grviselte ' ? a kocsi
tjivatalosí
t és irhéré tt Clark retozik. előtt E:
k a <áf 01:1
)ásként liir: CL 'Ibarátjji smerte ét, me ányt,a jzüneti s letagai rte, kuvik ö konní
ratikus Jogok Iágáia)niárT95Í^^^^ Demok-többször megismétátíS"í^áK'8S^^ vénykönyv 74. cikkelyénél tör-
mely cikkely a hazááru^^gSía^í?^ kísérlet arra, hogy á kSní^SSSfe^-^^^^ minemű kritizálhat hall^l^^^^^^^ nyilvánítsák ki. ^^^^ büntethető bűnténynek
A multheti sajtójelenté-<3>
pni a C
=5ia- w & úaát; líe adöt íiügy d:
etteha. |
iglyok.>r látározív' ^ Qak ha2t
—Iiaö4i
bbeaai:
■többé ti(|
sekből arra lehet köyétíjéz-tetni, hogy ami főleg á büntető törvénykönyv átirásá« nstk és egyszerusitésénék nézett ki, a Mntető törvénykönyvet 4tvűaigálö -bizottság munkáját möat: ária használják ki, hojgy I kormány ujabb megfcö-.^ szabályokat vezesáéií be a hazaárulással foglalkozó cikkelybe. " '     ■};
A sajtó szerint á házaárulással foglalkozó cikkely uj szakasza (a H-8rás törvényjavaslat olyan min^ denre kiterjedő általánosításokkal   van felhigitva, mint »ami ártalmas lehet Kanada biztonsága vagy érdeke szempöntjábő];< Mit értenek ^Kanada biztonsága és érdeke« alatt? Ki fogja megállapítani azt, »ami ártalmas lehet ?« Kétségtelen, hogy az ilyen általános, megnem határozható  kifejezésekkel teljew sen jogtalan hatalmat adnak a törvény végrehajtásával felruházott személyek kezébe.,
A kisebbség törvénye
r Golsotíf
ogatók r A hadi
ztott
3nnak e 1 váiar iun--ésd§
s Von í
íi ■ •rabír^t
:atönai<^
íhát az posolí ra még dozok Ive, :e • vali uért 15 i társat tagja
Ezzel
■tab'
M
árult ^\
A Toronto Daily Star május 14-iki száma az uj »hazaárulási« módosításról szóló tudósítását ilyen fejeim alatt közölte: »Halál vagy életfogytiglani büntetés kilátásba Kína segítéséért*. Ugyanilyen joggal ezt is mondhatta volna: »Ha-lál vagy életfo^iglanr büntetés kílátájsba a kormány külpolitikája ellen-. zőinek.«
A szenátus előtt mondott beszédében   S. S. Garson igazságügyi miniszter azt mondotta, hogy »nagyobb súlyt kell helyezni ennek a tárgynak (hazaárulás) a-zon kitételeire, melyek az állam biztonságára vonat-koznak.« Az »állam biztonsága* nem egyértelmű fogalom bármelyik fennálló kormány külpolitikájával és nincs semmi ennek az országnak  a történelrilében jagy  a jelenlegi helyzetben, ami igazolná ilyen módosítások bevezetését, amelyeket a véleménynyilvánítás szabadsága demokratikus jogának teljes megsemmisítésére használhat-iiak fel, mert ez a jog lényegbevágó jólétünk ^s ^haladásunk szempontjából.
Minden kanadai joga
Kétségtelenül igaz az, hogy vannak kanadaiak ^a, éppen ugy, mint ahogy a múltban is voltak Kanada történelmében, akik beszelnek vagy leírnak olyan Qolgokat, amelyek nem hi-zelgőek és zavarba hozzák a kormányt,  I>ehét, hogy
Garsohnák, Mr. Peár-sohnák, a minisztérelnök--sőt Mr. Drewnák és niásoknak liem tetsze-sokolyaö dolgok, amiket kimondanák. Vágy léir-tiák^ de ez; semmiképpen sem ad jo^lapot arra;h<)gy iá Jel^legi világfeszültsé^ get ürügynek használják fel arra, hogy démbkráci-ánk lényeges tartozékait níegsemmisitsék.
%nná is, iht azt a torontói Gíöbe aiid Máil  níultheti vezéí> cikke bizonjatja, akik egyszerire kétirányba akarnak menni. Me^ kell őrizni a véleménynyilvánítás szabadságát — mondják ezek de véget kell vetni az olyan propaganda terjesztésének, ami az osztálygyü-öletet keltheti fel. Véleményünk szerint a történelem azt   már meghatározta, hogy vagy  ez vagy az; vagy szólásszabadság, vagy száj kosártörvény és gondo-átellenőrzés és végül^en-dőrállam. Vagy elismerjük minden kanadai demolő'a-tikus jogát, azt is, hogy a kisebbséget kritizálhassuk, vagy elhallgattatjuk egyik ellenzéket a másik után, míg megfojtottuk a demokráciát s egy gunytárgyat csináltunk belőle.
