a OíJ-
IRTA GEORGE^:mAmj:
' pSAKmU mindegyik újságban, amelyet ^felveszek, tekintet nélkül hogy melyik országhói jön, van valami a demokráciád ról. Amióta a^ demokratikus hataimak legyőzték á fasizmust és kíízös megegyezéssel yállalták, hQgy demokratikus életforma bevezetését segítik mindazon Qrs^ágók-ba, melyekét a Tettgely és annak csatlósai uraltak va^y Irnegtóntak^ a poM zet naiiiden ártiyal^táíhoz tartozói és minden nemzetiségű irók és politikusok pró-bált^ák bebizonyítani, hogy a ^deniokrácia« megnei^ézésnék á^^^ltaluk váló magyarázata az égyé^öli; igazi.
Az e h^miMmz^é^ érkezett aftgol és más újságok csomójában, mindöíf éte politikai éa gazdas^i rendszei* hiveit találtam, akik vitézül védelöíezik a saját;«sz-méiket. Védelmezik a demolcráeiának a brit ^rendszerét, mely évszázadok folyamán fejlődött ki, ugyanannak az angolt szászparlamentális demokráciának a modern ^érikai változatát, a francia vagy skahdináv rendszereketi és az összes: rendszerek közül a legújabbat, a szovjet demokráciát.
^ ^^^^^^^^^^9f^9^i^^^^^
ciéját, a szovjet demokráíMé^reakeió-
solc etteviszém^
poUtiMháM és töi^émhni f^0dé0bm
' ÍJ héten a Ssovjetmüöban ^ItaMnos - választás völt és igi/jJí0ömsen €M lis ascáabhi ciJ^
toni szovjet nagyhömtség Jmfénként 'háromszor megjdeno^^^^^
ON süM^Tm^mi fordmt^
magyarra.
i ígyoíbliangaulyo^tt az elmúlt; néhái^ ijhó^ napbán — hogy nem ítelret idearokrácia^^gy olyan országosan, melynek csak egy politikai pariba? iiaa.
•Ezt aí!nyilaÖ£özatot:iáoről-idor^iu|ból yastanai^ok ttó^vááyfeán^ :m
idé-ífcszfewsba^ és ugy találtam, '-^enliíányzik bélálé a lényeg.
Én ínagain nei]a göiidolóm, fcö^gy dolog* Az emberek há!ddbeszél3fiáek; és ir^
janakanirak a védelmében.-amiben, ^hisz- « ^^rírwT
nek. Az sem tossz, amikor kritizálják más M ^ ^™ a szovjet-űfeiöí)kracia az i>egy-országok demokratikus gyalwrlatának bi- fejezetbe taitozik,
zonyos^vonatkozásait. Van azonban egy el- talán h«ye& lenne elvezni, mit gondol a
söprő nyilatkozat,, amit sok nyugati iró na-
mm
- Immi hjmmú^^mumm^
TT ONdÓnICP-jelentés szólt a imilt csütörtökön ^ arröl, hogy szerdán Molotov szovjet külügyi népbiztos választási beszédet, tartva- Mjöléntette:
és Axtú&TÜxÁ^
gazdaí^rfcrféjlödés^^yersenyét és nem
tétíi,.:■mö|tóotta.v^-.ic.-■■ v-^^ -..v-i..^:
E^csérW azt^^ Vezeteti ánütá Komm JPárt Sztálta vczet'^yél'a^^
Titáiái^stette^&aj^í^]^^ / Is mint izezffitöíc^fi^
■^!eá^^í3Ei^'''mÉs^^t<it,- inriópdta Molotov mtosaívai vá-/ ■;-1áéáté.^»JcésÉietéáelcf»ÉÍ^!M ' -€2©itó:^ca«i^".' ^áiatóá&sal ■.iéléSStdtt"^**MÁ, .ii!a|a"--^báb;'''
''^LJJ^LSí^^rVE,jM^nentszükségesBokat beszélni a kommunista párttal- ellenkező >másik világ« ' emhiö:!fiix:ÖJl^,jSíqlQtov ezt mondta: ■■■^»mnQi^:sesékBSk
- tallK£lJtír"i2á:-lS!Cssl^í SSsa^íságr az ^nber nem^ fitiián' -iSfilsf^ '-Isogy ^coaáraíiiistálí:, mint Tezetők
