^ ^ No jól van.: Eddig mái*; volnánk. Kevés szóbul ért a magyar ember^ de ^ok szóbul jobban éi-t. Lássuk csak,: mit i felelnél te nekem aiTa, ha én aztmon-danám: ii-gum-burgum lópatkó, ezek a diákok nagyon megvették a szivemet, a- ; minthogy ritkán szerettem .meg ugyva-. ■ lakit, mint benneteket, kivévén egyszer.
Uj Szó, július 5--- égy diákot. Prágában, főhadnagy ko-
pSÜTÖRTöKÖN, július S-áii^ Vár sza- ^"^^í^, '''^^'^^^t^^fl^^^^
^badtérí színpadán bemutatkozott a ^^^^^^"^^
pozsonyi közönségnek a Csehszlovákiai — reményiem, rólatok nem fog Magyar Dolgozók Kultur Egyesületé, ibesmi kisulm. , ^ nek, a »Csemadok«-nak 120 tagu alakú- — Nem gondolnám — mosolygott ;Ja-ló népi együttesé, amely a köziársasá- nos ^1 ^ i a ívv -punkban élo magyar dolgozók uépmü- ,7- Most azonbaii maradjunk a dolog-vészeiéből merített gazdag kulturmü- nai, ezt majd estere meséljem el. _]^s sort adott elő. Az ünnepélyes megnyitó igen,^ha azt mondanám i^bbplr a k^^ előadást megtekintették élenjáró politi- akbol itt fogok egyet, ^neki adom a lakai és kulturális tényezőink, a. Megbi- nyomat, s csapunk olyan, lakodalmat, zottak Testületének tagjai, élükön; Jut l^Pg^^ a holt jmber is megelevenedik, lius Duris ^elnöl>kel. Milos Gosiorovsky mit mondanál, ?
államdijas, az SszKP Közpolíti Bizottsá- ' Buttler nyuirtalan szemeket meresz-
gánaktitkáí'a és á Magyar Népköztár- tett a báróra, hogy mint afféle figurás
saságból jött vendégünk, CIáky Maró- ember valami selymaságon töri-e a fejét
nyák József Kossuth-dijas.képzőmüvész, vagy komolyán beszél; de biz annak az
államdijjal kitüntetettjeink, a pozsonyi arca szokása ellenére megdöbbentően
üzemek dolgozói és az ifjúság. A fellé- komoly volt, s látható feszültséggel vár-
pés felett védnökséget vállaltak a po- ta a választ. »De nem,, még seni lehet,
zsonyi Matador-üzem dolgozói, akik ez gondolta János, egy báróleányt még se
alkalomból értékes épitő és brigádköte- szokás igy odakinálni.« lezettség-vállalásokát tettek.^ .. t .,>,,. w?Nos? r^. sürgeté amaz>.türelmetle-.
^ A (^emadók-népi éí^'üttesértek^élső; ,"^t-v^t mondanám, édes bátyámé u-unnepdyes fellépését Lormcz Gyu^i a. ^ v^^, ^.^ ^ magató részéről igen Csemadok elnöke „yitotta^jneg, bizodalmas jó-
fálcárátóí;, de nem veheted hasznát, mert.
zonyitéka ezen együttes tóégalákullísf- _lKkykuruty! -.szisszent föl a w S^^Í^hS^ ^i^^^^o^'^^^^ö; riiintlm :mé4es kigyó csípte .volna
í^^a^yt*^ <iol?ozok^^^ Micsoda kaiikagyürü az?
mukodesei>o : bmelt Szlova^^^ A-rfigy Horváth-kis^zonyt jegyez-
tasaban, falvaink szocialista. kpj>itese-.^ém .-^i^ f^l^lí^ Bűttler-
ben es a szocialista kultúra fejlesztene- boldog arccal, gépiesen előre nyújtván
kezéét, mert érezte,-hogy most egy hor-
ribilis gratuláció, következik. Pe nem ai következett, hanem a báró vidám nevetése., ■ .
— Eljegyezted? Csak? Már megijedtem, hogy összekeitél. valakivel. És szinte haragudni kezdtem i'ád, inert Összes plánumáimat tönkreteszed egy ilyén könnyelmű lépéssel, —-.folytatta végtélen nyájassággal — de "la csak eljegyzés volt> az Senimi. Az'eljegyzés csak egy kis előjáték. Bliktri. Az ember meglát egy szép almát és azt mondja: ezt én leszakitom, méghámozom, fölvágom és megeszem, de még egyelőre ott hagyja a fán. Nem látom be, miért he jöhessen közbe egy incidens, hogy egy-másik fán is meglát egy almát s mint^ hogy/ez közelebb van, ezzel .oltja el az éli^éget, IntelMígfe-né' amice ? . /: > j ' ^
■ A Buttléf' f ejy zúgott, íriintltá ket harangot ^efnének' félré^ bfenrie és forgott veléía Szoba összes butöráíváiyTnint; egy
motolla.-
Nös, nim .íéi^isz ? Mit szólsz ^oz-
Semmit.:}' -T', . iíit értesz ezalatt? -•Azt, amit níondtam, hogy el va-.
egyáltalában nem ér fáját.
za
ben.
