KANADAI MA«rAI
Fublished ^eékly TheCanadlan Űungarían PublisMng Aa80Ciati<tn, Proprietors, 24 WellingtoD Street West, Toronto 1, Ont SzerkMztI: Szflke István Ügs^ezetO; aedgyesl Stador Megjelenllt minden csütörtökön. mOfizetéai ár: Kanad&ban és külföldön egyformán egész évre $4.00,
félévre $2.00. Minden levelet csekket és Money Ordert küldjük: KANADAI BiAQYArt BfUNKAS. Box 154. P.O.. Toronto, Ont,
Otonadsu — TMefonszám: BMpire 4^6097----Levélben küldött péns«>
kért felelősséget nem vállalunk. Prlnted by: Bveready Prlnters, Limited, Toronto, Ont
II
II
Most nincs, ki megállat áz élet-uton. De ha akad, nyakára ttágunk.
Mi vagyunk az Élet fiai, A küzdelemre fölkent daliák, ^ Megmozdulunk, hejh, összeroppan akkor Alattunk ez a régi világ! ^
^ (József A.: Fiatal életek indulója)
•'A SZOVJETUNIÓNAK, a Kimi NépUztársaságnák és a népi demokráciáknak olyan enibererejük van és o-lyan támogatást élveznék külföldön^ hogy nincsen erő a • vÜágon, amely megállithatná haladásunJcat egy szocialista civilizáció felé választott utunkon^% mondotta Molptoy szovjet külügyminiszter a francia-szovjet szerződés 10. évfordulói ünnepélyén a mult héten.
És ez a kijelentés csak 9 nappal azután hangzott él, hogy a Szovjetunió vezetésével 8 szocialista ország közös Nyilatkozatban figyelmeztette a Nyugatot, hogy ha a párizsi liáhorus egyezményeket jóváhagyják, a szocialista tömb kellő közös védelmi intézkedéseket'foganatosít.
És ime: Molotov fenti kijelentéseivel egyidöben, Bonnban az amerikai főbiztos kijelentette, hogy Nyugat-Németország éppen ngy el lesz látva modern fegyverekkel, mint *'más NATO-társaink"!
Előtte való napon leplezték le Berlinben, hogy'egy bonni-washingtoni titkos egj^ezményben Amerika haderővel is kész nyugatnémet csatlósainak a Szudétaföldre és má^ keleteurópai területekre való igényeit" támogatni!
Míg BuUitt volt moszkvai követ "a Szovjetunió ipari központjainak elpusztitását" követeli, a Kongresszus^ hivataiosan is kijelenti a Kirsten-bizottsága révén, hogy "a békés együttlétezést világosan mint kommunista hitregét kell meghatározni"! '
Churchill'csak a minap azzal az önvallomással botránkoztatta meg az egész józan világot, hogy ő már 1945-ben a háború befejezése.előtt a nácik közeli ujrafégyver-sésére adott utasítást ^ közös ellenséget összetörő Szovjetunió ellen!
így állunk a vÜág "keresztény** vezetőivel, akik pár ^nap múlva illetéktelenül újra elszajkózzák a karácsonyi angyali szózatot: Békesség e földön és az emberekhez jóakarat"!
Ezzel szemben az *'istentelenek**: a Szovjetunió és a többi szocialista országok rendületlenül hisznek a békés együttlétezés lehetőségében, egymásután kinálgatják fel a békét biztositó szerződéseket, kölcsönös előnyöket nyuj-. tó kereskedelmet, barátságot fejlesztő kulturális kapcsolatokat és cseréket. De persze, nent^ hajlandók farkasve-rémbe esni és á~furkóst is megmutatják az ordasoknak.
A békességet és a jóakaratot azoyiban a tőkés, függő és gyarmati országokban is komolyan és őszintén óhajtják a népmilliók. Ezért mondhatta bizakodóan ifolotov, hogy *'olyan támogatást elveznek külföldön", ami saját erőiket megáUithatatranná teszi az élet-uton. És ha támadókkal szemben ^*Megmozdulunk, Jiajh, összeroppan akkor alattunk ez a régi világ!"
