8. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKIS
1965 június 17
AZ ELMÚLT hetekben megjelent Montrealban egy an-golnyelvü újság. Cime: "The Canadian Intelligence Service." Magyarul: kémszolgálat. Hogy ki Írja és ki nyomtatja, azt nem lehet látni rajta. Kitűnik azonban mindjárt az első sorok olvasása után, hogy miért nem látni rajta.
Ez az iromány egy uszító jobboldali szervezet lapja, minek feladata, hogy rágalmakkal, hamis adatokkal éis becsületes emberhez nem illő egyéb eszközökkel, megtámadjon mindent ami haladó, ami demokratikus.
Természetesen első céltáblájuk a baloldali szervezetek, és természetesen nem utolsó sorban a szines bőrűek és a zsidók. Ez az újság rendszeresen közöl listákat, melyekben kikiált mindenkit kommunistának.a McGill egyetem jogi professzorától kezdve egészen a La Presse újság főszerkesztőjéig. (La Presse a világ második legnagyobb francia nyelvű lapja.)
Nem is kell mondanunk, hogy ezek az emberek soha,
Amikor bűn a szakszervezefi tagság
de soha nem tartoztak semmiféle haladó mozgalomba. Egyetlen nagy "bűnük", hogy életük fiatalabb éveiben valamelyik szakszervezethez tartoztak. Sajnálatos az a tény. hogy vannak szervezetek és vannak kapitalisták által pénzelt újságok^ a-melyek még mindig ugy g3^-lölik a haladást, ugy megvetik a munkásembert, és ugy üldözik azokat, akiknek bőre fekete vagy fajuk más, mintha azok az ország ellenségei lennének. Pedig jegyezzék meg ezek a.tévelygő és lelkiismeretlen emberek, hogy a munkásosztály nélkül nincs haladás, nincs fejlődés, és nmcs ország sem» mert minden országban, legyen az szocialista vagy kapitalista, a dolgozó emberek milliói adják az ország gerincét és ha ők nem lennének, nem lenne nemzet sem.
A szakszervezetek Kana-
dában, sajnos, még sok helyen messze vannak attól, á-milyeneknek mi szeretnénk látni őket. Még mindig sok helyen kapitalista, haladásellenes befolyások érvénye^ sülnek és teszik nehézzé a munkásember életét.
Ezen irka-firkák szerkesztői nagyon jól tudják mit csinálnak. Feladatuk az emberek figyelmét elterelni Vietnamról, a dominikai válságról, a munkanélküliségről, a nyugdijasok szomorú helyzetéről és igy tovább.
Újságjukat este sötétedés után hordják szét, és ez nem is csoda: céljuk és működésük olyan sötét mint az éjszaka, és aljas feladatuk végrehajtását nem tűri meg
a nappal világossága. «      « *
Alligátorok
Alligátorok a montreali csatomázásban! Amikor ezt először olvastam, azt hittem viccről van szó. Hamarosan
kiderült aztán, hogy igaz a hir: alligátorok vannak a montreali csatornákban.
Köztudomású, hogy az alligátorok a krokodilok fajtájához tartoznak, a kajmánnal együtt. Annyiban különböznek, hogy az alligátor lé; nyegesen kisebb és kevésbé veszélyes.
Szóval az eset ugy történt, hogy egy szép montreali reggelen Mr. McM^hon, a városi csatornázási vállalat egyik dolgozója, szokásos ellenőrzési uiáára indult a város a-latti főcsatorna egyikében. Kezében lámpája, hátán ballonkabátja. Nem is volt semmi baj, amig a St. Úrban utca alá nem érkezett. Ott á-zonban furcsa hangra lett figyelmes. Valami hörgő, bugyborékoló zajra, amihez a viz ütemes csapkodása párosult.
Nosza a derék férfiú nekilendült, hogy megoldja a talányt. Lelki szemei előtt már holttestek és egyéb szörnyű
bűnök kavarogtak értelmetlén összevisszaságban, és ak-
kor feltűnt á szürkés-sárga, nem épppen jó illatú \izben az áldozattegy alligátor fejé. Egy-^perccel később még egy fej, égy méterrel mesz-szebb. Az^ éllénŐF először meghökkent^ aztán fejvesztve ménelriilt ki á vaslétrán.
Később yisszaj többen .«s elkezdték az egész csatornarendszert megtisztítani az alligátbróktó]. Ugyanis később kisült, hogy a privát gyiijteniényékből és az Úgynevezett "pét shop"-ok-ból Idkériilt és csatornázási rendszéirbe bekerült alligáto-ro' szó legszorosabb ér-tf       m százával élnek a
. ^ alatt, a szei^ és e-gyéb ételinarádékokon kövérre hizva.
