tia'
kettévágnak. Azablakjk^^^^ jány? talan szallmgozik a fqszlo ho. A-kis- «„_ Wác^kál'? iskolások hátratett kezekkel ülnek, pu-"™ v pillájuk rendületlenmn^^
nyen álló embert. A csendbe, mely mar rne dühösen az ember zsijjbasztó; a vélcqny^ bele^. ^ fe^é zséínbtó^
í^"-Tanit^ ur, ké^^^^ ^^^^^^^^^^^^^^ h^^^ .
:Ko^;;ini::az r-^- • ^/v'-; —r^^;;-^.^^
^ Ilyén iiiu>m:ei^
vbeszélvV'-^^.--a--:/'v-. ^:^í. -.-Befelé^indulnak;r'-^r-'-t -^-."^rfy:^:^-:.^^^^^^^ ■^\:-:-^:?í:
Mit Jhondtam neke^^ két -aimak^ ^áiiynafe^^^^ rpnat hozott
ennyit.;, ■f'':r:'{^--:-^T:^iX^^^^
S^'l^Jtíiért-
íjiátul jöttií! ^ ^^i dálbá dobji ál ajáridék<
____________ ^^^^^ A^^^^^
Elhallgat a kisfiú. Tízéves koponyája az urak a szegénynek jóakarói! Abba tott pénzt. Haragos-mélyet: szippáid; pi^^^^^ mg.fo™*^
csontos, rpvidrenyirt hája fakóf níerévr niíjcs köszöneti szögű. Hogy az osztály figyelnie felé fordult/ riieétórpan benn<e a felbuzdulás. De nagy lélegzetvétellel újrakezdi:
Tánitó- ur, kérem! Én nerá ülök a
Az asszony cséndbehTpiszníóg.^^^^^^^^^^^^^^^^^^a^^ közbéri kedvélíéí^jár^*^ i Eriggy, szólj neki, hogy itthon le- S^il^^í?-^S
T«öH^ "««^'-*íivöm raifa pakli döháiiyt^r V\f gzksz^^
Grüri Frida mellé
— Én se! : — Én sé!
Éri sé akarok!
gyen, mert összetöröm rajta ezt a pipa
Az asszony nagy papucsában kieső- - ^ j^'^tl^^^ilt szog ^ ha nekem IS adtok belote^^
Frida, te!
kiált á kapuban elfúl — Jó no, csak -lódulj mán! taszítja ló, ásztmás hangon. — Gyere mer* apád ^ oreg. — 'A .tíed méii
összetöri a csontod. Mikor a dohányt tomi a pipájábá,mái: ke ..V^^^n^
Össze-vissza kiabálnak. Zugnak, mint a felszakadt zsilip. )
Csend' legyen! — kiált a fiatalem- gülö ber az emelvényről. Miért nem akartok szemben ai.-i- * t-^^^ -4^ xi, 4^ -v i -
meliéjeülni? ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ - 1^
Megszeppenve hallgatnak:! Egy háftg inulvá^ sötétben^bujkálórt stigjá: Méi^^^l^^ . =2 ' mmt göbancösili^
ves;;-.-.,^-• -^^'.m^^ Ekkor fent■^kinyiUk-azv^émé-^-^^^
van. Es o^^lijipája.
Kecskei^M •Ivüket.
mos-
A tanitó döbbentén néz. Majd riiégszó- Idi
lal vontatottan: ; ; és tarka papir száll a levegőbenrJmbp- -^^^anyja ---"
— De gyerekek ■, . , Igen, igen rrr Á tanító tanácstalan.
:ek, mi jut eszetekbe? lyogva hull a földre. Frida lehajol érté. ta,naégpétróleüin^ : a?
— fitősitik kórüöbari. Lelkéridezvé szalad át az utközénen: mmék^sz^att^^^ fel dtfcíwíiiíE
'V-'-'-'- ^.":--^vMáttiá;^^idenézz-!'^-ösázészoritött
ül
Hü
CfUlyás , ...... , , ....
lebb a padokhoz. A hátsó sor balszélén ezt? ül-FVida. Alma-arca elfehéredett a íé-mtilettől. A tanító föléhajpl. Kj^t^tóftri nézi a simaszállu, sötétszőke hajatl ,^zá ja utálkozva elferdül. Megrendülten áll. Majd ujiahegyével; óvatosan felemeli a Jkislány állát, lí^nsüggedt fejét.
