tTAfi
rányki ^
ly vaui' )üszkék aacioní )á esni:'
Sötvösl'^
és m'
5 Korá:% ira, Bá:/
1.000
dományt
)ERNÖ
áeVíí^ó' Magyarország, első évei-'erttett Tiözlekedésügyimmiszte-véztéh ki A csak 5Í0 éves Gerő ]záktudására váll az álábhi cikk, ünlc át. A cikkben émlitett; nem-hnács elnökévé is Gerő minisz-']sben lOQ millió forint van a tu-
Ne becsüljük.le tehát saját erőin-t, ne higgyük, hogy mi setnmire
többség heIyzetéb!eh!«--->^ a haladás és ö tömé^oyömor^^k^ lentétével -—ásipciáU^ dén haladás,: átelnitó minden további mfeghöditásá' a^^^ szabadult kétkezi és értelmiségi dol* . . , . . ^ , . gozók anyagi és kulturális felemél*
irányzat ugy hat, mmt valami »pot. kedését szolgálja. Mert az alapvető anyag«, amellyel bizonyos oldalról a termelőerő, az emberr nem szolgája lehetetlenné valt nemet tudományos többé a tudomány, a technika segit^ orientációt próbáljak helyettesíteni, gégével s önnön kezével létrehozott i,,3^emet tudomány és a anyagi termelőerőknek, hanem gaz-
lottyalo szolgai me^ajl^^^^^^ dája azoknak és saját jólétének nö-
foglalja multbelr tudományos éle- velésére, saját felemelkedésére hasz- -tunk, masik Igen ^kom^^^ termelőerőket. A
elzárkózást a Kelettol, elzárkózást a tudomány munkásai már nem szolszocialista Szovjetuniótól. Pedig Ló- gái a termelőeszközöket monopoli-monoszoy,*Szecsenov, Pavlov, Men- záló kicsiny csoportnak. Ezzel meg-delejev, Lobacsevszkij, Csebisev, Mi- szűnik az ellentét a tudomány vég-csurin^Liszenkö és mások nevei fi- telén fejlődési ten'deciája és a sztik gyelmeztetnek bennünket arra, hogy kapitalista teririelési viszonyok kován mit tanulnunk és átvennünk Ke-r zptt. Á szocializmusban a termelö-lettőí. Lenin és Sztálin neve figyel- erők és a termelési yiszonyok össz-meztet bennünket arra, hogy az el- hangban vannak egymással, A ter-mult évtizedek alatt nagyot fordult melési viszonyok ilyen körülmények a világ, hogy a földkerekség egyha- között biztosítják az összes termelő-todán, a Szovjetunió területén, az el- erők — mind az anyagiak, mind a
dés élvonalába került az ipar, a me- retörését.
zőgazdtóg, a kultura^^^ művésze- Ha a Szovjetunió néhány évtized
MÁSIK, nem kevésbé komoly hi- í|ei?eS Hén^^S^^^^^ tudta hozni a cári Oroszor-
ha ftiYiPlvbe tudósaink és tudó- -laeje ezt a tényt mindenKinelc tuűo- szag évszázados elmaradottságát és
híi ameivDG tuaosainK es tudo- másul vennie — nem. utolsó sorban a legtöbb területen túlszárnyalta a
li kell tudnunk velük.
a hídverő Gerő Ernő utódjává a köztársasági eliíök Bebrics Lajost
sokrair^ inyos kutatást végző embereink e- tüdománvot munkása nk^^^ f jegcoDo^teruieten tuiszarayaiia a Koztai^aságrelnök IJeDricsi^ajost
is mm.; i I Makrán beleesEek: a szolgai nek ame^v tettt mif s legfejlettebb kapitalista oi-szagokat, nevezte ki közlekedésügyi miniszterré
- xT.,.,^-x -i/rxx - neK, ameiy czt meg nem tette meg s ^crv ezt nem utolsósorban annak ko- tiphánv Wp TIpKvW Airi ifidi.ht^n
■n. HÍE2,i
gáii^f |ghajlás a Nyugat előtt, a iiyugati ideje ebből a felismerésből a szűk-
es, imperialista országok tudo-
ugy ezt nem utolsósorban annak köszönhette, hogy á szovjet rendszer lehetővé tette a tudomány olyan mér-
séges tanulságokat is levonni.
tmtsu j jnya eiott. öenKi sem i;agaaja, ler- . ^ t'^v'.-'^-^----"f~rj"T—^'V"S'~aí"Z
műé kétesen, hogy az imperialista or- a' tőkés, imperialista országokban tek« es olyan sokoldalafejlodesélva-
méwpíT'. ^crnVhnn is vATinalr fiirjósnlr. lioírv iphetnplc éf? vannak effVGs tudó- melyre meg nem volt példa a torté-
)Mu \ rhetetír^ ak ikiír;
, hög)
csakEll isfeltrl
ország: :
felk omásj ;ett ci talaj, £ u
okoz;'
is folyik a tudományos munka, sok, akiknek a tudománya és mun- telemben. ^ , , .
