íult
ii
m
Bm rejlőm, é-
r Tinó-6. szá-:mondó. ődtem, ogy a ; épité-i elvit-
Szabó és más éráék-odalom iers se-igy ka-•mékek ssenek. drodal-II énére, papir-íniai és is), a gazdag kezesre zerzök-
ne íe-az e-en volt óstolón >m ma-a is a :e!
y pilla-►rkósto-á a mi
mondd inos f ő-tad álkultúra, nákban in har-legfőbb zért az iden. A
a kü-beii; je-culturá-máilyai eti kul mánya-í adják \k, ha-callódó-
sőt év-
A azo-eremtik nyai és k segit-sta tar-legii je-r teszik Ilióit a
alapo-3 gyor-bek kö-dftlon)
pZEKBEN A NAPOKBAN kezdődik meg az ^'ENSí-ben tagfelvételi ügyünk tárgyalása. Körmányünlt 1947 április 22-én fordult eLsőiz^ bén felvételi kérelemniel az ENSz főtitkárához. Azóta az-ENS2 különböző szervei kilenc alkalommal foglalkoztak e jogos nemzeti követelésünkkel. Ezúttal a tavaly létesített úgynevezett »jószolgálati bizottság* jelentése lesz a tárgyalás alapja. Mint emlékezetes, á Szovjetunió; küldöttségéi a közgyűlés riiültévi ülésszakári két javaslatot nyújtott be. Az egyik javaslat árra iránjrult, hogj^ a közgtyülés ajánlja a biztonsági tanácsnak 14 állam együttes felvételét. A 14 állam—Albánia, -a Mongol Népköztársaság; Bulgária, Románia, Magyarország, Finnország, Olaszország, Portugália, Írország, Jordánia, Ausztria, Ceylon, Nepál és Idbia ~ már régebben jelentkezett felvételre. A másik szovjet javaslat azoknak az államoknak a felvételét ajánlotta, amelyekkel a Szövetséges és Társult Hatalmak békeszerződést kötöttek. E-zek az üllámbk: a következők: Bulgária, Magyarország, Románia, Finriország- és Olaszország."
A szovjet javaslatok felett nein szavaztak, mert közben a közgyűlés Peru javaslatára egyhangú határozattal >jószolgáIati bizottságot* létesitett. A Peru, Egyiptom és Hollandia képviselőiből álló bizottság azt a feladatot kapta, hogy tárgyaljon a biztonsági tanács tagjaival a tagfelvételekről, és tegyen jelentést legkésőbb a közgyűlés 9., mostani ülésszakán. A jelentés most elkészült, s igy a kérelmező államok felvételének kérdése ismét a napirendre kerül. Mindjárt elöljáróban meg kell jegyezni, hogy ^ >jószolgáláti bizottság* semmiféle jó szolgálatot Sem tett az ügynek: rövid jelentésében csupán arra mutat rá, hogy nem tudott megegyezésre jutni a biztonsági tanács tagjaival.
XJA ÁTTEKINTJÜK azokat a vitákat, amelyek hét esztendő során, az ENSz biztonsági, tanácsában, politikai bizottságában és közgyűlésén lezajlottak, három tény ötlik szemünkbe.
Először: Magyarország felvételi kérelme a nagyhatalmak által aláírt szerződéseken és az . ENSz alapokmányának tételes rendelkezésein alapul/
Á potsdami értekezlet záróközleményériek X. részében az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kijelentette: »Ezeknek.az oi*szágoknak (Bulgáriának, Finnországriak, Magyarországnak és Romániának) elismert és demokratikus kormányaival való békeszerződés megkötése módot adna a három kormáhj-nak arra, hogy támogassa az Egyesűit Nemzetek Szervezete tagjainak sorába való felvételi kérésükét*.
Á magyar békeszerződés bevezetőjében ez áll: ^Tekintettel arra, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak és Magyarország békeszerződést kivannak kötni ... ez lehetővé teszi a Szövetséges és Társült Hatalmak számára, hogy támogassák Magyarországnak arra irányuló kérelmét, hogy az Egyesült Neniz^etek tagjává legyen ... *
A békeszerződés 1947 szeptember 15-én hatályba lépett, így tehát az Egyesült Nemzetek Szei'vezetébe való felvételünknél az alapokmány 4. cikke irányadó. E cikk első szakasza igy hangzik: >Az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden más békeszerető állam előtt, amely a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes es hajlandó*. ^
A MAGYAR Népköztái-saság minden előirt ^feltételnek megfelel. Szuverén állam vagyunk, kormányunk többízben kijelentette, hogy elfogaSja az ENSz alapokmányából folyó kötelezettségeket, s hajlandó azok teljesítésére. \^mi pedig békeszerető mivoltunkat illeti: köztudomású, Hogy széleskörű diplomáciai kapcsolatokat építünk ki különböző rendszerű államokkal, támogatjuk a nagyhatalmak közti békeegyezmény megkötésének ügyét, s az 1950. V. törvényben államunk büntetendőnek ítéli a-zokat, akik vétenek a népek békéje ellen.
