agy Aug-jnvenciő-l hivei .6 127-tagu egy ma-
a másik »ra szőli-B, ha a sitalomra
Worker Itozáséit
nevezte mely »i-Labor-mi ellen folcráták lytirkőz-
írőzéleín^ 5ik az i-ís válto->k óhaj-3z a he-ikifhogy tnré lép-a fori tassák«, irker vé-
fognak ienQ3^e ?é&^ épir a
Ij^égek-
> és ha-ígységes egment-éliráltva rányelv-nutikás-
ié M<H> p-essziv
Möszk-^etunió hétfőn ^e^zu' 5 részt-
ninden-lemmel előbb nyugati ►ész so-ikkileg
y egy mondá-
másík jlváltá-
békét sni.
lenne,
nozgá-idkere Ina az
ezt a á sza-
asmlizo
maiik Írnunk-
(Folytatás a mult számból)
SZŐKE szerkesztő a továbbiakban arra mutatott rá^ hogy Amerikának az egész tőkés világ, naég imperialista vólt nagyhatalmakra is súlyosodé rablóuralma és diktálása; áz utóbbi években a nemzeti függetlenségi :harcbt - helyezi előtérbe; Kanadában is egyte inkább a nemzetí függetlenségért Mbontakozó küzdelem válik a sokoldalu békeharc élévé és szinte egy-befoglalójává. , Ez helyénvaló, mert:
-—Kanada azzal tehet-legtöbbet, a világért és magáért, há hatalmasan talp-raálí az amerikai gyanna-tiság- ellen és lerázza magáról; ha azt mondja, amit L:án níphd az olajról nena adunk urániumot, vasércét, Jmkkelfe olajat és semmit habpras télra á j kiknek! vigyék ki innen az aiiíerikai katonaságot,; »szíUcértőket«^ politikai és más, közttik szakszervezeti »tahácsádóikat«, akik jenki rétidőrök itt felettünk! vissza a piacot és szállítunk mindenüvé, > ahol a. kanadai búzát, sajtot, szalonnát, dohányt, ; gyü^ mölcsöt el lehet adni! ~ ne dobják itt t)iacra a jenkik oly textil és niás áruikát, melyek kanadai termelési ágakat ölnek meg! —• tartsák meg a rothadt doliár-kulturájukat; mi a kanadai demokratikus hagyományok'és sok nemzeti-: ségeink demokratikus hagyományai, de főíeg jelenlegi harcaink álapján uj-értelmü, életerős kanadai demokratikus kultúrát fejlesztünk ki!
A FRONT SZÉLESEDIK
--E kérdésekben nap-
j-ól-napra szólalnak^ fel, sőt állandó harcokat is vivnak munkások, farmerpk) középosztálybeliek bizonyos, de összesen számos es egy-szaporodó csoportjai;
szimfonikus zenékar<TSO) hat kizárt, ^ az amerikai határhatóságoknak néni tetsző derék fiatal tagjának és barátaiknak a -harca,
re _
szervezetei. Idáig áz LPP az egyetlen^ politikai párt, mely. a függetlenségi harcot teljes egészében felkar rolta és programot is adott ki rá. De vannak CCF-cso-portok, farmer-, szakszervezeti csoportok és nagyobb testületek is, amely a függetlenséggel kapcsolatos egy vagy más kérdésben állást foglaltak vagy folyamatos harcot is vezeti nek. Azonban kitelj ednek ezek a konvergens függetlenségi békemozgalmak pl. oly kérdéselore is, mint az országos kiálHtás (CNE) kultur-szórakoztátási programjának kanadaivá tétele, amely kérdést a radikálisnak egyáltalán- nem mondható Lamport torontói polgármester fellépése segitett kiszélesiteni és így mar vagy félév alatt is jelentős sikert ért el.
— De idetartozik olyan harc is, mint a torontói (
mély sok neves egyénisé kulturális, társadalmi - és politikai csoport támogatás sát nyer<;e el. (A nyomás a 6 visszahelyezéséért anyr nyira nőtt, hojgry a mult héten maga Pearson külügy-^ miniszter érezte szükségét, hogy közvetlenül Washingtonban vesse fel a rájuk kivetett és a TSO-ból való kizárásukat okozó határtiláí-lom kéídését — Szérk.) A függetlenségi szellem és harc élesedése kényszeritette pl. a hivatalos CfiG^t an*á, hogy méjgrléhetŐs har^v cot fejtett ki á iüost létesített káüádálteiéviziónák az amerikaitól váló önáíló-gáértl ^ A függetlenség _ ;zdasáigi ;vx>natközását hangsűlyozta ki áz > ^ tény, gy, akadt: 1^2 kanadai kistőkés, aki résztvett á Moszkvában tartott nemzetközi gazdasági koiife-réncián. \ . ~
KOSSUTH^L ELŐRE!
