' 1951 SZEPTEMBER 27, CSÜTÖRTÖK
gunkat, amióta nemzeti függetlenségünket a Wall St. háborucsinálóinak eladták — ilyen >kulturális« körülmények között a helyzet inéginkább az, hogy a szóbanforgó népi szervezeteknek égy kölöwlcges szerepük és lehetőségük van a kanadai népi^ulturáért való harc-
£ szerveretek Smlturália orSkségea világ néhány legrégibb és l@gl?£isdagabb Imlturáján a-lapszik; ezek a források — rövidebb vagy hosz-szabb fasiszta uralmakat kivéve— nem voltak alávetve olyan laosssm .és mély pröfitizálásnak és pusztitásnak, mint az amerikai, kanadai és általában nyugati, kultúrák, most pedig útban vannak afelé^-hogy szocialista kultúrává váljanak, vagymár azzá is váltak. Ebből aarkövet-kezik, hogy ezek a szervezetek amellett, hogy gazdag népi kulturörökség és értékés, haladó polgári kulturteimékek állanak tanulási és művelési rendelkezésükre, ugyancsak közvetlenebb (nyelvi), l^apcsolat&an Vannak azol^ liulturforradalmaMmly amelyek kritikailag átértékelik nemssétc^k.régebbi Ixulluráift és meg-, teremtik (vag^ imár meg is teremtették) azoknak Ili, szocialista kulfnráit. (Csak gondoljunk a szovjet, és népidemókratikus filmekre, a régi és uj köiijrvek milliós kiadásainak özönére, az országos/kultűrveisenyekre, az iskolai és népi nevelés kiszélesitéöére és elmélyitésére, kedvező-menyes és'ingyenessé tételére, az uj népi és szocialista erkölcs megteremtésére, stb.)
mmABM MAGYAR HüME^
laEM KÉTSÉGES,; hóg^^ a Massey-biztossag nem tevesztéii;é szem elől ezt a három fő-tényezőt, ^amikor látszólagos f igyélménkivtílha-gyásával azt próbálta szuggerálni, hogy^ ézék a szervezíetek és kulturaktívitásaik nem létez-*
^ báí. E ÍS?l^^ éteznek, ahogy léteznek ^írT JílPif^,?®"^.^^ ^? «zért a három St!r'«^®^ hallgatta völna agyon a biztosság őket, a^kanadaakat, amikor Ily bőkezűül fefí'if^'*^'' kezeli az idegenek, a jenki imperiS Iwták kozmopolita dollár-külturáját és geiS-sztenzmusat? Agyonhallgatta e. aíerve^elS, bultmrahs aktivitásukat és ipotendáljukal, merí nem tudta összeegyeztetni fasissia mes^ertervé-
Francia-Kanadával és annak kultúrájával a biztosság nagyon elégtelenül, helytelenül és félrevezetően foglalkozik réportjában. És ennek okát nemcsak a Massey-társaság polgári korlár toltsagabankell keresni. Francia-Kanada a leg-nagyobb »yeszély-pont« a jenki háborucsinálók . kanadai »kisebb társai* részére, mert annak regi^es most ujból-forrongö háborúellenes tradíciója van, amely gazdag és jelentős méretben haladó kulturöröksége és tevékenységé van.
Mindamellett, a haladó nyelvi csoportok a »legveszedelmesebbek« a >kanadai burzsoázia ^kulturálisa kuvas^i számára, mert ezeknek nemcsak gazdag és nagyobbára haladó kulturális örökségük van, hanem közvetlenebb a kapcsolatuk azokkal a külturforrad^lmákkal, a-melyek Keleten a szocializmus és kommunizmus építése folyamatához tartoznak.
A HALADÓ nyelvi szervezetek, kulturális sze-^ repük és tevékenykedésük figyelmenlcivül-hagyása a Massey-report részéről nemcsak e csoportok ellen sértés, — jogaik ellen az úgynevezett »emberi jogok« bajnokai részéről, állampolgárságuk ellen égy ■ ugűfnévezett isza^ bad« országban—: hanem sértés az a kamidai nép ellen, mint egész ellen is; az émlitétt fi-
gyelmenkivülhagyás nemcsak e csoportok cllesa
■ .irányuló ■ génoss ;.t®siiád®s,'^..liianasB''■^©jservés;- '.réss® ■,-annak-^a.:ffasiszta':offénsiván^k,.■ amelyéi- m Mas* .sey-rcímrt feltárás
mmt ©gess ellen — annak 'a. »kulturának« a szolgálatában, amely már egyáltalán Bem knU tura. hanem profitizált függvénye az államimonopolista hadigazdaságuknak; ffasizált polgári nadonalizmusuk szolgálatában, amely viszont a világuralmat célzó jenki kosmopolitis* mus szolgálatában van.
