JGEN TISZTELT imAKI; \
Előtezjesírteaünkia'^ hatalmak ottawai konferenciájának. 3ZŐI. .Értesülésünk siserint a NATO hatalmak miniszteti; tanácsa a nukleáris fegyverkezés stratégiáját fogja tárgyalni, hogy létrehozzon e^: szövetségközi .nukleáris fegyverzetű hadsereget. Jfeggyőzodése a Cana-dian Peace Congres$-nek, hogy a nukleáris fegyverek terjesztésével csak a háború gyorsabb Jtí-robbantását lehet élősegiteni, s ezért különösen az ellen foglalunk állást, híogy Kanadára kényszerítsék a^nukleáris fegyvereket, és .arra,- hogy azokat külföldön szolgála katonai egységeink
Felszóliijuk^ a NATO hatalmakat arra, hogy a nemzetközi feszültség enyhit^énék legyen eszl^ze, inditványozzon tárgyalásokat a nukleáris leszerelés céljából. Sürgetjük a NATO miniszteri konferenciáját, hasson oda, hogy a NATO hatalmak és a Viarsói Szerződés hatalmai között megállapodás jöjjön létre egy európai seinlegés térségre \t>natkozólag, amely biztosítaná Európa békéjét.A Kanadai Béke-Kongresszus felfogása szerint csak általános és teljes leszereléssel biztositható a világbéke, nem pedig a nukleáris fegs^erek terjesztésével.
A NATO üiLITóLAG azért jött létre, hogy
-megmentse tagállamai lakosságának életét. Születése évében kijelentette a NATO-róI Paul Henri Spaak {Belgium), á NATO egyik alapítója : "Féltínky nagyon félünk a Szovjetunió katonai támadásától!"
Az elmúlt esztendő tanúsága szerint értelmetlen volt a belgiumi Spaak és társai félelme. Ezt egyébként bevallotta a NATO egy másik atyja, George Kennan is, aki az Egyesült Államok akkori külügyminisztériumának volt irányitója, "The Listener'* 1957 november 21-én.megjelent cikkében. '
Tizenöt éve hangoztatják a NATO szövetségesek a Szöyjetunió támadásától való esztelen félelmüketi^s iámig ezt tették, esztelenül fegyverkeztek és bele lovalták magukat a nukleáris fegyverkezés tébolyába. Európa és az egész világ népe miattuk került nukleáris veszedelem* be, nem pedig Ikollektiv biztonságba.
A Nyugat katonái szövetkezése ki^^ltotta a Kelet katonai szövetkezését. Az Egyesült Államok óriási ineímyis^rü nukleáris fegjrvert hal-^ mozott fel, a ez kiváltotta a Szovjetunió félelmetes nukleáris fegyve^ézését; Mind a két vi-lághatalon^ rendelkezik elég nukleáris fegyverrel ahhoz, hogy többszörösen elpusztíthassa a vüágot Ninícs többé hatalom a világon, amely biztosíthatná lakossága védelmét.
Ha ákommümzmus növelté befolyását 1948 óta, ez sokkal kevesebbe került és tokkal ár-tahnatlanabbul történt mint a háború. Sok mil-Hárd dollárt költött a NATO szövetség a kommunizmus terjedésének gátlására eredménsrte-lenül, sőt fegyverkezésükkel maguk ellen ingerelték Ázsia,; Afiíka és Latin-Amerika éhező népét. A leszerelés nem csak elhárítaná a háborút, hanem lehetővé tenné, hogy á NATO tagállamai gazdaságilag megsegíthetnék a gazda-ságplag elmaradott országokat.
M 1M3. é¥i boncidflii
ÁPRIUS8-ÁN zajlottak le a kanadai országos ™ választások. A választási harcok á nukleáris fegyverkezés kérdése körül folytak. A nukleáris fegyverkezésről folyó ^élasztási vita o-lyan nagy tömegeket vonzott a gyűlésekre, a-melyekhez foghatókat nem Jattunk az utolsó 50 ev alatt. Megengedjük-e a nukleáris fegyverek behozatalát vagy sem; megengedhetjök-e bel-és külföldön szolgáló katonai egységeink nukleáris fegyverekkel :való felszerelesét? Ez a kérdés hozott választási gyűléseinkre SÍT éve nem látott néptömegeket. .
