Magyarorszi izeretettel ij, t csehszlovi l is inka' iszlovákia •gására, m való barátej
ti
j A A i-4^-i • . u.*. •- 1 , . , , szolgálatokat tett azzal, hogy 1941 frunk gazdasági éspohtikaregyutt- nunk, hogy most, a nemetek kiüzé- áprilisától kezdve harcolt, államot működés nelktil» diplomáciai ^ter- se utan, nemcsak a magyar külpo- szervezett és győzött. Nem felejt-veinknek a csehszlovák tervekkel lítikát kell megváltoztatni, hanem hetjük el az újvidéki, palicsi, szavaló összhangba hozatala nélkül, külkereskedeltóönket ás uj alapok- badkai tömeggyilkosságokát, de ne nem foglalhatjuk el a bennünket ra kell helyezzük, Csehszlovákia feledkezzünk meg arról a marokmegillető helyet a, Dunamedencé- az a hid, amely a Dunamedencét a nyi magyarról sem, aldk a Felsza-ben. Nem építhetjük ujja Magyar- Szovjetunióval összeköti. Csehszlo- baditó Néphadsereg keretében a
gyon-■ jelentés háwa'éátmhMMliste^i.jkmB^-megM^^ eí§UMBk,'-lSásézn ás tételet íme'ezt az árai fizé^ &y k&zééhmsMi^MlMz^hémáUm^-'We-«1iŐ2* délszláv Bép. Ehhez j3s úr^ng* . jálIaljV;:. ;^ Hfsszife -Ímg0^zm hoz kell igazodnunk. Ereje a- mt lógunk. i[:^^*|^aai1sel!. H^Mg^lvdlt erőnk is. A demokrácia osztatlan, az ígéretekbőlézszavakbóli Ama-csakugy mint a béke. A demokra- gyar szabadság nagy köMjéí^ ta-tíkus Jugoszlávia a magyar de- nítja: :»Száz Demokhenesnéi^^^ mokrácíának felbecsülhetetlen kesébben szól a tétt.« :4 r
.Valahol a hadszíntéren,!^'. 1945 május elsején. j ;>»
országot. Nem szabad elfeled-
lándor ''S| aUközleraéüf lyal soMti, seben és -uff n. BeméljÉ; 'og járulnii lez- j
tunkban l
feí>TÖL-MOSZKYÁI0V» ripqrt-végetér. Munkatársunk kitűnő tett a jelenlegi magyar helyzet mokratikus Magyarország ségi-lo.ü^y Cseresnyés mímkatársu^ unk értékének emeléséhez és *ol-
/fi
mkatársmi tásban t rendhivti i hathónül % magyarl lémetektői el mészáiií lokkal ési \, stb; tesíj
fíjegyzeteinek közlését kesdjüJc : közölni azokat az élm^ magyarországi lévő tartózkodása; alatt a partizánok-nállási erőkkel keresztül ment. yonbombázott falvak, nőket és s rabló fasisztákkal vívott har-ellenállási erőkkel való találko-evennéy lekőtőve és tanulságossá
vakia nélkül lehetetlen magyar Petőfi Zászlóalj katonáiként har-
külpolitikát folytatni. Ezért a de- coltak délszláv hazájuk szabadsá-
mokratiküs Magyarország egyik gáért. Legyen az ő áldozatuk az a
legfontosabb külpolitikai feladata hid, amely népeinkét egybekap-
Csehszlovákia újjászületésének tá- csolja. :
lapja. meiiy értelmében
Hifpr iriiiii
fi
m
NÉPSZAVA Csehszlovákiára csf döntp<y?pl mAtr«rí.r7oi+í-o^ xvaiman voli nyiias Kepviseio Ki-
vonatkozó cikkének minden ál- Slyt A r^^^ hallgatása alkalmával azt vallót-.
szág visszaadta Romániának ábé-
ECKHÁRDT MINT KERÍTŐ,
gUDAPEST — A szociáldemok-fl rata »yilágpsság« jelentette höv. 24-i számában, hogy lEácz Kálmán volt nyilas képviselő ki-
szl^ovak-magyar közeledés fontos- dély megtisztitásábán. ötvenezer ^„Un^^^^. ^^i-
sagat hangsúlyozva nem^^s^ román katona, tiszt és altiszt ál- l^'^^^^i^í* ^^t^^^^
megfeedkesmünk arról a fiatal é^
érőteljes államról, amely déli gyar fástózták ellen há^^^ szcunszéd^gunkban s^^
Pelszlay Államszövetség a Balkán vették részüket csehszlovák és eselyejo-, .)