Népialxcióft!
A mult év júniusában a kormány,   a közvélemény követelése, megértése vagy jóváhagyása mellőzésével, hat óra alatt, sebtében elfogadtatta a képviselőházzal a büntetötörvénykonyv 74;, 84, 127., 132, 134. és 509i szakaszaira vonatkozó megtorló módmtásait Egy ilyen demokráeia-ellenes mutatván3mak ebben az évben nem  szabad megtörj tennie. Kanada parlamentjének, amely felelősséggel, tartozik Kanada egész népéhek, vissza kell utasítania azt, hogy^ csak a bélyegző szerepét játssza. A büntetőtörvénykönyv változtatásait  gondosan tanulmányozni kell; módot kell adni egyéneknek és szervezeteknek arra, hogy előterjeszthessék nézeteiket; s minderi megtorló és demokrácia-ellenes kitételt a szenátus előtt lévő H-8-as törvényjavaslatból törölni kell.
Tekintettel a kormány mult júniusi lépéseire s arra, hogy azóta nem vette figyelembe az arra irányuló széleskörű követelést, hogy töröljék a büntetőtörvénykönyv multévi módosításait; s figyelembe véve Mr. Garson nemrég tett azon kijelentését, hogy Kanadának nincs szüksége Joglevélre (Bili of Rights) —• az L.D.R. központi bizottsága felhívja a demokratikus jogok minden hívét, hog^r gyorsan cselekedjenek és gátolják meg ennek az uj megtorló törvényjavaslatnak a beiktatását.
Dr. James-G. Endicott a Kanadai Békekongress^us elnöke kérelmet intézett az Egyesült Nemzetek Szei've-zete főtitkárához, hogy készítse elő az utat amerikai területen keresztül egy neves, egyénekből, álló kanadai delegáció részéré, amely előterjesztéssel akar az ENSz leszerelési bizottsága előtt megjelenni, amely bízottság jelenleg az ENSz newyorki székhelyén ülésezik.
Dr. Endicott a kérelem<s> . ,-.^ ,
elöterjesztésével kapcsolat- J^^^Jif^^^^^ ban megjegyezte:   ^Kana- ^^^et — fplytatta dr. Endi-
dának, mint a 12-tagu bizottság egyik tagjának jelentős és valószínű döntő szerepe van abban, hogy a bizottság előtt fekvő javaslatok közötti szakadékot áthidalhassák, olyan I térvezet előterjesztésével, attielybén az összes felek megegyezhetnek.* \
Majd  így  folytatta dr. Endicott: ^Sajnálatos tény az, hogy a bizottság munkáját a hallgatás függönyé; vei takarják el a kanadai nép elől, amely annak (a bizottság) megalakítását ö-römmel fogadta, remélve, hogy olyan megoldást fog találni, ami összeegyeztethető a békével és biztonsággal.
>A világ közvéleménye, amelynek jelentős részét képezi a kanadai közvélemény, tette   lehetővé a le-
cott. —^ A világ közvélemény nyomására a sikert is biztosítani lehet.« :
Végül megjegyezte: »E-gyuttal levelet intéztem Pearson kűlűgyminiszteiv hez és a különböző pártvezérekhez Ottawába, arra kérve őket, hogy terjesszenek jelentést a parlament elé, a leszerelési bizottságban működő kanadai képviselő munkájáról.*
St. Catharines és környéke:
TRIB-BANKETT
A CAN. TRDBUNE bizottsága május 31-én, szombaton este 7:30 órsú kezdettel bankettet sendez az Ukrán Munkásotthonban (85 Waynea Ave). Vacsoráról, neves szőnokokről, azörakoztatő pxttg-ramről és tánchoz zenéről gondoskodva.
MOST ZÁRULT le a szakszervezetek történetének * egyik le^zégyenletesebb fejezete. Miílard és társaságának a Mme-MiU ellen vezetett aknamunkája iTail, B. C-ban csúfos Vereséget szenvedett. Az acél-ipan Jöio vezetősége, a saját bevallásuk szerint, több mmt 500.000 dollárt költött atagság pénzéből 4rre a unio-ellenes cehra. Emellett a ázervezöik temérdek i-
d^ét es^ energiáját fecsérelték el, amit sokkal haszna-sabb célra: .szervezetlen acélmunkások^^^^^^^^tó sére e| imndén^^ haju
caira ^dithattók vqln^^ unió vezetőinek mmdenkiserlete^^^^e voltak a Mme-Mill inegsemmisitésére. •>, ^ek^ a Munkás »állainf^ talán levon-
jak a^ kellő tanulságot és egyszer és mindenkorra vé-getvetoek a vereséget szenvedett romboló taktikájuknak. A^munkásók határozottan mégmutatták, hogy nem keniek belőle, ami magyarázatul s^ arra is, iniert volt kénytelen Murray Gotterill kijelenteni, hogy az acelinunkás-unid visszavonul a küzdőtérről.