ez senkit nem jogosit fel arra, kássága haladó jellegű. De a tudo- , A szovjet tudományt az jellemzi,
gy hasoncsusszon a nyugati tudo- mányos élet egészében csak azokban hogy a szo igazi értelmében vett tu-
ny előtt,.hogy kritika és váloga- az országokban lehet valóban hala- domany, hogy^ eldobja magatol a
nélkül mindent tökéletesnek fo- dó, amelyek kiszakadtak az imperia- megokolatlan konzervativizmust és a
néhány hete. Bebrics, aki 1891-ben született, Magyarországon, Romániában, az Egyesült Államokban harcolt a nép érdekeiért, hogy azután^^a Szovjetunióból térve haza, a felszabadult Magyarországon mint Gerő.miniszter osztályfőnöke, később! államtitkára, most utódja legyen.
Magyar vasutas voltam — feleli az érdeklődésre. —- Mint fiatalem-
Ijon el, ami Nyugaton történik, lizmus rendszeréből, kiszabadították haladás, a fejlődés uttoröjeneK sze- ber az első világháború alatt kerül-
enkezőleg! Minden okunk megvan a tudományos kutatást a profit bek- - repét tölti be. »A tudományt éppen tem érintkezésbe á munkásmozgalom-
hogy azt, ami Nyugatról, atőkés, lyóiból és^a nép szolgálatába állitot- azért nevezik tudomanpak — mon- mai. 1916-ban léptem be a vasutas
imperialista országokból jön hoz- ták. Hyen ország mindenekelőtt a dotta Sztalm a sztahanovisták első szakszervezetbe és a háború alatt már
\k, mérlegre tegyük, kritikailag szocialista Szovjetunió, amely meg- szovjetuniói ertekezletén, --mert a szakszervezet titkára lettem. Az-
ilvizsgáljuk és ne tekintsük min- szüntette embernek embertől való ki- íiem ismer el fétist, luert nem fel ke- után jött az összeomlás. Erdély Ro-
zsákmányolását s ahol a tudomány zet emelm arra, ami lejarta magát, mániához került. A román uralom a-
további nélkül a tudomány csim-asszójának. Ez a helytelen, sok-r kritikátlan magatartás a nyuga-udomány felé ♦annál szembeszö-]h, mert főként akkor kezdett je-kezni, amikorra néruet imperia-ms szétzúzása után a német tú- _____-
^ lány válságba jutott. Ezért.ez az nyomott osztályok, azaz az óriási
szabadon, fék és mesterséges akadályok nélkül fejlődhet. Szemben a kizsákmányoláson alapuló termelőmódokkal, amikor Engels szavai szerint — »a termelésben minden hala-
mi szocialista üzemeinkben, a mező-. gazdaságban, amely nem zárkózik el
" ötéves tervünk problémáitól, hanem
Az ő egészségére! — ütötte poharát az övé- ellenkezőleg, döntő feladatának te-
ami elavult és éberen figyel a gya- latt ugyanúgy folytattam politikai te-
korlat, a tapasztalat szavára.* vékenységemet, mint azelőtt. Megis-
^^..^r^r -rr^ \ j ' mcrtcm aTomáu börtönökct. 1918-tól
JyTEKuNK IS Ilyen tudományra van iQ23-ig többet ültem, mint szabadon
szükségünk. Olyan tudományra, jártam. Amikor 1923-ban kiszabadül-
amely melyen belenyúl az életbe, a- tam a bukaresti börtönből, elhatároztam, hogy kivándorlók Amerikába.
— Az Egyestilt Államokban az a^ merikai kommunista párt tagja lettem és kilenc éven keresztül szerkesztet-
Hi)bs GÉZA
orosf
bönyv&k« sorozatá-ttság közremükö-_íst Székesfőváros [te.
észültek a visszavolt a fegyverük, vei fonódott az él-
hez a fegjrvermester.
Végigitták. Jó nagy icce volt, Cinkotának is becsületére vált volna. Daczó nem is volt nagy ivó,
hát beszédesebb is lett tőle. __________________________
— Tudod, Mózsi, a mesterem azt akarta, hogy lemzi,''hogy nem ismer féfist, hogy
vegyem feleségül a leányát. Hanem én már Sze- nem ragaszkodik ahho^, ami túlélte
benbeiL kiválasztottam a magamnak való felesé- magát, hogy szerves^ kapcsolatban get. Azt várom csak, hogy elmehessek-érte.
Széki Mózes résztvevő mosollyal húzta el a szá-
eiienKezoieg donto leiaqatanaK te- amerikai magyar haladók Uj
kinti otevesteijunk tízéves villamo-^ Előre-jét. 1932.ben el kellett hagynom sitási es öntözési tervünk megvalósításában, országunk felemelkedésé-
ben ^aló hathatós közremüködést.De a szt^jet tudományt nemcsák az jel-
van az élettel. Nem kevésbé jellemző az uj szovjet tudománynak az is.
