12. OLDAL
KANADAI MAGYAK MUWltAS
Publlshed weckly py The Canadian Hungárián PuWIshing Association, Proprietors, 24 Wellington Street West. Toronto 1, Ont. Szerkeszti: 8ztfke iBtv&n ügyvezető: riedgyesi Sándor Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ár: Kanadában és külföldön egyformán egész évie $4.00,
félévre $2.00. Minden levelet, csekkéi és Money Ordert küldjük: KANADAI MAGT AH MUNKÁS, Box 154. Gen. P.O., Toronto. Ont., Canada. — Telefonszám: BMpíre 4-6097.— Levélben küldött pénzekért felelősséget nem vállalunk. Printed by: Eveready Printers, Limited, Toronto, Ont.
A MOSZKVAI »Pravda« juiiius 23-án »A külföldi bé-rencek kalandjának kudarca Berlinben^ cimü vezércikkében rámutatott: »Mint a június n-én letartóztatott zavartkeltők vallomásából kiderült, a provokációt közvetlenül az amerikai katonai hatóságok vezetésével készítették elő. A fasiszta kalandorok gyülevész hada Berlin amerikai övezetében tömörült. Amerikai tisztek fegyverezték fel és látták el utasításokkal a dollárokért felbérelt pogi'omlovago-kat. .. «
A provokáció szervezői a »németek érzelemnyilváni-tásának« próbálják feltüntetni a zavargásokat, a saját gaztettük   takarására. Mit
kerestek az övezethatáron a gyujtogatáshoz szükséges benzines üvegeket szállító a-merikai teherautók az amerikai hangszórók ? — a beözönlő fasiszta bandák között az amerikai tisztek?
az amerikai repülőgépekről a demokratikus övezetben ledobált röpii'atok? (sőt, mint későbbi leleplezés bizonyította: a több helyen ejtőernyővel ledobált provokátorok, feltartóztatott fégy-verszállitmányok?), és »vájjon nem az amerikai rendőrség vett-e közvetlenül részt Ottó Nuschének, a Német Demokratikus Köztársaság míniszterelnökhelyettesének elrablásában ?« És hozzá »junius 18-án Eisenhower elnök lehetségesnek tartotta
(Folytatás az 1. oldalról) biztosítani fogja a parasztok termését. (Már a Rákosi elnöksége alatt álló Függetlenségi Népfront választási felhívása kimondotta, hogy a beszolgáltatásí rendszert egyszerűsíteni kell.)
enyhítések
A kereskedelmet és kisipart illetően Nagy bejelentette, hogy a kiskereskedők és kisiparosok újra kinyithatják üzleteiket és műhelyeiket. A vallást illetőleg türelmet hirdetett, a bürokrácia felszámolását ígérte. Az internáltakat, akik nem veszélyesek az államra, szabadonengedik és visszatér-lietnek munkájukhoz, a nagj^^árosokból kideportált személyeknek pedig megengedik, hogy ott telepedjenek le, ahol akarnak.
* A MINISZTERTANÁCS
Az uj kormánj' összetétele a következő:
Nagy Imre, miniszterelnök.
Gero Ernő, miniszterelnökhelyettes és belügyminiszter.
Hegedűs András, miniszterelnökhelyettes és földmüvelésügyi miniszter.
Boldoczky János (volt prágai követ), külügyminiszter.
Bata Isliván tábornagy (volt vezérkari főnök), honvédelmi miniszter.
Olt Károly, pénzügyminiszter.
Erdei Ferenc, igazságügyminiszter,
Zsofínyec Mihály, kohászati 03 gépipari miniszter.
Hidas István, nehézipari miniszter.
Kiss Árpád, könnj'üipari miniszter.
Bo|^r József,-, kereskedelmi miniszter.
Altomare Iván, élelmiszerügyi miniszter.
Tisza József, termésbe-gyüjtési miniszter.
Szijártó Lajos, építésügyi miniszter.
Darvas József, népmüvelésügyi miniszter.
Erdei-Gruz Tibor, közok-tatásügjd miniszter.
Zsoldos Sándor, egészségügyi miniszter.
Bebrics Lajos, közlekedés-és postaügyí miniszter.
Szálai Béla, a Tervhivatal elnöke.
Az országgyűlés Elnöki Tanácsának elnökévé Dobi Istvánt választották újra, Révai József alelnök lett.
