6. OLDAL
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1953 NOVEMBER 12, CSÜTÖRTÖK
A
MEZŐKÖVESDI Matyóházban muze--uih nyilt, amely már az első hetekben nagy látogatottságnak örvend. A múzeum anyagát a budapesti Néprajzi Múzeum és a Borsod-Miskolci Müzéüm anyagaiból, valamint heljdgyüjtésékbőr állították ösz-sze. A líiűWéüin egyik helyiségébén bemutatják Mezőkövesd múltját. Képek, írások özámoínakbé arról, hogy á század elejétől évente 4---5000 ember hag3^ia el a falut, hogy summásnak menjen valamelyik nagybirtokra. ' . -
A múzeum a mult század elejétől Örökít ' ineg emlékéket á varrottas fejlődéséről egészen napjainkig, üvegszekrényben helyezték el a fehér alapon kék és piros fonallal hímzett lepedővégeket, lobogó ingűjjakat, a selyemmel hímzett színes térítőket. A múzeum egyik sarkában a századforduló" előtti bútorrá! matyószobát rendeztek be, matyó motívumokkal festett nagy ládával, szőttes párnákkal, a falon diszes tányérokkal, képekkel, ,
•OERENTÉN az erőmű mellett nemrégi-^ bén ujabb munkásszállások készültek el. A vasútvonalhoz közel 16, egyenként 80-személyes szállás épült. Befeje:íés előtt áll a 100-személyes sztahanovista otthon, ahol helyet kap a sztahanovisták klubja is. öt épületben most folyik a vízvezeték és a gőzfűtés beszerelése.
« « *
QIKONDÁN az éjjeli szanatóriumban ed-^ dig csaknem 500 bányász pihent már, A beutalt bányászokat munka után külön autóbusz szállítja a szanatóriumba, ahol gondos orvosi kezelésbén részesülnek. A' dolgozók négyhetí kezelés után nemcsak egészségesebben, hanem súlyban is jelentősen gyarapodva hagyják el a szanatóriumot. Nagy könyvtár, sok társasjáték és sporteszköz mellett, a komlói kulturcso-portok műsorai, és filmvetítések teszik változatossá a pihenő bányászok szórakozását, - '
qZTÁLINVÁROSBAN az egyik kerületi ^ kultúrházban az idén uj zeneiskola nyílik zongora-, harmonika-, vonós-, fúvós- és énekszakkal, egyelőre nyolc tanárral, A jelentkezők többsége diák, de építő- és ^vasmunkások, műszaki és értelmiségi dolgozók is vannak közöttük,
•]k#ÁTRANOVÁKON és Urkuton nagy győzelem született: a bányászok mindkét bányában szept, 25-én délutánig befe- • jezték a harmadik negyedév tervének végrehajtását. A közelmúltban 10 nagycsaládos urkuti'mangánércbányász kapott összkomfortos családi házát s a távolabb lakó . bányászoknak szállót építenek. Az urku-tiak az idén elsőízben részesülték hűség, jutalomban: a bányásznapon 340.000 forintot kaptak.
OYÖRÖTT hat uj, háromemeletes lakp-^ ház épül'a Wílhelm Pieck Gépgyár dolgozói részére. Negyven lakásba már be is költöztek s nemsokára beköltözhető lesz 3 ujabb épület. Az év végére közel 150 család lakik majd uj lakásban.
A TOLNAMEGYEI Alsónánán jól fizetett a föld: a Világszabadság temelőszö-vetkezet bő juttatásban részesítette dolgozóit. Nemrég 6 nánai tsz-család 50 mázsa •gabonát vitt a szekszárdi piacra és árucikkekkel zsúfolt kocsival tértek haza. A hat család kiszámította, hogy az árleszállítás eredményeként 8000 forint értékben tudott többet vásárolni, mint amennyire számítottak.
* « «
I^OMLÓN tovább javulnalc a bányászok munkakörülményei, A bányában hét, korszerűen felszerelt uj segélyhelyet létesítettek. Az egyéni biztonság fokozására 100^ poi*szűrös álarccal, 500 lábszárvédővel, 500 pár könyökvédövel és 500 pár te-nyéi-védővel bővült a" biztonsági felszerelések száma. A bányászfürdő alagsorában mosodát építenek, ahol hetenként kétszer fogják kimosni a bányászok munkaruháját.
