AMARXIZMiüS-i^nnizmiis slkotóei^iö tu-domány. Uj, tapasztaiatokkai* iij foj^u-lákkal és. kö^tk-eatöfeésékkel tökéletesedik, gazdág<>dik,f^jlődüc.; Lenin és Sztálm-'t<?;bb-ször is kíirigsulyöst^^ bogya líiai^ci^must feltétleniil alkíxtó mődoh kell «,lkalíQa?iü a miíiikásösztály. konki-ét feladatainak niegol-dásábari, kéményen harcoltak a, dogmatiz-mns és teetürágás ell^n az elmélet, a sablon ellen a Tio3itík^:terén,s"
A xhunká'áosztálynalc felszabadulásáéit vívott harcában rendkivülnagy. szerepe van a marxi-lenini tételnek^ mely a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet formáinak gazdaigságáról és sokapétijségéről szól; >^arx —^ irta Lenin nem kötötte magát és a szocialista forradalom Jövendő vezetőit —^ a forradalom bizonyos formáihí)z, utjaihoz és módjaihoz, mert nagyon jól tudta, milyen sok uj protbié^ma.. fog. akkor felmerülni, tudta, lipgy a forradalom.-fcjyamán az egész helyzet megváltozik, hogy. niily gy^tiran s mily evQséH) váöipzik a helyzet a. forradalom foiyájnáni« i3iem^ ra, 1949. IJ. köt. 845, oW*) ^ v
Lemíi és SztMin' káhutatták,^ liogy aí kápi-talízníüisbot - a • sakíéiálizmus átmenet formái, mődsfiíerei, utjai és üteme küiönféiék lehetnek és lesznek a különböző konkrét: viszonyok Izzott. Lenin egyenesen rámutat: «r-re: »Minden nemzet eljut a szocializmushoz — ez elkerülhetetlen de nem teljesen egyfofrmán^ jutnánk el hozzá, mindegyik belevisz -vjűainá sajátosat a demotocácia: egyik vagy másik foi-májMm, a proletárdiktatúra egyik vagy válfajába^ a tájsadaimi é-
iet különböző területein vJjgbemenőv szocialista 4tÉ|.tókiiÍás ilyen ol^sran ütemébe.« (Lenin 32Hivei.2S;köt|^^^ oroszul.) :
Oiszagunk munkásosztályának fórra teremtoerejef iétohozta a szovjeteket* mint: a proletátíátus di . ját.: Lenin és Sztálin kimutatták, hoggr mi-lyon ha^^lmsűvnemWelközi á Szoyjéláiékr'a^
sabb, iegtökéletesél^ forrnáj^nak^ és ht^ milyen előnyös a forradalnii ha^balom bármilyen más forma já;hoz viszonyítva. lienin; és Sztálin egyszersmind megjegy^eztók, hogy lehetnek a piH)letárdiktaturának más áiiainfor-máiis;»A munkásosztály hatalomért folytatott harcának -—mondotta I. V. Sztálin, az Oi'oszoTszági Szociáldemokrata Munkáspárt (bolsevikok^ ITL kon^esszusán legcélkze-rübb szervezeti formájar -r- a Szovjetek, de a Szovjet nem a« ^gy^tlén forradalmi szervezeti; típus.« íSztálin Miiveii 8. köt. 196.-old. Szikra, 1950.)
A népi hatalom álíamszervezeténekuj típusa Közép- éis Öélkelfet-Európa országaiban a. népi demokratikus rendözeiv A népi demokratikus országok példája igazolja, hogy Lenin és Sztálin elméleti tételtei a proletárdiktatúra nemzetközi- jelentőségéről helyesek, a kapitalizmusból a szodalizmusba való átmenet időszakában a kütönböző politikai formák lényege valóbán a proletariátus diktatúrája. Sztálin elvtárs airatanit, hogy Közép- éa'^ Délkelet-Európában a népi demokratikus rendszer a proletárdiktatúra funkcióit tölti be és ho^ a népi- demokratikus állam a proietáriátus diktatúrájának egyik foV-mája.
A NÉFl DEMOKEXcIA, k társadalom poli-*^ tikai szervezetének uj fbianája, konkrét történelmi körülmények és mindenekelőtt a hatalmas Szovjetunió lélíézése mellett alakulhatott ki és alakult ki akkor, amikor tovább élesedik a kapitalizmus általános válsága, a-mikor kiéleződnek az imperializmus összes ellentmondásai, erősödik a munkásmozgalom a tőkés országokban, foltoz ódík a gyarmati és íüggő viszonyban lévő orözágok népeinek nemzeti felszabadító harca, és amikor gyökeresén me^áltoztalc a nemzetközi küzdőtéren az erőviszonyok, a szocializmus javára, .
