AVROM CTMún") BKZIMOL
AVROM Yaiiovsky.kiyáló kanadai rajzmüvész, a.munkáshaladó mozgalom közkedvelt karikaturistája, aki lapünk7 nak>Tinódi« néven dolgozik, nemiség tért vissza kélet-' európai körútjáról. MikorJcörutjaköriilményei felől kéií-dezó'sködühk, a következőket mondja V
— Keleteurőpai látögatá-^ som a nepizetközi kulturális kapcsolatok szélesitéséVel, tehát á béke érdekével függ összes A Román Népköztár^ saság, á Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköz-tái*saságnak a kulturkapcso-latokkál toglalkozó intézményei -meghiyást intéztek a »New Frantiersa nevü, negyedévenként inegjelenő,ha-ladó kanadai kulturfolyó-irathoz és ennek következménye vo4t, hogy Mrs. Mar-garet Fairley. szerkesztő, Joe S. Wallace munkásköltő^ és én körútra mentünk az említett oi-szájgok kulturális életét, intézményeit és eredményeit tanulmányozni. Sor kat láttunk,, sokat tanultunk és mindezt kétségtelenül jói fel fogjuk használni ugy a kanadai munkás és nemzeti demokratikus kultúra fejlesztésére, inint a létesített kapcsolatok erősítésére és kiszélesítésére is a béke érdekében.
— Vegyük először "Romániát. Van valami különös
magyarvonatkozásu tapasztalatod romániai látogatásotokkal kapcsolatosan ? — tette fel Tiódínak a kérdést Szőke szerkesztőnk.
•— Először is, míg el nem felejtem, meg szeretném^em-liteni, hogy Bukarestben ott voltunk aug. 23-án,-a román felszabadulás 10. évfordulójának ünnepélyén, ami mély hatást tett-ránk: hová emelte az egykor elmaradott román, népet a népi demokrácia lO éve gazdaságilag, politikailag és kulturális vonatkozásban! » . . Ami a magyárvonatkozást ^ illeti, Bukarestben külön magyar könj-vesboltot ■ és román könyvesboltokban elhelyezett magyarnyelvű irodalmat bőségesen láttunk . ..
— De teljesebb tapasztalatunk volt ezen a .téren Sxtálinvárosban. az egykori Brassóban, amely ais erdélyi Magyar Autonóm Tartomány egyik központja: a régi és az uj élénk keveréke. A várost német lovagidnd a-lapitotta az 1200-as évek e-
meg —^ románok és magyarok egyaránt lelkesedéssel magyarázták, hogyan oldották meg Romániában és különöseri Erdélyben á sztálini elv jalapján á Jieriizetisé-gi kérdést, hogy milyen jó és term ékény az igy létrejött szabadságnak és barátságnak á likőre . , .
No jój de errőt talán elég most, mert bizonyára váh mindenről vagy eigy ftize trevarlö tapasztalatod, a-mit később' nekünk is és más lapoknak is papiiTa vetsz egy-egy érdekességből. Most gj^erünk Magyarországra ...
— Várjál csak egy pillanatra!' Előbb megemlítek egy, érdeke.-: tapasztalatot Lengyelországból: ez is magyar, sőt kanadai vonatkozású is. Ugyanis aznap, amikor a varsói magyar követségen jártam a vizűm végett, »Kanada Nap< volt ott, már t.i. olyan vonatkozásban, hogy akkor tette első látogatását aNmágyar követségen a kanadai ^követség ügyvivője.. Az ügyről, és az esetleges eredményről nem tudok, de remélem, hogy ez jóírányü eseményt jelent a Kanada és Magyarország közötti viszony kiépítésében . 1. .
— Bár igazad volna! De ha már megvan a magyar vízumod, jertínk most már Magyarországra!
— Hát.igen. Ott a Kultur-kapcsolatbk Intézetének vendégéi voltunk. Mint Romániában és Lengyelországban, Magyarországon is kitűnő ellátást és alkalmat kaptunk minden vonatkozásban. Én főleg a kulturális intézményeket,, különösen a müvészískolákat látogattam, valamint vezető és fiatal művészek stúdióit és lakásait...
— De talán előbb egy-két szót á szép Budapestről . . . Most már mégértem, 'miért emlegetik Budapestet olyan álmodozó epedéssel a külföldi magyarok. Budapest fekvése szinte páratlanul gyönyörű — igazi panoráma.
