KANJa)AI HAGYAB MÜNKáS
MEGJELENIK 5IINDBX ^ CSüTiíBTöKöN. ELŐFIZETÉSI ABA: EGV ÉVBE §2^0. FÉLÉVBE $1.23. ;VIINDEN LEVELET, CHEQUE ÉS 3I0NEV' ORDEIIT AZ ALÁBBI CÍMRE KÜLDJÜK: BOX, 15^^PrO:^TOBONTO, ONT.
1
zus
Szeptember elején két naífyonfontos kongresszus fog lezajlani a kanadai dolgozók között, az egyik kongresszust a Tra-des and Labor Congress fogja tartam mig a másikat a Workers Unity League. Ezen a két kongresszuson fognak összeülni a mun kasoknak a vezetői az egyik táljor amely a valóságban a munkások érdekeit szolgálja mig a másik amely minden elképzelheío frázisokkal vezeti félre a munkásokat,
A Workers Unity League összehivja a bányászokat, vasú timunkásokat, textilmunkásqkat, famunkásokat és azokat a szor vezetéket, ahol munkásolc vannak szervezve a WUL. vezetése alatt. Meg fogja hivni erre a kongi'esszusra a reformista szervezetekbe tartozó baloldali munkásokat és a szervezetlen gyárimunkásokat is. A kongresszus egy tanulság lesz a munkásoknak hogy hogyan kell harcolni a bószok sorozatos bérlevágása ellen. Ezen a kongresszuson fogják lefektetni azokat azirányokat, ame lyen a munkásoknak haladniuk kell é sszervezni a gyárakban dol gozó munkásokat. A kongresszusnak a legfőbb célja, hogy azt az utat találják meg a megjelenő delegátusokkal egyetemben, hogy azoknak a munkásoknak a közelébe tudjanak férkőzni, akik még ma is nagyobb gyárakban tömegesen dolgoznak. Fel fog ke rülni a reformista szervezetek basáinak a munkája, akik minden ben egyetértenek a munkadodóPkal ahol csak a munkásoknak árta ni tudnak és ahol munkásokat el tudnak ámlni ezeket és ehhez ha sonló dolgokat is meg fogják tárgyalni azok a munkás delegátusok, akik minden lépésüket a munkásoknak az érdekében tesznek Ezen a kongresszuson fogják lefektetni a tervet a jövőre nézve az egységfrontnak még szorosabbá való kiépítését a reformista szervezeteknek a tagsága között. Ezen a kongresszuson egyike lesz a legfontosabb napirendi pontok között a dolgozó és munka nélküli munkások között egységfrontnak a kiépítésének a problémái. Akiket közösen egy táborba venni és ugy harolni ugy a munkanélkülieknek a biztosításáért mint a még dolgozóknak a bá reinek a levágása ellen. A kanadai munkások a WUL.-nek ezen kongresszusától nagyon sokat várnak a jövő szempontjára tekintve.
Mig a másik kongresszus egész más irányban és más célokkal halad. Ezt a kongi-esszust Moore-Simpson-Draper gépezet fogia levezetni. Moore aki egy bizonyos részét képezi a Tory pár tynak vagyis gépezetnek. Simpson aki Bennették által Genfbe lett küldve, hogy a többi munkás fékerekkel mégtárgyalja, hogyan tudják a munkásoknak a béreit még jobban leszorítani és torontói rendőrségnek a szemefénye, aki vezeti a terrort a mun
kasok ellen. Draper aki ettől a kettőtől semmivel sem különbözik ő mindehíéle réaRTHüS' geijtízeiueír aativan Kiveszi  a részet, auui-
Az egyik vezető japán politUsas, a-ViJkeresztül utazott az utóbbi időben ííémetprszá&bah a "Börzezeitung" tudósitója-rinegintervjuzta és ennek al kalmáyál szóba kerüt "Japán tulné-pesedéise" és a veszedelmesen mélyü 15 krízis japánban. Ezen politikus sze rint Japánnak, csak egy mód van, hogy segíteni tudjon ezeken á dolgokon, ami abból áll, hogy Japánnak uj föld terültekre van szüksége, természetes olyan földtetületekre, ami nem tartozott ezideig japán fennhatóság alá, hanem más államé volt. "A krízis'' mondja "az okozója a jelenlegi Japán túlfeszültségnek". Még ettől többet js mond: "'A jelenlegi krízisnek a fő okozója az, hogy Japánnak tul í3ok a lakósága".
