tésüket és hétfőn egy másik gyárban, vagy egy kis mesternél ÍDl3i:atják a munkát s kinevetik azokat, akik ilyen manopulációkhoz n'emérte-nek. Ezt a kérdést is kéményebben kell fogni. Az olyan kommunista munkást például, aki táppénzcsalást, bércsalást''követ él, aki ilymódon egyik üzemből a másikba vándorol; mégfelelő figyelmeztetés és felvilágosítás után. kíméletlenül eltávolítjuk a Pártból, ha nem változik meg. Nem lehet Pártunknak olyan munkás a tagja, aki a termelés terén nem fegyelmezett és aki a szocializmus adta jogokkal és lehetőségekkel visszaél. A munkafegyelem megerősítése most elsőrendű pártfeladat. Az ellenség, amelyet nyilt politikai harcbaiTmegvertünk, most a munka-frontján kísérletezik és meg akarja bontani a munkások között a fegyelmet. Szerencsére a mi Pártunk éber, erős s ezen a téren is öh-tudatos munkások segítségével és helyeslesével rendet fog csinálni.
Az egyéni verseny legyen a legelterje.dtebb versenyforma
A VERSENY legelterjedtebb formája nálunk most a brigádmozgalom. Brigádba azonban ném lehet minden munkást tömöríteni, mert a brigád már magasabb versenyforma. Sok helyen nem is hajtható végre. A legszélesebben elterjeszthető és szinte minden munkásra alkalmazható versenyforma az egyéni verseny. A Szovjetunióban a munkások 85 százaléka áll é-"gyéni versenyben. Az egyéni verseny természetesen nem zárja ki, hogy az egyéni versenyző u^anakkor brigádba ne versenyezhessen. Az egyéni vei*seny elhanyagolása odavezetett,hogy nálunk a szakmáknak nincs külön ismert munkáshőse. A Szovjetunióban minden szakmának megvan a maga legjobb munkása, akit a szakmában ismernek és mintaképül választanak. Mikor mi elkezdtük tavaly a munkaversénjrt, nádiunk is ugy indult, hogy az egyéni versenyzés lesz a* legelterjedtebb ^forma. Nálunk is felbukkant akkor a legjobb esztergályosok,' öntők neve, akiket kezdtek megismerni és utánozni. Lassankint azonban az egyéni vei-senj^ teljeseri háttérbe szorult. Például itt senki sem tiidná megmondani, hogy mondjuk, ki a legjobb textilmunkás, aki az egyéni versenyben a legjobban kiemelkedett; A Szovjetunióban az ilyen egyéni versenyek iránt az egész város érdeklődött. Ez volt a munkások között a szenzáció, erről beszéltek a villamosokban, az ebédlőkben. Hol vagyunk mi ettől ? Pedig a magyar munkás szeret versenyezni és versenyezne is, ha a mi ipari vezetőink tisztában volnának - a versennyel, különösén -az egyéni munkaverseny módszereinek jelentőségével.
— De nemcsak a munkaversennyel van baj. Utánanéztem a dolognak és kiderült, hogy jelenleg 28 iparágban nincs élüzém, ami azt mutatja, hogy az illetékesek valamilyen okból az üzemek egymás-l^özti versenyét is elsorvasztották. Úgyhogy ezen a téren kivétel nélkül egész ipari vezetőségünkben hiba van. .
