Saját- tudésitósaSxtél
BUDAPESTEN száz és száz szorgalmas fizikai és értel> miségi dolgozó küzd azért, hogy 1953 augusztus 20-áii, a magyar Alkotmány megszületésének évfordulóján megnyílik a magyar nép e-gyik legnagyszerűbb békealkotása : a Népstadion. Néhány héttel a megnyitás e-iőtt látogattuk m&g a Nép-jBtadion építkezését. A stadion épülete már készen áll> csak  a,  környékén folyik szorgos munkai Itt valóban az egyik napról a másikra megváltozik a környezet. A-hol tegnap  még épületek, tervezőirodák,    régi utcák voltak, ott ma már ötven méter széles betonút vezet, é-pitik a stadion   kerítését s jszinte csodálatos gyorsasággal,  gömbamódra  nő ki földből a^ két harminc méter széles északi és déli kapuná a 43 pénztárfülke, hogy biz tositsa a  stadiont látogató tízezrek   gyors, zavartalan jegyváltását.
A tervezőmérnökök széllé mes megoldást találtak a Népstadion 80.000 nézőjének torlódásmentes elhelyezésére. (Megnyitás után megkezdik a stadion 110.000 férőhelyesre való kibővítését!) A nézők nemcsák sorbanállás nélkül válthatják meg jegyeiket, hanem percek alatt el is foglalhatják helyüket, A stadion monumentális nézőterére ugyanis a lelátót tartó 17 vasbeton pillérben elhelyezett lépcső-
-——Y":—
házakon keresztül lehet bejutni, itt aztán a jegyszedők nyugodtan helyükre kisérhetik a nézőket.
^ lelátóról végigtekinthetjük Európa egj^ legkorszerűbb sportlétesítményét. A lelátóval szemben építették fel az úgynevezett stu-dióházat* Itt kapnaJc külön fülkét, hatalmas üvegtáblákkal borított szobát a rádióriporterek. Ebben az épületben székelnek majd a hangszórós adás irányítói, akik a zöldgyepes labdarugópálya mentén közel 100 hangszórót helyeznek el és azok segítségével tájékoztatják a közönséget a fontosabb ese-
ményekről. A mérkőzések e-redményeit egyébként a helsinkii olimpiai stadionhoz hasonlóan elektromos eredményhirdető táblán ismertetik.
Ugyancsak a lelátóval szemben találhatjuk a sportolók öltözőit, fürdőket, orvosi rendelőket, konyhákat, klubhelyiségeket, könyvtárt, postát.
A lelátó mögött épülnek
f41
A BUDAPESTI Népstadionról kéasült két felvételt Iá-tünk Itt, röviddel a befcüezéft előtt. (A 8. oldalon tér&ép mutatja ag épulo Földalatti jGyorsvasuthos viozonyitva.)
fél az edzőpályák. A Népstadion és az évekkel ezelőtt felépült, mintegy 3.000 ein-bert befogadó Sportcsarnok közötti területen' egész kis sportváros létesül ^ szerves részeként a stadionnak.
A stadion nézői teljes kényelemben nézhetik végig a sporteseményeket. ■ 56.000 néző számára készül ülőhely. Az ülőhelyek legfelső soraiból jólláthatóan megfi-- jyelhető a küzdőtéren folyó játék minden mozzanata.
A  szünetekben harminc 5Üffé várja a sportkedvelőjét. Négy >italközpont< é-)ül s ezekből a központok-)ól földbe süllyesztett csatornákon vezetik — kompresszor segítségével — á sört s egyéb italt a böffék csapjain keresztül a vevők
;s riosT
1939-BEN a hivatalosan nyilvántartott sportolók száma nem érte el a 45 ezret. 1952 végén pedig már meghaladta az 522 ezret!
A felszabadulás előtti Magyarországon 318 sporttelep Volt. A sportlétesítmények száma 1952-ben elérte a 12 ezret!
1931-ben leállították a Sportcaaniok építését, most pedig befejezéséhez közeledik a több mint százmiIHó fonnt beruházással épülő hatalmas Népstadion!
poharaiba.
