4, OLDAL KANABÁI MAGYAE MüHICAS im2 áFBMJS S, CSÜTÖRTÖK (A szovjet sajtó a aeínzetközi problémákról) ASZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsa március &-án jóváhagyta a Szovjetunió 1952, évre szóló Állami Költségvetését. Ezt nem sokkal megelőzőleg vette kezdetét az uj Állami Költségvetés megtárgyalása az amerikai kongresszus bizottságaiban, U-gyanez*a kérdés áll az angol parlament napirendjén is- A költségvetésre vonatkozó sorozatos üzenetekkel és beszédekkel léptek fel Joszida Japánban és de Gasperi Olaszországban is. Mindezek az események gazdag anyagot szolgáltattak a szovjet sajtó számára összeha-sonlitásra és következtetésekre. A »Právdá« kiemelvén a Szovjet Szövetség Állami Költségvetése és a kapitalista országok költségvetései között fennálló, feltűnő ellentétet, ekéket, irja: »A Szovjet Állani és a népi-demokrácia országainak költségvetései a békés épitkezés, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala szakadatlan emelésének ügyét szolgálják. Az agressziv Észak-atlanti szövetségben résztvevő országok költségvetései szemléltető bizonyitékai a népeknek a fegyvergyárosok részéről folyó óriási méretű kirablásának, és megdönthetetlen bizonyítékául szolgálnak annak,hogy az amerikai-angol imperialisták uj világháborút készitenek elő«. A SZOVJETUNIÓ uj Állami Költáégvetése 509.9 milliárd rubel összegű bevételeket és 47&.% milliárd rubel összegű kiadásokat irányoz elő. ;»Országunk Állami Költségvetése kiadási főtétele a népgazda-ságr a konununizmus sztálini é-pitkezéseinek finanszírozása, -— irja a »Právdá Ukraini«. -— Erre 180.4 milliárd rubel kiadás van előirányozva. Az óriási tőkebefektetések következtében az ország száz és száz uj gyárat és üzemet kap, új vasutvonalak és hajózható csatornák építését kezdi meg, szén- és ércbányákat épit, uj olajlelőhelyeket tár fel, egyszóval mégjobban megerősíti gazdasági hatalmasságát.* Ugyanekkor például az uj a-merikai költségvetés kiadásainak főtétele a háború előkészítésére, fegyvertermelésre, katonák felszerelésére és kiképzésére, hadi-támaszpontok építésére, atombombák és a tömeges emberpusz-titás egyéb fajtái előállítására szolgáló kiutalások. »Az uj amerikai költségvetés még élesebben kifejezett militarista jellegű, — irja a »Pi'ávdá »Ha mindezeket- számításba vesszük, — emeli ki a »Právdá«, -— akkor kiderül, hogy az Amerikai Egyesült Államok állami költségvetése 1952—1953-as évre 85.4 milliárd dollárra tervezett kiadásai teljes összegének négyötödénél nagyobb része a háború előkészítésének finanszírozására szolgál*. A szovjet költségvetést első rovatától az utolsóig az egyszerű emberről, jólétéről, üdüléséről, oktatásáról váló gondoskodás hatja át. A folyó év költségvetése szerint 124.« milliárd rubelt irányoztak elő társadalmi-kulturális intézkedésekre. Kolosszális ö§z-szeg! -—je^zí meg a »Lityera-tumájá Gazeta*. ^ Négy milliárd rubellel haladja tul az 1951-es év e célra történt kiutalásait. Az ebben a pontban foglalt kiadások magukbaa foglaQák az oktatásügyre, egészségvédeiémre és i:estedzésre, társadalmi biztosításra és ellátásra,, a sokgyermekes és egyedülálló anyák ál lami segélyezésére történő kiadásokat. És, ami különösen jellemző^ a költségvetés bármelyik rovatához fordulunk is, előrehaladást látunk. Szakadatlan növekedés, íme, ez a mi életűnk megkülönböztető sajátossága, ragyogó kifejezésre talál az Állami Költségvetés számadataiban*. ^ Ugyanekkor az amerikai költ© ségvetés is, a többi kapitalista országok költségvetései is teljesen figyehnen kívül hagyják a dolgozó tömegek életbevágó érdeke- »Az amerikai progresszív sajtó számításai szerint, — írja a »Právdá«, a nem-háborus kiadások az Amerikai Egyesült Államok költségvetésének csupán 11—12 százalékát teszik ki. Ha tekintetbe vesszük, hogy e kiutalások nagyrésze a szertelenül fel-duzz^ztott közigazgatási-rendőri apparátus fenntartására fordítódik az Amerikai Egyesült ÁP-lamokban,. akkor könnyen meg-■ érthetjük, hogy az oktatásügy, egészségügy és a lakosság társadalmi szükségletei finanszírozására csak szánalmas morzsák maradnak. Elégséges azt mondanunk, hogy az uj költségvetésben az oktatásügyre fordított kiadások kevesebbre rúgnak, mint az összes kiadások 1 százaléka. És ez abban az időben történik így, amikor a közoktatás egész rendszere j még a burzsoá sajtó- beismerése, szerint is, a legsúlyosabb válságot éli át.