\
í, ('
,Ȓ 1 t
t i f
.1
í í « ^1 X1,
'V-
I imm mmm
AIZ ALÁBBIAKBAN Kölcsey Ferenc-^ nek idézett, 1834 március 4-éii a pozsonsri nemesi országgyűlésen a magyar nyelv védelmében mondott beszéde befejező részét hozzuk.
»Sohá senki nem fogja vélem elhitetni, hogy azon okok, melyeket a főrendeké előhoznak^ meggyőződésből, ézivből származtak volna. Nem kivannak egyebet, mint á lati n nye Ívből oly szent nyel vefc 'cs inalni,^ mely őket a sokaságtól elkülö^ n ö z z e V Vagy talán a demokrácia -tói felnek, ha az a-nyai nyelv felemelte -tik ... Nem csodálnám Tek. Rendek^ ha a nemesség és adózó nép között forogna á kérdés; ha a főtál^lánál az egész nemesség ülne, itt pedig az adózó nép képviselői foglalnának helyet. AKkor ezen viseletet születéshez kötött előítéletekből, régi privilégiumokhoz ragaszkodásból, s több effélékből menteni ugyan nem, de magyarázni lehetné. Most nemesség és nemesség közt,^ még pedig egy részről 500, más részről 700.000 nemesség közt ^van kérdés. Aszerint, amint kömyülállásaink s országgyűlésünk mostani rendje állanak; aszerint, amint magok a főrendek a napkönyv iránti válaszban kinyilatkoztatták: e kétfelé ülő nemesség egyetlenegy országgyűlési test. E-gyetlenegy testnél csak egy többség gondolható, a 700.000 kétszer jelentette ki magát; s kérdem; mi jóga van az 500-nak oly keriiény ellentmondást csinálni. Én a nii nolgári alkotmányunkban csak egy vétót ismerek, s ez a koronához van kötve. S kik ezek a főrendek? Nem azok-e, kik az országnak legtöbb javaival élnek ? nem azok-e, akik helyeken ülnek, hol Zrinjd a bajnok és koszorús iró, hol Pázmány Péter és Liszti ragyogta-nak? kik a sorokon gyülekeznek, miket egykor Kohári és Amadé, Orczy és Ráday, s nem régen Széchenyi és Festetics György ékesítettek." Nem méltán kivánhatnók-e, hogy ne szegezzék magokat az ellen, amiért ő-ket megelőzött nagyok élni és halni dicsőségnek tartották?
S mit tegyünk? újra Írjunk? okokat okokra halmozzunk ? De mit használnak minden mi okaink azoknak, a-kilclüleiket és sziveiket előttünk már kétszer bezárták, akik a. természet és hazafiúság szent szózatát már kétszer visszavetették?... Ha pedig még egyszer csakugyan írunk, jelentsük ki a-zon tántoríthatatlan elhatározásunkat, hogy előbbi üzenetünktől semmi esetre el nem állunk; hqgyha helybenhagyást ez úttal sem .találunk, nü a fejedelemhez vivő utat magunkban ís/ineg fogjuk keresni. Az elkeserített hazafiúság érzelmei nagy jogokat adnák, csak erős kebelben lázongjanak. Sokszor hallottam én itt ejröl, naorá-lis ó^ről szót tétetni; s ezen pillanat-ll^an szólítom fél a Tek. Rendeket e-zen erőt kifejteni; s ugy vélem, nem szólítom fel híjában, mert íme én is, 'aki egyike vagyok a leggyengébbeknek, nyílván s egyenesen kimondom: előbb fog e kebel megrepedni, mintsem a nemzeti nyelvre nézve tett kívánságtól egy pillantásig is elálljak.c
füLIüS 17-én este értük el a cséh-J szlovák határt. Itt mintha mindent ketté vágtak volna, a nép egeszén más, az állomásokon jólöltözött, vidám, mosolygóarcu emberek. Itt más a rendszer — szabadság van! A rendőrök, katonák barátságosak. Persze nem mennyország itt sem mm-den, de minden nap jobb és a reakció pusztul. Az ipar nagyrésze államosítva van, az árak ménnek lefele, a bérek felfelé.
