiak katonai szolgálatával. íígy részüket konyhai és katonai teendőkre la:ilt/,4k, háborús flzolgálutot. célozva. A legUJbbrlck pci-oze kényszer-házimunkát keli végezni.
így hát n mndcfb ÖlanzórszálT Németország nönépeége alacionyubb-rendü ma, mint volt 100 évvel ezelőtt, mikor megkezdték ft harcot a felszabadulás felé.
MUNÍ€ÁBÁN A CSOPORTUNK
WIndsoH Jeleht^h —
Női csoportúnk mégtartotta rcnde« havigyüiését, mclyetí az utóbbi gyűlésünkből elltiröen elég szép .^.ámmal jelentek meg mtmkástársnőink.;
Gyűlésünk foglalkozott a tag.'szor-zésl Icampánnyal. amit, hogy s/kcre-sébbé tehecíühk, elhatároztuk egy víí röfl-va«ámai> megtartását, rm;t lel k;3édve tett magáévá a tagság:, imcíj alkalommal hat. új tagot szírczíünk De Itt nem álluftk meg, mert tudjuk hogy minden új tag meg;:zsrzése cg.v újabb csapás erre az clnyaraó, Idzíiál mánytló ttnázrjctrc.
IfAZIAGITACIÖ r.;AKCSI Er^\'TA:x/ £RDKKeBBN!
Cyüléí,-Unj< fcglalkczott Rákosi Má Xy&n kiszabadításáért Indítoli zfjíclá vaA, Elhatároztuk, hog> míndeá ma gyar házat mcglátogc^itnk íkz slfií rárt3y(í,''töívtkkel, mcgtt:^syaTáz7.uk bog>'Rákörj elvtárs miért van a l.^r zaqázSa börtönében, miért kell 30 c zsr- aláírá-ít M3g3rarJ<anadál:in ö.rnize gyűjteni, h;ágy'; meg;.szbadft^k a ms gyar hurzsioúzla ks,-maiból. alc5 lru;r;í h^Jáüaí akiríx e:pu.^t51nni.
Halározr',unkat tett követte- A k' tűzött napon kl Is mentünk a férf munkásokkal együtt. Az credmíliy e
A munkásokcjkmindcrt Cl kell kii Tfcrradaími jszcrvczcíekbe tömörldnc?
vetni, hogy 29 éhbéren. de szakszervezeti munkabérért dolgozta^.ák ö-líet, S C2t cflak u^y tudjuk clémi, lu
és egységes követeléf-t terjcsctí.nck í rabszíilgakcrcBkédCk elé. —- Bfüllcr JÓ2SCÍ, vasúti mtmkás.
lég szép volt, csak egy nniwn 4(iO a-láiráflt gyűjtöttünk. Ez a bizonyítéka annflk, hogy tt rrmgyar m«nká'«f!': nagyrénze rokonszenvez raozga'mtjnk-kat.
M&rcluH 29-ra csopaortunk egy nzín d,imbbííl egyl>ek<}tött niulatságot rcn lisz a klub anyagi támogatáaárá. Az előkészületek meg vannak téve é;> min IfM reményünk meg van arra. hogy íigy anyagi, mint az erkölcsi slkcr 'ícm fog elmaradni.
wsiK ttvjjjfin íimrvsii volt:
A Nemzetközi NŐI Nappal kapc:! »--•itban Annié Büíler. a kanadai mun-íénnök egyik harco.'í «z<írvczöje Wínd í!;rb;in volt, mely allíalommál ii ma-Tj-ar muníiás nöi cBapotioi Is mcg-áicgatta és cflőadáít tartott a klul>-K'ylííégben. ahol nemc-áU. a nOk, de «- fíí-fi munkásak I« EZép;>zámmál jc-er-tek meg; Lelkesítő bcíszédjébcn rá-luíatolt és megvilágítcttíi az euró-y-í helyzetet, chöl í% irmnkássk cgy-•/■frcntiá győzelmefien haüul clöfc éa rri visHza a fa-ilszía bandák táma-•á/jaít. Rámutatott kanadai mun-•á-yik á;ial vezetett tömegakciók lA-zKTcWc. amit a. 9ís-ac törvénycikk érelmében elítélt és vádo:trn«nl!á:;r;ik rrd2kít>en S/kcrrc vitt. .
Munkáíjtársnökí Tegyük magunkévá \nnie Euller l/úcsúszavát. a követkc-:ö Nemzetközi Nöí Napig hassunk o-hogy minden magyar munkáOTOt lyerjünk meg az cgysóf^ranl támo-;atá2ára.
i » ^
','pS
m.
m
m
i
; \
4
ff]