rl . 1 -
"V lOmT^ M V jnegfeielően belföldön, otthon is minden szeí^
____ .lilölViM^ Vezett munkás, és népi demokratikus ero leta-
, . .i. í r nosáöára törtet. Politikai és gazdasági életét
(Folytató a mult számból) / Sem a roösevelli 4 szabad^giíak és á kifejlődő ^/ESSÜNK most néhány futó pillantást Ázsia- világnak, megfelelően rendezi be, hanem az ra, ahol az emberiségnek több nnnt rele él. elnyomás céljaira ugy: kifelé, mint befelé, «^ de Kínában a mult karácsonykor Csu-de tábornok; ^ épben ebből adódik az, hbgy az amerikai mono-á felszabadító hadsereg vezére kijelentette; pofkápitali^nnus mindenütt: kint és bent a béke, hogy a Csiang-reakciónak nagy amerikai segít- nemzeti függetlenség és általában a demok-seggel folyó támadását félév aUtt megtöi^. Yf- egitikus lial^dás .erőivel* találja magát szembe, lóban: júliusban a/néphadserejgijnar. etl^tá- í ^ l^^iiadái"nagytőkéi mely az amerikai mel-madásba ment át azzal a íelszóval, hogy.ket ev j^i-jj^ 'érdekeit biztosítva: politikai és gaz-mulva egész Kínában demokratikus koahcionak ^^gági függőségbe helyezte az országot Ame-kell lennie. Csiangék helyzet^^pnyjifaj^othadt rijjávál^-mint annak csatlósa szerepel a nemes szorongatott, ugy politikai, mmt jgajffdása^, zetközi irmokon, Utlv^tta háborús reformigétéren, hogy az aii^erikai imperíali^tís mám séfeket'megtagadva tör minden munkás-népi Japánra nyergel át. Ezért akar Amenka neg^-e demokratíld» erő letaposására. így a kanadai hataUni békekötés helyett 11 hatalom reszéíe ;'|j.apj|.aji25j^UQ ig mindenttt|:: kint és bent a béke diktálni a békét Japánnal. Az'^eredmeny: üe^^ haladás eroivel t^láliaszembe magát s emel-csak a Szovjetunió es a kmai felszabadítok ni-:,.j^^t viséihi¥kell a másodhegedűs áldatlan hely-takoznak ez ellen, hanem a Gsiang-reakció fi^ az amerikai prímás
^a is kijelenti, hogy a Szovjet melle allva-^^^^ .
Sottálni fog ilyen békekötést, melyet Amerika , . , , .
Kina rovására is diktálná. A HÁBORÚ alatt megnovekedett amenkai
Indonézia brit és amerikai beavatkoízássál ^ nagy szakszervezetek hatalmas megmozdu-szemben is vivja tovább szabadságharcát a hol- lásait a ^oibboldaji .si^owald^olwata.es pol-land gyarmattartók ellen. A beavatkozás ügye^ gan r^ák^io^ vezetők, szűkkeblű es szabotáló az amerikaiak minden erőlködése ellenére, a^ ^^ázerene iniátt —r nem tudtak a munkasegyseg Egyesült Nemzetek fóruma elé került. - „jegyében öss^ipontos^teiö igy a nas^
India feldarabolva, testvérharc és éhínség kö-:npkei bf^e^e^t^K a Táft^H *S^|?J*' £
zenett de méffis na^ lépést kényszeritett ki a' szerveaj^tt. munkasok ^l^é^enek megkötőére és Sság feli 2?eh'?u^^&^ huga. í^^^^^f ^^^^^^^^^^
mim India delegátusa a Truman-elv ellen oz*. *««"^H«rtH.cnSL?*S?^^^^ ^^r' lalt fcl New Yorkban. szavontak Jiasonlo prolí^lkozast, de B, U tar-
