aZ angol konnány palesztinai politikájáénak olaj-szaga van, mondták gyakran a har gyományos külpolitika ellenzői Nem is tévedtek. Az angol-irán olajtársaság profitja az u-tolsó évben 9 millió fontról 18 és fél milUó fontra emelkedett. Az angol kormány a társaság részvényeinek több mint 50 százalékát tartja kezében, amelynek piaci értéke eléri a 100 miK lió fontot. Anglia, illetve Anglia munkáspárti kormánya nem törődik a Közelkelet népeinek helyzetével és kivánalmaival, hanem görcsösen Ragaszkodik az olajmezők birtoklásához. Ez a kapitalista politika természetszerűleg á jelenlegi politikai bonyodalmakba sodorta a munkáspárti kormányt, amelynek külügyminisztere az amerikai olajmágnások támogatásával szeretné megőrizni pozícióját.
Az első lépíés azonban már megtörtént Be-vin eltávolítására. Dalton visszatérése a kormányba, mint az eljövendő külügyminiszter, ü-gyes taktikai lépés, amellyel Attlee miniszterelnök a munkásmozgalom és főleg a szakszervezeti mozgalom baloldalának bizalmát és támogatását szeretné biztosítani. Dalton kineve* zése a baloldalnak tett engedmény, de téves lenne azt hinni, hogy a volt pénzügyminiszter részvétele a kormány munkájában, egymagában, akár a legcsekélyebb mértékben is megváltoztatná a kormány általános politikai vonalát. Londonban tréfásan így kommentálták Dalton kinevezését: Kitették, mert sokat be-Iszélt; visszavették, mert azóta többet és hango-sabban szónokolt.
•DEVIN politikai jövőjéről való találgatások uj-^ ból megindultak, amikor előzetes bejelentés ellenére, Bevin nem nyilatkozott a palesztinai kérdésről. A miniszterelnök szóvivője, a külföldi újságírók részére tartott sajtókonferencián kijelentette, hogy a külügyminiszter nyilatkozni fog. Ugyanabban az időben azon-, ban Attlee,válaszolt Palesztina ügyében beterjesztett interpellációkra, bár a külügyminiszter, aki általában csak akkor szokott a parlamenti üléseken^ résztvenni, ha felszólal, mellette foglalt helyet. Nem beszélt és nem nyilatkozott.
A külügyminisztérium cáfolta a Bevin beteg-* ségéről és közeli lemondásáról elterjedt híreket. Feltűnő azonban az a tény, hogy Dalton mun-
,.........- . - -
kaköréről még. nem történt döntés. A .legújabb hírek - szerint, hamarosan sor kerülhet új külügyminiszteri államtitkár kinevezéséré; akinek feladata kizárólag a német ügyek intézése lenne, Eire áz állásra állítólag Grossman képvise^ lőt szemelték ki. Crossman kinevezésével is a kormány a' baloldal felé - szeretné majd hizo-nsátanr, hogy jobban figyelembe óhajtja venni
MEFISZTÓ
TRUMAN: Nincs több aranyad, John BuUf Megvesz^na a lelkedet!
JOHN BULL: Jaj, Trumcslkám, az már csak hálni jár belém! « • • -
a szocialista irányelveket. A baloldal azonban ismeri Crossmant ^ tiid já, hogy az azelőtt bal oldali színben tetszelgő képviselő a kormánv jobboldali politikájának hü támogatója. Kjq^ vezése érinek ellenére Betin-ellenes lépés lenne, mért Crossman többször bírálta o kormány palesztinai' politikáját. ' •
"OEVIN külpolitikájának, csődje még szembe-^ tünőbb, amióta a Marshall-ségély első rész. létének 25%-os, leszállításáról^ érkeztek hírek. A Daily Wbrkér hivatkozik,arra, hogy pontöl san egy éVvel ezelőtt, ramikor^a Marshall-be-széd elhangzott,- egyedül ;p «vta az angol népet attól, a politikától;^ áinely á.dollár uralmát és aiíiíak kár<)S'Jtöyetkézméhy€Ít jelenti. Az angol sajtóban, pártkülönbseigf^ nélkül, érezhető az aggodalom. Most látszik -meg csak határozottabban, hogy a Márshall-»segély« jór-ü^leti bei fektetés, de ném az aiigoloknak, amely végveszedelembe sodorhatja^ Angliát 1952^ben, amikor meg kell kezdeni a régiramerikai-kölcsön és a Marshall-segély törlesztését^ -■:
Az angol sajtó csodálkozással és alígtitkolt rosszalással veszi tudomásul^ hogy a segély első' részletének negyedrésze kölcsön, amelyért 3%-os kamatot kell fizetnie; A különböző félhivatalos ki jelentések szerint, Anglia legalább azt szeretné elérni^ hogy a kölcsönként átnyújtandó összegből ne dohányt,-rágógumit és nem-élet-fontosj^águ élelmiszeréket vásárolhassanak, hanem- az ipar fejlesztéséhez szükséges. gépeket és nyersanyagokat. Ezzel/,tulajdonképen elismerték, hogy a segély megmaradt részéért azt kénjrtelenek elfogadni, amit,az amerikaiak el akarnak adni és nem azt, amire az angol iparnak szüksége lenne.
