VOL. Xm. ÉVF. — No. 34. SZÁM
Enteied aa Second Qass Matter. Jnne 19. 1934. by the Post 0£Bce Department, Ottawa. Ontario
TORONTO, ONT., SZERDA, 1942 MÁRCIUS 4.
EGYES SZÁM ARA 5 t:ENT
HOGYAN ÜNNEPELJÜNK igazán Március Idusán?
(A címben foglalt kérdésben lehetne összegezni azokat a kérdéseket, melyeket az ország különliöző részéből hozzánk érkezett levelekben Március Tizenötödikével kapcsolatban vetettek fel. Az alábbiakban Szőke István, lapunk szerkesztője válaszol az aktxiális kérdésre.)
AZ 1848-BAN egész Európán végigcikázó forradalmi láng és szabadságharcos hullám sokkal közelebbi rokonságban van a mai, az egész világot kitöltő szabad-ságküzdelemmel, mint a felületes szemlélődés az első pillanatra visszatükrözi. A régi. hamisítások és a mai, ötödikhadoszlopos hamisító elhomályosítási gátlások megnehezítik," akadályozzák a helyes felismerést. Per dig, ha a közel Tszáz^.évvel ezelőtti nagy európai fellángolások és a»-mai világszabadságharc között lévő rokonságot nem ismerjük fei^^ és nem ismerjük el! — akkor az i;S48/49-es magyar forradalmi iszaíbad^^ harc üniieplése^ma-aJe^^ üres szalr
ma csépelése lehet, de a rosszabbik esetben gátlójává, szabotálójává is válhat a jelenlegi nagyobbméretű rokon küzdelemnek, •
Holott az 1848 és az 1942 közötti rokonság kézenfekvő, és így i a 48-as szellem helyes, hamisítatlan felidézése kell, hogy a jelen világküzdelem erkölcsi javát szolgálja. És csakis ilyen értelemben való felidézés teszi jogossá és aktuálissá a magyar Március Idusának ünneplését is.
MI VOLT 1848 OKA ÉS CÉLKITŰZÉSE?
AZ 1789-ES nagy francia forradalom, valamint az 1830-as, alapjában megrendítette és összetörte a fejlődést béklyójában fojtogató hűbéri jobbágyrendszert (feudalizmus>s nemcsak Franciaországban, hanem Angliában is a polgári népképviseletet tolta előtérbe. Innen keletre, a nagy francia forradalom jelszava — Egyenlőség! Testvériség! Szabadság! —^ egyelőre inkább csak azí^^agyakat bírta nyitogatni a mégsorvász-tóbb keleti feudalizmus körülményei között.
De a francia példa hatására előállott reakciós ré-Jnület »Szent Szövetsége* >^ melynek szellemi irányítója Habsburg Ferenc osztrák császár első minisztere, Metternich volt, zsandára pedig az orosz cár -— az »abszolutizmus«-nak nevezett önkényuralom európai hálózatával mindent elkövetett a nyugati előrelépések Visszacsinálására és keleten való meggátlására.
Ez ellen a sorvasztó és gyarmatosító abszolutiz-fiius ellen törtek ki, a népek elkeseredettsége robbanásaiként, az 1848-as forradalmi és szabadságharcos lán-fok. Céljuk: az elavult feudális rendszer összetörésén át, a belső alkotmányos élet polgári rendszerének megteremtése és nemzeti függetlenségük biztosítása volt.
MI A MAI KÜZDELEM OKA ÉS CÉLJA?
1942-BEN az európai »Szent Szövetség«-et annak világméretű történelmi utóda, a fasiszta Tengely képviseli, mely minden eddigi reakciós kegyetlenség és hamisítás összpontosítása mellett a modem technika roppant fegyvertárával tör világuralomra ,hogy elállja a haladás ismét esedékessé vált lépéseinek útját világszerte^ mely lépések esedékességét az Atlanti-okirat es az »egyesült nemzetek* nyilatkozata is jelzi.
LITVINOV, SZIKORSZKI NYUGATI FRONTOT. MARSHALL. WILLKIE, PEPPER TÁMADÁST
SÜRGET A TENGELY GYORS ŰSSZETORÉSÉRE
KING HATALMAT KÉR, SOROZÁST NEM IGÉR
MacLeod, Ferguson sürget
MACKENZIE King miniszterelnök a, mult héten> aí népszavazási javaslat vitájában, arra, jsürgette^^^k viselőket^ Tüogy r-^^njenekí ki Kanada népéhez és^ mondják meg nekik, hogy most, mikor a háborús helyzet oly súlyos, semmi ha^
talmat sem kell visszatartani a~ kormánytól.<£ Xlgyaiíakkor, a veszély kihangsúlyozása ellenére sem volt hajlandó leszögezni, hogy ha a népszavazás a választási Ígérete alól mentesiti a kormányt, külföldi szolgálatra is kö-telező sorozást vezetnek be. Ezt a »szükség«-töl teszi függővé.
