JONfl» yr, CStKEÖBTÖK _KANÁPAI MAGYAR MüróW
A Béke Világtanács határozatai
AZ ATOMFEÖYVERÉKRöl. ÉS A NÉPEK BIZTŐNSAGARÖt
f A Béke VUágtimto ^tT?*;*,í^?^*í *«rtotta meg BerlinVen rendkívüli ttlé-
*^'*/f!^'l^L^ThÍL^I^^^ ^í*^"^ * világ hépeihez^íaS?^t
őrködjenek a bekc megőrzése folott. tanács fejezte üléseit/de a nagy munka .«Uc most kezdődik. A határozat egymagában kevés/a népek ereje* akarata^ell. hogy valóra váltsa az emberiség szamara a legfontosabbat, a biztonságos, békés életér
A Béke-Világtanácg. rendkívüli üléssza-kán az atomfegyverekről és a népek biztonságáról egyhangulajg elfogadott határozatok szószerinti szövege a következő:
Hófározot az otomfegy vérekről
8« OLDAti
)>a pusztító fegSTverek minden népet teljes megsemmisüléssel fenyegetnek^ Ébred 8 világ lelkiismerete. Páriamentek, államférfiak, a közélet és az egyházi élet legtekintélyesebbjei felemelték tiltakozó sza-■ vukat. ■
A népek névében legsürgősebb intézkedésként nemzetközi egyézsinény megkötését követeljük> amely i^agábanfoglalja azt a kötelezettséget, hogF atom- és hidrogénbombákkal nem végeznek kísérleteket és
Széket a fegyveréket iiem alkalmazzák.Az yen egyezmény hatékonyan hozzájárulna az atomfeg3^erek teljes kiküszöbölésének előkészitéséhez és,megkönnyítéséhez, közvetlenül hozzájárulna a nemzetközi fe-Mltség megszüntetéséhez, a fegjrverzet általános csökkentéséhez vezetne, megnyitná az együttműködés útját az atomenergia békés felhasználása előtt. Felhívással fordulunk minden szervezethez és minden békeszerető széméljdségheZjfelhívjuk a politikai, társadalmi, szákszervezeti, vallási és kulturális csoportokat, valamint minden ország f érfiáit és nőit, keressenek íiemzeti és nemzetközi síkon együttesen lehetőséget arra, hogy megnyerjék a kor-Inányok hozzájárulását minden tömeg-J)usztitó fegyver előállításának és alkalmazásának megtiltásához, mindenkép keresztülvihető, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellette, V
Határozat a népek biztonságáról
»Az indokínai viszályba történő ameri-
kai katonai beavatkozás veszélye — amely általános hábibrut idézhet elő    az „európai védelmi közösség" megvalósítására i-rányuló nyomás — amely szentesitené Nyugat-Németország ujrafegyverzését -— a^ katonai egyezmények politikája által e-lőidézett szakadás Európa és Ázsia között, valamint a megfélemlítés és zsarolás célját szolgáló ismételt atomfegyverkisérle-tek ujabb okot szolgáltatnak a népeknek a félelemi-e. A közvéleménynek, amely ki-kényszeritette a koreai fegyverszünetet, s a tárgyalások megkezdését Európa és A-zsia problémáiról, ma módjában áll követelni a genfi értekezlet eredményes lefolyását, azaz: az indokinai tüzszünetet és a koreai, valamint indokinai viszály békés meg/Oldását, a lemondást á bonni és a párizsi szerződésekről és a német kérdés békés megoldására irányuló tárgyalások újrafelvételét, valamint a kormányok megegyezését az atomkísérletek megszüntetésére és az atomfegjrvrerfek fel nem használására. Különböző politikai és társadalmi rendje ellenére, minden nép érdeke közös. Ezek á közös érdekek, továbbá az egyének biztonsága és a népek függetlensége nem védhető meg az atomfegyverrel való zsarolás és a világnak katonai tömbök által történő széttagolása révén. Súlyosan fenyegeti ezeket a közös érdekeket a nemzeti felszabadulási mozgalmak elnyomása, valamint az államok belügyeibe történő beavatkozás. Senki sem védheti meg saját biztonságát anélkül, hogy a többiekét ne szavatolná. A közös biztonságot — elsősorban Ázsiában és Euriópában — az ösz-szes érdekelt államoknak együttesen kell megteremteniök, társadalmi és politikai rendjük elt^ő voltától függetlenül.*
A BÉKE-VILÜGTANÜCS BERLINI RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKÁN
RÉSZVEVŐ ÍZSIAI KÜLDÖTTEK KÖZÖS NYILATKOZATA
. - - ^-