« - /A SZOVJET költségvetésben ^z adóbefizetések a bevételek jelentéktelen részét teszik ki, »A szovjet költségvetés jellemző sajátossága abban rejlik, hogy bevételeinek alapvető része a szocialista vállalatoktól és szervezetektől folyik be, -— emeli ki a* »Moszkovszkája Právdá*. ~ A Szovjetunió kiszélesbitett szocialista újratermelés • törvényei szerint fejlődő népgazdasá-, ga biztosítja a költségvetési bevételek szakadatlan növekedését. A lakosságtol befolyó adók az 1952-es év költségvetésének bevételi részében csupán 9.3 százalékot tesznek ki*. A*" kapitalista országokban viszont % dolgozók adói a hevételek főtételei. A háborús előkészületek az adóprés még erősebb megszorítását váltották ki ezekben az országokban. »Truman, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, -—jegyzi meg a »Právdá Ukraini*, ~ ha-tahnon léte egyetlen esztendeje ^alatt jelentősen több adót szedett ki az amerikaiakból, mint 31 elnök az Amerikai Egyesült Államok fennállásának 156-eszteiide-je 'alatt. De a mérhetetlenül nagy adók nem nientik meg az Imperialista tábor országainak költségvetéseit a deficittől*. A »Právdá* new-yorki tudósítója közK, hogy Truman kormánya a koreai háború kezdete óta már háromszor emelte az adókat, amelyek jelenleg a közvetett adókkal egjütt az amerikai munkások és alkalmazottak átlagos munkabérének csaknem a felét nyelik el. És ennek ellenéibe az állami költségvetés deficitje az uj évben ismét 14 milliárd dollárnál többre rug. »A második világháború előtt — irja a „Pirávdá" hivatkozva a-merikai statisztikusok számításaira, -—minden egyes amerikai 8 dollár 75 cent-tel járult hozzá (évenként — a szerkesztő) a kormány katonai kiadásainak fe-dezéséhez. 1952—-1953-ban nem^ kevesebbel, sem többel kell majd hozzájárulnia, mint 413 dollárral .. . Az uj költségvetés szerint az. Amerikai Egyesült Álla-mok óránként 7 millió 431 ezer 500 dollárt adnak majd ki háborús készülődésekbe r* A KAPITALISTA országok ^ költségvetéseivel ellentéthejí a szovjet költségvetés a békésé, pitkezés költségvetése. De miközben az ország alapvető erőit és készleteit a népgazdaság és kultúra további emelésére irányítja, a szovjet kormány nem veszíti el szémélől a védelem e-rősbitésének szükségességét. »1952-beh 13:8 milliárd ru« beit, vagyis az Állami Költségve^ tés kiadásainak 23.9 százalékát irányozták elő A védelmet szolgáló kiutalásokra, —- írja a >Krasznájá ' Zvjezda*. Ezek a pénzeszközök lehetővé teszik Hazánk védelmiképessége további megerősitésére szükséges intézkedések végrehajtását. / A békés, alkotó munkávalfoglalkozó szovjet emberek éber fi-gyeleinniel kísérik az imperialista agresszorok fondorkodásait. »Az agresszorok persze ázt akarják, — idézi a-,,Krasznaja Zvjez-da*' 1. V* Sztálin szavait, hogy a Szovjet Szövetség fegyvertelenül álljon a íeátámádás esetében. A Szovjet Szövetség azonban nem egyezik* ebbe bele és azt véli, hogy az agresszort telfes fegyverzetben kell fogadni*.. A Szovjet /Szövetségnek semmiféle agresszív szándékai isincsenek. Kém fenyeget egyetlen országot és egyetlen népet sem. Fegyveres erői sehol nem viselnek háborút és nem vesznek részt semmiféle hadmüveletekben. A Szovjet ország hajthatatlanul a béke .politikáját folytatja és á népek közötti béke és barátság harcosainak élcsapatában halad. , A: szovjet ÁUsiml Költségvetés-nek, mint a. Szovjetunió népei jóléte és kultúrája szakadatlan és viharos előrehaladása dokumentumának nagy, nemzetközi jelentőségéről szólva^ a szovjet sajtó aláhúzza, hogy a Szovjet Szövetség ÁUahií Költségvetésének és a kapitalista államok költségvetéseinek egymással való szembeai-litása szemléltetőleg bizonyítja a sábvjét szocialista gazdaság rendszer nagy fölényét, amely biztosítja a Szovjet állam, az e-gész világ békéje támasza hatalmának további növekedését 4 ■i (Folytatás a 2. oldalról) ség, valamint a fegyvedbs- 2és folytán létrejött gor- njreaztő terhek enyhítése szeiiipontjából.a mokba, amit készáruk formájában hoznak vissza, a-mi csak egy maroknyi kapzsi monopolista érdekét szolgálja, akik gyorsan szerzett profitra töreksze- doígo^^^m^J^dábmM^^^^ » kaiadai nép rovására, A st catharinesi McKin- Ugyanakkor Kanadának non-lokál által előterjesz- meg van a gazdasága, tech-tett és elfogadott javaslat nikusai, mérnökei, szak-igy tárja fel a helyzetet: |munkásai acélmüvek, olaj- », . . Kanada nyersanya-,finomítók, papírgyárak és gait kiszállítják Kanada-; egyebek építéséhez, ami a ból, főleg;az Egyesűit Álla-'munkaalkalmak és nemzeti jólét forrásait teremti meg ^ Ezért ez a g3nilé& kijelenti, Eogy ellenzi a jelenleg kmmSaay azon politikájáty hogy ^Kismada természeti kincseit egy idegen hata- lomnak rendeli alá, , )És elhatározatuk, hogy sürgetjnk Kanada kormányát,-* hogy halailéktalantal doigc^zzcm ki terveket o-ly®» a»ikséges nzemek építésére, amelyek