zaszlaja.A^ » dolgozó vat a szakkongresszusa ujabb mii-
- magukévá az egész vi-
páfus
•S. Jackson,
pari Szak, i 5. kerüle-t mint ven-ikszervezetí
álásában é-5 CIO ame-sak^dár te-ismeretes a k. túlnyomó k.
dotta — a-t az Egye-okások ha-találkozik, ezeti vezé-a kanadai ésébe, az ,tagok el-akcióegy-kson meg-EÓk akció-nind jobban Srazdaságí éért vivott
k a kong-gyanakkor írté Kana-et kapott bizottságit főtitkár atokat ké-
ss a
mn
an közzé-tókereske-[negteltek, rautó ter-k 27 szá-•Tovember-lutó gyárai legala-nap alatt. > (UAW)
az autó-nunkások
az ápri--ről 374.-ökkent a )rázás. A 8.000 —
januári-
\SZ
-ban
€r elején lunkanél-a'Drum-az ötö-ahol a bányászt ummond li szénák és a re lezár-
h ián nyal azt kövegye át la iniiH-ikossága
Iva.
1953 NOVEMBER 12, CStJTöRTöK
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
5. OLDAi:;
123311)
(Számok és tények)
(Folytatás ámult számból) ^
ÍJgyre nagyobbszámu lesz a szakképzett
cukrászati cikkekből pedig 34^e»kal többet; 1952-ben a cukortermelés újból 63%-kai, cukrászati cikkek eladása pedig 34.5%-kai-növekedett meg 1950-nel szemben. Jelenleg 2 kgr 270 gm cukrot lehet vásárolni azon a pénzen, amelyen 1947 végén 1 kg-ot vásároltak.
munkáskáder, amely ennek megfelelőleg sok- A SZOVJET állam meg az elso oteves tei-v é-kal magasabb munkabért is kap. A Szovjetunió .^?íí megszervezte a nyitott tipusu, tarszéniparában a munkások fele középiskolai faaalmi étkezés (étkezdék, ettermekr es kü* képzettségű, vagy bevégezte a gyárirüzemi iá- ^o?»eges rendeltetésű (gyogy-szanatonumn
vállalátok széles: hálózatát Számúk 1940-ben ŐS.TOO-i-a rúgott az országban. Számuk az u^. tolsó év^k folyamán jelentősen megnÖveke-
kólát és áz ipariskolát. A Sztálinról elnevezett Moszkvai Automobilgyárban a munkások .70 %-ának van befejezett középiskolái képzettség ge.^ A gyári-üzemi iskolák és ipariskolák férni-állasuk ideje alatt több r mint 7 millió fiatal szakképzett munkást készítették elo díjtalanul, állami számlára.
1952-ben körülbelül millió felső- és kö-
dett.
ATERMELÉS a Szovjetunióban szakadatlanul fejlqdikés'lfökéletesbül a légin rendű teduüka álapján az egész társadálom állandóan ri^ivéki^ anyagi és kulturális szükségletéi maximális kielégítésének érdekébén. Az ipariytermí^^ 35 éy a-
doVamikőváz^!^ zépfoku ^zakképzettségürsz"S^^ jással, zsirfélékkel, főzelékfél^^^^^
ipari termékek terméíése ugyanez idŐ alatt ? Szovjetunióban. Ez 2.2-szer annyi, mint 1940^ csel, burgonyával yato^ellátasáníűc fontos, ki-
tóak 2^-M^resre néniélkedett^ egészítő forrása a kolhozpiaci kereskedelem.
A legújabb technika meghonosítása, a Szov-^ V*^^^
jetumo munkásainak kulturális-technikai fejlő- A.SZOVJET állami és szövetkezeti kereskéde-
dése és a szocialista verseny a fóírásai á muh- ''^lemben elsőrendű helyet foglalnak el az i-
ka termelékenysége szakadatlan növekedésé- parcikkek, mélyek kereslete szakadatlanul tiö-
nek. . . vekszfk á városban is, a faluban is.
A munka termelékenysége az iparban 1952- Ruházati cikkek és lábbelik>.Í95Í-ben körül-*
ben 60%-kal növekedett még 194ö-neí szem- belül egy-hármadat tették ki az iparcikkforga-
beh- A munka termelék'enyséíré rendszereséit lomnak a kereskedelmi hálózatban. Az utolsó növekedik. á mezőgazdaságban és az ösSzeS ' evekben különösen gyorsan növekszik a kivá-
ban 1953-ban több niint 38 millió tonna, vagyis több inint kétszeriaiuiyi acélt^fognak termelni, mint 1940-ben;. több Báiht 320 millió tonna^ vagyis csaknem kétszérannyi szenet fognak kiaknázni;, több /mint 52 .millió tonna, vagyis
A\ SZOVJET állami és szövetkezeti kereske--^delménkivül a lakosság hússal, tejjel, to-
csaknem' 70%-kal több olajat; több mint 16 millió tonna, ""vagyis^^ csaknem háromszorannyi cementét; 133 milliárd kilowattóra, vagyis 2»8-szérannyivillányen«r^át fognak kitermelni. A
vegyiipari termelés háromszorosára, gépek és* többi ágazatokban. Ebben a"folyamátbán%őná- lóminőségü szövetek^keresleté. Mig gyapotázö-berendezésék termelése pedig 3.8-szer«sére nö- si szerepet játszik a dolgozók alkotó kezdemé- veteket 1952-ben körülbelül 80%-kal termeltek
nyezésé. Csupán 1949^1952 évek folyamán á többet, mint 1940-ben, addig gyapjuszövetek-murikások és ;a mérnöki-teehnikai szémélyizet bői .60%-kal többet, selyemszövetekből pedig körülbelül 2.550 eíer értékeis táJálmányátv 2.8-szerannyit állítottak elő. A ruházati cikkek technikai tökéletesitését és észszerüsitő javas- (kész ruhák) eladása, a megelőző évvel szem-latát honosították meg az iparban, építkezésben és közlekedésben.