Csak a liberális párt harcolt a nukleáris fegyverekért. A szavazók nagyobb része a nukleáris fegsrverkezés ellen érvelő jelöltekre szava-
<f A.Canadiaa Peace Omgresdtsus itt hds&mt előterjesztést Dr. James G. £ndioD«: elnölc-lete alatt niáiiis 20-án ©gy, a parlament e-lőtt lefolyt béketuntetéa során késbesitette aae akk^Hr Ottawában gynleseso Atlanti Hatalmak- miniszteri tanácsának,^ valamint minden állam nagykövetének, követén^. iOetve főkonauUának. ^
zott. A szavazatok kisebbségére támaszkodó liberális kormány nem kapott mandátumot a kanadai néptől nukleáris fegyverkezésre!
A választások.idején sok zavaros beszéd hangzott el aíról, hogy kötelezte inagát Kana-; da a nukleáris fegyverek elfogadására. Ma is ködfátyol boritja e. kérdést Egy dologi azonban tisztán áll előttünk. Nem kötelezte el magát Kanada nukleáris öngyilkosságra, olyan fegyverek elfogadására; amelyek semmiképpen sem Ijedhetnek meg bennünket és egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy elháritsák a háborús veszedelmet. Mi csak az ENSZ határozatait tartjuk magunkra nézve kötelezőnek, s ezek a ha-, tározatok egyetemes leszerelést követelnek, megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett.
PolifiM is <srkölesi kérdés
A NUKLEÁRIS JF^EJGYVEREK Kanadában va-^ ló terjesztése és a külföldön szolgáló katonai alakulataink nukleáris fegjrverekkel való-felszerélése nem honvédelmi^ hanem politikai okokból kifolyólag történne meg4 Ez tehát nem katonai, hanem erkölcsi kérdés. Hon. J.T. Thor-son (Exchequer Court of Ontario) kijelentette: "A nukleáris fegyverek Kanada védelmi céljára alkalmatlanok, sőt az amerikai földrész védelmére sem alkalmiasak. Egyáltalán nem há^ rlthatnánk el nukleáris támadást, s ha mégis elfogadjuk ezeket a fegyvereket, nagyban csökkenne Kanada béke-befolyása."
Kijelentette az Egyesült Államok hadügyminisztere, Mr. McNamara, ho|^ a Bomarc arra való lesz, hogy Kanadára vonja a szovjet rákétatámadás egy részét, és ezzel megmentse az Egyesült Államokban levő katonai 'x^ tok egy részét s ezért nem volt hiábavaló az e-lőállitásukra elköltött több százmillió dollár.
A Kanadának szánt nukleáris fegyverek nem adalékát^ lennének az Európában már létező nukleáris fegjrverzetnek, amely már magában véye is elegendő árra, hogy elpusztítsa Európát és mégdlje annak lakosságát. A kanadai repülőgépek amerikai nukleáris rakétákat szállítanának támadásba, amerikai repülőgépek helyett.