Amerikát, tudniillik — deportáltak.
— Velem együtt njég hat másik kommunista társamat is deportáltak akkor, köztük egy kinai elvtársat, a-kit Kinába akartak visszaküldeni, a-hol biztos halál várt rá. A Szovjetunió mentett meg bennünket.
— Ugyancsak a vasúthoz kerültem. A moszkvai-kazáni vasútvonal igaz-
ját.
•— Szeben messzebb van, mint Kina, mert ott most németek vannak.
Daczó szembenézett Székivel. A derűs arcon most" szorongás, meg dühösség ült.
— Te háromszéki vagy.
— Az hát.
^láfH i /asszony.
hogy ez a tudpmany a népre támasz- gatóságában ^dolgoztam a fővárosban,
kodikes a népért, az országért van. ^^jd pedig a moszkvai rádió magyar
tudomány --mondotta Sztálin osztályán és az Igaz Szó szerkeszrtősé-
1938-ban a főiskolások munkatársai- g^ben dolgoztam. Hatalmas területet
nak fogadásán »nem határolja el utaztam be a szovjet vasutakon. Jár-
magát a neptol, hanem kész a nép- ^am Murmanszkban, lent voltam az
nek a tudomány összes vívmányait ^fg^n határon. A háború alatt Kirgi-
átadni, a népet nem kényszerből, ha- ziában, ötven kilométerre a kinai ha-
nem önkéntesen, örömmel szolgálja, tártól egy termelőszövetkezetnek vol-
a tudomány összes kapuit ónként es tam műszaki igazgatója,
készséggel kitárja országunk fiatal Az amerikai vasutvonalak 1920 óta
Mindketten tudták, mindenki tudta, hogy a székely sarok nagy veszedelemben van. A románok ------^„ —„^^^......---- ameriKai vasuivonaiaK i^íu oia
egyszerre keltek forradalon^a a tudományos erői előtt és lehetőséget 35.000 kilométerrel csökkentek. A
.cr^ \ e^v , császan ügynökök «l^.i*ettek a r^^^ ad nekik arra, hogy a tudomány leg- Szovjetben 1932 óta a vasutvonalak
:siii.- cegj kocsmasarok- pel, hogy a magyar nép az ő szabadsagukra tor. magasabb csúcsait meghódítsák*, en-
IL^ És a románok ahelyett, hogy a közös császán el- - - '
m Jár bort tett eléje.^ lenáégre rontottak volna, elhitték, hogy a magyar afc^iU f fegjTennester. Le az igazi veszedelem. Erdély szörnyűségek szmhe-
ftófMor? Hol szeretnél
lye lett.
— Miért nem vezetnek minket egyenesen Há-romszék felé? — fakadt ki Széki. — Ki tudja, medul erezte ma-© mi van azóta az otthoniakkal?
nek a tudománsaiak »megvan a bátorsága, elszántsága arra, hogy a régi hagyományokat, normákat, szabá-
beszélgetni. Ezért
ölpf teott a^^^ reménytelen. Ki kell varr
I errevalo^si vS!^ M lesz, aki vezetni ia tud.
20.000 kilométerrel nőttek, mutat rá Bebrics, mielőtt magyar térre fordítaná a beszédet.
^ , ^- 7.. . , , , , Az''elmúlt 8—4 év alatt 100 év
lyokat összetörje, ha elavulnak, ha munkáját végeztük el. Száz évvel eze-a haladás fékjeivé válnak és uj ha- i^tt, 1846-ban kezdődött a magyar gyományokat, uj normákat, uj sza- vasút építése. Amit száz év-alatt felé-bályokat tud teremteni.* pitetttink, abból úgyszólván semmi
Nekünk is, a népi . demokratikus sem maradt. Szinte minden elpusztult. Magyarországnak is ilyen tudomány- A felszabadulás óta azonban már
3ir- 5zonyom. er r?^;-8zei^t: L :^-?eiy 5agy.
!13
Daczó józanabb volt: v t #i
Várai kell, '^^^^^^}^^J^fJy^ ra vkn-szükségc! Hyen tudományt 8500 kilométer hosszú vasutvonalat é-
reménytelen. Ki kell yárm, amíg toDDen leszumc ^.^^ kizsákmányolást megsztin- pitettünk újra és 1948 őszén a magyar
tető társadalmi rend, a szocializmus vasutak már 20%-kai több árut szál-
Széki Mózesben most már győzött a mosolygós társadalmi rendje hozhat létre. Ilyen
kedély: tudomány megszervezéséért kell dol-
. _^ biztos vagy benne, hogy vár a menyasz- goznia a Magyar Tudományos Ta-
Bzonyod?
nácsnak.
litottak, mint 1938-ban, az utolsó békeévben. Ezen a vonalon kell a jövőben is haladnunk ... a szocíalizraua
fclé.^...- ■
11
Hifi