Tisztán meg van mondva az e^ész dolog, a " tulsok lakos" az okozóa a krízisnek; 'a krízis az okozója a nagryfeszültségnek; és a nagyfeszült ség okozója a háborúnak, ezt termé
szetes nem így fogják bevallani.     , -     ,    . ,,
A kijelentések szerint a krízis okz^^'^J'^^^^^^i^^^^^ hogy a lakosság nagyon el van sza-
pesek, mert mikor az adójvksA kifíze tik, alig maradt nekik annyi ami a családjuknak elegendő. Mindezt a ka pitalisták csalds egy ujabb háborúval látják megoldhatónak vagyis csinálni egy ujabb há3>orat és lemészárolni azokat akikní^Ic nem jutott föld.
Ez a kérdés nagyon érdeklil a ja-pán földmíveseket, á proletárokat és azokat a munkásokat, akiknek épen-seggel semmijük se nincsen.
Japánban megtaláljuk azt ahol a földmiveséket még most is ugy ki-használják mint Európáirá.n a feudális rendszer alatt kihasználták. A feudális földbirtokosoknak a kezében van a főidnek a l^rnagyobb része, a-ki ugy A földmiveseket, mint a mun kasokat minden oldalról a legborzasz tóbb móiion kihasználja. Az adókát á l^magasabb fokra emelték, ugy a városokban dolgozókra, mint a föld-mivesekre a rabló földtulajdonosok.
Az igaz, hogy Japánnak aránylag sokkal több lakosa van mint sok má
csak a munkásoknak ártani lehet- Ennek a kongresszusnak a cél Ja a munkásoknak a távoltartása,a bószok elleni harcoktól. Ezek nek minden céljuk abban van, hogy azokat a szervezeteket, ame lyeket a munkások hosszú éveken keresztül építettek lerombolják és semmivé tegyék, hogy ezáltal is gátolni tudják a munkásokat azokban a hai'cokbana melyet a   bószok ellen vezetnének.
Ezeknek a céljuk távol tai-tani azokat a munkássokat a szervezetektől, akik képsek volnának ezeket a szervezeteket vezetni és ténylegesen á munkások érdekeiért harcolni.
Hogy tisztán meglássuk ennek a gépezetnek a munkáját ahhoz (sakis annyi fontos, hogy hasonlítsuk össze a két szervezetnek a munkáját ha ebben a zervezetben is a munkások maguk vezetnék a szervezet munkáit ugy a vasúti bárók soha sem tudták volna keresztül vinni a'vasúti munkásokon a bérlevágásokat. Az építő munkások soraiban akkor ma nem volna széthúzás, hanem közösen harcolnának azért, hogy béreiket felemeljék. És ezt találjuk egész végig az egész vonalon. Ha ezek az állások nem a bószoknak az ágentjeinek a kezében volna, hanem a munkásokéba, azok e-zen tömegeket egész biztos, hogy nem a széthúzásra nevelnék, ha nem a bószok elleni egységfrontnak a kiépítésére használnák fel. A kapitalisták ellen, akik az egyik offenzívát a másik után indit ják meg a munkások életszínvonala ellen. És mindezt ezek a reformista vezérek nem látják vagyis ezeket nem érdekli.ő náluk a fontos, hogy a tagsági dij meg legyen fizetve és a munkások mentől több féle szervezetbe tartozzanak, hogy az erejük kisebb legyen.
A munkásoknak erősen kell készülni erre a két kongresz szusra . A WUL.- kongiessusán minden delegátusnak be kell szá molni a lefolyt farcokról amiben részt vett amit közösen fognak megtárgyalni és ennek az alapján a tanulságot levonva a jövőre előkészíteni a munkát. A Trades and Labor Congress összejövete lén megjelent delegátusoknak ki kell jönni a reformista vezérek előtt azzal az elégedetlenséggel ami a tagságnak a soraiban folyik, nyíltan a szemükbe vágni, hogy nem harcolnak azon mun kasoknak az érdekében, amely szei-vezeteknek az élén vannak, kényszeríteni kell őket, hog>' vegyék fel a harcot a bérlevágások és a munkások elbocsájása ellen.