[ÁSNAP késő este értünk >• Prágába, az állomásnál fogadó bizottság várt. Teherautókra szálltunk és egy nagy egyetem diákotthonába érve, ott letelepedtünk.
A következő nap a várost tekintettük még. Prága élelmezése jó, mindent adagolnak, de kielégítő. Végül á Prágába érkezésünk második napján megkezdtük működésünket, mindenki beosztást kap|ótt ívalami-lyen munkára: sportezeryézésnél, ruhamosásra, postakezelésnél, kirándulásokat megszervezni, gyárak meglátogatását előkészíteni, iratokat beszerezni, stb. Majd a kiállítási pa-villonok építéséhez kapta meg mindenki a beosztását és megindult a lelkes munka.
JÚLIUS 20-án nyílt meg a nagy ifjúsági világ-Fesztivál: a délutáni megnyitón tömeges tomamutatvá-nyok, olimpiai játékok, a legkülönbözőbb sportversenyek voltak, azonkívül, repülőversenyek és mutai^á-nyok, melyekben több ország repülői vettek részt. Este táncmulatságok, műsoros esték, gyüíések voltak és minden olyan méretekben és olyan pompával, amily eh még nem volt az ^juság történetében. Mindezeket millió ember' nézte végig.
Világkiállításunk is van, amely egy óriási épületben van felállítva: 58 pavillon van benne, külön a Fesztiválon résztvevő majdnem minden ország delegációja részére. A pavil-lonokat minden delegáció magának építette fel és rendezte be. Itt a legkülönbözőbb formában; képek, rajzok, fényképek, emléktárgyak, mindenféle sajtótennékek, modellek stb. mutatják az egyes ország ifjúságának a múltját, főleg az elmúlt háborúban^ végzett tevékenységét, a jelen újjáépítésben folyó törekvéseit és a jövőre való terveit.
A kanadai delegáció kiállítása meglehetősen hiányos volt, mivel a kormányunk . semmiféle támogatásban nem részesítette a delegációt. S megjegyzendő, hogy a J^zovjet ifjú delegáció kiállítása mindegyikét meghaladva, bámulatosán szép volt.
A FESZTIVÁLRA naponta a dele-gátusok százai érkeztek a világ
bogy egy igazán Jö konnáiiyiiab semmi se lehetetlen
Egy newyorki nagy ártiház bejárata fölé hatalmas tábla van kifüggesztve az alábbi felirattal:
>Száz dollár jutalom annak, aki 013^ cikket keres áruházunkban, amelyet mi nem taTtunk.<
Egy jenki elolvassa ezt és bemegy az áruházba.
— Kérek egy olyan nöt — mondja, — a-kinek a térde magasabban van, mint az orra. -
A segédndc egy arcizn^a se rándul meg.
— Tessék felmenni a nyolcadik emeletre — mondja, — és befíLradni a 76^s osztályba.:' ;
A jenld borzasztóan elcsodálkozva beiU a liftbe, a segéd pedig felveszi a házitelefont és félhivja a 76-os osztályt:
— Hallő, állitsák a Bes^ kisasszonyt gyorsan a feje tetejére...
■ * ♦ «t
TS5ZTAZZUH
— Olvasom, hogy Amerikáhan kommunisták nem lehetnek állami szolgálatban.
— Es kapitalisták? .
—-Azok semí mert az áUám van a kapitalisták szolgálatában.
különböző részeiből. A Fesztiválnak minden napra megvolt a külön programja. Voltak nemzetek közti összejövetelek,'nemzetközi nagygyűlések, amelyek négy: orosz, francia, angol és cseh nyelven folytak. Ezeken kívül voltak: színpadi előadások, filmbemutatók, műsorszámok, sportversenyek, ének, tánc, zene bemutatók és versenyek, nemzetköz felvonulások és szórakozó összejövetelek.