A kulturális fronton való fasizálás és eladás elleni harcnak egynek kell lennie a haladó nyelvi szervezetek és a kanadai népnek, mint egésznek a részéről, de e ss^ervezeték különleges szerépét sem tévesztve szem.elől, S én azt hiszem, hogy ezek a szervezetek megegyeznek abban, hogy ezt á harcot — széles megvitalá-soki tiltakozó és pi^gram-javasoló határozatok stb. amellett — meg' kell vivni kulturtermelésük és aktivitásuk irányának és tartalmának a kér* désében is. A kanadai népi kultúra kifejlesztésének és az azért való harcnak a legjobb utját-módját az olyan termelések és aktivitások ké^ pezik, amelyek olyan haladó kultúrát teremte- . nek és művelnek, ^umely a legszélesebb tömegek elé tárható* általuk értbelo és helyéselboto.
;M> mindennel függ össze
^KI AZ AMERIKAI kontinensen él, ritkán veszi észri^,;^^ol^t az Jizíéstelei^, maskara és sokszor ostobán s?eatelen diyatfigurákat, amelyeket a Jenki dollár-kuHüia iu4&tóáítnÍteTmel ki a nagyközönség iz-léséneky'pr^lcséneÉ'^^^^^^^^ ziUlesztésére, Ritkán vé^ük &zre,^^^^i^^ ennek a zíÜlesstésnek & hatása alatf állunk tísehb^^ ihérfékben mindnyájan. Csak a legor^tóbb esetekben étírcdünk fel ebből a tudatos züllesztésből. Pedig ezzel szemben tudatos és állahdóhárcTá'lenne s ziil-lesztés is'SL^haladó és békeerők elszigéiélésére irányul ~- a fasi^n^us és fíábotü e^^ ' . -
A figyelmet a döntő, életbevágó problémákról.elterelni — a j^egorditóbb, tegbutább Ízléstelenséggel a _ legkUüvőbb, legszOTiteienebb nemi ingerlésselia — ez
AZ míperí^MáykvL^^ főszeréi>e;ÍEuÉ" iriési és
erkölcsi'yoníűoiu^^^^^';'^ ,V^,.
A szocialista és népidemókratikus kultúra egyik szerepe, hoéy ettől a.félretereíő, zsákujkéába vexető ostobaságtói és mocsoktói segitsen mejgtisztitani az Ízlést és nerkölcsöt, segítsen munka és harc közben kiformálni az oij, a szocialista, az igaz embert^ akinek egyszerűségben és pompában egyaránt értelmes j6 íz-lése, íisz^^ erkölcse vaa,^ . ,1 .
A budapesti »Ludas Matyic ilyenirán3ra nevelés szempontjából gyalo^n kipellengéreri X'*^^ « iampect, Ekre egy példa Gáéor Andor^^IíYAKKÉN-ö(y cimü^ábbi lekáss::
Ami itt következik^ az egy nyakk^d^ ieirása.
A nyakkendőt teljes ppoipájában, egy hetilap színes kivitelű reMámképekéut láttam és eskem-beskem, teljes élethűséggel iroml^. Ez a nyakkendő azért fontos, mertjsmerikai nyák&endő, mért azt az ízlést Ab-'^^zolja^imeiy ff világot akarja meghódHani »e célból mindenüté úgynevezett iíégi bázisokat alhptt, ahonnan hajóval repülőgéppel és tankokkal táaiadásokat tud megindítani.
kezdem a leírást: a nyakkendő színe sötétkék. (Egy szűrkel égy piros, egy zöld és egy barna nyakkendő mellettjvan hirdetve, melyek ugyanattól a cég- . tői származnak, szintént csudaszépek, da mégsem o-han fantasztikusan gyönyörűek, mint i ffi sötétkék nyakkendő.) A sötétkék alapon roppant egyszerű
minta Játható: egy piros ördÖg, amely igen nagy kulcsot tart ,a kezében. Négyszer lordul elő a píros ördög, pompásan kunkorodó hosszú farkával, a nyakkendő területén. S az a világmegváltó, hogy mind a négyszer — máskép. Először csak megmutatja a kulr-
csot. Másodszor két (kettő) kuíc^yukttak irányítja, amelyekben (tehát a kulcsJyiikban) iélig naez- . táen .női alakok állnak. Harmadszor a píros ördög már majdnern bedugta a kulcsot a két kulcslyuk közül az alsóbbikba. A negyedik ördög ismét magában, á kulcslyukak nélkiil látható, amint elrohan a nyakkendő területéről.