Meg kell kötni ennek a reakciós bandának a kezét és építeni a munkásoknak a szolid egységfrontját ami tényleg az érdekeikért harcolnak. Egységfrontott, amiben a dolgozók és munkanélküliek mindannyian bele fognak tartozni. Szei*vezzük az egységfrontunkat és ne legyen különbbség dolgozó vagy munkanél küli között és tartsunk egy hatalmas demonstrációt Labor Day napján a MUNKANÉLKÜLI BIZTOSÍTÁSÉRT!
- ...... • —
porodva" de ezzel szembc^n vannak or szagok, ahol nincs "tul sok lakos" és a krízis ezekben az országokban is éppen ugy dühöng, mint bármely más kapitalista országban. Erre bizonyi téknak vehessük Ausztráliát, ahol egy négyzetkilométerre talán még há rom kenguru sfem esik és a krízis itt is ugy mélyül mint bármely kapitális ta országban.
Ha e politikusnak a kijelentéseit tovább figyelemmel kisérjük, akkor még azt is meg tudhatjuk, hogy mi okozza a nagy bajokat a földmivesek kel. A földnek legnagyobb része a kapitalistáknak a kezében van és a-zoknak akik azt megművelik nem jut belőle csak abban az esetben ha a zért nagy béreket fizetnek. Viszont erre a bérlők manapság már alig ké
igaz, hogy őtőle is vannak népesebb országok is. Az is igaz, hogy Jai>ánban a legnagyobb nyomor uralkodik a dolgozók kőzött, de ntnn igaz az, hogy ez azért van mert "tulnépes". Vannak országok, ahol több a lakosság átlagban mint Japánban van, de a-zért a tömegek még se nincsenek any nyira kitéve a nélkülözésnek, mint ja pán dolgozói.
Példának felsorolunk itt egy pár országot: Japánnak 487, Angliának 490. Belgiumban 668 és Hollandiában 607 személy esik egy négryzétkilomé térre. Azt tudjuk, fhogy ezelAen az országokban is kizsarolják ugy a földmiveseket, mint a. városi munka sokat a kapitalisták, de azért az é-letszinvonalukat közel sem lehet szá mitani, hogy olyan alacsony volna, mint a japán mukásoké.
Erre azt is mondhatjuk, hogy Ang
lia és Belgium ip^ államok Jís e-zek az ípaii>an dolgózoak éa^ból él nek, nem a földmivelésből, mint Ja pánban, ahol a lakoságnak 58 száza léka földmivelésből, halászatból és erdőirtásból él. Ezért nem számit-hatjuk ezt-a két országot Japánnal egy vonalba. De ezzel szemben ha vesszük Hollandiát ahol a munkások nak legnagyobb része földmivelésből él, sokkal nagyobb százalékban, mint Japánban, akkor itt már megláthatjuk azt, hogy a japán politikusnak nincs igaza. Hollandiában a munkások nemcsak a japán munkásoktól élnek jobbanj de jobban élnek pl. Lengyelország dolgozóitól is ahol 214 szc mély esik egy négyzetkilométerre. Ez ugyan ugy létezik, naint ahogy létezik az, hogy Inner Mongoliában, áhoL. szintén "tul sok a lakosság", a-kiknek az életszínvonala még talán alacsonyabb mint a japán munkásoké.
Azt már tudjuk, amit ők mondanak, hogy *<tulsok a lakosság'' nem jelenti azt, hogy a munkásoknak zért kell a legnagyobb nyomorban ten getni az életüket japánban és azt is tudjuk, hogy csakis az cjgyedüli kiút juk arra, hogy ki tudják magukat vágni, hogy miért van szükség Kina eleien vezetett rabló háborúra. Egyik oldalon így meg akarnak szabadulni egy bizonyos számú nincstelen iölá-mivestől és szintén gyári munkástól és a másik oldalon pedig nagyobb földteriiletre van szükségük a japán imperialistáknak és földtulajdonosok nak, ahol még lehet profitot harácsol ni.
A i>olitikus saját magát árulta el amikor azt mondta:
"Itt egy végét láthatatlan harc fo lyik a földtulajdonosok és a földnek megmüvelői között. "A földmivesek nem képsek eleget tenni a földtulaj
donosainak, akik núndenáron hé akar ják hajtani az áJtalolc lőszalwtt bér. léteket, És ez bozza ezián inagáv^ a niunkásságnafc & kisajtolását a végle tekig, a sorozatos sztrájkokat, ősz. Ezeűtkőzéseket, lázadásokat «s a töb bi ehhez hasonló dolgokat".
