4. oldal
kanadai magyak munius
1952 JÚLIUS 10. CSÜTÖRTÖK
KÉSZON, az »Uj-Kina« hírügynökség külön tudósító-
Nam Ir tábornok, a koreai néphadsereg v;ezérlíari főnöke (a koreai-kinai fegyverszüneti bizottság veze tője) a »Nodon Szinmun« a két éve folyó koreai hábör zott. Rámutat aiTa, hogy . .
jelentősen növekedett a háború ideje alatt: >Ez a kp-1 gj^alasokát.
reai nép nagy eredménye, amely a jövőben még na^ Az amerikaiak az elmúlt
gyöbb győzelmeket biztosit számunkra. Légierőnk, páncélos alakulataink sikerrel vizsgáztak, erejük állandóan növekszik. Á koreai néphadserég és a kinai népi ön-1 követték el, hogy . mind kéntesek. példátlan hősiessége és fölényes hadvezetése j több és több akadályt gör-megsemmisitő csapást mért az amerikaiak ugj'nevezett ] ditsenek a megegyezés ut-íechnikai fölényére«~ írja Namir tábornok. íjába.
• Ezután a háború eseményeit ismei-teti. Megállapít-1 Az amerikaiak két hója, hogy az amerikai imperialisták a háború kezdete-i nap óta nem hajlandók va-kor, amikor liszinmanista zsoldosaikat Észak-Korea j lójában tárgyalásba bo-megtámadásáraeUnditották, árról álmodoztak, hogy e-j csátkozni és egyre azt haj-gyetien csapással megsenímisithetik a.ffatál koreai nép-j togatják, hogy javaslatuk hadseréget. »A koreai néphadsereg azonban nem sem-i»végleges és visszavonhá-misült meg, hanem ellentámadásba indült és messze a jtatlan«. Repülőgépeik több S8. szélességi fok mögé kergetted betölákodókat<<. JHa-; alkalommal behatoltak ^ sonlóáu elszámította magát MacArthur, a kérkedő
merikai tábornok. Az incsoni partraszállás után meg-j]é. A tárgyalóasztalnál a^ ígérte katonáinak, hogy 1950 karácsonya előtt befej e-1 amerikai küldöttség nap zi a háborút, de a koreai néphadsereg és a kínai ön- mint nap javasolja az lílé-kéntesek súlyos vereséget mértek az ^amerikaiakra és ;sek meghatározatlan időre csatlósaikra, kiűzték őket Észak-Koreából. , jvaló elnapolását, hogy i-
»A koreai néphadsereg a .háború alatt jelentősen;lyen módon érje el célját: növelte erejét és gazdagította harci tapasztalatait ja' tárgyalások megszakitá-állapitja meg Nam Ir tábornok. — Az elmúlt két év | gát. Áz amerikaiak szán-alatt a koreai néphadsereg hatalmas harci erővé vált, idékosan nem veszitek tű-
két hónapban szándékos provokációk - hosszú sorát
megszegésével megkezdték 45.000 hadifogoly »rostálását«.
Mindennek betetőzéséül pedig fokozzák barbár légitámadásaikát a kinai-ko-
erő parancsnoka azzal fe-
ik szemtanúit; Egyoldalúan bejelentették, hogy több mint 27.000 rkoreai hadifoglyot a liszinmanista banditák kezére adnak. Köcse-dc szigetén — a ^ilag felháborodása ellenére és a genfi konvenció szándékos
két ut áll: vagy tovább haladnak M ac Arthur, kataszt-
az Egyesült Államok zsoldoscsapatai azonban minden e-i domást a koreaí-kinai kül- rófális utján, vagy megte-
nyegetőzik, hogy »meg súlyosabb légitámadások következnek.«
-vábbá,: hogy az erőmüvek ^bombázása »]ánglba borit-hatja az igész Távol-Keletet és senkiseinh tudhatja^ hol fogr inegáilnL A. 3eVaniíi! laborpárti balszárny vezetője, Attlee fi-gyelmeztetését^^^^^ gozvá, a harinadik világa háború veszélyére .figyelmeztetett. Követelte, hogy az U. S. ismerje el a népi Kinát, ami egyik feltétele a távolkeleti feszültség megpldásáhak;^ ^
Nehru, India miniszterelnöke á bombázást követő napon beszédet taitott a -parlamentben, amelyben többek ki)zött kijelentette, hogy >>Ind[ia lakosságát mégdöbbente;tte a Jalu-■menti éromü bombázása £• -szak-Koréában, amely o-lyan időpontban történt, a-mikor erőfeszitések folynak -a béke megkötése érdeké-beni« .