Természetesen mindezeken nem volt alkalmam résztvehni, ugyanis több helyen és több nemzet programja folyt egyszerre.
i>INDEN tekintetben első helyen állt a szovjet delegáció. Egy színpadi jelenetük alkalmával a Szovjetunió 76 nemzetiségének szereplői egyszerre mutatták be nemzeti kultúrájukat. Feledhetetlenül szép volt minden ének, tánc és zeneszámuk, különösen a harmonika számaik. Gyönyörű volt a zászlókkal és Sztálin képével feldiszitött színpadjuk. Az első csoportban 76-an érkeztek, mind egyszínű, kék utazó bőrönddel, s egyforma ruhában. Egy épületben voltak velünk elszállásolva. Nagyobb részt gyári ifjúmunkások voltak, mind kitűnő kondícióban. Sokan beszéltek közülük angolul is.
Volt alkalmam látni a csehszlovákok fellépését népi táncokkal és egy 10-tagu hegedű zenekarral, ami hasonló a mi magyar cigányzenénkhöz. Nagyon szép volt.
A görög ifjúság egyik programja ugyancsak zene- és táncszámokból
A NÉMET nácik által lemés.
színhelyének megtekintésére! tek ki Prágából vonattal ésl gátusokat, előtérben a
állott. 16 ifjú partizán lépfettasöí padra partizántáncojckal, a közöMs kitörői lelkesedéssel fogadta őkell pávoi Á trieszti-demokratikus ifjúság! éve dal- és táncszámok mellett 22.taj Ispoi harmohikacsoporttal lépett' fel, j 1 Jépe mi ugyancsak rendkívüli élvezet \ ikábai
V
I^AGYARORSZÁGON ma^az iparban foglal^ztatották alig 6 százaléka a tanonc. Ez még a legenyhébb becslések szerint is legfeljebb fele a szükségesnek. Sürgős pótlás-fa van itt szükség a hároméves terv szempontjából is. ^
Kende Péter a kérdéssel foglalkozva, a tanonclétszám csökkenését egyrészt annak tudja be, hogy a gyárosok az elmúlt években mereven elzárkóztak a tanoncnevelés és foglalkoztatás elől, másrészt: sok muhk^s-és parasztszülő nem tudja fedezni-fia tanonckodásának költségeit s így segédmunkásnak, nem tanoncnak adja. Az eredmény; veszélyben a magyar ipar szakmunkás-utánpótlása!
, .■'
A gyárosok megszorításán és a szülők helyzetének javításán kívül, illetve amellett, más irányban is keresnek megoldást. Több mmt féléve dolgozik az vországban a Tanonc- és Kjumunkásotthonokat Épitő Mozgalom, a TIÉM, és az általa épített otthonok szövetsége, a TIOSz.
A TIÉM 1947 februárja óta 28 otthont épített. Ma összesen-14 vidéki, 8 budapesti és 8 üzemi otthona van a TlOSz-nak. E 30 TlOSz-otthonban lOlOO ifjúmunkás lakik.
VANNAK ezenkívül fővárosi, egyházi, községi, stb. kézen lévő ta-honcotthonok is, ezek száma 56 s bennük mintegy 1500 ifjúmunkás talál elhelyezést. Az összesen' 86 otthon kevés állami segélyt kap.
, T^'^ ^^^on, amelyikben félév a-latt 8---.10 kilót hízott mhxdegyík bentlakó. Van, amelyikben 28 gyerekre mindössze 20 pokróc jut, másban meg ennyi se. A József Attila tanoncotthonban például az összes b^endezes: egy nagy kondér és any-n^ szalmazsák, ahány bentlakó. Az otthonok nagyrészében napi egyszeri étkezés a szokás, de még így is jobb*
mmt a TlOSz-on kívüli tanoncotthonokban, ezért azokból (főleg az egyháziakból) egyre-másra jelentkez-
A semmibSI lefí, de a fe Aor
Pdi
nek átlépésre a fiatalok.
A tanonfeifjuság körülbelül fii harmadának volna szüksége otthj ra a mai körülmények között, ebi
lOSz ii az £át t más i
L I
. -S-t
KÉZRőL-kézre adják a téglát I felvétel).
Október 5-én, vasárnap' utcailfjumunkásváros. Az o»' tet, futószaíagozták a te|Ial,.' hallatszott. A NÉKOSz (NepJ^ budapesti kollégistája vas^ segített hclyreállitani a la letét. Ezen az első vasárnál geztek. íervbevették. hogy nák az épitkezéseknél.
'H4
* Mi