A ^mjetanió^ acp Eg3resült Bremzetek Szervezetében vasgjpt. vesz -résist, b;ogy biiütositsa hathatós sze-
^;*epéfc.l»l||■32fitIslíJk^Mriggsa2^^ az^össz^-' -- és^Eiáöff02ie^^-Mí|®iSááiíS&^'i^madö0aÍc-és-3^^ zeíei&.'áfeffisatai sesfe2steí|§JáaáE ■1aegfeke2siselieB.cc
- S&zam ponton-írfíJonSsen kritizálta a. -szövetségesek ms«SE51ási poljtílsáját; a németországi- brit és
, , / '
szovjet nép csaját demokratikus Intézményeiről. - Minthogsr pártpTolitífcák légkörében nevelkedtem fel, a szovjet démokrá-ciáva^l való ^aját tapasztalatom:-és azt illető" megértésem segits^emre-lehet. , ' / A jdemoiíráciát, amint a szdvjet^'nép^ értelmezi azt, a legiobban ..összegezi JLincoln
ban, ez .az,, amit a Szovjet.Alkotmány és annak: gyakorlata jelent.
A jogegyenlőséget miadeiöt^ bízto-. , siígavez:^ ítlkotm -•aztmtóindennápi éietben^^^ : nő^ íakirelértel^^ lajra^*i?a^ iremzetisegr^ -is%ÍT;éis lakóhelyi áöa^ e-■ redetrey • i^prötó állapotra vvagyimi^ tevéit^Tiysi^gÉiB ■— Myevé a gyeto fcet^^nl^itóság^ által' hat;; ésNBaflndeír ó
•az -érdekek nem különböznek, nincsen' ok ;«éyíiél több politikai párt létezésére. ^.
pBSLöTT bármely törvényjavaslat iésS irénnyé válna a Szovjetunióban, s Sz. vSzJSzi legfőbb Szovjetje ; -r^^ Szovjetjének és a N^nzeti-
í^f^gék-Szovjetjének —^ k^ll-aztelfcigiatlnia.., í-rEzt ay^ét kamarát, másorsí^gbeli p&rla-í aáentekétől eltérően, mindkettőt Tcözvetle-miil: választják, és teljesen egyenlő hatajr ^mnk van. A szovjet parlamentben^ nincsen. í>'felső; vagy alsó ház.-(A tipikusan tőkés dé-' mekráciákban a felső ház -vagy ^senátus' tagjait kinevezik, vagy jobbik ^esetbesi';lcoz-" :^etve'j>választják«; és áz ilyen felső .ház a vM'álasztott,áüsóíölött-á;ll; A most Míeálődö 'üj -^^okráí^iákb^an vagy a. szovjet uend-szer^iez -bssonló alapon két, egyenlőjtfgu .^'álasztott-Msmara \?ani''mint-jpL Jujgoszlá-;^ vviábah, vagypedig egy, -minti Magyarörözá*->5 goft ívan» iü^aiKíiiaorszfebaii és ssfá^os >más •viieJyen készül. — A saerk.)
A Szövetség Szovjetjét népességi aJapon/ • -ifeála^tjákj-egy képviselővel minden 800.-000 ember után; míg a Nemzetiségek'Szov-1 "jetjét néprajzi aüapon. választják, 'hatáto-ií^ptpfszámú képviselővel mindenegyes' -^al*-'ötötmányos és autonóm Icöztársas&gböl, -mindenegyes nemzetiségi régióból vagy kerületből. ,
•JÍgy teljés^egy^nlő-képviselet van a Szö-vsíség SzovjeQébenvmig az ország nemzetiségi csoíp'ojítja' egyenlően--va2i^2séFi?ásel-, ve a- 'Nemzetiségek Szovjetjében. S Jöint, előbb Mondottam, minden törvétíróvasla-töt miödfcét/SzöVjetnek' jóvd-* kell^^áiagyma,. ' imíeíőfct törvénnyé válna. . . ,
.; [ME, >EZ Jíéhány a szovjet demokrácüa^ ki-^ magasló vonásábóly amint éi% :ésteliní^ém . azt. Hadd beszél jenek msguík á tények.'^"'
högy-i teijcsén: éljeii fezzel a íjog^I^; hogy " tudjon:^ szavazzon a Mlas^^ és tudja^ nhogy kíiré ésmiéi* szavaz.