EGYÉB VÁLTOZÁS
A mult hét elején, a régi kormány lemondása előtt, a Magj'ar Dolgozók Pártjának felső vezetőségét is átszervezték. A főtitkári állás és a szervezőbizottság helyett háromtagú titkárságot létesítettek: Rákosi Mátyás, Ács Lajos és Vég Béla.
A párt 17 rendes és 4 pót-tagu politikai tanácsa helyett ujat létesítettek 9 rendes és két póttaggal: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kristóf István, Földvári Rudolf, Ács Lajos és Zsofinyecz Mihály rendes, Bata István tábornagy és Szálai Béla póttagok. SZTÁLIN NYOMÁN
Ez a szervezeti módosítás nyilván a szovjet pártvezetésnek a mult októberi, 19-ík kongresszuson elhatározott átszervezésének elvei szerint történt. Az is világos, hogy a kormány uj gazdaságpolitikája Sztálin utolsó, történelmi jelentőségű müve fényénél ad helyesebb kül- és belpolitikai alapot a magyar nép és az egész emberiség békéje éa haladása érdekében.
kijelenteni, hogy az Egyesült Állániiok 50 millió dolláros úgynevezett pótségélyt juttat Nyugat-Berlinnek* I ? I
A Pravda felhívja a figyelmet, hogy a keletnémetországi rendzavarásókat »nem szabad elszigetelten szeínlélnitt, mért nem véletlen, hogy erre és a. Li Szin Man-klikk délkoreai provokációjára »éppen akkor került sor, midőn a ^békeszerető erők politikájának e-redményeképpén az enyhülés jelei mutatkoztak a nemzetközi belyzetben«.
»Nem nehéz megérteni, hogy a berlini és a délkoreai provokációnak ugyanaz a célja: megakadályozni,hogy a békiB egyre növekvő erői kivívják a nemzetközi feszültség enyhülését és ü-gyanakkor teret nyitni a reakció, a háború erőinek. A szélsőségesen reakciós körök nem véletlenül választották a provokációk céljaira épr pen.ezt a pillanatot. Közismert, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a nemzetközi feszültség enyhítésére törekvő békeszerető államok erőfeszítéseit támogatva, az utóbbi időben több fontos intézkedést tett. Ezek az intézkedések é-lősegitik Németország keleti és nyugati részének közeledését. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ugyanakkor több olyan határozatot hozott, amelyek jelentékenyen fokozzák a köztársaság lakosságának jólétét. Az NDK kormányának ezeket az intézkedéseit magában Németországban és határain tul is, joggal tekintették nagy lépésnek a-felé, hogy megteremtődjék a közös alap a kettészakított Németországnak egységes, demokratikus és békeszerető államként történő egyesítésére.
Adenauer klikkje és védelmezői az NDK kormányának ezekben az intézkedéseiben politikájuk határozott veszélyeztetését látták. Politikájuknak ugyanis az^ célja, hogy bárminő eszközzel megakadályozza Németország egyesítését, megakadályozza az európai béke megszilárdítását. A külföldi bérencek kísérlete a német nép és az európai béke szerencséjére kudarcba fulladt. A Német Demokratikus Köztái-saság népe határozottan visszaverte a provokátorokat. A berlini események megmutatták a Német Demokratikus Köztái-saság demokratikus rendjének erejét, az, hogy a nagy néptömegek támogatják az NDK kormányát.
A berlini és délkoreai események bizonyítják: a béke ellenségei a legvégső eszközöktől sem riadnak vissza, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség enyhülését, meghiúsítsák a népek együttműködésének megszilárdítását. Ugyanakkor ezek az események azt is mutatják, hogy növekszik és fokozódik a népek ereje a békéért vívott harcban, a népek visszaverik a béke ellenségeinek mesterkedéseit. A külföldi bérencek berlini kalandja csúfos kudarcba fulladt, A békeszerető erők szilárdsága és szervezettsége, akcióegysége biztositja,hogy Li Szin Man klikkjének és védelmezőinek provokációja ia kudarcot vall«, fejezi be vezércikkét a Pravda.