A BÉKE-Világtanács berlini rendkívüli ülésszakán részvevő valamennyi ázsiai küldött egyhangúlag elfogadta azt a nyilatkozatot, amely nyomatékosan felkéri a gen-értekezleten magukat képviseltető kormányokat, egyenek eleget a világ né->ei azon követelésének,hogy jekes tárgyalások utján rendezzek a koreai és az indokínai kérdést. A nyilatkozat » következőképpen hang-
^ Ml' a Béke-Világtanács líí^kivüli ülésszakára Bur-?/^öl, Ceylonból, Kínából, Jidiábol, Indonéziából, Ja-Panból, a Koreai Népi De-
xvoreai iNepr ue-^okratikus Köztársaságból, ^on^óhából, a Szovjetunió-a Vietnami Demokra-Köztársaságból érke-
,.u, ,i^"^«^rBasagDOi erKe-küldöttek örömmel üd-jozoljuk a koreai kérdés bé-^v'wí^^^sét és az indokinai béke helyreállítása ér-°Jffbtn Genfben folyó.tár-megkezdését. Saj-02 értekezleten töhh ^észvételből kizártak
^elvl^^? ^^"^^^ országot, S ^^"^3 szerepet játsz-^^tt volna, mivel létfon-^gu érdeke fűződik a ko-Seif. ^dokinál béke "^^teremtéséhez,
ífl°?*}^W>i«n felkérjük egét, vllig, kfiis-
nösen Ázsia népei azon követélésének, hogy a megvitatott kérdésben történő megegyezéssel fejezzék be a tárgyalásokat. Délkelet-Ázsia és a Távol-Kelet népei, semilyen körülmények között sem tűrik meg földjükön a külföldi katonai támaszpontokat, az állandó külföldi uralmat és megszállást Ázsia egyes részein és a-zokat a kísérleteket, amelyek a katonai egyezmények kierőszakolása révén a kettéosztást és az elnyof»a»* szolgálják. Követeljuk,>ogy azpnnal vonjanak ki mmden külföldi csapatot országainkból.
Annak ai egyöntetű eltökéltségünknek adunk kifejezést, hogy készek vagyunk valamennyi . országgal e-gyüttmüködni a világ és különösen Délkelet-Ázsia, valamint a Távol-Kelet békéjének biztosítása érdekében. Bizunk benne, hogy ezt meg lehet valósitani^olyan baráti kapcsolatok és együttműködés alapján, anielyek a kölcsönös előny, valamm^^^^^^ egymás nemzeti fuggetlense-gffTzuverénitása és terülj íérthetetlensége ^olcsonos tiszteletbentartásának elveta alapulnak. ígérjük, hoK^ törekedni fogunk az orszá-
gaink közötti szoros eprül működés megvalósítására,
közös célr
tonflág és a béke érdekében.
MILYEN FRANCIA KORMÁNY LESZ?
(Folytatás a 2. oldalról)
des-France, ha sikerül kor-mánj^ alakítania, közelebb juthat Vietnammal a mege gyezéshez, mint az amerikaiak pórázán tartott Bida ult volt hajlandó.
Az utóbbi napokban, annak ellenére, hogy Molotov részéről ujabb megközelítő javaslat történt az indokinai kérdésben, a bizonytalan helyzetbe került Bidault helyett Eden vette át azt a szerepet, hogy amerikai utasításra a konferencia bukásával fenyegetődzön. A tény viszont az, hogy a francia és a vietnami főparancsnokságok között megindult a fegyverszünet katonai tárgyalása.
A koreai kérdésben a keddi teljes ülés előtt, a Dél-Korea oldalán lévő 16 szövetségesnek a stratégiai ülésén hétfőn olyan éles nézeteltérés állott be, hogy csak
az USA megbízottja fogadta el a délkoreaiak álláspontját a további tárgyalásokban való magatartást illetően.
Ai ira "CoRoda Doy"-Í üieneto
PUT CüNADJi FIKSTl
ORSZÁGUNKNAK A BÉKE. FÜO6ETLENSÉO: ÉS DEMOKRÁCIA UJ NEMZEtI POUTI-KAJÁRA VAN SZÜKSÉGE
■   *   A Labor-Pkogressziv Párt Juliiit Elseje» »CaBadá Day alkalmából az alábbi üzenetet intéxi Kanada né-. péhezt
Honfitársak:
Július Elseje a Konfederáciő létrejöttének a 87-ik évfordulója. 1867-ben ezen a napon jött létre a kanadai állam. Nagy lépés volt ez előre Kanada nemzetté való fejlődésében és az országunkat képező két nemzet * Francia-Kanada és angolulbeszélő Kanada — együttműködésében— . V ■
A kanadaiak hosszú harcot folytattak azért, hogy elérjék a nemzeti szabadságot. Orszájgunk ama nép mun* kajának az alkotása, akik építették. A nép eddig ésezu« tán is vereséget fog mérni mindén idegen kísérletre, ami uralni vagy megsemmisíteni akarja azt.