A Csehszlovákiai Magyái* Dolgozók Kulturegyesületének, a Gsémádoknak 'T'IZ ESZTENDŐS Toltam, amikor az is^ népi együttese műsorát á Munka-dátá-" kólában-jutalomkönyvet kaptam, a-val nyitotta: még. A műsor további jészé- mit azzal érdeme á tan-
ben gyönyörű, a szlovák népmti^vészet- felügyelő ur Jelenlétében hibátlanul élhez közelálló magyar dalokat adott elő- száValtam «gy- hosszú költeménjrt, a-. Nagy sikert érték el a-Nyitra-környéki^^^ m ez volt a cime r Tudjátófc.^ mi
magyar népdalok. Az együttes hűen-és \ a KásEa? A költeményt olyan jól megta-örömmel adta elő a magyar dolgozók riultáii>, hogy még ma sem felejtettem gazdag ének- és táncmüvészetét, főleg.iél; De a kérdés, amelyet a költemény az 1848/49-es évek forradalmi dalait, a^;felvet, komoly zavarba hozott. Abban a melyek a magyar dolgozpkat kisérték a .megyében nevelkedtem, ahol minden fa, jogaikért és szabad alkotómunkájukért ^ minden; bokor, minden várrom Rákóczifolytatott harcokban. A műsor táncré-. ról mesél és Rákócziról mesélnek az ö-
gyok jegyézVé és hogy jpbbían iszeretein á menyasszonyomat életemnél -rr- majd emeltebb hangon hozzátette: és hogy
Á — Hogy eszerint i jat jóakaratodból if
— Soha!
És fölkelt, kifelé A főbiró fölugiott csög, útját állta.
— Ohó, hó! La& kám! Maradj csaklf' Mert ami kakast effií jába vett, azt el nein I tehát, — és fenyegeti' hogy ha el nera^esí ját akaratodból, akb ratod ellen. Né is fiacskám! (MegfogUJ' ját és már megint szc hangon kapacitálta): kéll.történnie.v Ne szerény bátyádnak, ya; szerető apósod 1
'. Buttler kitépte' m ^
— Ejh, uram, aic fhondta hevesen. -hogy ilyen izetlenséj vendégszeretetet, mef kivánoTc többé igényt nel!
S fölszakitotta al hogy ott hagyja a lii'
az ön tre-ed el a sast egy hör-
ittel, fiacs-i helyeden, •óka a szá-Tüdd meg hangja — iskát a sa-1 lesz aka-; hát, édes átja gombmegolvadt ennek meg keserűséget ir. óra mul-
ezéből. az sok! — gondoltam, párosítja a jr percig se i. Isten ön-
iria ajtaját,
tőlünk, hogy megtanuljuk és sose felejtsük el, hogy a haza minden embernek legdrágább kincse, alighanem nagy zavarba jött volna és bizonyosan visszavette volna tőlem a szépkötésü j«talom-
A pozsonyi közönség igen szívélyesen üdvözölte a Csertiadok alakuló népi e-gyüttesét és hosszantartó tapssal jutalmazta a műsor minden számát A gyö- í^"l'í" a s^^epKuiesu j«iaiom-nyörü est a Köztársaságunkban élő ma- S1w¥dní1r?g^sX^^^^^
fejtörést okozott nekem: hogyan lehet az, hog>^ hazaárulónak nyilvánították
gyar dolgozók örömteljes és boldog éle-téneK, valamint nemzeti kultúrája általános fejlődésének bizonyítéka volt
A
VÁGVöLGYl nagy vizierőmüvek kö-
Rákóczi Ferencet, akiről a nép közel 200 esztendő multán is ugy beszél, mint apjáról, testvéréről, megváltójáról? A nép téved, vagy azok követtek el igaz-
^ zé tartozik a krpelani nagy békeépit- ''^^ íf^, f/'V*^ KoverceK ei igaz-
kjzés is, ahol duzzasztógátakat épite- sagtalansagot, akik hazaar^^^ nek a li^oveci és szucsani vizierömüte- geztek Rákóczit akit sziVbol szeret a
lepek számára.