' iXlkel^ íTá^l a Bo^poruszig olajtól tomSnyban .sikerült a reakciónak hasonló tör-és^szovjétellenes imperialista sakkhuzásoktól bűzlik, de a történelem egyik legszégyentelje- ^ -sebb ílgye, Palesztinának a kérdése mégis az Egyesült Nemzetek elé került és a britek hely^ zete tarthatatlan. A szomszédos Szína elitélté a Truman-elvet és támogatja Magyarország fél-Vételét. A közelkeleti imperialista manőverek és erőszakoskodások egyre inkább a britek^ illetve az am^erikaiak ellen fordítják az arab-;^lágot. A Szuez másik oldalán, az afrikaíi E-gyiptomban a Szovjetet éltető diák-, munkás-és általában népi tüntetések támasztják alá azt a hivatalos követelést, hogy vonják ki onnan és Szudánból a brit csapatokat^ : - f/j- ^
Ázsia több mint lOOÖ milliója egyre «tőseb* ben és haladóbban szól bele a saját éé a világ ügyébe 8 ázuj Európád egyiitt égyro inkálíb a Szovjet békepolitikáját és deniokratUwá ^ gyüttmüködési elvét: támogatja áHPI^^ vei szemben,''-■\V,:,;';'f:;\"-'v^
Trümánék látinamenkai töborzással^E-gyesült Nemzetek,szélleméyel ellenkezz latin; amerikai szövetkezéssel igyekeznék az európai és ázsi^ tossz kilátásaikat elle^ulyózni. A siker azonban korántsem teljes'itt sem. Kolombia á Trumaii-^lv ellen figyelmeztetett és Magyarország felvételét támogatja. A latinamerikai országok legtöbbjében ugyanakkor éles belső harc folyik. Nagyon találó erre á Ludas Matjri egyik karikatúrája, mely szerint egyesekben oly gyakran változnak a kormányok, hogy az indiánnak nincs elég ideje, hogy célozzon rájuk.
Iljren világhelyzetben 'nem csods^ Ha brit-l^neríkai irészről minde[nt elkövettek^ hogy áz ETN. Biztonsági Tanácsának három lejárt tagsági széke közül a kettőt Argentína és Kanada
a Truman-ely hiyei és a vétójog ellenségei — kai^ák;meg.f';.;; ^; :^ \ .
A VILÁGHELYZET e rövid vázlata nagyvona-f*" lakbáli sem teljes és megértése is lehetetlen a kanadai és amerikai belső helyzet legalább futólagos megtekintése nélkül. Az Egjresült Államok a világ legnagyobb és leggazdagabb to^ kés állama, a világreakció központja éac impé-sialistá vezetője; Kanada, a bomladozó Brit Birodalomnak a ivilág két legnagyobb hatalma: a szocmlista Szovjetunió és a nagytőkés Amerika között iévő^tagja^-^földr^ AZ EU5Ö lépésekre még ma is szögesdróttal kö-|M>hhk|u^apcsclatmnal ^ gazdag^ganal fog- rulvett koncentrációs táborban teŐtja éai a zst va jelentősen megno^^ szerepel a. dó ajja a kislányát Lübeck közelében— Nim-Ibaboruutam i^aghelyzetben; gatnémetországban. De néhány napja fékniUió Az amerikai nagytőké világuralomra tor, ugy háci& mentettek fel vizsgálat nélkül és íkágytak tündökölve, mint á>komműnizmusc elleni küz- sokezret hivatalban az amerikai Bd^bWáciaa delem vezére. Ennek a kétségbeesett célnak védnöksége alatt.
¥éayt bevezetni. ......
Az amerikai kilátáson azonban mkat javítás
.. a ténjTf hogy Wallac® súékmk. osemély©- éa csoporaja JkSrii! olyasa ©Itc*'^^'^'* —
/ van Malaksslóban, >mely a inalnt'belpolatikm vonatkos gebbsn veszi fel a-lbaffcot. ^ .
. Ugy kanadai, mint amerUcai vonatkozásban
' az~^resnelkedések ^ellesai, béremelési és lakást ügyi harcokban a leglevékenyebbek, illetve: arra állanak a legkészebben, a szakszervezetek és liáziasszonymozgalmak-mellett afarmerság jelentős részét is beleértve. A belső"gazdasági helyzetnek és irányzatnak- á külpolitikával és világméretben való összefüggése azonban nem áll elég világosan széles tömegek .előtt Ezen a téren sok pótolnivalója ,van a haladó sajtónak
" és erőknek.