A Japán~Ágrár Department a megművelhető földeket már régen kisa-játitta az egész országnak a terűié tén. Március 14.-én kiadott riportban beszámolnak milyen a helyzet Japánban Január utolján, ami kimutatja tisztán, mennyire Idzsákmányol ják a parazitáknak az iigynőkei minden oldalról a dolgozó munkásokat.
így a -földmiveseket és munkásokat arra kényszeritetté az ur<dkodő osz tály, hogy gyermekeiket kellett nekik
eladni, mert amit termeltek azt hihetetlen alacsony áron kellett nekik eladni. Azok az árak amit a japán földmives kap a tesrményeiért nagyon messzi alatta/maradnak annak az árnak amit a marketen űzetnek. .Mikor egy bérlő adja el á termé nyeit itt újra kihasználják azt a bér lőnék rendesen 11 százalékkal kevesebbet fizet neki, mint annak akinek a saját földjén termett tserményt ad. ja el. Másik oldalon mikor a bérlőnek venni kell valamilyen szerszámot annak 6-16 százalékkal többet kell fizetni nünt annak aki készpénzel tud vásárolni. Kabolják őket a földiét bérbeadó ügyökök, a rizs szálli tok és legjobban azok rabolják őket akik a pénzt kölcsönözik nekik. Ha pénzt akarnak felvenni amit csak. ab ban az esetben kapnak ha valami bíz tositék van, de akkor is 9.6 kamatot vesznek tőlük. A bankokban 7.2 kamatot fizettetnek velük.. Privát helyeken pedig ll^s kamatot kell nekik iízétni. *.
így a bankok, akik az összes gyára kat és földet a hatalmukba tartják és kontrolálják az egész országot Mítsius és Mitsubíhis-sel az 'élükön, akikkel karöltve dolgoznak a tSSJbi ki sebb ügynökök, akik a terveket keresztül viszik a dolgozó munkásokon akik az utolsó csep^ vért is kizsarol ják ugy a földmivesekbcl, mit a gyárban dolgozó munkásokból.
a
a
VEZETI a K.N:P. a
MUNKÁSOK TÖMEGEIT
A példátlan teiTor, tömeggyilkolások, kínzások, a bebör-tönzések legvadabb módszerei sem tudják megakadályozni a Kommunisták Németországi Pártjának hősies önfeláldozó harcát és azon keresztül annak növekedését. A sorozatos razziák, az ország minden részében bizonyítják, hogy a Konununista Párt nem csak él, de rémülettel tölti el a gyikos fasisztákat.
Dolgozva az üzemekben, városokban, a munkanélküliek között, a názi táborokban, miközben minden percben életükkel fizethetnek tevékenységükért, a forradalmi erők egyre erősebben verik vissza a názik támadásait és készítik elő azt a forradalmi felkelést, amelyen keresztül a munkások kiragadják a hatalmat és létrehozzák a saját hatalmukat a proletár diktatúrát
A hősiesen harcoló német kommunisták visszaverik a Troc ky éa a többi ellenforAdalmi renegátok hazugságait, akik szét a-laarj^ zuziú ü Kommunisták Németországi Pártját. Visszaverik
Brownlee aki Albertában a munka sok felett mint diktátor uralkodik, akit mielőtt megválasztották mint a többi hozzá hasonló barátai mindent megígértek a munkásoknak, hogy ők mit tesznek a munkások érdekében és minden lépésxket    a munkások
tenni. Ma "már látják a farmerei:''^ es^ munkások ugy Albertában mint a többi tartományokban, hogy mit tesz nek ezek a szép szavú emberek az ér dekeikben. Albertában ahol. a UFA. kormánya van u^Imon számtalanszor bebizonyította a dolgozóknak^ hogy mennyire az érdekűkben dolgo zik, aki mindent elkövetett, hogy a munkásoknak az életszínvonalát le-jebb szorítsa ugy azokét akik segélyen vannak, mint azokét akik még dolgoznak. Mindezt a munkások már látják és azt is látják, hogy Brownlee kormánya az aki a CCF gépezetben a fő mozgató erőt képviseli.
