"tyflSKÓLC — Az országos kulturvei':--*^^seny szóló énekszámának budapesti döntőjén nagy akerrél szerepéit KissEtél 16 éyes nőiszabó . tanoncot a bizottság aizal jutát-maztar hqfc^ -éi^^ hőVét ^ képeztetik- ki; Biztositöttók á^léáiíy számára á tanfolyam ingyenes elvégzését . és ingyenes ellátást is. Miskolc városa ehhez ;^havi 50 ^q---rintos segélyt ad. A miskolci szabo-iparosok pedig gondoskodnak a ké-peztetés ideje alatt a leány ruházkodásáról.
"r^OMBóVÁR -r- >^Tolna vármegye ^ Szabadmüvelődésr Felügyelősége április folyamán kulturgépkocsit he^
_, lyez üzembe,
jd^^^^^^<^^^^^^ melyet keskeny fi lm -mel, vándor-könyvtárral , állandó néprajzi és iparművészeti kiállítási anyaggal szerelnek fel. A kulturgépkoQsi anyagával és előadóival a legkisebb tanyákat is felkeresi.
QZOMBATHELY — MegtartottákOaz ^Ujgazdák^s Földhözjuttatottak Or-, szagos Szövetségének második vasmegyei konferenciáját. Szabó Imre országgyűlési képviselő kimutatta, hogy á felszabadulás óta a parasztság életszínvonala jelentősfen emelkedett. Vasmegyébén az UFOSz-nak több mint 9000 tagja ván.
PÉGS — A pécsvidéki MESZHART-^ bánya üzemében januárban Gyura Miklós fejtős csapata 100%-os termelést ért el és ezzel első lett a munkaversenybén. A MESZHART 5000 forint jutalomban részesítette a győztes
csapatot,
. . • ■* . , « *
HEJÖCSABA — A borsodmegyei e-züstkalászos gazdák tanfolyamát 50 gazda végezte el sikeresen. A vizsgázott gazdák között 20—63 éves korig voltak képviselve a korosztályok. A gazdák között 43 ujgazda volt^
PÉCS—- »Segitséget a gÖrÖg nép-^ nek<t felhívás alapján a Nemzeti Segély pécsi szervezete Dr. Gyetvai Jánosné, a pécsbaranyai főispán hitvese, férjével együtt 50 árva görög gyerek elhelyezését vette tervbe Pécsen. A Nemzeti Segélynél máris nagyszámban jelentkeztek a görög árvákat befogadó családok.
APOSVAR — A dolgozók iskolá-jának gimnáziumában nemrég folyt le az első érettségi vizsgálat Az érettségi vizsgán 22 növendék megfelelt, 9-et javító vizsgára, egyet ismétlésre utasítottak.
« . * ■ ..■*-|/'APOSVAR — Somogy megyében *^ már megkezdték a nyári balatoni üdültetés megszervezését. Kb. 1000 magyar gyenfnek ingyenes nyaraltatá-sán kívül, a vármegye 100 jugoszláv gyermeket is üdültet.
pÉCS — Pécs város Fonyód-Bélatele-pén ujabb ingatlant vásárolt. Ez lehetővé teszi, hogy napi 2.50 forintért 800 városi alkalmazott jusson
nyári üdüléshez.
« ♦ ♦
rjOMBóVAR — Tengelicen jólsike-*^ rült járási földmíves napot rendeztek. A környékbeli ujgazdák is szép számmal vettek részt. Több szakelőadás és ismeicetterjesztiő előadás, hangzott el.
AZ ORSZÁGOS Köznevelési Ta-. nácsnak, a magyar közoktatás tanácsadó szervének nemrégiben tartott teljes ülésén Ortiitay Gyula fcui-:
tuszmíniszter beszámolt a vallás- és térium idei költségvetési kerete 190.5
közoktatásügyi tárca folyó évi prog- millió forint. Iskolaiá célokra a miiít
rammjáról. ^vi 24 millióval szemben az idén 65
— Közel egy esztendeje — mond- ^jm^ forintot fordítanak. A dolgo-
lllaTa?o^^1^^^^ " í^.^'f laf él^^^^ egyenlőtlenség eltüntetése é ca ellátásának á gondja. Máris bé- }io fonnt vanelőuráiiyozva. A tudó- -jelenthetem, hogy a kultusztárca mányos intezetek a mult évi 4 mil-költségvetése a mult évi negyedik lió fonnt helyett 11 millio kettőszáz-helyről első helyre lépetik, elő. Az. ezer. forintos hitelkeretben'részesülr ----------- ■' nek
Az alábbiakban a mogj^^ szolgálata 3. számú tó/é^2(.'