De a Szovjetunió és a többi szocialista államok nem akarnak ilyen *'megoldást**: haladni akarnak tovább a jobb, biztosabb, gazdagabb és szebb élet építésével; sem a maguk, sem mások népmillióinak és anyagi javainak pusztulását nem nkarják —jninden nép intézze külső beavatkozás nélkül a maga sorsát egy békés világon belül.
És a világ minden népjo — a kanadai is, de a német és az amerikai is — ezt akarja, és nincs erő a világon, mely legyőzhetné ebbeli törekvésüket, ha idejében cse-Ickszenek!
A karácsonyi Békesség-szózat csak akkor hangzik
THOREZ A FMNm OOi^OZdKAT HARCBA SZdLfTOnA A
A PÁRIZSI. *FHumanité« lioy. 27-i száma cijcket közölt Maurice Thoreztő], a
Francia Kommunista Párt főtitkárától, amely meggyőző érvekkel bizonyítja: a párizsi/^ egyezmények ratifikálása ellen folyó küzdelemben a lehető legszélesebb népi-nemzeti egységet kell kiépíteni.
Thorez hangsülyozzajhogy a párizsi egyezmények ratifikációs vitájában a mérleg nyelvét liem a párizsi és washingtoni vezető politikusok ravaszkodó kombinációs játéka fogja erre vagy arra billenteni, hanem a népi tömegek határozott akarat-nyilvánitása.
A nép döntő szerepe p-
lyan realitás, amellyel maga Mendes-France is kénsrtélen számolni. >Mendes-France mimsztérelnök maga is tudatában van ennek -—• írja Thorez —- s igyekszik is a-laposan kihasználni a mága javára azt a bizalmát, a-mély szinte "meglepétésszié* rüen hullt az ölébe a Kéké ügyének a közelmúltban a-ratott jelentős győzelmei révén a középrétegek, sőt a francia munkásosztály bizonyos elemei részéről is. Ezt a bizalmat most árra akarja félhasználni, hogy más formában Tijra féltálalja Nyiigal^-Németórszág fel^ fegjrverzését, amelyet, a francia nép. az »európai védelmi közösség«-ről szóló szerződés elvetésével egy-
A szicíliai SOMMATINiBAN
— A római »Avantia nytomán —
pALTANISSETTA szicíliai városka, megyeszékhely. Husz község tartozik a megyéhez^ a husz község közül tizennyolcban á parasztok elfoglalták a birtokosok földjeit. Elfoglalták, azaz megszállták, ami azt jelenti, hogy megművelik a földet, s a jövő nyáron már ők aratnak rajta.
Minden szicíliai falu »carabínierí« (csendőr)-parancsnoka Rómából és Palermóból szigorú utasítást kapott, amely így hangzott: meg kell akadályozni, lv)gy a parasztok felvonulást rendezzenek. Sommatino falu csendőrparancsnoka hét emberével nem tudta megakadályozni a parasztok felvonulását, s ezért a megyeszékhelyről erősítést kért. Az erősítés meg is érkezett, .s a csendőrök elzárták a faluból a határba vezető utakat. De hiába zárták el, a parasztok a szemük láttára mentek ki a határba. >Hová mentek ?« — kérdezték a csendőrök. »Füvet kaszál-ni« — válaszolták a parasztok, s mentek tovább tízes-húszas csoportokban. Erre persze a csendőrök nem tudtak mit szólni, hiszen őket csupán a parasztok felvonulásának megakadályozására állították fel a faluszélen. >H;o-vá.mentek?* — kérdették másutt^s az utakra állított csendőrök. >Füért az állatoknak* — felelték a parasztok. Csóválták a fejüket a carabinierik — ma mind fűért mennek a parasztok!
Egy-két kilométerrel távolabb a falutól a parasztok megálltak, kis-csoportokban megvárták egymást, összegyűltek, kibontották a ruha alá elrejtett zászlót, s zászló alatt vonultak fel a falu >bárójának* földjére. Kiosztották a hátárt: minden család megkapta azt a föld darabot, amelyet meg fog művelni. Egyikük-másikuk nem tudta megállni,' lehajolt és megcsókolta a földet>Azt a földet, amely most már neki fog teremni.