A UPA, vezérei voltak azok, akik a mult év augusztusáén egy konfe renciát hívtak egybe és ott megala kítoták a CCR-et. Mult télen az e-gyík gyűlésükön abol csak két dele gátus volt jelen a lecsatlakozásnak a OOP.-hez. Az Alberta Legislature-, the Labor Party . amelynek vezetője Fred White és ezt a pártot mindenki ugy isnieri mint kormány pártot és ez is közeli összeköttetésben van a Brownlee kormányával.
Mikor ezekre a reformista és labor vezérekre már kezd befellegzehi a vá lasztások előtt, akkor ő róluk a kor mány előre gondoskodik mint jó "szol gálát" tevőkről és zsíros állásokra helyezi őket.
Phíl Cristophers ki 9 évig volt a Labor MLA. szolgálatába a mult évben még csak mint jelölt sem lépett fel mert már tudta azt, hogy őtet nem fogják megválasztani. Ma nincs sehova sem megválasztva, de jó "szol gálatot" teljesített és ezért most az állam kapi^listáí gondolkodnak róla.
A Compensation Boardnak a-^feje Alex Ross aki egy idővel ezelőtt szin tén Labor vezér volt. Alex ezt az állást csak azért kapta mert m^ volt neki rá az alkalma megtanulni azt, hogy milyen módon kell a munkásokat levágni a nekik járó compensation boardnál.
Angus Morrison aki titkára volt a MWA. szervezetnek, akinev nagy része volt a Mercoal bvnygsz sztrájb nag a megtörésében és minden ereje bői segítette a bószoknak keresztül vinni a 13 százalékos bérlevágást a Drumheller völgyében dolgozó bánya
szókon.
Morrison nagyon jól látta azt a fel iratot, ami a falakra volt írva á bá nyászok máltai, amiben felszólították az összes bányászokat a szakításra, mert UMWA. megta^radta a harcnak a felvételét a bányászoknak fizetésié vágásának a megakadályozásában. E
is akkor harcolnak mikor az ő fizeté sükről van szó, dle nem a bószokkal hanem a mtmkásokkal, akik alig ke< résnek ivy is annyit, hogy meg tud janak élni.
Deputy Minster of Labor, Walter Smithen a máisk léber énekes, aki szintén igér de nem ad és igy szám tlant lehetne még felsorolni. , És a UPA. kormánya szintén felér e-zekkel a fékerekkel bármilyen szempontból is vizsgáljuk.
Ha a felsoroltakat nagyan jól átvizsgáljuk^ akkor nem fogrmk kétkedni azon, hogy az albertai kormánynak az összetétele á Commonvelth of La-
bor and Parmer miszliderekből tevődik össze. Ezt nagyon sok munkás tudja, hogy így van és azért nem dol. gozik itt a CCP. ugry mint más tartományokban. Mikor a munkások és fairmerok kérdést tesznek fel, hogy miért van Albertában is meg a munkás .^üldözés, akkor a CCP. vezérek azzal felelnek, hogy a Brownlee kormány még nem a COP-et jelenti.
■ , ■■■■■■■■
Ez nem kielégítő válasz és nem fedi azt, hogy.a CCP.-et nagyon nehéz megverni. Woodsworth a mult télen tartott egy előadást Calgaríban és maga kijelentette, hogy a CCP. vezbérek nem felelnek azért, amit e-gyík vagy ioásik CCP. vezér mond.
A CCP egy igazi 'határolt szervezet", ez pedig egy igazi ügyvédi fogás. Nyíltan kijelenti, hogy nem felelnek azért, amít'egy vezérük mond. Itt tisztán kilátszik az, hogy miért dolgoznak ők és mi a céljuk, mikor a munkásokon akarnak segíteni az e-gyík oldalon, mig a másikon az utolsó falatot is elvennék tőIűk. Amit semmi sem bizonjrít jobban, mint a-zok maguk, akikből a vezéreik összetevődnek; volt ügyvédek, bírák, a-kik a munkásoknak a kihasználását a universytín tanulták.
Ezt már régóta gsrakorolják a reformista vezérek és most ugyan azt teszi a CCP. is; és ezzel az a céljuk, hogy a munkásokat minél több felé szét szagassák és a kapitalista' rablóknak a munkáit eltakarják.