*   Fizessék ki az elért teljesítményt
ISMÉTELTEN tapasztaltuk, hogy ha egy-egy versenyző, vagy "brigád kiugrott, valóságos i-jedelem keletkezett a kalkulánsoknál. Nem kell nt^jedni attól, hogy ha valaki 1000 százalékra is teljesiti a, normát. Igaza van Bü:ó elv-tárenak, hogy a munkának is van művésze, aki jobban megszei*vezi, ügyesebben végrehajtja munkáját, s ezzel kiugrik. Ette- nem kelL megijedni, hanem ellenkezőleg, támogatni kell, ^ az eredmény az lesz, hogy módszereiket mások is megtanulják, utánozzák, s igyekeznek túlszárnyalni. Ezzel növelik a teljesítményt, s aa egyéni versenyt. Nem szabad könnyebb utat, jelen esetben a brigádok versenyét választani, mert kiderül, hogy ez nem is olyan könnyű és az egyéni versenyzés elsorvasztásával jár. Pedig az egyéni verseny az alap, minden többi vei-senyforma ebből aiakul ki, a brigádvei-seny, a tapasztalatok átadása, stb. Az egész versenymozgalmat és ezzel a szocializmus építésének jelentékeny tényezőjét ássák alá az elvtársak, amikor elhanyí^olják a legszélesebb, az egyéni vei-senyformát. -
-— A norma köüül kétségkívül a legnagyobb hiba a norma lazítása. Ahová csak nézünk, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a normát február óta fellazították. Ha az általános órabért megnézzük, ma már valamivel magasabb, mint februárban volt a normák rendezése elölt, ugyanakkor pedig a termelékenység nemegyszer tíz, sőt tizenöt százalékkal esett. Ez kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a normát fellazították, bércsálással és egyéb machinációkkal. Ez ellen természetesén minden erővel fel kell venni á harcot.
— Ugyanakkor küzdeni kell az ellen is, hogy az egyszer megállapított normát bármely okból
JÓZSEF FöHERGEG : —- No mit szóisz az uj magyar alkotmányhoz, Miki ? Magyarország a munkások és parasztok orsiága ... ^- *^ HORTHY MIKLÓS: — Fel vagyok háborodva! A tengerészekről szó sincs benne 1;..
újra szigoritsák. Még mindig kevesebb baj szár^ mazik abból, háá kissé lazán megállapított normát meghagyják, mint hogyha három-riégyhé-tenként újra megállapítják, vágy megszorítják. Mert az ilyesíni á^munkást idegesíti, mérgesiti és végeredményben a termelés rovására megy. Ezért helyes az iparügyi minisztériumoknak és a Szakszervezeti Tanácsnak az á közös utasítása, hogy az egyszer me^llapított normához ebben az évben nem szabad hozzányúlni.
Világos, érthető bérelszámolást
qZóLNOM KELL a tudományos normáról is. V Már mérgelődöm, amikor ez]fa kifejezést hallom, mert/azt tapasztalom, hogy nálunk az a tudományos norma,^amelynek alapján a munkás'képtelen kiszámítani, hogy mennyit keres. A kapitalisták ki tudtak dolgozni olyan nor-' mát, amelynek alapján a munkások zöme mindig ki tudta számítani, hogy mennyit keres. Nálunk a ^tudományos norma« mellett olyan nehéz a bér kiszámítása, hogyha legtöbb munkás csak akkor tudja'meg mennyit keresett, amikor már a borítékban megkapta. Emiatt elégedetlen és emiatt nem törődik ugy a munkájáéval, ahogy kellene.
— A norma megállapításával kapcsolatban élterjedt az 'a nézet, hogy a munkásigazgatót.
220.00Ö mássávcii főbb, minf tcavaly
egéss évera
ÜUDAPEST — A gabonabegyüjtés eredményéről je-^ lentették, hogy szeptember 9-ig 8,400.000 métermázsa gabonát adtak be. Ez a mennyiség 220.000 mázsával többt mint az egész 1948/49-es gazdasági év egész begyűjtése, mig a búzát különvéve: az 1,700.000 mázával több, mint tavaly ilyenkor volt.
Ehhez még tekintetbe kell venni, hogy a tavalyihoz képest az idei időjárási viszonyok miatt 10—14 nappal később kezdődött a cséplés és sok helyen még nem íejeződött be.
A dolgozó parasztság nagyobb eladási készségére vall, hogy a C jegyre, vagyis önkéntes eladásra adott gabonamennyiség eddig 1,051.000 mázsa, szemben a miütévi^szept. 9-ig felajánlott 281.000 mázsával. ^ Szeptember 9-ig az A és B jegyre begyűjtött gabonamennyiség az előirányzatnak 96 százaléka. A begyűjtési ütemtervet A és B jegyre 25 megye közül 12 -már 1009?)-ig, vagy azon tul is teljesítette. Elsőhelyen áll Nógrád-Hont megye 160.34 százalékkal, második Hevee 135.96, harmadik Bács-Bodrog 129.34, negyedik Békés 125.87 százalékkal.