NYIKOLÁJ moszkvai tőpapot (balra) Kopolovics Ivan (jobbra), a görögkeleti egybázközség adminisztrátora, és Horváth Richárd (középen), a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnöke fogadta a ferihegyi repülőtéren, mikor a Béke-Világlanács multhónapi ülésére Budapestre érkezett.
A BÉKE-Világtanács budapesti ülésezésének június 17-i ülésén, Czapik Gyula egri érsek is felszólalt és a következőket mondotta:
— Amit itt szándékozom elmondani, tömören ösz-szefoglalhatom két rövid szóban: Békét akarok!
— Békét akarok, mert ember vagyok! A természet több vágyat oltott belé az emberbe. E vágyak közül az egyik erős és sokszor ádáz küzdelembe kényszeríti az embert, de e küzdelemben is az a remény erősíti, hogy utána nyugalma lesz és a béke napjait élvezheti. Ezt a békevágyat sohasem lehet megfojtani és kiirtani, mert az, amíg emberi természet lesz és amíg áll a föld, annak minden táján ott szunnyad a becsületes emberek lelkében és csak alkalmat kapjon, felszitódík, mint a parázs a levegőtől és lángrakap.
— Ha több pai-ázsszem kerül egymás mellé, nagyobb hőt fejtenek ki és jobban izzanak; ha ezer és millió ember fog kezet a békééri, lelkük parazsa még nagyobb és erőtadóbb lesz. Széles e világon százmillió és százmillió ember érez így, és ezek vágyai egyestilt izzásának lángja odaírja az egész világ égboltjára: békét akarunk!
— Békét akarok, mért keresztény vagyok l Már a
betlehemi jászol fölött is felcsendül a békességet hirdető angyali ének; húsvét napján ugyancsak az első köszöntés a »Béke veletek!« kívánsága.
Az evangéliumnak is igensok lapja a békét hirdeti. Ezért kell a becsületes keresztény lelkületnek világgá harsognia: Békét akarunk! • ^
— Békét akarok, mert egyházamnak hü fia vagyok!
— Ezt fejezi ki^jól egyházam tevékenységének az a része, amikor föpásztoraí ajkára azt az üdvözlést adja: Pax vobis! — Béke veletek! S mikor mindennap, minden szentmisében, naponta többmillíószor rebegteti el a fohászt: dona nobis pacem! — adj nekünk békességet! Az egyház lerontaná az emberi természetet, nem fejezné ki a hívek vallását, levetkőzné hivatásának pásztori feladatát, ha nem érezne együtt hívei szándékával, akik fennen hirdetik: Békét akarunk!
— Békét akrok, mert magyar hazámnak hü polgára vagyok!
— Hazám népe immár két világégés és világrengés távlatából nem romantikus lélekkel emlékezik a háborúra. Kétszer szenvedte át az anyagi és erkölcsi pusztulások vészét, érthető, hogy irtózik egy harmadik világháború szörnyűségeitől. Azok a bombák, azok az ágyúgolyók és azok a pusztító támadások, amelyek rajtunk ve-gig\iharoztak, bizony nem nézték, vájjon istennek temploma, kultúránk csarnoka, vagy családi boldogságnak fészke, amelyet rombadöntenek. A magyar haza népe tudja, hogy az elesettek halálhörgésénél is borzasztóbb az édesanyák sikolya,-az özvegyek és árvák sírása.
— A magyar nép, országának rombadőlte után, nem állott ki a világ országútjára és nem nyújtotta nyöszörögve kezét az alamizsna után. A magyar nép talpraállott, elhordta a romokat és hozzákezdett az újjáépítés
erőfeszítést és áldozatot kívánó munkájához, éspedig nem alkalomszerűen, .hanem előre kidolgozott, gondos tervek szerint.
^ —• Ebben a tagadhatatlanul páratlan munkában, a-melyben a nemzeti erők összefogtak — a kormán3^ól, a kezét és eszét csak valamennyire is használni tudó becsületes polgárig — olyant alkotott, amelytől az elismerést a rosszakarat sem tagadhatja meg.
:— Ezek ismeretében nem kell papnak lenni, hogy bárki megállapíthassa, miszerint a magyar nép, amelyet ezer esztendő küzdelme edzett még, békeóhajjal van tele. A magyar nép nem kívánja éa nem ia kezdi a háborút, de őrzi a békét és annak megtartásáért sikraszállva, kiáltja a világ népei felé: Beket akanmkl