- — Frida, ezt nem szabad. Szólj otthon anyádnak, hogy tisztáijon. Mossa ki a hajad. Hát hogy léh§t igy ? . . .Hiszem te már nagy kislány vagy. Az anyád
-— Mama nem ér rá ... — hüppögj-gyerek és bő könnyek hullnak Jiagy, Jkék üveggolyófényff' szeméből. - , .
Mi az, hogy nem ér rá?! Ha még
at. Majd es
ott . . •
znak -^íiő : ngos báráoi
el a néyété I üfnév • ^rará} nópeheisbiM iva kuncöji
•>»>»>»>»>i»>*>»>*>»>»
1
m
lm
Ifi--'
egyszer így jössz az iskolába, kikapsz. Ki hallott már ilyet? Micsoda szülők vannak máma! Szégyen. ' Kinek a szégyene? • '
Grünné valóbari nem érkezik Fridával törődni. Még sötét a hajhal, amikor dideregve kilép a meleg ágyból a >hideg szobába, ahol reccsen a korhádt^padló és egerei; futkosnak szét meztelen talpa elől. ■ •
A dus zöldséglombokkal, káposztafejekkel megrakott szekerek zörgése már megi'ázza a rozoga házat. Csörrennek az. ablakok... A: ..piacon, á libák gágogva. ■ csapkodnak erdés; repedt: kezei közt. Jóásszony, adja nekemv olcsóbban ezt. az aprójószágot. Nem magamnak veszem. Eladásra. Az uram -^szegény — egy krajcárt se kérés mostanában; Hát ebbül élünk . . . Kezécsókolom! -—görnyed oldalra, mert felé tart egy köi^ér, bundás asszony. — Na, hogy ez a liba, Grünné? . -r— Nagyságosasszoriy, ötven korona, kezécsókolom ...
-—Nevetséges —^ sipit az úrinő, hara-gosan felvonva kicibált szemöldökét^ Adja negyvenötért vagy nem ? Különben sincs rá szükségem, van otthon elég zsl" rorii. ■ " \
Naccságosasszony, tessék megadni . legalább negyvenhetet. Hadd légyén mellette két\,koronámi szegény asszony/ vagyok. A családom . .
Mí^nnk is van családja. Akarja a
Mindazonáltal Andreu nem tudta tesebb módon beszéltek, hiszen mejgr^^c.m^ m .
mostanáig, mennyire volt ^ lányiiak nyilatkozásukban olyan egyszerűek ;.datára^ébredt# fogalma arról, amit egy férfi' asszo- .voltak, mint; az evés, alvás, munk^ és nyári értett. Andreunak az volt a be- tánc. Nerii leplezték el ezeket a; fólyá- : chullámzó, vde széti nyomása, hogy a lány eddig a percig . mátokat seiri szavakkal, sem.mozdulá-; -ségbé forrott. M nem tudott többet egy nőnek a férfi- ? tokkal, ezékiől az ember szabadon és ^ végül iriárcsáfe hez kapcsolódó viszonyáról, mint azt, elfogulatlanul beszélt, mmt egy ing, hordozott szivéhö hogy egybizonyos asszony egybizo- vagyjégybluz hímzésének szinérÖl. E- > ssav^ foglal|| nyos férfinek engedelmeskedik, iirá-.zek a.folyamatok sz : szeretném^;
nak tartja, a férfi pedig, gondpskodik szottáfe és el rieri:i^ kera^^ asszonyáról viszont áz asszonya ^gii^,^a^
ségére siet a férfíriék riiiridén mííí^^ ÁMlzét és^ég*
jában legjobb ereje és képessége szer miridénkíriek örömet ^széreáriék és ebbeíi^fészkeltS lagát ÖMÖ k
riht. lyesmikbe az ember riiinaig csak ak- közeliiígyétóho^
kör éleffvedetfcNbelG. amikí^^^ ;ott é^sz^ j
/j£_.- -U-Ii«v.-w^vé legyén).
