JTöRtöK sta Pártja eztek más Ikalomból > tnelynek ' ínás tag-JFoster el-not adtak gazda-sére és lai Labor-»Hozzá. B, hogy á ; Szolida-is küzde-la és béke Henry apja van-)tt társuk 2 vádlott 5 árulóvá 74 napja William ömmunis-[ alatt lé-aiatt tár-ísztett el-jágtételét ik az es-)ster ere-an több és felelet - 1 legna-j^eskedés-»bizonyi-: felsora-ígfélemli-^ 'olyó tárult héten Párti Vé-lakulását korainu-ik védel-társelnö-néger é-[. Harrís i Prof. L. Howard Arthur t'k-állami Munkás-iót nyuj-Iler kép-ósági Bi-lez, mely biró vád eli azért, L párt 11 isa veze-an meg-biztosivezető 4 ; Medina ak a táridejére el, meg- )beli jo- ácsosuk- 'Ijesmér-védjék ínytalan Russel eneszté-yalás e-ottan e-vádlot-tön'ény ina esés hely-i köztil-ísét cél-idott ki, t igyek-ialon) J949 SZEPl^MBER 8, CSÜTÖRTÖK KANADAI MAGYAR MUNKÁS Irta: Katherine'Fountaia rendkívüli eseniénye lesz-Albertának, níikor^a Trades and Labor Congress ezévi konvencióját itt Calgaryban rendezi meg szept. 15-i kezdétteL - Bár Alberta jórészt még jnindig egy mezőgazdasági taitomány, s talán az is fog maradni, mindazonáltal figyelemreméltó, hogy a tartománynak közel 10.000^'szervezett munkása van, azonkívül a szei-vezetlenek százai. Alberta további ipárositásá-«7—-—-„ ^^^^— v?l ez a szám növekedni fog. felső vezetősége ellentétben Ennek következtében. A^ berta munkásságát ' rendkívül érinti a TLG Calgaryban tartandó konvenciója,uakár a TLC-hez vágy CCL-hez tartozó, akár szervezetlen niun-kasok legyenek. A konvenció elé kerülő kérdések általában ismertek. Hiányzik az egység * Alberta munkássága, és u-nióik folytonos támadásnak vannak alávétve, mivel; itt van az ország- egyik legre-í'/iciósabb munkástörvénye bevezetve. Az Alberta" Labor Act, amit a beiktatása e-íött a 91-es törvényjavaslat név alatt ismertek, büntető ?'a.kaszokat és más münkás-' !ones kitételeket tartal-amelyek mindénnél 'ban megmutatják a So-' -.1 Credit kormány reakci-ságát, amellyel e törvényt ~'b;\ezette. A törvény beil^a-:'?-a előtt a munkásság mutatott' némi éles ellenállást vc'e szemben, azonban nem-volt elég erős annak elvetését va,gy módosítását kicsi-3'arni. Ennek főoka az egy-5% hiánj-a volt, ami főleg a TLC és COL uniók részéről nyilvánult meg. ^. Továbbá az albertai uniók sem kivételek a belső harc es egységtelenség tekintetében, ami általában a szakszervezeti mozgalmat jellemzi országszei-te. Sőt ez a boldogtalan állapot az utóbbi hónapokban még rosszab-. bodott, amiért a felelősség elsősorban az uniók és a központok felső vezetőit illeti. áll á tagsággal e konvenció megnyitása előtt. Miután si- került nekik Bengough és társaságát behódolásra kényszeríteni a hajómunkásunió ügyében, a kapitalisták-^ nak nem szándékuk itt megállni. Céljuk a mültévi győzelmeket teljesen megsem-misiteni, hogy a mostani konvencióról üres kézzel'távozzanak a delegátusok, miután nem marad más részükre re, mint a,z üres héja e szak* szervezeti kongreosasnak, biztonságba helyezve azt egy csoport bürokrata kezében, akiknek nincs más érdekük, mint a munkások pénzén fizetett magas fizetésekből élősködni. A farmerság feladatai E tartomány faiinerságát is érdekek fűzik és sókat tanulhatnak ebből a konvencióból. So^ olyan dolog, ami válságot idéz elő a mmikás-mozgalomban, kezd kialakulni átszervezett farmerság soraiban is. "A nagytőke fojtogató keze a harcias farmerságot is szorongatja. Ellenük is ugyanazt a mód- Mi a reakció célja? • A szakszervezeti tagság Kétségtelenül nyugtalansággal nézi a Trades and Labor ongressnek ezt a visszafele való haladását. Ez a mar í^spontja éles ellentétben ^a mult évben Victoriában ^^^íítartott konvenció hatá-^ tataival, amikor a száka-'okat és yörösfalókat visz-' yszoritották. E konvenció '1 nj bizalmat pyert a ; 'nkásság, látva azt, hogy thatos támnVlác iVriiii « . atós támadás indul a tő-:'^ek ellen, azáltal, hogy az vnokeiket visszavetették, ; ;oÁat az úgynevezett mun--ívezetőket, akik a tőkések - ^.vverével, a vörösfalással 'ortek a munkásság