Ezek azok a munkásvezérék akik a munkásoknak a hiszékenységét ma-
guk ellen a munkások ellen, használják fel és akkor azt akarják elhitet^ ni a munkásokkal, hogy ők a munkásoknak az érdekeiért harcolnak. U-gyan ez álí fenn á szervezetükben is. őnekik kétféle tagjaik vannak, ^'jó" és "rossz" CCP-ísták. Ezt bebizonyították a mult ttélfolyáinán, amikor
szervezíeJc"az'^^^
ikjnej^
a külföldi reformisták aüas rágalmait, akik vigyorogva nézik a kommunisták hősies küzdelmeit.
Visszaverik a szocdem árulók rágalmait is, akiknek már nem maradt más hátra az aljas rágaknaikon kivül, miután csu-szó-mászó módjára megalázkodtak Hitler véres kormánya előtt. Mint hü kutya a gazdájához ők is ugy nyalják még ma is Hitlernek véres kezét.
A gyilkos názik a legkegyetlenebb módszereket kénytele-; nek életbe léptetni, hogy a feltörő forradalmi hullámokat elfojt sák. Ezért olvasunk gyakran a "megszökni próbáló" kommunistáknak a meggyilkolásáról és az "öngyilkosságokról. Ezek mutat ják, hogy mikép akarja Hitler a kommunista munkásokat, de kü lönösen a vezéreiket meggyilkoltatni.
Augusztus havában lesz egy országos méretű kampány melynek célja segíteni a német munkásokon és felsorakoztatnia tömegeket a német munkások védelmére.
Harcolni a gyilkos fasizníus ellen.
-2^-.^i„,.   _ ... ——___....................-„.,..-::........-.........................:ü.,í-'^.fi.....
sot, hogy több segélyt harcoUjauak ki. A "jó" COP.-isták szebptájták minden oldalról és távol tartották mindazokat a munkásokat, akiket csak lehetett. A '*rpsz" CCP.-isták Edmontonban várták ^ munkások és farmerok marsát és ők ott már tettleg áltak ellent a munkások követelésének. Ez után a munkások, nukor Calgaryban egy tömeggyülésen mégkérdezték, hogy miért ütötték és bör-tönőzték be a munkásokat, akik kenyeret követeltek Edmontonban, erre azt felelték: "Az államnak védeni kell magát". Még egy szóval sem tiltakoztak Brownlee brutálíssága ellen, de a héylett minden támadásukat a munkások és farmerok ellen irányították.
WoodswOTth az egyik gyűlésen tíUtakozott azon munkások deportálása ellen, akik segélyen vannak, de itt alatomosan hozá tette, hogy azoknak a munkásoknak, akik segélyen vannak nincs semmi íbeletzólásuk a politikába, vagyis azoknak nem szabad kivenni a részüket a jogos követeléseikben, mert íia ezt teszik, ugy azonnal "vörösök"-nek béllyegzik ő-k^t és deportálhatok. Woodsworthnak a deportálás elleni tiltakozása mind csakis a mimkásoknak a félrevezetésére szolgált.és azok a beszédek is amelyeket a parlamentben felhozott ez ellen. De menjünk csak vissza Al. bertába és nézzük hogyan dolgoznak karöltve a CCP.-isták a Brownlee kormányával.
Mikor a relief kempeken a munkások sztrájkba mentek, mert sem ruhát, sem dohányt nem kaptak és az élelem a mitadtak nekik az a rossznál is rosszabb volt. Brownlee ekkor azonnal az össze kötetest kereste az 'i^gazságűgyímínísztéríummal" és kő-vetélte a bevándorlóknak a deportálását, akik részt vették a sztrájkban. Brownlee be akarja tartani Woods-worthioak az ajánlatát, ö nem akarta ezeket a munkásokat deportálni, mint azokat asztrájkolókat, hogy több segély fizetést, vag^y a megélhetésükhöz szükséges dogokért, harcoltak. No,nem! ö ezeket "vörös"-söknek nevezi, így Albertában mindazokat el lehet nevezni "vörös"-nek, aki követelni meri a megélhetéséhez szükséges dolgokat és azokat akár deportálni is lehet.
Ottawában valahányszor felszólaltak mindig ellene voltak a 98-as tőrvénycikknek, ők nem hisznek a fel-sőbbségl>en.- Torontóban tíltakoz;tak Chíf Drapper ellen és követelik a szólás szabadságot, tsb.