':ymoér koncoturisto müvésiűnk vissioféirf keleteurépoi körútjórií
A KANADÁRA kényszeritett »Made in USA<c munkanélküliség megoldása abban rej-Iik» hogy az USA-diktálta hiábionis poUtikát Kanada részéről a béke» kereskedelem, I-pités és d^nokrácia függetlenségi politikájával keU fe^
Nem akarom most részletezni, de egyet megjegyzek: lején II. Endre alatt. Híres Budapest éjjel a pazar Ne-
Fekete-templomát a 14. század végén és a 15. század elején építették, a haladó-szellemü reformáció egjík székhelye lett. Ezt a templomot és környékét különben le is rajzoltam és a kör-utamon k<?9zített egyébb rajzok között a New Fron-tiers és más lapok is fogják közölni , . . Urasol Stohn-ban, azaz Sztálinvárosban szopt. 1-én Iskola Nap volt: - reggel korán, még 6 óra o-iőtt az utcai mikrofonro"''-szeren át megszólalt a reggeli tornához a zene, magyar és i*ománnyelvü vezénylettel; később iskolásgyerekek jelentek meg köny^'estáskákkal, követtük őket és egy a'ikor nyiló uj mag>'ar általános fiúiskolánál lyukadtunk ki; másnap egy vegyes magyarnyelvű általános iskolát látogattunk
on-fényü hírdetéstábláival jobban hasonlít a nyugati fővárosokhoz, mint bármelyik más keleti. A kék Duna, a hidak, a Gellért-hegy . . .
• • • "
— No persze, hagyjuk most ezt! De hol is kezdjem? ... A Szépművészeti Múzeumban megcsodáltam Munkácsy néhány remekét, más régiekét, köztük külföldi festőkét is, aztán ujakét is ... De sok kép hiányzott: vidéki körútra vitték.
— Láttam fiatalokat, akijj pontosan, a teljes megtévesztésig hűen másolták Munkácsy és mások festményeit, vidéki muzeumok számára, jó fizetés mellett. HI-zek közül a fiatalok közül sok most végzi a müvészis-kolát. Magasszintü technikával dolgoznak, amint azt iskolájukban is megállapít-
hattam. Például meglátogattam azt a főiskolát, ahol Bencze László riiüvész tanít. Neki a főiskolán is van stúdiója, de estére lakásán lévő stúdiójába hívott meg, s n?ikor a tanítványok megtudták, miről tárgyalunk, ők is kérték, hogy eljöhessenek. Tolmácsra nem volt szükség, mert a tanítványok között több akadt, aki jól tudott angolul és nag:y volt az érdeklődésük a kanadai mü-Lvészet iránt.
^ Meglátogattam Bokor Miklós művészt is, akinek a felesége kereskedelmi festő. Lakásaik szépek, ízlésesek. Kádárnak van -egy az 1930-as években készült szti'ájk-képe, maga is résztvett a sztrájkban; ez a zsidó-magyar festő igy került korán a szocialista realizmus útjára. Jelenleg egy Gottwald-képen dolgozik, a csehszlovák kormány megbízásából, az elhunyt pártvezérnek egy sztrájkban való részvételével kapcsolatosan,
— Ezek a művészek saját szakszerv^ezetükbe tartoznak, attól kapják a megbízatásokat, a Művészeti Alap fizeti őket: egyrészt előlegül kapnak, a többit a mű elkészültével. Nemcsak intézmények, gyárak /veszik képeiket, hanem a múlttól eltérően —' az egyszerű magyar nép is kezd eredeti festményeket, rajzokat vásárolni, sokszor részletfizetésre, de a művész az egész dijat megkapta a műért, amikor elkészült vele.
— Mint már említettem, a művészek ^ képzése külön szakiskolákon történik, de olyan sokoldalú és komoly felvételi vizsga mellett, hogy nem tudom, én magam meg tudnám-e nszni ...