- —' JEihhez a kanadai demokratikus függetlenségi szellemhez és harchoz tettük oda a magunk kőtele^ ző garasát többek közt ak-
kor is, amikor lapunk szeptember .18-i számában Kossuth "Lajos 150. születési évfordulójáról emlékeztünk. Munkástársak! Helyénvaló, hogy ezen a konferencián és * éppen itt N. Fallson, ahol Kossuth 100 évvel ezelőtt, 1852-ben rövid látogatást tett, Kossuthot idézzük: 1848 nyarán mondotta —
»Éxí nem izének hadat senkineka, »én nem akarom harcba keverni az or-szágotá, »de amig karomat birom,: amifi: fejemben fegy ^on^oíat, szivemben egy csepp Vérrél^^ • -országunk onállósagáhak, nemzetünk
szabadságán^,: béitsülété-nek bántalmát gyáván elnézni sohasem foigoma!
Büszkék lehetünk rá, hogy abból á népből szármázunk, .hyélvünkkeí és jórészt, kultüránk^cal még má is ahhoz a iiéphez tartozunk, méljniefc Kossuth Lajosa ^volt és áinely függetlenségét végre örökre visszanyerte. Mert Kossuth és hivei az idézett hitvallást az életben ugy tartották be, hogy nem kisebb emberek, niint Marx; és Engels emeltek kalapot; Kossuth és nemzete előtt.
— Kossuth örökségéhez azonban nekünk itt csak
- _ wgy tehetünk annak eleget, ha egybevetjük , ezt Macken-zie-Papineau 1837-es örökségével és minden haladó kanadai,' a munkásság hagyományával is, és minden erővel ébresztünk, mozgó-
a, függetlenség, béke. vá» lasztás kérdésében a döntő erő a munkásság, a szák* szervezetek. Ebben a vonatkozásban, a szakszerve* zeti autonómia követelés® és a munkásegységért való harc áll az előtérben, de i-
situnk és szervezünk, hogy {detartoznak : a szélesedő
a kanadai magyarság a legtöbbjét adhassa Kanada függetlenségének egy . uj szinten, népi-demokratikus szinten való visszaszerzésé-^ ért. Annál is inkább, mert a magyar függetlenség és a béke megvédéséhez is ugy adhatjuk a legtöbbet innen Kanadából, ha' a kanadai árulók ellen, az Amerikád ból irányított uj Jellasicsok, az ott székelő uj Habsburgok, uj cárok és uj Hitlerek ellen, minden erővel harcolva kiyivjuk, Kanada ftiiggetlehségét! Ezt kell nekünk a kanadai ésí a magyar nép felé naegfor gádnunk, érre kell félhiv^ nunk minden régi ^és uj, ifjú és idősebb kahádái ma^ gyárti akiben yah becsület is gerincigy bizonyítsa >e, .hogy méltó Kóssütii ö-rökségéhez! Minden e-gyébértelmtí Kossuth-ozás itt Kanadában csak űrés szajkózás, vagy árulók demagóg cselvetése!
MUNKASOK, FARMEREK
A továbbiakban szerkesztőnk rámutatott, hogy
bér- és egyéb sztrájkmoz-galmák is, hiszen a háborús pi*ofitoló kanadai és jenki tőkések, ezek politikusai és muukáshadnagyai ellen, az oi^zágot tönkretevő háborús gazdaság és amerikai függőség ellen i-rányulnak azok. ' Biztató tény az, hogy a félmilliósnál nagyobb T.L. C. konvencióján a többségükben »jobboldali* szakszervezeti- delegátusok : az LPP töi-vénytelenitésére Ottawa^Wáshington sugal-márá tett követelést egyöntetűen elutasították, és hogy az egyharmadmilliós CíCL. konvencióján sem volt kelendő áru a vörös-falás, s mindkét nagy szakszervezeti konvención számos kérdésbén • keresz- ' tülhuzták munkás-félrevezetők szándékait, örömmel kéli fogadnunk és segítenünk a francia-kanadai szervezett munkásúság növekedését és fokozódó demokratikus harciasságát.
A farmerok égető kérdéseit — nemcsak a nyugati búzatermelők, hanem a keleti és nyugati répa-, do-f Folytatása a 12. oldslon)
Sikerre viss2zyk G kampáfiyf!
Lapunk kampányához Calgaryban is előkészültünk, a 300 dollár sájtóala-pon kivül öt előfizetés megszerzését is. vállalta a bizottság legutóbbi gjoilé-sünkön. A gyűjtésen kivül házipártik és szórakozóes-ték rendezése van a munkaprogramunkon. Részié^ tesen ezeket akkor tervezzük el, amikor egy-egy i-lyen akciónk sorra kerül. Kampánybezárásra bankettet rendezünk.