Az:
1937. évi 98 millió forinttal szemben a vallás- és közoktatásügyi minísz-
ESETB AZ ERDOmVATAU - IGAZGATÓVAL .
— Mínek^őrülsz mán megint; te Gergely?
— Én ne' örülnék, :te böszme Nagy urat , vittem én-tennap a szekeremen!
— Oszt kaptál-e érte yalamit*?
— Éh nem, inkáíbb csak a családom, az öregapámtul visszafelé. Az ugy yőt te, hogy hajtok tennap délután az ors?águton> hát csak: mégállit egy olyan városiforma ur. Á-szohgya: ^Mondja csak bá^ám, errefelé van Di6s2eg?« Mondok errefelé hát. Kérdi: s>Osz-tánjmennjáre innen ?« Mondok hit innen ugy egy éra járás. az istállóját, mondja erre, a bizony sok egy kicsint, nem venne fel a kocsijára? Mondok mér ne venném? Mer én megismertem az ipsét a kellemetes kappanhangjárul, az erdöigazgatő v6t a város-
, bul, aki az őszön rá akart mászni a község ^erdejire, oszt amikor bementem hozzá, ugy 'kirúgott, hogy. elcsHdálkoztam, dehát nem teszen az egy ötést se. Kibánt velem cefetül az igaz, de abszolút emberhez nem illik a bosszúállás, ha fel sJcar üliü a szekérre, hát csak üljön fel, mondtam, viszem én szivesen, ha csak az kell magának. .
— No, felcsámpázott a szekérre, én meg oda az ostorral a lovak közé, hadd lássa, hogy kivel van dőga. Útközbe igen szivesen ^beszélgettünk, így ment ez vagy másfélőra hosszat, akkor az erdöigazg^tő ür egyszer-
, csak elkezdi nézegetni az Óráját, pislog szaporán, hogy aszongya: >Nem tévedett kend, amikor aszonta, hogy egy órányira van Diószeg, hiszen mán letelt az egy óra?« Mondok hegyesen, minek néz engem az ur, nem szoktam én tévedni, egy óra járásra vót az akkor, mint egy krajcár. Aszongya ijedten: >Nem is azér mondom, mán félre ne értse, csak azt mondja meg, hogy most mennyire lehet Diószeg?* Mondok mennyire, hát vagy két és fél órányira^ Aszongya, ne bolondozzon mán hallja, hogy lehet két és fél órányira, mikor másfél órával ezelőtt aszonta, hogy egy órányira van? Mondok ugy erdőigazgató uram, hogy én ippeg az ellenkező irányba igyekszem. Aszongya: >Az istállóját magának, hát mér nem mondta ?< Mondok, de az istállóját magának, hát mér nem kérdezte?
■■..:,.« « • • ■ ■>
NINCS HITELESrrVE Zsiga bácsi holtrészegen tántorog haza.
— Ejnye, — korholja a felesége — tegnap megfogadta, hogy többet nem lesz részeg.
— Az igaz, anyjuk, — feleli önérzetesen Zsiga bácsi — de nem tettük írásba...
. EZ AZTÁN ÉSLETHÜ! -Két festő beszélget:
— A múltkor gyümölcsöket festettem — dicsekszik az egyik ~ és'olyan élethüre sikerültek, hogy a madarak rászálltak és el- . kezdték csipegetnL
— Az is valami? — hetykélkedik a másik. — fin a múltkor egy tál hust festettem ^ és olyan élethÜ volt, hogy három nap múlva
megbüdösödött...
« » «
NTILVANVAIiÖ
— Tegnap addig vitatkoztam a Mihállyal, — meséli János a komájának — amig egyszerre csak pofon akart vágnL
— Honnan tudod, hogy pofon akart ni? — kérdi a koma.
Ebbeíri; vpna^ sé^jtörveTOay^
létben, amely;megszüntetheti j)
•Íol;;éis^.fönáj^
• A tanszemélyiet továbbképzése tékció lehetőségének még agy,' ^
^ lans y is. A torvcnyjavaslat elrendelir
A KULTUSZT^CA egyik legfon- ezentúl kezdő tanítóknak este-tosabb feladata <—- folytatta be- szolffálati íHpiííIt ^ur^
számolóját Ortutay ^kultuszminiszter tör^|S^^^
— a.tanszemélyzet- kiegészítése és- törvényben eloni; szamueszte?