A Konfederációval sok kérdés elintézetlen maradt Francia-Kanada még mindig nem : rendelkezik tel ja nemzeti egyenlőséggel és önrendelkezési joggal a sajlr ügyeiben. Még nincs Jiogleyelünk, ami olyan jogokat bi&. tosit mindenegyes polgár részére, amit diktatórikus kormányok nem vehetne el tőle. Még mindig nincs kanadaiak által alapított demokratikus kanadai intézmény. A kormányzást még mindig fŐleg a Brit-Északamerikai Törvény (British North Arnerican Act) szerint gyakorolják felettünk, ami pedig a brit parlament törvénye. Még nincs külön kanadai zászlónk. A kanadaiak, mint egyebeket is, meg fogják oldani ezeket a demokratikus kérdéseket is nagy népi megmozdulásaikkal.
Ma, két világháború után és oíyan időszakban, amikor atomos harmadik világháború lenyegeti megsemmisítéssel a civilizációt, minden kanadainak a békéért való keményebb munkára kell magát elhatároznia. Hogy országunk tovább létezhessen és fejlődhessen, ahhoz olyan békére van szükség, ami minden vitás kérdés megtárgyalására, valamint a hidrogén és atombomba elpusztítására van alapozva.
A kanadai nép függetlenségi harccal néz szembe. Az Egyesűit Államok nap mint nap nyomul be országunkba, *a szuverén jogainkba, iparunkba, mezőgazdaságunkba^ kultúránkba és külpolitikánkba. Pusztító gazdasági válsággal nézünk szembe, ami az Egyesült Államokban készül. A kanadai nemzeti öntudat ébredőben van az Egyesült Államok dominálása ellen, valamint a fenyegető depresszióval szemben és azért, hogy visszaszerezze Kanada függetlenségét. Az ipari munkásság uj gazdásági és kereskedelmi politikát követel az elbocsátásokkal szemben. A farmerság külföldi piacokat követel a termékei részére. Az ifjú Kanada a lehetőségek uj láthatárai érdekében lép fel.
Ezen a Canada Day-n 600.000. kanadai bérkereső van munkanélkül. Azt követelik a St. Laurent-kormány-tól, hogy szüntesse be a kereskedelmi blokádot a Népi Kína, a Szovjetunió, a britbirodalmi /országok ellen és nyissa meg velük a kereskedelmet.
A kanadaiak tudják, hogy termékeny gyárainkat és farmjainkat foglalkoztatni lehet és kell népünk szükségletének és a terjedelmes világpiacok kielégítésére.
Uj gazdasági irányelvekre van szükségűnk, hogy Kanada iparát  fejleszhessük, hogy  megépíthessük a csak-kanadai St. Lawrence-tengeriutat, hogy elősegítsük a mezőgazdaságot, melyek Kanadát teszik elsőnek, nem pedig az amerikai trösztök érdekeit.
A Labor-Progresszív Párt, amely most tette közzé uj programmját: »Kanada függetlensége é» népi parlament: a szocializmus kanadai utja«, elmen, bízik abban, hogy a kanadai *nép megmozdulásai vissza fogják állítani Kanada függetlenségét, segíteni f^ognak a béke megőrzésében és támogatni fogják a gyarmati népeket a nemzeti szabadságért folyó harcukban. Ki tudjuk vivni a Joglevelet és egy Kanadai Alkotmánjrt és vereséget tudunk mérni Kanada árulóira, akik áruba bocsátják az országot amerikai dollárokért.
Olvassa el Pártunk uj programmját. Olvassák el, mit javasolnak a kanadai kommunisták Kanada részére — tájékozódásért ne a kapitalista újságokra támaszkodjanak. .
üdvözlünk minden polgártársunkat Canada Day al-kalmából-
A béke, demokrácia és függetlenség nagy lehetőségei nyílnak meg előttünk. Ragadjuk meg azyokat és váltsuk valóra egy virágzó, kulturált és békés Kanada álmát boldog otthonaival és elégedett társadalmával.
Országunk fis tál és életképes. Népünk időről-ldőr« bebizonyította, hogy képes vereséget mérni a profit ő-rültjeire, akik hajlandók áruba bocsátani országunkat a saját önző érdekeikért.
iCanada érdekéi elsanek téve egyesOlJfinkl