Edmonton <—- A. A. MacLeod, a Canadian Tribüné túrán (»A népszavazás és a nemzeti egy-ség«) lévő szerkesztője, a, mult héten egy itteni gyűlésen beszélve a nemzeti egységet, a kötelező tengerentúli szolgálat bevezetését és a munkásság teljes háborús társul fogadását jelölte meg a Hitler fölötti győzelem a-lapköveiként Kanada részéről. A: népszavazást :»a nemzeti egység tüntetésévé* kell tenni, mondta Mr. MacLeod, miközben az »igen«-nel való szavazásra szólított, i
Mig egyrészt utalt arra, hogy >ez nem arravaló idő, hogy azt vitassúkj vájjon a szocializmus jobbrje, mint a kapitalizmus*, másrészt kritizálta az RCüíIP-t, améct a náci kémek összefogdosása helyett - a konmíunisták, szakszervezetiek és más antifasiszták zaklatásával tölti idejét. »Ha ezt továbbra is megengedik, á demokráciát el fogják pusztítani Kanadában*, mondta.
Torontó — Dewar Ferguson, a hajómunkások (CSU) elnökhelyettese, e héten a kanadai em-
BKTORfiSRE képzett brit különítmény — részint Csatornán áthajózva, részint repülőgépéről leejtve —- szombaton r^gél rajtaütött a Havre francia kikötő közelében lévd egyik német rádióállomáson és helyőrségen s aztán gyorsan kivonult, mielőtt nagyobb német erőt kttldliettek volna ellene.
Críppsnyílafkozoff Indiáról
AZZAL egyidőben; hogy szombaton brit,erők rajtaütést intéztek a francia parton egy német rádióállomás ellen. Sir Archibald Sinclair brit légügyi miniszter kijelenteti te; .
»Meg kell ragadnunk Németország torkát és ki kell ráznunk belőle az érőt. Hozzá kell látnunk nem 194^ ben, nem is 1943-'bani ka-f
---^v,gcicui jiiipütíC .omtentes es rejs-iutétii/ uia/uijv vasoszlopokat világszerte, hogy a már eddig elért hala-(Folytatása a 4. oldalon)
beierő demokratikus besorozását jelölte meg a leghathatósabb eszkőznek arra, hogy megfelelő hadsereget lehessen előállítani egy második front sikeres megnyitására a nácik ellen.
Kanada munkásságát ^igénc-nel szavazásra szólítva mondta, hogy a népszavazási győzelem megerősítené akormány háborús irányelvét és ^elszigetelné a kabinetben és körülötte azokat, a* kik Kanada háborús törekvésének korlátozására törekednek.*
A vereség.egyenetlenséget és a reakció megerősödését jelentené, mondta.
nem 1942-ben^«
A vöröshadsereg napok óta bekerítve tart 96.000 főnyi náci sereget Sztaraja Busszánál és miieden arra irányuló kísérletet meg-hi"üsit, hogy a Hitler által odarendelt 1800 náci repülőgép é-leimet és muníciót tudjon Juttatni a csapdában lévőkhöz. Az u-tóbbi napokban licningrádnál, Szmolensz irányában és UkraJT nában értek el jelentősebb sikereket az oroszok. Kharkovért nagy támadás készül a jelentések szerint.
Litvínov amerikai szovjet nagykövet és Szikorszki lengyel miniszterelnök a mult héten máso-" dik, nyugati front megnyitását sürgették. (Lásd a 2. oldalon.)
George C. Márshall amerikai vezérkari főnök a kongresszus e-lőtt felolvasott levélben^ Wen-deU L. Willkie hollywoodi beszé-dében, Claude Pepper amerikai szenátor pedig Torontóbán tartott beszédeiben sürgette erélyesen e napokban, hogy az E^esült Államok és a szövetségesek támadásba menjenek át az egész vonalon.
]>Eléibezett; az idő, Jbogy a há-, bomt az ellenséghez vSg^üka, irta Marshall tábornok. ■
Sir Stafford Cripps uj brit miniszter és képviselőházi elnök á házban a mult héten tartott be-
szédében kijelentette^ hogy India, ügyében a kormány rövideseit döntést hoz, és, erélyes kormáhy-^: intézkedéseket Ígért $i hazai fronton is.
A brit gyarmati veszteségekért Sir Staffdhi a reakciós katonai és kormányhivatalnokokat okolta s kijelentette, hogy a birodalmat csak ugy lehet egsrütt tartani, ha »a világ és az azokon a r§sze«> ken élő népek érdekében' tartjuk azt.«c \
Erélyes intézkedéseket : igért »lcis és önző IdsdMbséggelce szemben, mely míg a többség nélkülö-* zík, szenved és vérzik^ kutyaversenyeket rendez és élősdi életet él, demoralizálva a töblíséget; »A' kormány el van szánva arra; Iiogy ilyen magatartást nem enged meg és könyörtelenül fogja k^ECÜni, báibol és bármikor; jelenjen is meg.cc
Hore-Belisha volt hadügymr^ niszter. Sir Cripps nyilatkozatát erősítve, ránmtatott, hogy Maláji és Bifma népe nem harcolt lelkesedéssel, mert jogfosztottnak érezte magát. üMEalájit elvesztetik mbondta, ngylátszik elkéstünk mnnábsaa. is, de Indiában még helyrehoziiat^ a'.mi]lQsz^ tásf^ ha sietünk.
Churchill miniszterelndk, a,ki<< kötőmimkások konferenciájánabi <Fol3rtatása a 15. olüJalón)
A FASIZMUS FÖLÖTTI GYŐZELEMÉRT: VASÁIIpLJ VICTORY BONff-O^.!