IT-EDVES Elnöktagtára I Delegátus-testvé-^ rék! Vendégek! — A magyar népnek a közelmúltig — Dózsa György és Kossuth Lajos meUett — a legkimagaslóbb es legszeretettebb nemzeti vezére a hos 11. Rákóczi yerenc fejedelem volt. A most már szabad magyar nép «gy független ^ország, a Magyar Népköztársaság hosi építése közben ünnepelte és ünnepli ezen az éven a dicsőséges Rákóczi-szabadságharc megindulásának 250-ik évfordulóját.
1703-bari, másfélszázados török hódoltság utáear rabló Habsbürgruralom alatt és elvérzett szabadságharcos próbálkozások után —sanyarú volt a«magyár nép és há-^ za sorsa. A főurak és főpapok Habsburgcsatlósokká, labancókká lettek; önző érdekeik kedvéért elárulták hazájukat. .A birtokos nemesség a császári zsoldosoknál is jobban félt a saját jobbágyaitól. Első-. nek az agyonterhelt parasztság fordult szembe ^az osztrák-néníet hódítófekaJ.
A; harcos parasztok, a kurucok küzdelme, mint a tapasztalat mutatta, nagy hősi "elszántsággál és bátor leleményességgel volt telve, de nem vezethetett győzelemre az idegen hódítók és a csatlósukká vált magyar urak együttes erejével szemben. A.kuruc parasztok mozgalmát minden hazafias nemzeti erő összefogásává kellett fejleszteni. Ehhez vezér kellett, akinek a határon tulterjedően is megvan a nemzeti függetlenségi harc bevezetéséhez szükséges tekintélye, gerincé és odaadása. A tiszaháti mezítlábas parasztok vezetői, E-sze Tamás és Kis^ Albert, meghívták ve-zém<^k a régi Habsburg-ellenes harcok vezetőinek leszármazottját: a hőslelkü Zrínyi Hona fiát —Tlákóczi Ferencet!
27-ÉVES Rákóczi addig már évek óta egy Habsburg-ellenes függetlenségi harc megindítására készült; Ma^aror-szág legnagyobb földbirtokosa volt, és először más földesurakkal szövetkezve, a lengyel főurak és á francia király segítségében bízva akart harcbaszállni. Árulás következtében börtönbe jutott, csak nehe--zen tudott a halálos ítélet elől Lengyelországba menekülni. Itt érte a kuruc parasz-tok hívása.
Rákóczi'elindult. 1703 május 12-én, bocsátotta ki Brezán várából híres kiáltványát: minden magyar hazafihoz; a.hazát, népét és törvényét taposó-rabló hódítók ellen!— a Magyarország nagyrészét gyar-
kunk Ksnadd érdeke az
el
mati megszállás alatt tartó Habsburg-uralom ellen!
Először a Felső-Tíszavídék magyar és kárpátukrán jobbágyai jöttek a kuruc zászlók alá, de csakhamar jöttek Rákóczi táborába mindenfelől, a császári hadak hátamögül is: kuruciíak állt jobbá^^ níncstelep zsellér^ tönkrement kisnemes. Ahogy feljegyezték, >>amely' dolgot Kis Al-Wrt 70 talpassal elinditá ápHIisban/ májusban 700j júniusban 7.000, déceinberben 70.000 számra nőtt«! Egy^ütt harcolt fegy-verrel,fegyvertelenül, de hősiesen, leleményesen, az ellenséget űzve magyar,-kárpátukrán, szlovák, roiiíán, jobbágy, kisnemes, tanító és aJsópap. A síkérék Rákóczihoz állították á középnemesékét, odakény-szerítette a felszabadult területek főurai nagyrészét is. Létrejött á nemzeti egység és a gyors eredmény: a kürucsérégek néhány hónap alatt felszabadították áz ország nagyrészét a Habsburgok uralma^ a-
VEZETÉS, sajnos, a főbb nemesek kezére került. Paraszti katonai vezető csak kevés lett.,Pedig„mint Farkas Mihály hadseregtábornok nemrég rámutatott: »Észe Tamás, a kuruc harcok Cjcezdemé-nyezője és a Vak Bottyán vezette parasztseregek megfutamították az akkori idők legjobb osztrák tábombkainak csapa(ait«! Rákóczi maga ezekét irta á főúri tábornokokról : »egy siem yolt, aki ne éjpdemelt volna szigorú^ de igazságos büntetést^ amiért nem teljesitétte para|gcsaimat<c.' És e-zért volt az, hogy minden fényes győzelem ellenére sem tudott a kurucsereg döntő csapást mérni az^ ellenségre!