Most vaFJuk a fejleményeket. A légutóbbi hirek szerint sikeresén folyik a tisztogatás. Csupán egy sérülés történt. Egy csintalankodó alligátor megharapta lábikráját az egyik derék vadásznak. Az ujabb vagy érdekes fejleményeket a következő szambán fogom közölni. A toll
A United és Anglican Ghurch egyesülését tárgyalgatják
Az Egyesült Egyházak és az Anglikán egyház főpapjai kijelentették a mult héten hosszas alkudozás után, hogy egyesülhet 10 éven belül á két egyház.
Nem hamarkodták el a közös nyilatkozatot. Sok gyülésezés után adták ki.
Huszonkét évvel ezelőtt kezdték meg az egyesitési megbeszéléseket Huszonkét év hosszú idő egy emberéletben. Több mint két évtizeden át csereberélték nézeteiket a papok, s most kinyilatkoztatták, hogy az egyesülés megvalósitható 10 é\'en belül. Lesz tehát idejűk a híveknek készülődni egyházaik esküvőjére. A vőlegény talán az Egyesült Egyház lesz, a menyasszony pedig az anglikán.
Ám a papi nyilatkozatban benne van az a figyelmeztetés, hogy a két egyház között még nagyon sok ellentétet kell legyőzni. Ezután kell még kitalálni, mi legyen majd a két egyházból eggyé lett egyház neve; használatban maradnak-e a gyertyák, a szentségek; kiknek a nevére legyen telekkönyvezve a sok egyházi vagyon, ingatlan, bankbetét, értékpapír, bizományi vagyon stb.?
Biztositja azonban a nagyközönséget a papi nyilatkozat, hogy az egj'esülést gátló kisebb ellentéteket már legyőzték.
A le nem küzdött gátlások között van például az anglikán papok azon kívánsága, hogy legyen a két egyházból egyesitett egyháznak egy legmagasabb rerdü istensége, valamiféle Supreme Di-etj*. A mindenképpen együttműködni akaró United Church papjai ezt helyeselték és nevet is javasoltak a legfelsőbb lénynek. Javasolták, hogy legj-en a neve — Isten.
Elhatározták a tárgyaló anglikán papok, hogy ha már annyira előzékeny az Egyesült Egyház, hogy elfogadja az anglikánok azon
javaslatát, hogy legyen egy legfelsőbb lény, akkor legalább annyival tartoznak az egyesült egyházi papoknak, hogy elfogadják a né\re vonatkozó javaslatukat.
Ezt követően a vallásos irodalom kérdését - vitatták. Mind a két fél megtorpant. Az anglikánok sürgették, hogy "The Comfortable Pew" (A kényelmes templomi pad) legyen vallásos iro-dalonmak elfogadva, az e-gyesült egyháziak meg "The Sea is Boiling Hot" (A forró vizű tenger) című müvet javasolták.
Egy manitobai anglikán pap javasolta: a biblia legyen a vallásos irodalmunk. Mindenki helyeselte ezt az ötletet, de az egyik pap figyelmeztette a papi tárgyalótársait, hogy a hivek között vannak olyanok ís, akik nem fogják elismerni a bibliát a két egyház közös vallási irodalmának. Abban állapodtak meg végül, hogy ezt a kockázatot vállalni kell, de nem szabad megengedni, hogy a biblia miatt sikertelenül záródjék az e-gyesitési konferencia.
Családiasságért
Az Egyesült Egyházakat képbiselő papok javasolták, hogy két részre kell osztani a bibliát, hogy jelképezze az egyesülni vágyó két felekezet hitközösségét. Ezt az anglikán papok helyeselték azzal a kikötéssel, hogy a két részre osztott bibliának ők adhassanak cimet.
Javasolták, hogy legyen a két részre osztott bibliának O és Uj testamentum a ne\'e, s mivel mind a két egyház családias egyesülésre törekszik, elfogadta az ó és Uj testamentum cimet Erre családiasán kezet szorítottak egymással.
Kijelentette egy ontarioi lelkész, hogy "az embernek áldozatkésznek kell lennie," és hozzátette: "Remélem egyházam tagjai nem fogják
papjainkat azzal vádolni, hogy túlságosan messzire mentünk a kiegyezésekkel."
Az egyesült egyházi tagság erősen követeli, hogy legyen egy istentiszteleti nap. s hogy ez a nap a hét utolsó napja legyen, vagyis vasárnap. A családiasság megőrzése kedvéért az anglikánok nem ellenkeztek ezzel.
Valaki félfüllel meghallotta, hogy az egyik anglikán püspök kollégájának ezt súgta; "Ezek az egyesült egyháziak alaposon felkészülve jöttek a tárgyalásokra," mire a kollégája ezt mondta: *Nagyon sok enged-ménjrt ki akarnak csikarni maguknak."