A MUNKÁSPÁRT külpolitikájának káros kö-vétkezményeit csak alapvető politikai átállással lehetne megakadályozni. A kormány erre nem hajlandó, de a báloldali beállítottságú tömegek megnyugtatására és félrevezetésére hajlandó lesz Beviht feláldozni. Ez azonban nem jelentheti Bevin; egyszerű lemondását, vagy eltávolítását. A külügyminiszter a munkáspárt jobboldalának pótblhatatlah támasza, akinek szakszervezeti múltja a tömegekkel való legjobbik kapcsolatukat jelenti. Valószínű, hogy Bevin bukása oly módpn fog bekövetkezni, hogy a külügyminiszter, aki Laski profesz-szor szavai szerint ^gyalázatos tetteível és kijelentéseível az egész világon beszennyezte Bri-tánia nagy nevét«, a ternielés irányításában fogja felhasználni a szakszervezeti mozgalomban
való befolyását.
m
a.
m
La
\j
© y
regi es az y|
elle
^lig MUUK el hét anélkül, hogy ne halla-nánlc valamilyen »szenzációs« szökésről, vagy kivándorlási. Talán'a »vagy« nem is e-gészen pontos: hiszen a kivándorlás egyik fő formája napjainkban éppen a szökés. A kivándorlás iránya rendszerint Amerika; nyugateurópai országok legtöbbször csak ugy szerepelnek a kivándorlásokról szóló krónikákban, min| áz »igéret földjének« kényszerű előszobái.
H€iE€i! ^ilyeü síép síé • • •
' Olvasván a »szenzációs« szökésekről vagy kivándorlásokról az újságban, önkéntelenül működni kezd ^az emlékezet; eszünkbe jut egy másik kivándorlás, amelyet a történelem is feljegyezett és az irodalom is megörökített, A mult század végére és a jelen század elejére gondolunk, amikor nincstelen magyar parasztok, mezőgazdasági és ipari munkások százezrei vették kezükbe a vándorbotot s menekültek a magyar nyomor és reménjrteleiiség elől Amerikába. 1896 és 1900 Jcözött évenkint 25.000 ember vándorolt ki, 1900-ban már 54.000, 1904-ben 100,000, 1907-ben pedig 210.000 ember. 1899 és 1913 között megközelítően pontos számitások szerint 1,390.525 ember hagyta el az országot. A hivatalos statisztika szerint a kivándorlók 75 s:sázaléka nincstelen, vagy törpebirtokos mezőgazdasági munkás volt.
MI ŰZTE el ezt a másfélmillió embert otthonából és hazájából ? Ha az egykorú fórrá-
MTA LOSONGZY GÉZA
Szabad Nép, Budapest——
sokat nézzük, akkor kétféle választ hámozhatunk ki erre a kérdésre. Az egyik választ legpregnánsabbán Bernát
István, az OMGE, a tizezerholdasok agrárpolitikusa fogalmazta meg> imi^en: »Ha Magyarországon az erkölcsi érzés, a nemzethez, a hazához való ragaszkodás nem apadt volna meg oly mértékben, mint tényleg megapadt, akkor sokkal kevesevben vándorolnának ki^i. Másszóval: az arisztokraták és a nagybérlők véleménye szerint azért vándorolt ki Magyarországról majdnem másfélmillió agrárproletár, mivel kiapadt lelkűkből az erkölcsi érzés, a nemzethez, a hazához való ragaszkodás. A niásik választ Bors Pál és Doboz István földmurikasok beszédeiből vett idézetekkel érzékeltetjük.
Bors Pál a mult század végén a ceglédi kongresszuson igy beszélt: »Haza! Milyen szép szó. De erről csak ott lehet szó, hol jogok is van-
UKCLE SAM: Hyen sokan vűndoroli^ "^-asza »9agjaroiBzásT^? ^ KIS JÁNOS: Igen. K«ssea» lAjos art üzeni, min^^l^^^el
JNAttY JflüxüBNC: Sokszor olyan honvágyam van, Zolikánn, mit gondolsz, hogy fo-gadnának, ha bazao^nnék? FFKU^'FKB: Hz az Sti^z. NAGY: Hogy-hogy ? ' "PFEMFFmtz Tizévl fcgyházj ötévi hivatalvesztés^ , .