A stadion látogatója nem is sejti, milyen hatalmas munkát végeztek a magyar dolgozók, amikor rövid idő alatt a magasba emelték a stadion kolosszális épületét, Szószerint kell érteni: emelték, mert az épület testének nagyrésze előregyártott vasbeton elemekből készült, melyeket sínen járó, körbeforgó daruk emeltek egymásra. 350.000 köbméter föld mozdult meg, 60.000 köbméter betont, 72.000 köbméter kavicsot, 1800 vagon cementet, hatmillió kiló vasat építettek ebbe a monstrumépületbe. - A magyar dolgozók közös ügyüknek érezték a stadion minél korábbi megnyitását. Különösen vonatkozott ez a sportolókra. Például a Bp. Honvéd, a magyar labdarugó bajnok csapat, több esetben teljes létszámmal vonult ki nz építkezéshez, hogy fizikai munkájával segítse a stadion minél előbbi felépítését. Szombat és vasárnap rendszeresen hat-nyolcszáz önként jelentkező sportoló segített az épitkeités munkájában.
Közvetlen a meonyitás^U-tán megkeadika SO.OdO fé-
rőhelyes stadion kibővítését. A kibővített stadionban 110.-000 néző fér majd el.
Nemcsak a stadion épül, szépül, hanem a környéke is. Az első magyar ötéves terv másik hatalmas alkotása, a Földalatti Gyorsvasút egyik végállomása épül itt a közelben.
A stadiontól ötven méter sz'éles betonút vezet a gyorsvasút végállomásához. Az ut mentén sportolókat ábrázoló szobrok, szökőkutas vízmedencék, parkok, dísznövények szépítik majd a magyar főváros arcát. A magyar képzőművészeti élet legjelesebbjei dolgoznak —^ Pátzai Pál neves szobrászművész irányításával —• a stadion és környékének művészi diszítégén.
Németh linre kalapácsvető, olimpiai bajnok a népstadion igazgatója. Jó gazdához híven, tevékenyen dolgozik a Népstadion belső rendjének, zavartalan működésének megteremtéséért. Segít neki az egész magyar nép, a párt, a kormány, minden ember, aki magáénak érzi a magyar sport fejlődését. A Népstadion megérdemelt, jelentős állomása a szünet nélkül fejlődő magyar sportéletnek, amely nem elégszik meg azzal, hogy legutóbb, a helsinkii o-limpián tizenhat aranyérmet szerzett.
(Continued from page 8) a progjam of action to improvc the conditions of young workera and fltudenta, and call on youth to voto for candidates who support thl8 program.
«       • «r
An Alberta-wide call   to the
youth to vot« tfor a future of peaM
and happinem ia helog prcpared Jn
leaílet form.
.9      o «
Fjvgressive youth and atudent
leaúer ot Bsusk&tehewsm, Harvey
Pearco, has boen nominatcd to con-
t«srt th« IloíK!town-BJg|ar conutl-
tmJioy tar tBo UPP. Ho wiU cp-
ppmi CCF leader, M. J. CokSwclL
A TORONTO Daily Star szerint — és ebben egy nézö--^ten vannak a reakció szócsövei mind — »AmglíQ, ®aí Egyesalt Államok és Fráncímorsscág egysége ssilárddá 't&» teteit külügyimm&'&ter^
ban. A három nj^gati saövetségea megtalálla a Ikösöa aa lapot és megszűntette azt a koanoly szalkadá&t» amely ai^ európai szövetségesek é& Amerika kömött beálloU.« És hozzáfűzi még a Star, hogy a konferencia »rendkivül e< redményes és jelentősbe volt.
A-Star vezércikkéből vett fenti idézetbén egyetlen helytálló megállapítás van: annak a beismerése, hogy A-merika és európai szövetségesei között »kpmoIy szaka* dás« állott elő. A többi, amit a konferenciáról ir, csupán szószaporítás és takarása annak, hogy konferencia rendkívül — eredménytelen volt. Semmi más célt nem szolgált, mint megtorpedózta a konferencia eredeti cél« ját.
A konferenciázás ugyanis ugy jött létre, hogy Churw chili miniszterelnök határozott követeléssel jött elő: az« zal, hogy a négy nagyhatalom — Anglia, Amerika, a Szovjetunió és Franciaoi'szág— fejei üljenek le a táivi gyaló asztalhoz rendezni a kelet és nyugat között fenn» álló ellentétes kérdéseket. És a washingtoni konferencia ennelf a célnak csak torzszűlötte lett, mert pontosan Churchill javaslatát tette jégre.