Ezek után került a sor annak eldöntésére, hogy kit fognak az uj egyház megalapítójának nevezni. Nehogy e kérdés miatt felboruljanak a tárgyalások, egyöntetűen elfogadták azt a javaslatot, hogy ezt bízzuk a tagságra, majd az megszavazza.
így mentek az egyesitési tárgyalások 22 éven át, miközben mind a két egyház hirdette az Aranyszabályt, az irgalmas szamaritánust, a hegyi beszédet, a tékozló fiút és igy tovább.
RÓMÁBÓL jelentették a ka-hadai napilapok tudósítói, hogy Csu En-laj kínai miniszterelnök sebtében tervezett afrikai utja meghiúsult azon előre nem látott ok miatt, hogy nem kapott meghívásokat. Célja lett volna, hogy az afiikai államok se-giteégével kizárja a Szovjetuniót a június 24-én kezdődő algériai csúcskonferenciáról.
A kínai miniszterelnök az ázsiai és afrikai államok csúcskonferenciájáig járta volna be az afrikai államo-
né
Falvak viszik ma
IS
NÉe SHERRIFET
JÚNIUS 3-án j >lentették Bo-galusa, La.-ból, hogy meggyilkolták rendőrségi cíiká-ló autójában 0*Neal Moore helyettes sheriffet és súlyosan megsebesítették az autójában vele utazó másik rendőrségi személjrt, Creed Ro-gerst.
Letartóztattak egy fehér embert a gyilkosság színhelyétől 20 mérföldre, Tyler-town, Missíss'ppiben.
Erősen tiltakozott a Ku Klux Klan, amikor Dorman A. Crowe sheriff helyettes sheriffé nevezte ki a meggyilkolt négert.
A gyilkosság vádjával letartóztatott 41 éves fehér bandita neve Emis R. Mc-Elveen. A vádlott teherautójában két pisztolyt találtak-
A MULT hét közepén jelentették a njnigati sajtó tudósítói, hogy egész falvak lakosságát viszik magukkal a visszavonuló amerikaiak vezetése alatt harcoló kormánycsapatok Dél-Vietnamban, nehogy csatlakozhassanak a felszabadító harcosokhoz. Egy Dana..g környéki faluból 2600 lakost hajtottak maguk előtt, amikor a gerillák támadását nem tudták kivéden*.
Ugyanakkor jelentették, hogy Dél-Vietnam más részein is vereségeket szenvedtek az amerikai vezetést követő csapatok, amig a lelőtt amerikai gépek pilótáiból helikopterekkel, ejtőernyős ugrásuk után néhányat megmentettek.
Jelentették továbbá, hogy a mult hét közepéig az amerikai halottak száma 404-re emelkedett, Phan Huj Quat, az amerikaiak dél-vietnami babminiszterelnöke pedig végső zűrzavart jósolt Saigonban.
Tagadta ugj^anakkór a Johnson-kormán5%   hogy a
S?i'y*®^*'"^»'i tanyázó 45.-000 főnyi hadserege dél-vietnamiak nélküli harcra kapott volna parancsot.
kát, s beszédeiben egyszerre intézett volna támadást az amerikai imperializmus és a Szovjetunió ellen. Az afrikai államok legfelsőbb vezetői azonban nem kivannak most vele tár^alni.
Nem azért fordított hátat Afrika a kinai miniszterelnöknek, mert őt személy szerint gyüJ(ölik„ hanem azért mert a kinai vezetők kedvéért nem kivannak lemondani a Szovjetunió barátságáról, amely részükre óriási méretű és égetően szükséges gazdasági előnyöket jelent.
Algéria nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy Kina megrontsa az afro-ázsiai csúcskonferenciát. U-ganda és Kény & államvezetői hallani sem akarnak a kínai vezetők szovjetellenes propagandájáról.
Gsu En-laj egységbontó utjának meghiúsítása végett Ahmed Ben Bella algériai elnök sietve delegációt küldött Csu En-laj elé Pakisztánba. Csu Eln-Iaj azonban ragaszkodott utja folytatásához. Az algériai delegáció Pekingbe repült, hogy Mao Ce-tungot kérje fel Csu visz-szahivására. Á beteg Mao állítólag nem gyakorolja már régi hatalmát, s nem húzhatja vissza Csu En-lajt.
Kína kifejentette, hogy csak akkor vesz részt a csúcskonferencián, ha kizárják a Szovjetuniót. Indonézia kijelentette, hogy csak akkor képviselteti magát, ha kizárják a malájföldi delegációt.
Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Árab Köztársaság elnöke igyekszik kivonni Su-kamo indonéz elnököt a kínai nyomás alól.
ötven ázsiai és afrikai állam vehetne részt a csúcskonferencián, de a kinai nyomásra 14 állam az angol im-perailizmus által létrehozott Maláji Államszövetséget támogatja. Köztük van Pakisztán is.