egységéin. Ezeknek a kimondott cél-i'jk az hogy egyes uniók eltávolításával végül az e^ész •^^akszervezeti . mozgalmat ^"^.otzuzzák. . , • E tények tudatában, 'Al-'^círta.munkásságának, acal-^;<\íyi konvencióra küldendő ^'legátusaikon . . keresztül, l'ijnden csepp erejüket' lat-ll^ kell vetni, mert kemény "•'^rcot kell megvívniuk és "legnyemiQk. A tőkések ö-rommel nézik, hogy a TLC A VASUTI társulatok »takarékoskodása<( szedi az áldozatokat. A jhult héten Sinicoe közeíében.a Munkás egyik olvasóját, az ottervillei 47 éves Kondás Girulát ütötte, el au-' tójával a New York Central társulat jnozdohya: Ko&ida^ ^sak egy mérfölddel: ke^^^ halt meg-^ugyanannak a vonaljiak ínáisik átjáiíSjátóly áKöí ;a^fia hái-omí éiírvel azelőtt szintén végzetesen sérült meg. A^indkót helyen sorompóra volna szükség. •9 e o BUDAPEST A fasiszták ellen, küzdő jugoszláv paiti-zánok dalolták: >>Mi csak egy kis hajtása vagyunk egy hatalmas, terebélyes^ tölgynek — a SzovJ6tuniónitk!« Tito ma már nemtüri :ezt a katoriadált Jugoszláviában. Akik egykor énekelték és a-kik majd újra énekelni fogják, ma Tito börtöneiben szenvednek. A'jugoszláv nép legjobb fiait n/eli el ,"^an-kovics i'endőr-teiTorja és sorsukról csak kicsempészett levelek, vagy megszökött élvtái'sak szava hoz hirt. • Nem| elég a börtön Az :UDB — Tito.Öestaí)ó-ja —r mint ragadpzó -vadállat szedi áldozatait. Montenegróban, Andrijevica környékén egyetlen napon v60 embert tüntettek el. A fiumei hajógj'ár egész pártve- zetősége^ CirkVeriica párt-"szervezéténék egész vezetősége, a belgrádi egyeteril és a zágrábi müe^étem párt-hii funkcionáriusai egymás után tűntek el, anélkül,hpgy tudnának róluk hozzátartozóik. , ~ Ezrek tűnnek el Tito börtöneiben. És báiTTiennyire i-gyekszik is Tito, hogy jól ellássa magát ebből a-fontos ^szükségleti cikkből«, mégsem elég* a hely a jugoszláv L komm,unisták számára! Az UDB ugy segit magán, ahogy lehet. Nem;' ^^gy ^börtönből minden, további nélkül? szabadon engedték a fogvatar-tott Jközpnj^^ges bünöz.őket és a ;még .^égejbberi letartózta-' tott reakciós politikai foglyokat, imperialista ügynököket, csak azért, hogy elég helyük maradjon azoknak a bebörtönzéséhez, akiknek nincs egyéb »bühük«, minthogy szeretik^ a népükét, és hűek a szocializmus .ügyéhez. " .. • . »Szörnyübb mint- a Gestapo 'kezében« . És milyenek ezek a börtönök ! A zimonyi katonai fogházat például, ahol kommunisták ezrei szenvednek, a Tito-bérencek »allatk értnek^ becézik. Ez a szörnyű hiiü intézmény rászolgált erre a hévre* .IJgy bánnak ott a foglyokkal, mintha állatok lennének, vagy talán még rosszabbul. börtön'ő-rült vezetője, a szadista Kosztics Ilija ezred(es,rhá'rom napig éheztette/^a letartóztatott Szapszics ezredest és közben óránkint magához rendelte »kihallgatásra«. Méltó párja a zimonyinak (Foljrtatúsa a 16. oldalon) szert alkalmazzák. A felsd vvezétök itt is az ahtikommu^ nizmust vették elő, hogy a harcias tagság akcióit lefejezzék. Alberta farmerei is a zsugorodó piacokkal, a csökkenő árakkal néznek szembe és ugyanazokkal a nagytőkés erőkkel kell m'egküzde-niök, mint például a Massey-Harris gépgyár munkásainak Ontarióban--azokkal a m^opólkapitalista erőkkel, amelyek mindent igyekeznek elhárítani az utbóU hogy zsiros profitjaikat tovább növelhessék. A munkásoknalv és farme-í&knek egyaránt, csak egy választásuk lehet — Hai'c! Egység! Harc! Választási program fóri-Bévin áruló poiítifcával szemben LONDON — »A munkáspái^. ti kormány kudarca nem^ a szocializmus kudarca; ' a munkásmozgalom vezetéséiben lévő tóri politikának a kudarca az«, jelentette ki p. •Brit Kommunista Párt a minap közzétett választási programjában. A kommunista párt a következő brit választásokra 100 jelöltet fog benevezni, ötször annyit, mint a legutóbbi választáson. R. Palme Putt,'a párt alelnöke, sajtókonferencián arra tett felhívást, hogy vissza kell fordítani a »tóri-munkáspárti irányelveket, melyek ^ Britániát futballá tették a nagyhatalmú amerikai újságírók részére, hogy rugdossák