V A Trailen, elért eredményeknek ek^^ jelentősegük vari. Mutatják azok a Millard-társáság bomlasztó, rombold és egységellenes politíkájának megsemmisítő vereségét. Mutatják ugyanakkor a Mine-Mill es vezetősége által folytatott türelmes és következes egységpolitikának a győzelmét is. Bizonyítéka ez továbbá annak is, hogy a vörösfalás veszti befolyását es mírid kevesebb hasznot húznak abból az alkalmazói Az eredmények mindenekfölött azt hangsúlyozzák, hogy az ár megfordult a munkásmozgalomban. .
Az ár megfordulása azonban nemcsak Trailen nyilatkozik meg. Amig^ a Millard-társaság az aknamunkát folytatta, azalatt az acélmunkás-unió egyik legnagyobb, a hamiltóni International Harvester-lokál-ja jelentős határozatot fogadott el, amelyben felhívja a CCL-t, hogy a UE-t vegyék vissza a CCL kötelékébe. Ennek az üzemnek a munkásai teljes tudatában vannak az akció-egység értékének. Ezek már a Westinghouse villanyipari és a Firestone gumígyári munkásókkal régebb idő óta tartanak közös gyűléseket, hogy a béremelésért folyó közös harcukat erősítsék. Ezek a munkások ugyanakkor annak is tadatában vannak, hogy olyan unióknak, mint a UE, a Mine-Míll, a Fur and Leather visszavétele a CCL kötelékébe, erősítené a CCL-hez tartozó összes uniókat és magát a CCL-t a reakció részéről történő munkásellenes támadásokkal szembeín.
Nem hiszem, hogy tul korai volna feltételezni, hogy az International Harvester munkásainak magatartása tükrözi ma már a legtöbb üzem munkásainak gondolkozását. A munkások a saját kárukon ismerték fel, hogy a soraik szétszakítása a munkaadókat segiti és azok felhasználják arra. hogy a munkások harci pozícióját aláássák. Annak is tudatában vannak, hogy a nagy ígéretekkel útnak indult CCL ma szét van szaggatva a belső harcok által és a széthullás veszélye fenyegeti.   Szerencsétlenségre   vannak   még   a har-cosgoridolkozásu munkások között is, akik kívánatosnak is tartanák ezt. A tény azonban az, hogy a CCL szétesése nem erősítené, hanem súlyosan gyöngítené ax munkásságot. Éppen ezért örvendetes az International Harvester lokál lépése, mert ez megmutatja az utat az egység helyreállítására a CCL keretén belül, amelynek alapja minden lecsatlakbzott unió autonómiájának a tiszteletben tartása.
Ilyen körülmények között az volna a legörvende-tesebb tény, ha a lokálok az országban mindenfelé hasonlóképpen cselekednének, célul tűzve ki a következő CCL-konveniciójánák olyan irányba való befolyásolását, hogy ebben a kérdésben határozott állást foglaljon eL Az ár megfordulásának egy harmadik példája az a növekvő szolidaritás, ami a québeci 6000 textilmunkás sztrájkjának támogatása körül bontakozik ki. Ez a sztrájk már nyolcadik liete áll és a munkások el vannak szánva, hogy a győzelemií^ kitartanak. Munkások és unióik mind nagyobb  számban sorakoznak fel az oi-szágban támogatásukra. Újra csak az International Harvester munkásai mutatták meg, hogy nemcsak értékelni tudják.az egységet, de megértik a szolidaritás jelentőségét is és 500 dollár segítséget adtak a sztráj-kolóknak s megígérték a havi 500 dollár támogatást a sztrájk győzelméig ... '
Figyelemreméltó ez a szolidaritás, hogy egy TL C-hez tartozó unió részére adnak támogatást (CCL) acél-, autó-, gumiipari és olyan független uniók, mint a UE és Míne-Mill, nem is beszélve a TLC-hez tartozó uniókról egész országszerte. Igazi példái ezek az egységnek és szolidaritásnak, ami a munkásságnak abból a növekvő megértéséből fakad, hogy a textilmunkások nem egyedül a maguk harcát vívják s az egész munkásmozgalomnak Jbele kell vetnie súlyát, hogy azok harcát győzelemre vigye.
Ez valójában az egész   munkásmozgalom nagy feladata ma.
■ Ti
1 1 H I
i j.'i .1
U'tr -f^f-
fi lí í í
: i1
.1 2
it(f
l    itt >