Abban az ütemtervben, amely a C vételi jegyet (az önkéntes felajánlást) is magába foglalja, első helyen Bács-Bodrog megye áll 122.96 százalékkal, utána jönnek Nógrád-Hont, Győr-Moson és Heve^ megyék mind 100-on felüli százaléldsal.
a művezetőt, a mestert nem érdekli, jó-é a norma. Ezt a kérd est a, kalkulansók és a nprma-mégállapítók magánügyének *^ Itt is ifi-
gyeimébe Tceíl ajánlani az illetékeseknek, hogy a norma megállapításánál őket is egyéni felelősség terheli és nekik kötelességük törődni a normával és a kezükre járni azoknak, akik a normát megállapítják, Kogy jó;ímunkát végéz-■■.'hessenek. 'v ■ ■'■'    ^"■■'■'.'^.^.  ■, -'^
— A normalazítpkkal szemben, d^eazoKIíal szemben is, akik a megállapitott normán folyton szigorítanak, f^l kell lépni. Fegyelmi és büntető intézkedéseket kell tenni azokkal szemben, akik' a szocializmus építését ilymódoit gyengítik. Erre annál í^ inkább szükség van, mert másfél év óta hallunk ezekről a bajokról, de még egyetlen esetről séní tudok, áhól elrettentő példát statuáltunk völnav '
Becsűl|ük megfáz értelmiséget
A MIKOR MI a gyárak és ^ mun-kásigazgatókat téttürilc, ez á helyes intézkedésünk az értelmiség, elsősorban a technikai értelmiség körébén visszatetszést keltett. Hallottunk olyan hangot, hogy a mérnök azt mondta: a fiamat ném a Műegyetemre küldöm, hanem inasnak, mert akkor hamarabb lesz belőle igazgató, munkásigazgató. Neín kíméltük a fáradtságot arra, íiógy méggyőzzük az értelmiséget, hogy a szocializmus építése nem jelenti áz értelmiség háttérbészorítását.
— Nem kíméltük a komoly anyagi áldozatokát sem, amelynek jgredményeképen az értelmiség között nemcsak megnyugvás, hanem komoly rokonszenv keletkezett; á szocializmus e-pítésével kapcsolatban. Ha most újra azt tapasztaljuk, hogy az értelmiség ellanyhul, hogy megint csökken az érdeklődése a ^szocializmus építése iránt, ügy ez nemcsak abból ered, hogy helyenkínt ném megfelelően kezelik őket, hanem abból is, hogy látják: helyenkint aro^z igazgatás mellett csökken a munkafegyelem. Az természetes, hogy ha a munkásigazgató nem tart fegyelmet, akkor az értelmiségi mérnoK, vagy üzemvezető ezt még kevésbé fogja tenni.
— Az értelmiséget jobban ínég kell becsülni, mint ahogy az eddig történt. És természetesen a technikai értelmiségnek a tudását el kell sa-
"Jatitani, A mi munkásigazgatóínk csak akkor fogják megállni a helyüket,, ha erejük megfeszítésével elsajátítják a mérnöktől a technikának legalább azt a részét, amely saját gyárukra vonatkozik. Nyemecz elvtárs a Ganz Vagonból azt mondta, hogy ő minden reggel behívatja egyik, vagy másik mérnökét és attól tanui, mert érzi, hogy különben nem tudna megfelelni a rábízott feladatoknak éá: nem tudja ellenőrizni, hogy helyesek-e a neki benyújtott javaslatok. Sok munkásigazgató ahhoz a közmondáshoz tartja magát, hogy akinek az Isten m-vatalt adott, annak észt is ad. Ez nem mind & válik be. Előre kell látni, hogy 3^ eve?i beim megjelennek a munkásokból lett meraokoK^^ a gyárakban, akik a munkásigazgatókkal szei ben más követelményekkel lépnek fel es a^i