A KASSAI magyar tannyelvű nemzeti ^ iskolában mintatanitást rendeztek. A növendékek elhatározták, hogy szo-
nép Ha a nép téved, miért nem világosítják fel? Ha az urak voltak', igazságtalanok, miért nem teszik jóvá azt az igazságtalanságot ? Sokáig birkóztam ezzel a kérdéssel. Választ ném találtam rá és választ nem mertem kérni "senki-
rosabb' kapcsolatot vesznek fel a falusi; tol. Hiába is kértem volna, iskolák tanulóival. Ugyanakkor vállal- Közel két értizeddel későbben ismét
ták, hogy az év folyamán növénymagokat gyűjtenek és faiskolát létesítenek.
A LSÓSAJÓN a szakiskola üzemi CsISz-^ csoportjának tágjai kollektív kötelezettségvállalásukban felajánlották, hogy min Jen hónapban műszaki konferenciát
találkoztam ezzel a kérdéssel. Budapest utcáin a román király,fehéri'uhás cserepárjai cirkáltak és házfalakra a magyar rendőrség hatalmas plakátokat ragasztatott : elfogatóparancsot. Hazaárulással vádolták azokat a kommunistákat, akik a sókszoros túlerővel szemben vé.del-, , ^. t mezték Magyaroi-szág földjét, függet-
rendeznek a bányászat uj munkamód- jeaségét és szabadságát JBiróság elé a-szereirol.' * kailák állítani azokat, akik sokszoros
♦ * * • - túlerővel szemben bátran helytállottak*
FÜLEKI zománcgvár 1240. számú és a bíróság tagjai azok az urak voltak, műhelyében Szó József és Szegecs akik a román királyi katonákat és a Hona normáikat átlagosan 230 száza- francia köztársaság. gyarmati csapatait lékra teljesitik, mivel áz előirányzott vezették a magyar haza védelmezői el-teljesítményűket heti 2000 daiabbál lé- le".
pik tuK ^ Ujabb h^t esztendő multán az egész
világ nyilvánossága előtt, azok. nevében, akik idegen zsoldosokat vezettek Magyarország ellen, a királyi ügyész halált kért Rákosi~Mátj'^ás fejére, aki nem mondott le a.magyar függetlenségről és szabadságról akkor sem, amikor a hazaszeretet és a függetlenség-akarása halálos bűnnek számított azon a földön, ahol tüzes trónon égették el Dózsát, hazaárulónak bélyegeztek Rákóczi Ferencet, száműzetésbe hajszolták Kossuth Lajost
J^ÁKÓCZI Rodostóban halt ineg, á hjá-záért. Kossuth TÚrinban álmodozott, a magyar szabadságról. Rákosi a bitófa árnyékában szembefordult a gyilkosokkal és szemükbe vágta: eladták a hazát és eladják *íl hazát, hogy megmentsék kiváltságaikat, eladják Magyarország függetlenségét és a magyar nép szabadságát, idegen hódítók zsoldosaivá lettek, hogy an\ít az idegen elrabol a magyar néptől, abból nekik is jusson borravaló. Rákosi arcába vágta a hazaárulóknak, akik a nemzeti zászlót lobogtatva ácsoltak yesztőhelyet a hazafiaknák, arcukba vágta, hogy Magyarország történelmének legdicsőbb koj^zakail^n a magyar nép az emberisége haladásáért harcolt és a ma^ar történeleinnek leggyászosabb lapjain az olvasható, hogy a kiváltságaikat védelmező magyar uraknak idegen segítséggel sikerült guzsba-kötníök a szabadságért harcoló magyar népet, sikerült eladna a hazát és megmenteni az uri előjogokat. Rákosi arcába vágta a román-vezetőknek, Mussolini magyar lakájainak, Hitler magyar zsoldosainak, hogy a magyar népxnera téveszti össze elnyomóínak önző érdekeit a hazával, hogy a magyar nép tudja: a haza a jog és a szabadság, a függetlenség és a haladás, a szabad munka, a szabad jövendő. A szabadság a haza, amiért egy évezrede véreznek a magyar nép legjobbjai, a függetlenség a haza, iime^ lyért a magyar nép légjobb fiait vitték évszázadokon át vesztőhelyre. A magyar föld akkor válik hazává, amikor
• IRTAEII
azé lesz a föld, akin munisták a hazafiak,' torolta földet odaadk rasztnak, a kommunii
kik véget vetnek an borzalmas helyzetnei, gyar nép elnyomóiért vérzik, akik elveszik elkobozzák jogait, ai a jövőbe vezető utat.
Rákosi az osztáíyb: lágitotta a- hazafiság védte; a hazaárulókkal És a haza megvédte nemcsak a dolgozok daritása, nemcsak a nek és a nagy Sztalu
keli* A kom az urak bi dolgozópa hazafiak, a
g>'alázatos lyben a ma ik, aaokér földet, akii zárják előb
előtt megvi nát és meg ben a hazát fiát.' Mer etközi szoli etunió népé akarata véd