3. A népi f®§y€as2tás
vekszik.
Termelési észközök termelése a Szovjetunióban az utolsó 28 év alatt körülbelül 55-szörös-re nagyobbodott. A" hatalmas nehézipar biito-sitja a könnyű-, és. élelmiszeripar fejlődését,-melyek népi;.fbgyasztási cikkeket termelnék. A népi fogyasztási cikkek termelése a Szovjetunióban: az utolsó 218 év folyamán 12-szeresére nagyobbodott.; ■
1953-ban' termelni fogiíak közfogyasztási: AZ IPARI; és mezőgazdasági termelés növe-cikkeket: 6.3 milliárd méter, vagyis 34%-kál ■ kedése; á munkások, alkalmazottak és kol* több gyapotszövetet, mint 1940-ben; több mint hozparásztöfc jövedelmeinek szákadatián nár 200 millió riiéter. Vagyis 70%-kal több gyapjú- gyobbodásá szolgál a Szovjetunióban á tömegszövetet; több mint 4Ö0'millió méter, vagyis fogyasztási árukkal folyó kereskedelem sza-több mint ötszöranhyi selyemszövetet; 3.6 mii- kadatlankiszélesbitésének alapjául. Hó tonna; vagyis csaknem 70%-kal több cuk- 1928-tól 1940-ig a kiskereskedelnii árúfor-rot; 400 ezer tonna, Vagyis 80%-kal több álla- gaJóm 4.e-szeresére nagyobbodott a Szovjet-ti zsiradékot stb.
ben 1949-ben 29%^kal, 1950-ben 33%-kal növekedett.
A Szovjetunióban elsőrendű lábbeliipart alkottak meg. Gyári bőrcipők termelése több mint harmincszorosra emelkedett 1913-mal szemben. ,
AZ ÉLENJÁRÓ technikával felszerelt mező-^ gazdaság jelentős sikereket ért el fejlődésében. ■ 0. ' ■ '
A bruttó gabonatermés 1952-ben 8 milliárd pudot, csakneni kétszerannyit tett ki, mint a-
unióban. Jelenleg jóval túlhaladta előtti szinvonalat. -
]hjAGY HELYET foglalnak el az áruforgalom-bari az egészségápolási és illatszéráruk. A mosdószappaneladás egyedül 1950-ben 86%-kal, a mosószappaneladás 38%-kai, az illatszercikkek eladása 35 % -kai nagyobbodott. Az utolsó időkben legfőképpen ez áruk légjobb a háború- minőségű fajtáinak eladása növekszik.
A LAKOSSÁG táplálkozása gyökeresen meg-javult. A buzakeriyérfogyasztás 1937-ben 1.8-szeresre, a sertéshúsfogyasztás 3.7-szeres-re, a kolbászfélék fogyasztása 3.8-szerésfe, a
mennyit a-forradáloiiielőtti Oroszországban be- vajfogyasztás 3-szorosra, a tojásfogyasztás két-
Évről-évre növekszik a háztartási cikkek eladása a lakosságnak. A butoreladás növekedett a megelőző évvel szemben: 1949-ben 38%-kal, 1950-ben 38%-kal, 1951-ben 50%-kal, 1952-beri 20 száz^alékkal. A bútorok fajsúlya az ország áruforgalmában szakadatlanul növék-
takaritottak. A buza, á legfontosabb élelmi- szeresre, gyümölcs- és bogyófélék fogyasztása szik. Jelentékeny a forgalom a fém- üveg-, szerkultura termése 48%-kal nagyobbodott ^ ----^^„.,„.1, „i-.j„„„k.„ a
több mint háromszorosra nagyobbodott 1932r vei szemben. Élelmiszer- és iparcikkek eladása 1940-ben több mint 2.2-szeresre nőtt 1935-tel szemben. A népi fogyasztás terjedelme 1950-ben másfélszeresen multa felül a háboru-előtti szinvonalat.
1940-nel szemben.
A mezőgazdaság árutermelése 1926/27-től 1952/53-ig növekedett: gabonákban 10.3 millió tonnáról 40,4 millió tonnára, burgonyában 3 millió toímáról 12.5 millió tonnára; húsban 2.4 millió tonnáról5 millió tonnára; tejben 4.3 millió tonnáról 13.2 millió tonnára. 1952-ben 3.770.000 tonna, vagjds 1.7-szer annyi gyapo-' tot takarítottak be, mint 1940-ben; 22 millió tonna, vagyis csaknem 30 % -kai több cukon-é-pát takarítottak, be, mint 1940-ben. A mezőgazdaság-termelékenységének növekedése le-
re.