A bizottsági gyűlésen lapunk kampányát ugy vitattuk, mint a békemunkánknak egyik fontos részét, éppen ezért bizunk ahhoz is, hogy a magyarságtól megkapjuk a kellő támogatást a kampányhoz.
F. Simon
Ugobb 3 előfizetés és 50 dollár
Mivel Hamiltontól a multheti lapszámban sem kaptunk Választ a kihivás-ra, igy ujabb tételt küldünk a multheti >foglaló«-hoz, 8 előfizetést és 50 dollár sajtóalapot. '
A szalonnasütési kiránduláson résztvett vendégeinknek, amelyről $79.28 jutott a Munkásnak — ezúton is köszönetet gondunk a kapott segítségért. Az ed-
dig beküldött eredményünk öt előfizetés és l&O dollár sajtóalap, de, a kampány-kasszát sem hagytuk egész üresen. Ugy teszünk, mint a jó gazdasszony, gondolunk a holnapra is, hogy a legközelebbi jelentésünk se menjen üresen.
Mi Fallson, nemcsak hamiltoni , versenytársak munkáját kisérjük figyelemmel, hanem a helybeli, egyéni versenyzőkét is. E levélírónak az ellenfele. Kovács, már »megbizta-tott«, hogy lóháton sem é-rem ufói. Igaz, kissé elbámészkodtam, de e napokban startolok, hogy — elér be kerüljek. J. Cselénsri
HAyBLTOÜ: Eifogcid juk i^. FoBIs lilliívásáf
Azt már jeleztük előbbi jelentésünkben, hogy kampánykezdésre hurkavacsorát rendezünk. Az akció meg is történt és sikerrel ment végbe. A ^üjtőivek-ből 26 van eddig kiosztva, tehát a kampánymunka megindult Hamiltonban ís.
Tudomásul vettük, hogy Niagara* Falls versen3rre hivott, amit elfogadtunk. Olvastuk a falisi jelentésből, hogy mennyi eredményük van. már és hogy még jobb kedvét kapjanak a munkához, eláruljuk, hogy mi sem vártunk a sült galambra és nem állunk üres
tést tartogatunk Falls számára.
A kampánymunka közlen Hamiltonban talán jobban ki vagyunk téve a mérges darazsak csípéseinek, mint más városok kampánymunkásai, de Munkásból megtanuljuk, hogyan kell -ellenük védekezni. A leghatásosabb orvosság ellenük az, hogy minél több ma£^ar családhoz eljuttassuk a; Munkást a kampány alatt, minél nagyobb eredmén3rt érjünk el a sajtóalap-gyüjtéssel. Hamiltonban ilyen céllal végezzük a kampánymunkát.
Fodor István azt üzeni Windsorra Ralbovszkinak, hogy a versenyrehivást elfogadja, és hogy aki nem csinálja meg, amit vállalt, annak »öt rossz«.
Mrs. Gonda
Wli^DSOl: $1003 ci kampány'meqnYlién
Kampánykezdési akciónk, a Kovács munkástársunk farmján rendezett szüreti Icirándulás, várakozáson felül sikerült. Jó langulat, jó szórakozás és jó eredmény, •— igy lehet összefoglalni a szüreti kirándulást, amelyért elsősorban is a házigazdának és kedves feleségéne^c jár
kézzel. Egy kis »g®lepe-
köszönet; de^kiérdemelték a köszönetet á vendégek is, akik a Munkás 24-ik évét elző 24 rózsával díszített ünnepi torta elnyeréséért versenyezve |100.25 ösz-Bzeggel járulták hozzá a
kampány támogatásához. Az ünnepi tortát a háziasszony, Mrs. Kovács nyerte megde a vendégek ették meg.
A légközelebbi akciónk bingó-est lesz, ahol fánkról és teáról is gondoskodnak a nők. Ezt az akciót október 12-én este tartjuk éa ezúttal is meghívjuk lapunk olvasóit és támogatóit. A gyűjtési munka szintén folyamatbán v^n, bár pontos adatunk a gyűjtési ered-ménsn-ől még nincs. Legközelebbi gyűlésünkön sorát ejtjük, hogy erről is többet tudjunk.
Helybeli versenyrehivá-sok is történtek legutóbb. Okváth kihivta Hudák Ferencet 8 előfizetés és 25 dollár megszerzésére, u-gyancsak 3 előfizetésre és 25 dollárra hivta ki S. Fun-tig S. Molnárt. A gyűlésünkön örömmel állapítottuk meg, hogy a kampánsonun-ka jó kedvvel — és mindjárt jó .eredménnyel is — indult. Törekedni fogunk, hogy végig, az egész kampányidő alatt ilyen nivósan folyjon a munka.
J. Okvath... « •
Eifogcidfo d kíhM
m
Miután a nagy távolság miatt Montreál nem tud a Munkás lapbizottságainak rendszerint a kampány (Folytatása a 10. oldalon)