Ausztráliában , vezető konzervatív lapok szólal-
Clark tábornok és fegy- , , ,
verszüneti küldöttsége előtt í-tak-fel á bombázás ellen. A
ci-az
gyes ütközettel gyengülnek és végső vereségük kétség- • döttség tiltakozásairól, "telén. Az amerikai agresszorok maguk is felismerték ezt jrozatosan vérfürdőket r
so-en-
szík az utolsó lépést a béke megvalósulása érdeké-
s ezért kényszerültek fegyverszüneti tárgyalásokat kez- deznek . a hadifoglyok só-i ben azzal, hogyha genfi deni.« ^ raibah, távolesö szigetekre [megállapodás alapján ren-
Nam Ir tábornok a továbbiakban hangsúlyozza,!szállítják a hadifoglyokat 1 dezik a hadifogolykérdést, hogy a háború kimenetele teljesen világos. jés a tábovok közeléből el- Rajtuk a sor, hogy válasz-
»Ha az amerikai imperialisták odáig merészked- | távolítják bűncselekménye-' szanak. riek, hogy meghiúsítsák a fegyverszüneti tárgyalásokat kiterjesztik agressziós háborújukat, akkor a koreai
MEMlí ERŐMÜVEK
Világszerte megdöbbe-
harctér elkerülhetetlenül az amerikai és csatlós katonák temetőjévé válik.« j
Nam Ir tábornok végül a koreai néphadsereg ere-! ie növekedésének okairól ir. Ezeket a Koreai Népi D'e-i , , , - ^
mókratikus Köztársaság társadalmi rendszerének fel-iP^st es felháborodást va -söbbréndüségében, a Koreai Munkapárt és Kim Ir Szeujtott ki az amerikaiaknak tábornok helyes vezetésében, a háború igazságos volta- ?5 a legújabb provokációs ban s a Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság és a többi testvéri ország népei által nyújtott anyagi és erkölcsi jelöli meg.
merénylete, hogy több ízben bombatámadást intéz-
támogatásban jelöli meg. , ^^^^ ..^ Jalu-folyó mellett
>>A koreai néphadsereg és a kinai népi önkéntesek r^^\^'®^.^^'^?f"^'^^^„^j^'^^ ^" — fejezi be cikkét Nam Ir tábornok — 'éberen őrtáll-is^^'^-Koreaban. Ezt-a me-nak és készek arra, hogy megsemmisítő csapást mérje-li^J^^^f.^^'' vilagszme ugy
nek az ellenség minden ujabb támadására.«
KISERT
:T NEP TILTAKOZÁSA EIYUGATHTORSZAGI UTIÁH
tekintik, mint a háború kiterjesztésére irányuló kísérletet.
A Jalu-melletti
hangon figyelmeztette a képviselőházat, hogy az US légierő bomt>atámadása , a Jálu mentén fekvő erőmüvek ellen, a világot egy uj háború veszélyének közelébe taszitotta. A Labor Pái-t vezére azt a vádat e-melte, hogy ez/a támadás csökkentette á.koreai fegyverszünet eshetőségét.
Churchill- tóri kormánya is kénytelen volt beismer-erömü-ini, hogy az amerikai légi-
1781
vek megbombázása felhá-| támadás az angol kormány I borodást váltott ki egész előzetes tudta nélkül tör-i Angliában, ami kifejezésre tént.
—-—- [jutott a parlamentben is. Attlee, a kormány ellen
szociáldemokrata vezető a Clement Attlee volt labor- intézett laborpárti támadás
nyugatnemetorszagi. kommunistákkal való teljes akciőegység megteremtése mellett foglalt állást;
j párti miniszterelnök éles szószólója kijelentette to-
BERLIN — Azok után a hatalmas tüntetések után, a-
had gyakorlatokra.
Rendkívül jelentős ese-
jes akcióegységének megteremtéséhez.
Az adenaueri politikát e napokban még egy másik vfereség is érte. A közvélemény hangulatára és a bonni parlament képviselői körében mutatkozó ingadozásokra való tekintettel Ade-nauer kényteleiff volt végleg lemondani arról, hogy a pariáment még nyári szünidejének megkezdése előtt becikkelyezze a bon-: ni és párizsi szerződéseket.
Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni a Nyu-
Kej-esz-Unió és a
_____.......____________ ^ ____.....^ .....v^. , xKiavM <^^ixiv>i.i.ata Párt
siíban nagy tömegek vonul- jV^^ös feíadata: megakadá-ltLáTaVÁ'z éiíekez^^^^^ a nvi-
tak ki az utcákra es kove- lyozni. hogy hazánk bakté-,zott határozat — amelyet latkozatát. Ezek a politiku-teltek a pestistaboruok ha- riumháboru .szinterévé vál-iF781 szavazattal fogadtak sok (köztük Kaiser, Aden-ladektalan távozását. jék«. A henningsdoi-fi el 109 ellen felszólitja a'auer egyik minisztere, Bo-
A tiltakozó mozgalomból »\Vilhelin Florin« acél- és pártvezetőséget, hogy min- densteiner és Gersteinmaier Német Demokratikus hengermüvek dolgozói- a iden kicsinyes torásalkodást l;^épviselők) elitélték Nyu-KÖztáí'saság lakossága is napi norma 35 százalékos | és ellentétet félretéve, ha-jgat-Németország bekapcso-kivette a részét. Szász-An-itulteljesitésével válaszol-! ladéktalanul lásson hozzá ilását az atlanti háborús halt tartomány üzemeiben! tak Ridgway ncmelországi; a szociáldemokrata, kom- tömbbe és négyhatalmi ér-^ í'öpgyülé.ieken követelték,; tartózkodására es az álta-:munista, kereszténypárti és Uekezlet összehivása mellett hogy a koreai nép hóhéra la irányított provokációs pártonkivüli munkások tel- foglaltak állást. !
melyek franciaországi és olaszországi utja során fogad- . ^ 1,1 ták. Ridgway Nyugat-Németországban még fokozottabb IJ^^®"^'' színhelye volt ezekóvintézkedésekhez folyamodott. A lakosság vihai-os tíl-;»Jí\a napokban Nürnberg, takozó akcióira való tekintettel az atlanti hadsereg uji»'^<>l/\ ^y^^^tnf^^etoi'sza^ főparancsnoka elkerülte a nyugatnémelországi városo-iSZO^;^^^^?"^^^^!'?*^ P?^'^ í^^b kat es kizárólag az amerikai, angol és francia mégszál- ^^^^ funkcionariu-
ló csapatok, továbbá a nyugatnémet zsoldosalakulatok sa koztuk a part negy
körében tartózkodott. , . —r-iParlamenti képviselője —
„ . , j takarodjék ki Nemetoi-szagitai-tott rendkívüli ertekez-
Ez azonban nem akada- földjéről. A hallei >Wil-Í letet. Az értekezlet napi-ly-ozta meg a nemet népet [helm Pieck«-gyár ifiumun-l rendjén a háborús külön-abban,. hogy nagyarányú írásai a következő határo-'szerződés elleni harc kér-tünteteseken ne adjon ki- zatot fogadták el: >Ridg-!dései szerepeltek. A rész-fejezest annak a gyűlölete-jway pestistábornok felelősi vevők túlnyomó többsége nek, amely az uj haboru a koreai baktériumháljoru- élesen elitélte a jobboldali szervezőivel szemben el^öl--! ért. amellyel az amerikai! pártvezetöség magatartá-
»The Melbourne Age« mü lap azzal támadta amerikaiakat, hogy rossz szinben tüntetik' fel magukat az ENSZ szemében a bombázás miat^.
A japán kormány nyugtalanságát fejezte ki Amerika lépése miatt, »ami kihatással lehet az egész távolkeleti helyzetre.« Josida miniszterelnök kijelentette a parlamentben: »Ha a tokiói ENSZ parancsnokság bármilyen "főkérdésben döntést akar hozni a Távol-Keletet illetőleg, ugy érzem. Japánnak joga van ahhoz, hogy magyarázatot követél jen, ha azt előzőleg (Folytatása a 12. oldalon)
1 ÉVI ¥ESZYESÉGE
Az »XJj Kina« hirügy-nökség közli a koreai néphadsereg főparancsnokságáriak június 26-án kiadott következő jelentését:
1951 június 26; és 1952 június 15 között Koreában 325.479 ellenséges katona pusztult el, sebesült meg, e-sett fogságba, illetve adta meg magát.
Az ellenség veszteségeinek megoszlása a következő: liszinmanista zsoldos-csapatok — 185.885; amerikaiak — 129.945; angolok 7445; franciák — 3; törökök — 462; kanadaiak
— 1181; fülöpszigetiek — 82; thaiföldiek — 406; görögök — 53; columbiaiak
— 12. ^
Ez alatt az idő alatt a koreai-kinai népi erők lelőttek 3692 és megrongáltak 2230 ellenséges repülőgépei; elsüllyesztettek, illetve megrongáltak 84 ellenséges hajót; zsákmányoltak, illetve elsüllyesztettek 123 kisebb vizijár-müvet; zsákmányoltak, illetve megsemmisítettek 912 páncélgépkocsit és tankot; zsákmányoltak,illetv€ megsemmisítettek 517 tüzérségi ágj'ut; zsákmányoltak továbbá 1691 géppuskát, 11-047 különböző üiméretü gyalogsági fegyvert és nagymennyiségű hadianja-got.