Rákóczi a magyar történelem legnagyobb szervezőinek e^ike volt a szegény országban: ezüst- és rézbányák, salétrom-főzők és vashámorok, fegyyef- és lőszergyártó üzemek, posztómetszö és egyenruhakészítő műhelyek mind a hadseregnek dolgoztak. Miközben védte a jobbágyok, a szegénység érdekeit, a nemzeti függetlenségi összefogást szolgálta az 1705-i szécsé-
Szerkesztő] Kossuth fíeíegi ott m\o.
ifi
1 s
1-
II. RÁi
nyi országgyűlési szági státusok és
a harc folytatása H. Rákóczi Fere A nemzetközi vezett: a Habsbii franciákkal a sp érdekében az an békéért tárgyalt a megszorult frai
A -SOMOGYMEGYEI Berzence közáég . határában, az erdőszélen reflektorokat szerelnek a tölgyfák ágaira, fílmfelvevőgépeket tologatnak, hangfelvevőt í-gazgatnak, a virágos tisztáson hagy a sürgés-forgás . . . Á prímásból, kontrásból, nagybőgősből, cimbalmosból és klarinétosból álló népi zenekar sziwel-íélekkel húzza a magyar nótákat . . Borospoharak csendülnek. Barázdásarcu öreg paraszt, hetyke bajuszos legény, feketefejkendős öreg néni, karcsú derekú leány és mások veszik körül a hamarjában összefabríkalt, traktával teli asztalt. Ott ülnek köztük a budapesti Népművészeti Intézet néprajzi osztályának szakemberei: a koreográfus, a népdalgyüjtő, a rajzoló, stb. Diskurálnak, énekelnek. Kedvet derítő a hangulat. Az operatőrök még neki sem készülnek a felvételhez, máris áll a tánc . . Nem kell itt beállítani a jeleneteket, a berzenceiek ugy járják egyik táncot a másik után, mintha lakodalomban lennének, vágy a kultúrotthon nagytermében ... A falu legjobb táncosai táncolnak az erdőszélen, és a Népművészeti Intézet filmezi Berzence népének táncait... Az első pár, aki a gép elé táncol, a hetvenesztendős Jankovics Imre ési a hatvanéves Sánta Ven-delné ... A lassú csárdást járjak . . , Egymás felé nyújtják karjukat, összefogódzik kezük, forognak, elv^nak ... Az öreg ember figurázik, az öregasszony kendőjével csalogatja . . . Két gép is filmezi őket^ Egyik gép a lábuk mozgását örökiti meg ... Aztán ütemesebbé válik a ritmus, gyorsabbá a csárdás, Jankovics bácsi keze Sánta néni derekára siklik ... A berzencei illendőség ugy h-ja elŐ, hogy csak amikor szédűltebbé válik a tánc, foghatja át a férfi a nő derekát. így táncolták ezt az öregek ifjú korukban, igy tanítják rá a fiatalokat . . . Utánuk idősebb Banics János és fia, ifjabb Banics János a kanász táncban versenyeznek ... A leányok kör-
táncot mutatnak be . ., Forognak a párok, libbennek a szoknyák, filmre kerül a falu népének^tánca, muzsikája . . . ' .
. . . És két-háromi hónap múlva a berzencei táncoltat már járhatják a budapesti gyárak, vagy más falvak tánccsoportjai. Hogyan is történik ez ? .
Gyűjtik a fáneokcil'
pESOVÁR Ernővel, a Népművészeti Inté-zet Berzencére küldött »expedíciójá-.nak« vezetőjével beszélgetünk. Ö az Intézet népi táncszakosztályának előadója. (A Népművészeti Intézet Magyarországon a
népi hagyományai tatja fel, gyüjtio* ■ — A szakoszi vár Ernő — ezi' falu táncát mh ti, hogy az elmúlj, hétszáz eredeti n és adtunk tovább nak. A gyűjtést, tűk és több olyan a népi táncolíatj őrizték meg.,Ten| gát a népi tancotj; azt, ami vele o^, táncviseletet, a R pi szokásokat. if| elkészítjük a mo^
hogy egy-egy mertethetjük me?
m
mm cíA#Á«.¥
A MAGYAR Népművészeti Intézet népi tancszakosztálya eddig több mint 200 falu táncát gyűjtötte őaazc. Ez vetgy 700 e-rcdeti tánc Icfilmezését, feldolgozását éa tobbezer tánccsoporthoz való szétküldését jelenti. Képünk párnatánC felvételét •mnu-talíja erdőazclen.
A Népmm^; szitett arról, hol, ■ De nemcsak az j dolgozzuk lo, njt talmazó kartotek| a táncokról. A^" zerféle változata
bán a falujl^^'i ják a csárdást, iz a többi tancna^
A népi m gyezték le, aP' lókra szállva deti élő táncolt
PLMONDJA.A ü két filmet