vezető hatalmassága. Ném akarunk korai jóslásokba bocsajtkoz-hi, de csaknem biztosra vehetjük, hogy ugy a népi Albánia, niint a Hazafias Front Bulgáriája előbb
német elhurcoltatásból hazakerült Szerzője tanuként szerepelt;; í >
A lap az üggyel kapcsolatban a következőket irta: ísrn
Hácz Kálmán volt nyilas; képviselő igazolásával a XI. honvédki-égészitő parancsnokság és azaüj-
osztrák területek felszabaditásá-
^oi. . ;:.r-■
A román nép kormánya, élén Gróza Péterrel, biztosította az er-*'uu -T^'t i' £1 délyi magyar népkisebbség kultu-
yag7 utobh ^rsat a Delszlay^Ál- ralis jogait. Kolozsvárott magyar lamszovetseghez koti. Ha népi Ma- éev^etem létesült A roma , . , -
gya^cH^ágál^ u^^
daadasfc keresünk, ugy figyelő ^e- szinte barátai foglalnak helyet. A '^^TuS^ i^^S^íáaí munTcet Jugoszláviára ve^uk.vN^^^ román földreform az erdélyi^ma- ,,^^1^^
gyon helyesen mondta Rahdölph Wár narasztnak lütáttia aí éí-dó- -^^r^^^'^v-^*^^ Aalman mawth-Churchiirőrnagy Jugosziá^^^^ Wm!gy^^^>k^ím ^M^i rabt^sainak
hogy arai ott végbemegy, áz a jö^ szűnjék meglo^ániSésÉa^^ s<>J*i^ajos Ivan,. a
vendő Európája kicsinyben. nn^^'icr írörStt ^^^^^ szürke konyy szerzője eloadtata-
A délszláv demokrácia "óriási á-
rát: fizette szabadságáhaki, ' Két milliő halott, a hadirokkantak és
ssss
W F&MTI.
A
:ozók Ví
;m közvfj : át a nuí
;mei határaii a sziovái
ogy B€3
a magyf ben a té yütt-EíJ épdalbai példáB oegvan te« ciiBO! a »csillíj' n«. Aíi igyariiai|'
dául f ebreceH' i
ás ka!3-i
ország IcÖzÖtt yeg
ikoi
Bizzuktrérdélyi magj^ar gazságérzlé^^gS^lt^l^^
w^^r^^eben. közelebb hözm .gágMl. Lajos Iván szenntáaökat
hunyadi, szilágji, szatmári ifomán MAGYAR külpolitika egyelőre Jíaüthausenből,: akikről kidé^lt, népzene. Mindegyik zenei terület még csak gyermekcipőkben :hdgy politikai tévékénységüfc'h'ém pom«, stb. viszont határozott szláv másképpen hatott a magyar íiép- jar. Viszont Mztonságuhk érdeké- volt olyan jelentős, mint azt alisvonást hordoznak magukban zenére és viszont. A mezőségi ro- ben tudomásul kell vegyük á hábo- ta összeállítása alkalmával áGés-A PATTOGÓ ritmusú nragyar mán népzene átvette a székelyek- ru tanulságait es földrajzi helyise- tapöfeltétérézté.Példánaki^^ dallamok még ihkább eltéped- ^n^l énekelt régi pentaton dalla-^ tü^^ Egyesült tajá^Ko^irth-p^^
. e » w ^ mokat, a maramarosi a pontozott Nemzetek nagyhatalmai, nagyM ruj
riteiust, ismét más területeken a küen, méltányos feltételekét^^^:W liájos Iván vallomásához hasbn-
ma^ar népi tánczene, a verbtin- tositottak nekünk. Jóyiszonyuiik i- lóah Rassay Károly is jcijeléhtét-
M:A K§. m ENDRE
Más a máramarosi, a mezőségi^ a
ipja, Budapest)
tek a rutén nép zenéjében. A közös katonáskodás, a rutén és á szlovák paraszt alföldi aratása, a vándor cigáriyzenészek, mind-mind nozzájárultak ahhoz, hogy a szlo^ vak és a rutén nép nagy mértékben magáévá tegyei a magyaroktol hallott dallamokat. Természetesen mindennek fordítottja sem maradt el: a rutéii kolbmejka (á rutének nemzeti tánca) szerkezeteben erős j-okonságot mutat a régi magyar kanásznótakkal. amelyekből a 18. század elején a ku-rucdalok, még későbben a verbunkos zene fejlődött ki. A román néíizene nem egységes.
kos hatott erősebben.