A fokozódó vö|»sfalás; a béregyezmények szabotálása, az antiszemita, négerellenes, és ál< tálában a fasiszta szellem és tevékenység báto-ritása világosan mutatja, hógycűz: északamerikai nagytőke a Végletekig kész elmenni, hogy Világuralmi törekvései foljiiatásához itthon szilárd talajt próbáljon teremteni. "
Az északatnerikai hatalmas szakszervezeteknek és népi tömegeknek ezzet a ténnyel kell szembenézniök, a kanadaiaknak különösen szemelőtt tartva azt, hogy az amerikai atombomba célpontját képező Szovjetunió a közvetlen szomszédja és semmi biztosíték nincs arra; hogy ilyen merényletben való részvétellel Kanada není-e a régi föld.esuri-ezredesr Lengyelország sorsára jut — hadszíntérré válik! ~
MI A MEGOLDÁS ? A -Trumán-elwel való lekötöttség helyett, a fcanadai munkás-népi e-rőknek politikai zsarolás nélkül külkereskedelmet kell kiharcolniuk, elsősorban a fasizmus és háború miatt legtöbbet szenvedett, a győzelemért legtöbbét áldozott országókkal. Ezzel nemcsak Angliát segítenénk mentesíteni Amerika egyre szorosabbá váló szorításából, nemcsak azokat segítenénk egész Európában, akiket a világbéke és haladás érdekében a leginkább segíteni kell, hanem a kanadai termelést is jelentősen mentesíthetnénk a fojtogató külpolitikai korlátozásoktól.
. Emellett, belső adó^ és más- reformok, közmunkáig köztük lakásépítési akció kiharcolásával, az árellenőrzés visszaállításával^ az árak visszaszorításával és a bérek megfelelő rendezésével kell enyhítenünk az ekerülhetetlenül bekövetkező tőkés gazdasági válság pusztító hatását. V
Kanada, mely most a Biztonsági Tanácsnak is tagja lett kétévré, a Trüman-csatlósság helyett az .Egyesült: Nemzetek alkotmányának és a nemzetközi egyezményeknek a betartásáért harcoljon, a;. deniókratikus, e^üttmüködés, -a béke rendezésé lésbiziositása éídekében. ^ . Hogyan ?.3Rudé^ megválóátásia a münkás-cgységért;. a r mwakás-farmér együtünüködésért^ és áltálában >a;!^;B|ál>i akcióégységért való foko-* zott hmfcot; kÖve^<^It meg. Világosan kell lát-nimk, líogjr ll^é^ ebben itt is a fégimodi?§z6cdeinék: a jobboldali';GCF-vezetők, akik íi:í[ötntő kérdésekbén mindig a
nagytőke lákály^^k bízónsrulriak.
ML
TEGVqjNiC mi inagyárok? A; K. M: Munkásnak és tájborának kell vezetést ^diíi ahhoz, hogy á káiiádáí magyarság minél aktívabban és helyeáetíbéh vegyen részt á bé|íéí,v de; mokrácia, jólét és. haladás érdekében vívandó harcban ---saját faalatdó sajtójának^ szervezi telnek építésén, saját magyar vonatkozású kérdések körüli egység kiszélesítésén és az egyetemes kanadai munkás-haladó mozgalomban való fokozott és szélesebb részvételén át. ^
Demokratikus Magyarország hátálinas tényező legyen ebben á munkánkbsA. A M. Újság előfizetőkért való segélykiáltása, az A. M. Népszava heti hetedik számának elmaradása, a nagy Verhovay Egyletnek ázüj Magyarország mellett való kiállása élesen megmutatta, hogy a féktelen, rágalmazó és rémítgető propaganda és hépellenes lépések itteni hadjárata idején is mily hatalittáddeniokrátízáló hatással van demokratikus Magyarország téiíyé az északamerikai magyarságra. 1848 százévés évfordulója nagyon alkalmas arra, hogy ezt a hatást e-rösitsük és szélesítsük s az ifjúságra is jobban kiterjesszük. • '
Magyarországnak az Egyesült Nemzetekbe való felvételéért, a vele való demokratikus kereskedelmi kapcsolatok' felvételéért való harc egyrészt közvetlen a magyar demokrácia érdekét, másrészt á világbéke érdekét szblgálla, de különösen nekünk kell a köztudatba vinni> hogy emellett közvetlen gazdasági éi^e^e az K dának is- "^-y''^ ,:J'>'>->::,;;,.;'s ■ ■
Az óhazái doíiokratikus változás és síkerek egyenesei köteleznek bennüííkeli hogy á többi