továbbképzése^ Az általános iskolai — videki es tanyai iskolákbei
rendszer bevezetése következtében tölteniök. A tanítói továbbképL^ ^ i/ *
szükségessé vált, hogy a népiskolai dekében a tanítóság számára é
tanítókat szakosító , tanfolyamokon . záférhetővé teszik a külföldi c
általános iskolai névelőkké. képez- dijakat, zék, ami már taíiáriás.képesítésnek Ez á munka már a niult
4
felél meg. Ez á munka már a évben megindult és az."idei évben-még fokozottabb ütemben folytatódik. Az általános iskola"programm-jáiiak á keretébén kiépül ázu.-n. körzeti iskolák hálózata és a körzeti iskolák székhelyein mégnyilhak az ezekkél egybekötött tanulőotthohok, ami a nagy területeken elszórtan. élŐ tanyai lakosság iskoláztatásának a megkönnyítésére szolgái. ^
A színvonalbeli különbségek eltüntetése
A
minisztérium intézkedéseket foganatosított a fővárosi és vidé-iskolázás közötti színvonalbeli e-
- Az irástuclatlanság likvidáll -
a megvalósítandó közoM^ 'i« célok egyik legfontosabbikái í". nalfa,bétkmus teljes és tökélek' számolása* aniinek érdekében l f tanfolyamok^^^s vaut szülétbehi a
közlekedési és gazdasági nehéc következtében az általános taí lezettség végrehajtása, az üjl; kolázás még mindig akadályod' közikw a szükséges anyagi eli'^ telek megteremtésén -kiVü! i használ: a réhdszeres feM^^; munka is, - s ezt a kultuszmür' um a pártokkal karöltve ml meg.
l
— Mija? minek? Egyetlenl:.
Értem kűdött a gazda — mondja titokzatos teni kellene,
nyugalommal Bődi Ferenc. S a hangja annyira á-lomtalan, hogy ez űzi el az asszony szeméről is a kábultságöt. Ahogy a friss hajnali szél viszi a ködöt. — Mönni köll Rébék. Sömmit se köll vinni, csak kínyeret.
— Kínyeret — dünnyögi az asszony. ^ Má mondtam, hogy nincsen. Aggyá köleskasát. -
Az asszony már észnélkezd lenni.
— Ha híjnakj aggyanak önhi -— pöröl, veszekedik rögtön. — Ha gazda, ággyon önni. Most smcs sömmi. Éri nem adok a gyerökök szája élőí.
Ne ugass. A Gazda hín. Majdkűd á Gázdá. Ne ugass.
Az asszony feltápászkodik, kivakarja magát á gyerekei keze-lába közül, mintha a fát a futó in- v^ij ^^—Tw^
da fonja össze — s keres a setétbén valahol a sa- hogy még a Ku^^j rokban, csak ő.látja mit, hol. Lám, éccaka iS.meg- Pedig abba se|
van mmden azon a helyeri, ahova nappal tette az azért lendeliKö"^
ember . . . Valami kendőcskét vesz elő, aztán to- ja a mozgasb^^
vabb kutat, míg az ura öltözik és riiegleli a vá- idején, fekete ec^^
szonfazekat s abból marékkal, meü; kanalat nem kazalhon. De lel, meg kézzel a setétbe jobban is tud mérni: ki- s^tét is. markol hát a fazékból valamit és teszi a kendő- Most az be. Meg hgzzá tösz egy kicsit. Kiszámítja, hogy lyen átkozott na|-g az^ura is csak kgll kapjon. Vagy ki tudja, talán v csak nemzav^V
s: iti hí ,ási ott am
Kis házak gumi' ^.|be a föld színén. | Semmi se laloKtt Mikor megnioiij|i harminckét vagy tí négy helyen talált
tel. Csak lédéHi; málélisztből főtt láL.
főve. , Ilyen kosztbeüít
ember a hasított & Munkára? Müyeip Senkise vette'
minckét emberi a hóna alatt, bm,^. Oly óvatosan
egész napig vagy napokon át nem kap semmit, da, ha nem vona le haljon éhhel. ^ Ettől bizakodás
Mikor az ember készen van, nyakában már a szagra az ejivao*
mög ne haljon éhhel.
Mikor az ember ké;_______, ___.^^ „ ___„
tansznya is, akkor beleereszti a ruhába csavart Osztán akkor
ételt... - - is vígabban elneu^
— Osztán ne falja föf ectöre.
Jo van — s méreg lobban a Bődi Ferenc sziveben. ~ ^
'^í?^,*"^^ az asszony tanítását. Busi Balmt sorra járja azokat a házakat, aho- „, t>Mi?rYEHi^
Í5 mennie valója van. Harminc vagy harminckét A ^^^^^^
vá^- háznál fordul meg. Itt bekopog arablakon, ott ^ ha fáMya
- Mert ha nem akart volna pofom-á<mi ^ajtón, mert sehol síncs la- csoda a P«^^
akkor nem >Lott vSmp^om.. í?gy„kulccsal zárva az Udvari ajtó. : ; Hogy a fákoa
vagoK voma poron... ^ ellen. De a kétlábú kutyák ellen ágakon at tad