A Szovjetumő döntő szerepe a népi demokráciáig megjelenésébén a következőkben nau-, tatkozík:' ' '■ >
MTA A. SZOBOLJEF
V* Mivd anépi demokmHkns államfor^ ^ ím Kanada s^émára is niint kiJéMs vető^ ^döfi fel (a Lahor^rogress^iv Párijiem-rég kiadott ttj Programtervezetében) és kétségtelenül széles vitára fog alkalmat admi ezért ugy gondoljuk, közérdekű Szoboljev ahpos ta^utlmán^ánűk a közlése.
^Az^^LPP-nek ''Kanadai Függetlenség és Népi Demokrácia'' civnen kiadott iij programtervezete nagy feltűnést keltett abban a helyzetben, melyben a kanadai uralkodó körök tehetetienül és ellentétes véleméftyekkel élJanak a kérdésekkel szemben, A programtervezet nagy hord-erejét mittatjaaz is, hogy a pár hét alatt jMssél^ máris egész sor tö-
íés mpilnp, hetilap es fol^^ beleszélt, '-■ •■ « - - .
Szoboljev tahídmá eredetileg a ''Bolsevik" szovjet folyóiratWoh évi 19. számában jelent meg.
Először, a Nagy Októberi Szocialista Porradalom a vüágot két rendszerre szakította, a kapitaliz^mtison olyan sebet ejtett, amelyből többé már nem tud felgyógyulni, és megnyitotta a kapitalizmus összewnlásának kor-■'szakát.; •■ ■ ■ ' ■■
Másodszori az Októberi Forradalomban létrejött szocialista rendszer szakadatlan fejlődése éö megerősödése még jobban, megingatta az imperializmus pilfépeit; A Szovjetunióban a s$5ociáliznwis felépítése ujabb hatalmas csapás Volt a világkapitalizmusra.
H^anhadszor^ a Szovjetunió győzelme á második világhábmniban, az agresszív hatalmak ■^Németországi Japán és Olasosország
ruból az^ imperializmus Tendszere hasonüt-hatatlanul lengébben keriilt ki. mint ami-' iyéná háború előtt volt, a szocializnius. rendszeré pedig sokkai érősebb lett annak elle-
" ' "' ^ ^^^^^^^
nére, hog:^ -a fasizmus elleni harc fösulyát a SzdVjétunio viselte, A nemzetközi küzdőtéren az erőviszonyok a szocializmus javára, a kapitalizmus temére változtak meg. Ez azt eredményezte, hoa^ Európa és Ázsia népei számára a harc és a győzelem előfeltételei kedvezőbben alakultak.
Jlyenformán tehát a népi demokráciának, a népi hatalom uj áilamtemájának megje* lenesét és diadalát számos európai és ázsiai országban á. Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szocializmus épitése,,á Szovjetunió és a szovjet nép hősies harca készitette elő,, mellyel,szétverte a fasiézta betolakodókat, megszabadította Európa ós Ázsia népe-r it Hitler igájától és a japán agreisszoroktól. Több oxszágban. a néptömegek, amelyek végigjárták az. antifasiszta, antUmperialista felszabaditő harc nehéz iskoláját, a hitleri Németország és az imperialista Japán osz-szeomlása után nem akarták sorsukat a reakciósokra bizni, nem akartak ugy élni, mint régen, A. reakciós osztályok nem tudták ezeket az országokat a régi módon konnányoz-ni, pozícióik meginogtak és meggyengültek. A ínnnkásosztály, a tőkés országok dolgozói és a gyarmati népek nemzeti szabadságáért, demolaáciáért és szocializmusért folyó felszabadító mozgalmának uj szak^za kezdődött, harcot indítottak a népi demokrácia megteremtéséért,
A népi demokrácia, keletkezését és fejlődését a konkrét történelmi adatok alapján kell vizsgálni, minthogy a népi demokráciák különböző fejlődési szakaszokon mennek keresztül, és e szakaszoktól függően változik osztálytartaimuk.
Az első szakasz: az antifeudális« antümpe-rialista agrárforradalom szakasza, amelynek során megszületik a népi demokrácia, a forradalmi hatalom szerve, amely tartalmára nézye valami olyasféle, mint a munkásosztály és a parasztság diktatúrájának válfaja, melyben a munkásosztályé a vezető szerep. E hatalom jellegzetes sajátsága, hogy éle az imperializmus ellen, a fasizmus ellen irányul.
A második szakasz: a munkásosztály diktatúrájának megteremtése a népi demokrácia formájában és a szocializmus építése.
IZ'ö^ÉP- ÉS Délkelet-Európa országaiban a -•^^ népi demokrácia a néraet-faaíszta elnyomás alóli felszabadulás eredményeképpen, a mHTíkásoaztálynak és valamennyi dolgorzónak az' imperialista reak-ció ellen, a demokráciáért folytatott hősi harca következtében született meg- A Szovjetunió megteremtette győ-zelmeivela népi demokrácia diadalának előfeltételeit,, egyszersmind segített ezen országok dolgozóínak, hogy megdöntsék a régi rendszert és uj rendszerig 4|b*^lial£, fel.,Mi-