— Meglátogattam a Gyer-mekvasutat, erről máskor többet . . . Voltam a Népstadionban a magyar-csehszlovák mérkőzésen, erről rajzot is készítettem, arai a New Frontiers következő <Vol. 3,- No. 4, Winter, 1954) számában fog megjelenni. Ugy tünrfél nekem, hogy minden második azó »Puskás< volt. És a napi sportlapban — ami Varsó-
ban és Biikarestben is van már lehetett a meccs
részleteit is olvasni
— Itt égy érdekes dolgot akarok megemliteni.'Láttam a gyeraíekeket 4skoía után futballozni a K. K. Intézetéhez és a Dunához közel, de ez folyik mindenfelé. Itt azonban az volt az érdekes, hogy táska vagy könjrvek helyett egy-egy gyereket állítottak .oda kapufélfának —» így kezdődik a labdarúgás tanulása -— erről persze rajzot is készítettem!
— De még egy dolog, a-mi idetartozik: a cseh-ma-gyar mérkőzés napján a hotelban láttam a futballistákat sakkozni. Négy napra rá Izraelben voltam rokonai-, mat meglátogatni. Este az u-nokahugommal gyalog indultunk látogatóba és egy teherautó megállt és felvett bennünket: és ime, ezek az egyik szövetkezeti farmról a másikra mentek sakkversenyre. Hébernyelvü beszédükből csak a >Puskás* nevet értettem, de húgom megmagyarázta, hogy azt a mérkőzést vitatják, amelyet én négy nappal előtte Budapesten láttam! . . .
-— Budapesten volt. kanadaiakkal is találkoztam, Hossó Irmával kétszer is. ö is és a többi is üdvözletét küldte a kanadai magyaroknak, az ismerősöknek és elsősorban a Munkásnak. Irmának jó neve van, a rádióból jól ismerik, két év múlva hívatásos operaénekesnő lesz ... És hogy el ne felejtsem: voltam a feleségedéknél, Szőkééknél is a budai Rózsadombon; egy csomó rajzot csináltam az uno-kád^iak, a kis Valinak, őt is lerajzoltam, ök is üdvözölnek mindenkit, persze elsősorban téged ...
—-A Munkást majdnem mindenki ismeri és örültek, hogy »Tinódi«rval személyesen is találkozhattak. A >Lu-das Matyi*, szerkesztőségében mutatták is nfekem a Munkást. A >MatyÍ€ egyik régebbi rajzomat le is közölte, az »Esti Budapest* ía, a-mig ott voltam . . . Hanem a »névrokonommal*, az »e-lődömmcl* nem volt szeren-
csém találkozni: mikor Tinódi Lantos Sebestyén 16. századbeli históriás énekmondó. szobra után érdeklődtem, tudtomra adták, hogy a Földalatti Gyorsvasút építése miatt ideiglenesen elvitték a helyéről . -
— Találkoztam Szabó Pállal, V^res Péterrel és más írókkal, akik nagyon érdeklődtek a kanadai irodalom iránt és a New Frontiers segíteni fog abban, hogy kanadai irodalmi termékek magyarul megjelenhessenek.
— Ami a gyermekirodalmat illeti, annak ellenére, hogy Magyarország papír-hiányban van (a romániai és más segítség dacára is), a gyermekek részére gazdag választék álí rendelkezésre magyar és külföldi szerzők-
Uől.
-— Végül, hogy el ne felejtsem; Gyöngyösön az e-gyik nagy borpincében volt alkalmunk ^olyan kóstolón átmenhi,-hogy- a finom magyar boroknak azóta is a szájamli^an van az ize!
— Várjál csak egy pillanatra! Mielőtt a borkóstolással el nem tereled a mi figyelműnket is,- mondd meg: mi volt az általános fő-benyomásod a körutad alkalmával?
— A béke és a kultúra. Ott a népi demokráciákban építenek és elszántan harcolnak a békéért. A legfőbb érték az ember s ezért az emberért történik minden. A kultúra _ fejlesztése a különb, a teljesebb embert jelenti. Saját nemzeti kultúrájuk legjobb hagyomáilyai mellett a többi nemzeti kul túrák legjobb hagyx)mánya-it is a nép millióinak adják
nemcsak a nagyok, ha-
nem a nép jfSrészt elkallódóban lévő évszázados, sőt évezredes kultúráját is. A szocializmust építve teremtik meg a muIt hagyományai és a szovjet eredmények segítségével saját szocialista tartalmú, de nemzeti jellegű jelen kultúrájukat. így teszik képessé népeik millióit a szocializmus tudatos, alaposabb, jobb, szebb és gyorsabb építéséhez. Többek kö-(Folytatása a 11. oldalon)