Rendkívül jelentős a : magsrar népzene hatása a muraközi horvátok zenéjére. A zágrábi tudományos akadémia 1924-ben Idadtae-
ráhtuk héihi^ak á' hála, de az önfenntartás és > biztonság érzetéből folyó szükségeisség.
Anglia, az EgyesiütfÁUamok és a Szovjetunió, amelsrnek Vörös zéknek a daloknak gyűjteményét. Hadserege felszabadította . Ma-A gyűjtemény mintegy 600. dalia- gyarország. területét, legyenek a mot foglal magában és nem is kell magyar külpolitika irányának ten-tulságos szakértelem hozzá, hogy gelye^. A mult rendszer hazug megállapítsuk: a dallamok nem- szovjetellenes uszításait megcáfol-csak-hasonlóak, de sokszor telje- ták. a tényék. A szomszédos szláv sen azonosak is a magyar népi dal- népekkel közös útuiik van. Csak
lamokkal. Bartók Béla azt mondót- ez az egy. ut létezhetik.számunk- ingtonl katolikus egyetemért szov-ta erről a gyűjteményről, hogy ra. Csak ezen az uton járva érhet- jetellenes és demokráciaellenes e-szinte magyarabb a mi^ magyar jük el népűnk boldog j'övendőjét. lőadássorozatot tart, már 1923-
té, hogy Rácz'Kálmáh előtt- már más, Mauthaüsehbe hurcolt politikus iis szabadlábra kériilt.Szötin-te azért bántak csínján Ráesítör-^ ténésszel,^^ mert történelmű adat-gyűjt&e akarták felhasználni-:-^
.Rácz Kálmán védekezésében >e-lőadta, hogy a nyiláspártba E^k-hardt Tibor é3 Sztranyayszky Sándor felkérésére lépett be. ; í ^
{Mint másik tárgyaláson naár kisült. Eckhárdt, aki most a wash-
ra) % ma-j ; ^ A
períkai e-
halt ■
gyiijtó
migrár ___
nieg íf'' ilt ősszel, j -Az ma-!
tagjáííj választót-1 ;
IT-öNYVÜNK végére értünk. Egy "^korszak, az ellenforradalom kora, végérvényesen véget-ért. Egy
dalgyüjteinényeinknél! AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ népzene->^ kutatás csalhatatlanul kimutatja a ^unavölgyi népek' kultúrájának egymásra gyakorolt köl- _
csönhatását^ amely hosszii évszá- nrnQA^TÁ^j a T^áf^^Tmi zadok eredménye. Kétségtelen, t>LCÍ)Ó MAN A PAbÁTOK . . .
Hogy b. magyar népzene szebb, színesebb lett a román és szláv zenei elemektől és a magyar fülnek is jól-esik, ha. a szomszéd liépek területén ismerős, magyaros dallamok ütik meg a fülét.
Amit a természet és az egészséges népi ösztön a magyar és a többi dunavölgyi nép zenéjének kölcsönhatásában produkál' semmiképpen sem lehet véletlen, vagy erőszakos beleavátkozás. A duna-völgyl népek kulturális kölesönha-- tása ntműtató kell legyen a Duna-ivölgye politikai. és gazdasági életére is. .
:. *Olcsó. Mán a pásztor, ' Ni?ícsen hétsüléti! ■A nagy-gazdák előtt Mind huncut á nevi.
Ha valamije van, Aszongyqk, Iwgy lopta, Ha semmije nincsen^ Hogy elkorhelkodta.
Hát a szegény pásztor Hóg^fne szomorkodna — 'Kifsinke ja kenyér, Kevés a szalonna.
ban tárgyalt Hitlerrel.
A VŐrÖshadsereghek llléS- Béla alezredes szerkesztésében »üj Szó« címen megjelenő magyarör- -szági lapja a nürnbergi tanttvallo-másokat idézve kimutatta,- hogy Horthy Hitlerrel, Imrédy és Kánya külügyminiszter Ribbentroppat tárgyalva vállalták Magyarország-részéről a bűntettes szerepet > Hitlerek háborús terveiben. Joíál tábornok jegyzetei többek kozt'tszt mondják: »A magyar kormányzó . és külügyminiszter azért látogatott el Németországba, hogy • elmondják ötleteiket, mely szerint a háború folyamán néhány éy mül-. va a német csapatok segítségével teljésen vissza akarják . állítani Nágy-Mágyátországot.« ^jIv/í.' .
Hórthyhák: éppen ugy a vááíot- ~. tak padján a helye; mint Gőring-- -nék é^ Jódl Mboi^^ . •