m, örimagff' tosodött; béri lelke és?té zthatatlan léi
tlen kiyánsáj ast hitted én
vissza^síéíyé&éb^^ ^ n3^lÉsolyai|
ban .3; .árra á döntésre, hogy aho- iI^íg^éM^te* * a^rt Sít SS^M^^^ÍÍ^'^ ^^^^^^
«.,r«« ^Ác* ««,r{i«- ^..rw^LiÁcr^ ^^v^*l^'*..?fipíí'^ * ^ ' . Mindigfi^amikorvagy; erezi
'álla en kiiéóil'ass: mint ^egy4éj dafent'^a.*^%!
zer .....
tudatára .
amit ő vágy a lány kívánt még, .égy napon vagy egy éjszakán egészen .ön-
ramittcái' pici _ eniÉéimyéni boM ■Ar-
ii
llágpcskáíipiái
»ffveiszaKan ereszen on- ""^"^^^ érzelmeit, némán, ammt And- /^legkedvesebli,
«»o;»áf^i ^.^J^^S^^S^t\^T^^^^ ^ hallgatagon vetetté mérlegre r-ak*éflcGDzelh€teMÍgamriafc Hát
magatol sfog megtörténni es e?^ meg diriden vci^i{c^^\kv^<yséLv^u\cM^^e,t ^í, ,
neiri változtáöiató. Elhárithatatiafi ós :r^T^??^^^! es^wyaicoz^t. rált^ienn^v^^
elkerülhetetlen lesz abban a püiám^^^ \Jt ^S^Í^^^^Vi:^®—gérijt-emb^eknekj i)áií^ ámiÍ£(^^ ~ erősitenélek m}
vágy 'bámkikor; ösztönöseri
negyvenötöt? szényét.
nyitja- áz'Urnő mely er-
fi Grünné szemei.kétségbeesetten tapád-
{I nak a nő kövérkés puha u íjaira, a gyű-
; - f rűre, mí^lyben hidegen szikrázik áviz-
;iriü kő.
— De naccságám . . . % :— Ugyan, hagyja a siránkozást. Pa-ífeí' 1| rasztass^ónytól ínég olcsóbbari kapom.
hl hevesen elit'>rikező ludat. Otthon az asz-
rencses[K-V^gy< c öröinetiés S3 ztogátitéfcí^iio ön soháséni^ö:
|a él mcstv ilvéri bizötíjijálan fon- történt, iiogy^ a fiu nem sürgette, = Iáról, hogy mégha
tolgatasök és csapongó érzések köze- ^.^^^ ^óyetélődzött, hogy ugyanarra az nüly boldog es
elháríthatatlan hívásra várakozott, a- Minden emberneKj
mire a lány* ami megfogamzott a szi- " rencsét és mosoly^
volt csakugyan, hogy á vében és s2élidén növekedett és'ez o- többéVne:legyen á|
lány yálárin hasóW morus%: és hogy;^e
pasztalatlan volt a cselekvés módja- zett. Oly érzelem, aminek nem tudott se légyen kénytei€ senvedni^es .ti
ban és élvezésében. De nem volt e- nevet adni. Oly érzelSrii, ami át^ meg ni a fíncákon, haif mmdrivaian
gészen annjira tapasztalatlan a fo- átmelegítette, könnyűvé tetté lelkét, dámák lennének
Ivairiatoknak bizonyos isriierétében. ; különös tereriitőerőket adott, mély biz- gyümölcse őket
Ot l
?b .....^._.
ösztöneiben, tónságérzést és a rejtettség^ éraetét
TCreled, kis
jükön, löelyri i meg és ser agocská. a ^pj
szony reníTéli.....
újságolja hankba induló férjének: — Fiam, ma iól vásároltam.
— Csak a pénzt cseréltem — panasz-
os hajlamaiban termesze- kölcsönözte. Ugy érezte a lány,- hogy zsomdn, minden rgl szellemmel x
tes. mint az erdő vadjai. Odahaza lát- szive tágult és tágult, mig azt Kitté, colMiíllésisoiias^^i^?^
ta volt, ami megtörtént és mások, idő- hogy betölti egész testét; Szive veré- hogy fent az ég k| pgri^^ilpK^Ja?
-P^..íi.^^ «,««f —!- « 5^1- nemcsak mellben, hanem testé- a földtől és távol paenm^^
nek minden eleven részén. érezte. És
^ 8i6Siiliiiiií iiliiHI^