Különös már az is, hogry Churchill éppen a konfe« rencia idején lett beteg. Az igaz, hogy az öreg már nem mai gyerek és valóban elérhette a betegség, de ha vélet«» lenül is, ez a betegség pontosan összevág Amerika tervéi vei, nevezetesen azzal, hogy meghiusiujón minden rekvés a Szovjetunióval való tárgyaláera. Pontosan bele<i illik a képbe a »berlini lázadás« is, amely szintén a kon* ferencia előtti időben született meg »bizonyságául« nn<* nak az amerikai tervnek és célnak, hogy »nincs értein me« a Szovjettel tárgyalni — most. És ha a külügymii' nistzerek Waslűngtonban éppen a Szovjettel való tá^ gyalásra nem hoztak tervet, akkor miben állhat a kon^ ferencia ^rendkívüli eredménye« ?
Churchillt aligha lehet meggyanúsítani azzal, hog/ akár az eszében, akár a szivében mákszemnyit is roko»> szenvez a szocialista országokkal és a négyhatalmi koni* ferenciát ezért javasolta volna. Viszont az biztos, hogy Anglia hatalmi és gazdasági ^ helyzetének a süllyedése ezt követelte tőle, mint az egyetlen megoldást. Amerikáéi nak a kedvenc terve égy felfegyverzett Nyugat-Német* ország, de Anglia is, Franciaország is keservesen tapasz« talták, hogy az ő számukra mit jelenthet egy felfegyver^ zett Nénaetország, ezúttal Amerika támogatásával. >
Angliát a Szovjettel való tárgyalás tervében támo« gatják Franciaország és Amerika európai szövetségesei mind, mert ugyanaz a cipő szorítja, valamennyit: gaz« daságíla^ a tönk szélén állanak, kereskedelem és piao tekintetében ki vannak szolgáltatva Amerika kénye-ked« vének és ebből a »segitő« szorításból szeretnének kievícw kélni, akár a Szovjettel való kereskedelem utján is. Fő« leg pedig a népek nyomása alatt kénytelenek, ha tessék* lássék módra is, ellentállni a jenkik háborús terveinek, különösen amióta Koreába beugratta őket Amerika á kovászba. Az európai népeknek elegük van a háborúból és a kormányaik tudják jól, hogy a nép kiugrasztja őket a bársonyszékekből, ha nyakló nélkül követik Amerikiü háborús terveit.
Churchill javaslata a négyhatalmi konferenciával ezt a helyzetet célozta orvosolni és a washingtoni kon> ferencián pontosan ilyen orvoslásnak tekerték ki — legcw lább is egyelőre — a nyakát.
Hogy az Egyesült Államok kormánya mennyire nem hive a vitás kérdések békés uton való rendezésének, erre kirívó példa a koreai fegyverszünet ügy^. Hónapokig tárgyaltak, amíg valahogy megegyezésre jutottak a hadifoglyok kérdésében és ekkor Syngman Rhee szélnek e<i resztette a hadifoglyokat. De ki hihet el olyan bárgyúságot, hogy az ameríkai tisztek parancsnoksága alatt levő fogolytáborokból az imperialista-ügynök Syngman Rhee — még ha elnök is :— kiengedhette a foglyokat az amerikai parancsnolcság tudta nélkül ? Kiengedték a fog* lyokat, hogy kátyúba juttassák a fegyverszüneti megegyezést. Ami történt, tudatos céllal történt, azzal a gondolattal a háttérben, hogy Észak-Korea így. nem fogadja majd el a fegyverszüneti megegyezést és — nem lesz fegyverszünet, hanem folyik a háború tovább. A foglyok kiengedésének igazi célja kitűnik abból is, hogy az a-merikai szenátorok legreakciósabbjai mennyire tapsoltak Syngman Rhee tettéhez. És ha a nagykeservesen létrejött fegyverszüneti megegyezés a kútba esik, vájjon kire fogják tolni a felelősséget Dulles mester és társait íazak-Korea kormányára, ez csak világos.
De a világ népeit nem lehet mindig elvakítani >kom-munísta agresszíó« hazugságokkal. És azt a >szakadá6t€„ ami beállott Amerika és európai szövetségesei közöt^ nem lehet összeragasztani a háborús tervek feladása nélkül, még olyan varázslóknak sem, mint Dullea külügy* miniszter és szekundáns társai.