Ennék két káros következménye lenne: a többi NATO tagállamok, amelyek eddig Kanada mintájára vonakodtak a nukleáris feg3rverek elfogadásától, kénytelenek lennének elfogadni a nukleáris fegyvereket, mert Kanada után őket
^«re kényszenten# az Egyesölt Államok. Jönne íetre a szövetségesközi nukleáris Haderői A masik káros következmény az lenne, hogy e* lőre tolnák a nukleáris bázisdcat egésze a Varsói Szerződés tagállamainak határáig* A» Így egyiníással szembe kerüld nukleáriahatálo mak a kettészakított Európán át a békét minden pillanatban veszélyeztetnék. SSielyett esF atomment^ zóna létrehozását kell önöknek ^ Itínk együtt szoigalmazm*.,
a S0K!NEMZETISéG1 nukleáris haderő nem más illúziónál. A nukleáris háború oly gyoiw aan pusztítana, hogy nem Jenné idő nemzetkö« zj tái^aláspkrá. Minden* kétséget kizárólag az ^yesült Államok lenne á nemzetlcözi nwSleá-ns haderő ura.     . ,
A NATO többi tagállamainak helyzete ké^ nyelmetlen, mert a leghatalmasabb szövetség rendelkezik életükkel. Asiglia és Franciaország már létrehozták saját f üfeetlen nukleáris ütő-képességüket Nyugatnémetország is törekszik. ^ ^
Lehetetlen megszüntetái azt a zavart, ame^ Jyet az Egyesült Államok teremtett a szövetsé* gesei között azon igyekezetével, hogy a NATO egy tisztán meg nem határozott szövetségeska* zi nukleáris haderőt teremtsen. A döntő határozatot az Egyesült Államok fogja méghozni, és parancsát ki fogja adni, a szövetségeseinek, ilgyenlőséget a NATO szövetségesek táborába® csak egyféleképpen lehet: létrehozni: a hábona veszélyének elháritásávál, vagyis világleszere^ léssel.
Nem ssobád nukleáris fef y^erf €idiii Néüiefjdrsgáfüfiik
A SZÖVETSÉGKÖZI nukleáris haderőre vo* natkozó javaslatok á következőket tartalmazzák: pénzbeli hozzájárulást az Egyesült Államok .szövetségeseinek; kincstárából egy .o^ lyan nukleáris haderő inégteremtésére, amel^ fölött az Egyesült Államok lesz az iir; szoká* SOS fegyverzetű haderők növelése, s e haderő^
kormányok rendelkezésére bo* csátott olyan kadsereg,. amely képes a nukleá* ris fegyvereket megfelelően használni.
Ilyenformán a nyugatnémet hadsereg egy ré-^ sze megtanulná a nukleáris feg3rverek használatát, birtokába juftia ilyén fegyvereknek és fi-^ gyeimen kívül hagyhatná.az 1955. évi Párizsi Egyezményt, amely tiltja a német hadsereg nukleáris felfegyverzését. ' ' Nyug:atnémetország helyzete különbözik Franciaországétól, mert De Gaulle elrendelte egy független francia nukleáris haderő megtel remtését. A njrugatnémet kormány egyelőre nem hagyhat figyelmen kívül minden szerződést, legalábbis nem nyíltan, s ezért egyelőre nem építheti fél független nukleáris etejét. De van Nyugatnémetországnak speciális kapcsolat ta ugy az Egyesült Államokkal, mint Franciaországgal, melynek alapján egymást kölcsönösen kisegíthetik. Más szóval lehetővé tehetik, hogy Nyugatnémetország kapjon szerepet a nukleáris fegyverellátás irányításaiban.
önámítás feltételezni, hogy Nyugatnémetére szagot azzal fogják visszatartani attól, hogy létrehozza önálló nukleáris haderejét, hogy a NATO szövetségesek megteremtik' a szövetsé-geísiek kollektív nukleáris haderejét. Nyugatné-metországot nem fogják a szövetségesek mega-; kádályozni abban^ hogy Keletnémetország el-, foglalása érdekében létrehozza saját nukleáris, ütőképességét. A Nyiigatnémetország ellen létrejött szerződéseket a második világháború óta sorra figyelmen kívül hag3rták, mert megkövetelte ezt a hidegháborús politikájuk, és megkövetelte ezt tőlük a nyugatnémet kormány. Ez lesz a sorsa a most elkészített utolsó tervnek is.
A Kanadai Béke-Kongresszus, és a fejleményeket aggódva figyelő emberek világszerte meggíyŐződése, hogy Nsrugatnémetország — a-hol sok volt náci került vissza magas állásokba — nukleáris felfegyverzésével vetkeznék az-emberiség ellen. Ha kap Nyugatnémetország, ez a militarista nemzet nukleáris fegyvereket, magához fogja ragadni a háború irányítását és. meg fogja gyorsítani.az emberiség nukleáris (Folytatásta a 12. oldalon)