A SZCTVJETUNIÓ már negyedszázad óta nem
ismeri a munkanélküliséget A termelés „ . , , ^ z - 1 •
Szovjetunióban folyó óriási megnövekedésének Jelenleg 2 kg 800 gm hust lehet vásárolni a-
következtében szakadatlanul nagyobbodik a zon a pénzen, amelyen 1947 vegén csak 1 kg-ot
lakosság népgazdaságban, társadalmi és kultu- vásároltak.
lális építkezésben'foglalkoztatott része. Haltermékek eladása 1950-ben 51%-ka:l nö-
Az 1928-tól 1940-ig lefolyt 12 év alatt a vekedett 1940-nel szemben. 1951—1952-ben
munkások és alkalmazottak száma a Szovjet-., újból 29%-kal nagyobbodott.
pnióban^l9 millió emberrel növekedett és meg- « * *
haladta a 30.4 milliót. Á munkások és alkalmazottak száma 1950 végén elérte a 39.2 milliót. 1952-ben pedig 41.7 millió embeiTc rúgott már.
A tudomány és technika szovjetunióbani viharos növekedése, a munka széleskörű mechanizálása, a legtökéletesebb gépeknek a termeles valamennyi ágában történt bevezetése a numka megkönnyítésére vezet, felszabadítja a
porcellán- és fayence-edények eladásában. A legnagyobb méretekben a porcellánedények kereslete növekszik. 1950-ben másfélszerannyi háztartási villanykészüléket adtak el, mint 1940-ben. * ** *
A SZOVJETUNIÓBAN lefolyt kulturforrada-lom, amely a szocialista építkezés menetében ment végbe, a kulturcikkek keresletének gyora növekedését váltotta ki. Az utóbbiak közül. különösen fontos helyet foglalnak el a nyomtatott kiadások. Az országban 8.300 napilapot és 1.500 folyóiratot adnak ki a Szovjetunió népeinek nyelvén. A napilapok példányszáma elérté a 41.7 milliót. 1952-ben 851 millió példányban adtak ki könyveket, ami csaknem kétszeresen múlja felül az 1940-ben kiadott könyvek példányszámát.. Az utolsó év folyamán több mint 185 millió példányban jelentek adtak el a lakosságnak, mint 1940-ben, meg szépirodalmi müvek, vagyis négyszerany-1952-ben pedig 45%-kai többet, mint 1950-ben. nyi példányban, mint 1940-ben.
A nyomtatott kiadványokkal folyó kereskedelem a Szovjetunióban együtt fejlődik a könyvtárhálózat növekedésével.
A szovjet hatalom évei alatt nemcsak a városban, hanem a falvakban is óriási kultur-fel-világositó intézményhálózatot alkottak meg: 107.5 ezer falusi és-kolhózklubot, ol\-asó házat, kerületi kultúrházat és 113 ezer falust könyvtárat.
A FOGYASZTÁS növekedését a kiskereske-^ delmi árak leszállítása segiti elő. 1947 decemberétől 1953 áprilisáig' kevesebbre mint 2.5-ére szállították le a kenyér és péksütemény, liszt, dara és makaróni árait. Ugyanazon a pénzen, amelyen 1947 végén 1 kg kenyeret vá-
..... 2 kg 850 I
növekszik
950-BEN 38%-kal több hust'és hústerméket
VAJTERMELÉS a Szovjetunióban 19ol-ben 132.000 tonnával nagyobbodott 1940-nel
A_..........
szemben, nem véve számításba a házi terme- _ , , lésü vaj jelentékeny mennyiségét. A lakosság AZ ORSZÁGBAN korszerű ipart alkottak 1952-ben 31%-kal több állati, növényi és egyéb meg rádiókészülékek, patefonok, zongorák, ételzsiradékot kapott, mint 1950-ben. Jelenleg vonós és más hangszerek termelésére. A lakostöbb mint három kg teavajat lehet vásárolni a- ság számára történő eladásuk jóval magasabb zon a pénzen, amelyen 1947-ben 1 kg-ot vásá- ütemekben nagyobbodik, mint az áruforgalom roltak ' egészéven. 195Ö-ben hatszorannyi rádiókészü-
munka számos fajtája, például á széniparban (csúsztatok, vájárok), a vaskohá-szatban (ta-hcskások), az olajiparban (mcritók stb.).
ACUKORTERMELÉS a Szovjetunióban 1952-^ ben több mint 50%-kai haladta tul a hábo-ruelőtti szinvonalat. 1950-ben 33%-kal több cukrot adtak el a lakos-ságnak, mint 1940-ben,
léket adtak el, mint 1940-ben. Hangszerek éa rádiókészülékek eladása például a Rosztovi területen 1952-ben több mint 2.5.szerescre növekedett 1948-cal szemben.
(Folyt, a következő számban)