Browulee nem is használja a 98-as törvénycikket a munkások ellen, de használ egy másikat, hogy eleget tegyen a kapitalistáknak. A 87-e3 törvénycikket ugyan lehet használni a munkások ellen, mert annak az alap ján is ellehet ítélni a munkásokat 6 évi börotnre. ~
Mercoal bányász sztrájknál hat munkást börtönSztek be. Calgariban kilencet vetettek bőrötnbe, mert részt vettdk a mtonkiaiélkOIiek sztrájk
jában 1931-ben. Drumheller völgyében kilencet börtönöztek be, mert egry éhségmarsot szerveztek 1931 márciusában. Crows Nest Pass-i bányász sztrájknál ÍOO körűi vot az elfogott munkásoknak a száma, akik közül 16-pt élitéltek. Az edmontoni éhségmars alkalmával 43 munkást tartóz-
vetettek bortönbe.
Crows Nest Pass-on már közel egy éeví_hogy betiltotak mindenféle szabadban való gyűlésnek a tartását.
Vaií még egy olyan tartomány, a-hol ennyi letartóztatás volt^ mint Albertában, csak az idő ala,tt, amióta Brownlee van az uralmon, aki kije-lentette, vagyis ellene van a 98-as törvényszakasznak, de ugyan akkor a 87-es szakaszt minden alkalomkor kihasználja o munkások és farmerok ellen.
A relief munkások fellázadtak Drumhelleren, mert a segélynek a felemelését megígérték nekik, de azt soha sem teljesítették. Ezért kellett Browniee-nak Dnnumhellerre menni július 11-én, ahol a következőket jelentette ki: ,^ ' \
"Minden állam ellenes sztrájknak véget fogunk vetni bárinilyen módon is, de nem fogjuk azt tűrni, hogy á munkanélküliek sztrájkolhassanak tovább".
Itt már a 98-as törvénycikknek a használatától sem riadt visza Brownlee, mert a katonaságot és kész igénybe venni, csakhogy véget tudjon vetni a munkMiiélküliek sztrájkjának.
Magától értetődik nem minden CC P.-ista van ellene a 98-a3 törvénycikknek. William Irvine kijelentette, a Memória! Hallbáií Calgaryban, hogy "nem kell eltörölni a 98-as törvénycikket, majd fel lehet használni a konzervatívok ellen ha 6k kerülnek az uralomra^'.
Jelenleg még a COP. Brownlee kor mánya tudja terrorizálni-az Alberta-i munkásokat, de -nem tudja a munkásokat megakadályozni a balra tolódásukban, mert azokat a munkásokat már nem lehet tovább ígéretek kél csalogatni, mert azok tudják, hogy csakis a mimkások igazi kormánya fogja az ő érdekűket szolgálni.
Az albertai m-ipikások és kisfar-merok már teljesen megelégelték Brownlee uralmát. A CCP vezérek mindent ígérnek, majd ha ők jönnek mi lesz akkor, ha a munkások'előtt beszélnek, akkor mindent mondanak az UPA kormányra. Mikor a farmerokkal állnak szemben, akkor arra hi vatkoznak, hogy "ez nem a UFA<>nek a kormánya, ez Brownleenek a kormánya és ez nem jó. Várjatok majd ha kirúgjuk Brownieet és betesszük Gardinert, akkor minden jó lesz".
A CCF. vezérei semmivel sem különböznek Bennettől, ők is mindent csak a nnmkások ellen és semmit sem azoknak az érdekükben tesznek.
Brownlee ugyan olyan, mintha a CCP.-böl kivessjtak WoocDsworth-ot, vagy Gardinert, semmi különbséget sem találunk közöttük, mind a hárman egyformák, mind a hárman egyformán szolgálják a kapitalizmust és hajtják keresztül azoknak'a parancsaikat a munkásság csendben tartására, kerüljön az bámülyen áldozatok
HOGT NÉZ la a kapitaliBta birosag Torontóban? a^üvellenS met is l^idéztek, igy magan^ tudpm először meg voltam S veíhogy mit is akarnak velem Tudtam azt. hogy azért van mert nem volt hálószobánk ml vei ott ahol aludtunk nem'S az uccára nyíló ablakunk és azt modtak keressünk  más lakS mert az nem egészséges ésSl az inspektor jön ne taláüon oS fnret még leszel büntetve. De arról nena is volt szó, hogy vane pénzem, dolgozok-e vagy meddig vagyok munkanélküü. Csak aá mondta az  inspektor, hogy íh nem vagyunk óhazában. De anv nyi eszünk nekünk is van, ha mindjárt az óhazából jövü^ hogy egy szép háznál herff í és minden modern felszereléssel felszerelt ház jobban   inponál . mint egy patkány lyuk. Szóval I legyen mindenünk és nem adnak lehetőséget még ara sem, hogy árok szélén telepedjünk,   mert ' ott is rendőreik elzavarnak.