Igaz, Szicíliában a hivatalos kormányszervek is megkezdték a földreform végrehajtását. >Földet juttatunk a parasztoknak* — harsogja a kereszténydemokrata kormányzat pivipagándagépezete. De hogyan? Sommatino falu parasztjaínak Piebraperzia határában, az odavalósiaknak Ravalusa falu határában, a rávalusabelíeknek pedig Sommatino falu földjeit utalták ki. 1^ a parasztok most engedélyt kaptak arra, hogy megművelhessék a lakóhelyűktől husz vagy harminc kilométerre fekvő földeket, amelyeket ráadásul még nem is tulajdonba, hanem csupán ideiglenes haszonélvezetre kaptak. A parasztok természetesen megmagyarázták a »hívatalí uraknak*, hogy nem lehet /olyan földet művelni, amel3rre 6 óra^ hosszat kell menni és ahonnan 6 óráig tart este a hazatérés. Tiltakoztak és kimutatták, hogy a saját falujuk határában is lett volna részükre kiutalható föld, ha azt nem a husz kilométerre fekvő másik falu parasztjainak adják oda. A hivatali urak erre a fejűket csóválták: >Ki látott már ilyet I Ezek a parasztok igazán kielégithetetlenek !* A parasztok pedig egyszercsak megunták a dolgot, b egyszerűen megszállták a saját falujuk határában fekvő földeket. Megszállták ünnepélyes menetben, zászlóval az é-len, győzelmi ünnepet tartottak, vagyis mindent megtettek, amit oly szigorúan megtiltott a központi hatalom, S velük szemben a falu csendőrei csakúgy tehetetlenek voltak, mint a megyeszékhelyről odavezényelt erősités.
őszintén, ha idejében hathatósan cselekszünk a párizsi háborús egyezmények megbuktatására és a béke biztosi-tásárat
szer már elitélt és megbélyegzett.*
A továbbiakban Thorez rámutat: Franciaországnak alapvető és életbevágó érdéke, hogy az 1944 december 10-én ^ Szovjetunióval kötött és azóta is érvényben lévő szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést tiszteletben tartsák. Majd így folytatja: »Még azok a franciák is, akik hajlandók voltak Mendes-France támogatói sorába lépni, akiknelc rokonszenvét meg tudta szerezni — moSt felnyitják szemüket és kifejezésre juttatják nyu^rtalanságukat.* A munkásosztállyal való egység létrehozásának gondolata egyre népszerűbb lesz. Bár a kormánykörök hangzatos szólamai és agyafúrt ügyeskedései pillanatnyilag még érnek el több-kevesebb eredményt, a népi tömegek azonban napról-napra világosabban látnak, s egyre e-rősödik bennük a felelősségtudat hazájuk sorsa iránt. ^ Thorez megemlíti, hogy mind több politikus íoglal állást a líjdlvánósság előtt a német militarizmus újjáélesztésének terve ellen. »E politikusok nyilatkozataiban -— húzza alá Thorez — sokszor egyáltalán nem egyéni állásfoglalásuk tükröződik, hanem a különböző társadat^ mi osztályokat és sziociális rétegeket mozgósító mélyreható erők jutnak kifejezésre,- amelyek egyben meghatározzák e politikusok állásfoglalását.* -
Ezután arra utal Thorez, hogy Nyugat-Németország ujrafegyverzésével szemben erőteljes ellenálláis nyilvánul meg Angliában (példa erre, hogy az alsóház tagjainak mindössze 40 százaléka volt hajlandó jóváhagyni a háborús egyezményeket) és Nyugat-Németországban is. Ezzel kapcsolatban megemlíti a nyugatnémet szociáldemokraták'harcát a párizsi e-gyezmények ellen, majd leszögezi : >Lehetetlen elhinni, hogy a francia szocialista munkástömegek hajlandók lennének meghazudtolni nyugatnémetországi társaikat és vállalkozni arra,hog5^ hátba támadják a nyugatnémetországi szociáldemokrata munkásokat.*
Thorez végül újból hangsúlyozta, hogy a-náborus e-gyezménvek elleni harcban meg kell teremteni a francia munkásosztály egységét, é« hogy etekintetben' milyen nagy a Francia Kpmmunista Párt aktivistáinak feladata. Felhívja a párt minden tagját: fokozzák er«feazitései-ket a munkáaegység létrehozására.