<^lc(egy pÉáitikM párt^ aíícömm *^ nista;^ van a SzovjettriBóba«^^?bár- ^
í mefti köím^ hels^iátóságr^éstiilet^ választásának jelöltjeinek «em * 1^^ ■
, ségszerfíea ahhoz a líártböz tártótí^v; íe- = löltek pályáznak a saját nevíükbenfe nem pártli^án ^képviselői ezek azoknak, a-kik Hi^választják őket - Ezt látom én a demokrácia velejének. A kormányzati testületek választására a * jelölteket a nép válogatja ki azok közül; akiket a legjobban tisztel. így azok, akik a törv-ényeket; csinálják,, á népt^i Jönnek és anép nevében kormányoznak.
Az egyik legszokottább • kritika, ainit külföldön a szovjet parlament, á-Iiégfelső Szovjet ellen intéznek• az» liogj: ott;éííhc£8ii" ellenzék. De hógy a csudába is'lehetne.ött bármi ellenzék ? Áz ellenzék Összeütköző érdekefceti nevezetesén . osztályérdekekét tételez fel. , T
A szovjet: társadalom a munkáswztaiy^ ból, a parasztosztályból vés > az vántélligén=-ciából áll,::mely utóbbit ez a két <ís5itály adja.' Ennek a: három'csop^rferrák;i«lj azonos érdekéi: vaimákr^á szocialista sadalom építése egy
; -p^^OSaKVíU. AF-jeléntés ídéztíe fébfc-í-án.s 'Szov-^ - iVl jetuniói Kommimista' (bolsevik) "Páxt" köJspontl, ' bigottjának válááztáái^jfelbivását.' í>!A *t>t<mams2Ss:ta..
-bánság Icétöésére ászovjet váiasstásokbanr.tJ^y -nc^-suljrt féktettek, Mttinik a következő idézetből: . . ■ :r;.v' ■ -'Áaáíatík, EűkSc-élíí^lí^^, ■togy'^ía-'-ésálSIlili'-faásSirai,
•--^ja&ök^^omTOunista és tiém-J-söáíinísasisíar '^\sí%€Mi^
A felbivás trtalt a Lengyelországgal vaí&ttj Határra és a Távolkeleten elért biztonsági sikerekre.
rÖSZKVA — Kalinin szoVjet elnölt kommisiis- -ta párt központi folyóiratában, SölsiSvíI&-ben irvá a mult héten,' azt a vádat ^emelte, iíhagy 'eíraa^" ci^ szoi^alistálv reakciós kllkl^e a^ranclsi tmp&tsSix-must "próbálja k^oz& tazíyzeíébsr .viS3ZiiáiIát2ni.<f Al fmnciá, német éa más országbeli sszociaíistáteíT-at''* és szmjj:^^^ vádolt az^al, hogy* -bíaaisan'
nevezik magukat a. s-nép barátai«-nak. • '
^MoacTíatjüIr, hogy főbb aúut BQ tzázsúéha. sz'i-lyén hamis'^jspbaraísoknalt tmhítassn:teiU-'nisí^&t'a. aemökrábia üs* szoCíalhnCTas^ zászlaja' magi3i/^>Iiogy • kpnnyebijén végreltajtliassálsr vesliclöa poütí^$izJsL<s ' •Káinin a,^ szemléltette Leninnek a'rtáíöet,'
francia, bsl^ra és brit ^szocialisták* elleni háitJűt;-;
a termelőeszltöpk az^égész> népnek^ pedig egyéiíekttek atüIájdoMbáiaíva
- Ez-a-sz0viet-«éplaek%^iiézőptmtjá^^^^^ —. . .
y ba. ezek t^-m. • * '--:^-:-í^,:.--;vn,;r-"'.;'>:^^^