. ♦*' ■ ' ■>■■
Mivel sokan voltak a teremben hát várni kellett mire sor jött rám és volt szerencséin közelebbről niegismerkedni, ho gyan is csinálnak pénzt a ren-dőrkopóknak. •
Mivel, hogy munka nincs hát mindent mégpróbálnak a muaia nélküliek. Vesznek két kosár gyümölcsöt és mennek; házrólházra és kínálják az árút, de mi vei sok a rendőr kopó és lesik hollehet a napszámot behajtani* hogy, szebb szemníél nézzék a fő lebbvalóját, hát elfogják és bei- ^ dézik. Hol az engedély? — nincs, miért nincs? $5.00 vagy tiznap
■ ♦*. ■ • ' ■
Jön egy másik áldozat az nynl bőrt   vásárolt: Szőrme keres \ kedő... Hol az engedély nincs Volt ez már büntetve, nem. de j legutoljára itt volt és azt mond J ta, hogy folyamodott az engedélyért. És még mindig nincs, $10.00 vagy Í5 nap elzárás- |
Harmadik cigarettát árult és nem^ volt engedélyé: De   niivd,| nem is volt lakása mikor a ren dőr elfogta ugy tiszta képet ka pott az osztály bíróság, hogy
Dé volt még sokkal több de nem lehet mind leírni, mert akkor kellene arra egy külön újság de ít is tiszta képet kapunk, hogy nem mennek milliomosok házal ni csakis a mi fájta emberek é3. ezekből sok van hát sok pénz is jön össze hát -ott ütnek a szegényen ahol jól esik, mivel azn rak csinálják a töryénjrt szegény embereit részére.
**
■ ■. ♦
"A Kommunista Párt Német országban még van halva nem létezik többet" mondja Hitler ur. A Trozkyisták a Hitlertől el tanulták és ők' is azt roondja'lr... "Nincs Kommunista Párt Németországban" de közben meg jelenik a "Rotlié Fane" és röplapok özöne árasztja el az egész országot, Dacára annak, hogy Hitler szokott csinálni 45 perces raziát az egész országabn és ak kor megáll ihinden jánnü vonat, gépkocsik mindenütt ahol csak munkások ' laknak átkutatnak, mindent a fasiszták és keresik a j kommunista irodalmat. így néz ki az a párt amely meg van hal | va. Csak országos razziát tárta | nak a halott párt ellen. Közbeu , Hitler díjjakattüz ki, hogyha i elfogják a bolsevikiek és valaki riiegvédí hát megkapja azt a bi zonyos összeget.
** \
A C-CF. vezetők már előre fel osztiák a jó zsíros"pozíciókat a-mit a választások után fogiia* biztosítani maguknak. De közben össze vesznek, mert mindé' gyík csak azt akarja hogy a ren des fizetésen kivül is még lehes sen halászniv
De min fognak osztozkodni a szavazók? Szomönf tapasztalato
1
kon niem igen szoktak osztozkod 'ni vagy veszekedni.
Minden kapitalista korm^r mikor munkanélküliek segélyt követelpek, akkor halálig csonW van. De háborús célokra núo*f van bőven, mert a tőkés yag tok és a bankok szinpaö^öa* a háborúval. Mivel profítraj^ hétnek szert. Dé a munkanap lí segéUyel nem szinpatizálna»» mert anűt az á sot éhes embtf megeszik abból nem igen j8dI pK&t. Olasz kormánynak srn^l fl munkanélküliek részel de S3.000.000,yan egy útra Oftí-H i cagóba. Bemutatni a a többi issm périalistáknak, hogy o neki «Si
B i]
n 1
fa
P £ n f( n h b a
h
8
é
vannak jó^hadirepülőgépj^ Bennett kormány 50 zsázaléklcu| levágta az állaí»i segélyt, me; pincs áz áUariinak pöize de vaJj hadizepIőgépékBt
r
I,