Megjegyzendő, hogy a nyakkendőt előállító cég, [ Countess\Mara (Mara grófné), a maga kis ki- , lencágu koronájával, a nyakkendő alsó végén CM monogrammal foglai helyet.
Megjegyzendő,^ hogy sem a négyszer ismétlő- _ dő píros ördögöt, sem a négy kulcsot, sem a kétszerkettő tehát négy kulcslyukat egyáltalán nem értem s nem azért tettem közzé a nyakkendő hiteles leírását, hogy olvasóimtól' megkérdez-. zem, mit . értenek ők a négy ördögön, a négy ktdcson és a kétszerkettő tehát négy kulcslyukon?
Megjegyzendő, hogy a nyakkendő egy folyan-dárra van akasztva, de számomra ez sem világítja meg a nlelkí tartal-mát<í.
Mégis feltétlén szükségét éreztem annak, hogy a nyakkendőt a közönséggel közöljem. ' -Miért? Csak.
pBBÖL A szempontból sok helye^itésro v^im ^ szükség — minden rendelkezésre, álló külső segitséjggel — a haladó nyelvi csoportok kul-turaktivitásaiban. Ebben az irányban már jné-hány nagyon jó kezdeményezést' tettek egyes szláv és, a zsidó csopiortok. , ^ ^
Mik- legyenek ezek a helyesbítések ?
1. Sémnii alkalmát nem kell elmulasztani kulturális problémákat illető véleményüknek hátóságok felé, és ami még fontosabb — a nagy-nyilvánósság felél.való kifejezésében. t
Az álbazafiásság,# hamis romantika él.lca
2. Hö]^ a Masséy-éíc és uraik legrosszabbíaj-ta polgári nacionalizmusa ellép; sik colhassaiiak és hogy a legjobb hozzájárulást adhassák kanadai jkultUrához, ezeknek a szervezeteknek egy enyhébbíajtájn nacionalismus* tól'és bainis romantici:amu8tól kell megtisztita-niok saját kultur^ermékeikét é3' ^aktivitásukat. Az óhazákból eredŐ színdarabokat és 'dalókat gondosan ki kell válogatni,. nem. kivéve a' népi deniokráeíákból éfédó ujakat^^ém,- de különösen a iréiEfieket: —- ar^emzeti'büsákeség nagyon szép éá^fóntos dolofe^'de az olyan' szindarabíök-nak és cTáloknak, toelyek • imperialista követelésekkel és gyűlölettel lépnek fél más; hetóze-tek ellen, nem szabad helyükiiék* lenni izinpad-jaikon;' előadásaikon, klubjaikban és cáaládi otthonaikban. Egyes népszínműveket — mélyek a falu népét csaknem kizárólag ünnepelve' és ünneplőbe (iiehéis munka és küzdés hijján), gazdagvés szegény ieg;yeitértésébén (osztályharc nélkül, >jószivü« kulákokkal) mutatják •—ki kell zárni színpadjaikról. ! ■ V..
A kanadai életből
3. Helyes, liaiovább adoptálj kultiválják óhazáik kultúráját^ és tanulnak a^^ dé u-gyahakkor többet és jobbat kelífe^ és müvelniök abból a saját kultúrájukból, ami kanadai létükből és tagíasztalatukból származik -—ez az uj kultúra lesz az a legjobb, amely-lyel befolyásolhatják, nevelhetik saját nemzetiségüknek azt a réááíét is, amely most a reakció vezetése vagy befolyása alatt van; ez az uj kultúra közelebb segíti őket az ájtalános^ kanadai tömegeidhez is. Adoptálniok kell,^Dii ismert és ismertetendő és felfedezendő értékes van az angrol- és francia-kanadai kultúrából, különösen az ujabb termékekből (>Békeröpirat«, >Esőcsi-nálók«, *Ez Kanada«v munkáá-, béke- és népdalok, stb.); ez a kultúra fogja a legközelebb hozni őket az általános kanadai néptömegekhez. És e kétfajta kultúrát niüvelve, előadásokat kellene rendezniök angolul vagy franciául is, úgyhogy jobban vonzzák és magukhoz kössék saját fiataljaikat és a legjobb élo hiddá tegyék ^et a kulturális téren az általános kanadai néptömegek felé.
Ki az cisscigeteltscgből!
4. Ha-bevezetik a fönti helyesbítéseket, akkor állandóan gondolni fognak árra is, hogy áttörjék azf'a megl©líétosen\aiái^méretii,; elszigeteltséget, amiben.most magukjcf kultúraktivi-tásaik vannak, és ezeknek a helyesbítéseknek a segítségével kiléphetnek az elszigeteltségből, amint már egypár ukrán és zsi^ó példa .mutató já is. Aininak szemléltetésére, hógy ők és áz ál-
(Folytatása a 10. olöálon)