Ugylátszik azonban, hogy »az ENSz megíté-
IRTA POLGÁR MSIES
lese szennt* mégsem vagyunk alkalmasak a kötelezettségek tel4esitéséré,Há azonban áttanulmányozzuk a inágyar felvételi kérelem törtéhetét, kitűnik, hogy nem az ENSz-tagok többségének nem felelünk meg, hanem inkább az Egyesült Államok kormányának. Ezt mutatja az 1952-ben megejtett szavazás is, amikor a közgyűlés többsége — az Egj^esült Államok minden mesterkedése ellenére — a felvétel mellett szavazott, habár á szükséges kétharmados, többséget nem sikerült megszereznünk. Semihi-féle valódi érv serii szól tehát az ellen, hogy az Egyesűit Nemzetek Szervezetének tagjai le-hessünk. ■
•Másodszor: az Egyesült Államok kormánya —, amely mindezideig megakadályozta a népi demola-átikus államok felvételét, s egyidejűleg erőszakolja más országok felvételét — ellentétbe került nemcsak az ENSz alapokmányával, hanem az általa aláirt szerződésekkel és saját képviselőinek kijelentéseivel is. Az Egyesült Állaniok hivatalos képviselői számos alkalommal hangoztatták, hogy az ENSz kapuit minél szélesebbre kell kitárni.
JÓIÉRT ELLENEZTE az Egyesült Államok kormánya mindezideig az ENSz-be való f el-r vételünket ? Azért, mert Magyarország és a többi népi demokratikus állam megjelenése áz ÉNSz-ben gyengítené az amerikai >szavazógé-pezet* erejét. Ismeretes Washingtonnak az az állandó l;örekvése, hogy a Szovjetunió és a béketáborhoz tartozó többi ENSz-tagállam jogait gyengitse. Ezért igyekszik például az alapokmány olyan megváltoztatására,^ amely megszűntetné a nagyhatalmak egyetértésének elvét a biztonsági tanácsban (az úgynevezett vétójogot). Világos, hogy, a népi demokratikus államok felvétele az ENSz-be ujabb ellenszavazatokat jelentene, s akadályt gördítene az elé, hogy az Egyesűit Államok kormánya az ENSz-et saját hatalmi politikája eszközeként használhassa fel.
Az amerikai delegátusok természetesen nem beszélnek a valódi okról. Ehelyett különféle ürügyekkel hozakodnak elő, leggyakrabban azzal, hogy »Magyarország nem teljesiti a béke-
- — ■ ■ ., ■■■■■
'-■■■4 '•;if
I
HOGYAN ALL AZ ÚGY MOST?
Z ITT MELLÉKELT cikk ezévi október végén, mielőtt az ENSz-ben a tagfelvételi ügyek tárgyalása megkezdődött volna, ismerteti a hétéves küzdelmet Magyaroi-szág
ENSz-tagságáért.
Andrej Visinszkíj szovjet fődelegátusnak nov. 22-én bekövetkezett váratlan halála e-lőtt, az ENSz különleges politikai bizottságában, A. A. Szoboljev szovjet képviselő a szovjet delegáció nevében indítványozta: a közgyűlés kérje fel a biztonsági tanácsot, hogy vizsgálja meg újból Albánia, a Mongol Nép-köztái-saság, Bulgária, Románia, Magyarország, Finnország, Olaszország, Portugália, Jordánia, Írország, Ausztria, Ceylon, Nepál, és Líbia tagfelvételi kérelmét és tegyen javaslatot ez államok egyidejű felvételére.
Szoboljev kijelentette, hogy a szovjet küldöttség hajlandiá egy másik kompromisszumos javaslat tételére: javasolja Bulgária, Magyarország, Románia, Finnország és O-laszország egyidejű fclvétclét.
A szovjet javaslatra közvetlenül nem került sor, mivel a különleges politikai bizottság India javaslatára — amerikai, angliai, francia és ausztráliai ellentörekvések dacára — egyhangúlag megszavazta azt az argcnti-naí-indíai-kubaí-salvadori javaslatot, hogy a biztonsági tanács tárgyalja tovább a tagfelvételi kérdést a kérelmező 14 államot illetően és terjesszen elő érdemleges ajánlásokat, ugyanakkor az úgynevezett ^jószolgálati bizottság még a jelen ülésszak idején, de legkésőbb a közgyűlés 10. ülésszakára terjcsz-szen beszámoló jelentést a .közgyűlés elé.
ssjíBrzŐdésnek az emberi jogok biztositására vo-\natkoz6 rendelkezéseit*. 01yaii»é^^ mely -— enyhéri szólva — hamisan cseng azolc*^ szájából, akik nap mint nap sárbatapossák az emberijbgokat.
Egyébként Warren Austin, az Egyesült Ália-mok fődelegátusa, a biztonsági tanács^ 1949 június 24-i ülésén maga is beismerte, hogy kormányának nem valamiféle ielvi* kifogása van Magyarország és a többi népi demokratikus ország felvétele ellen, hanem nagyonis gyakorlati. Austin azt mondottta: »Az'Egyesüjt Államok támogatná a népi demokratikus országok felvételét, ha azok megváltoztatnák politikájukat*, íme: Magyarorazágnak csak át kellene állni a béketáborból az imperialista táborba, máris tagja lehetne az Egyesült Nemzetek Szervezetének ... . V
*
XJARMADSZOR: 1949 óta megfigyelhető.
hogy mind több és több tőkés ország is határozottan állást foglal az ENSz-be való felvételünk mellett. 1949 decemberében a közgyűlés a jelentkező 14 ország felvételére irányuló szovjet javaslatot 32:12 arányban elvetette. 1951-ben a közgyűlésen szavazó 53 ország közül már 18 ország a szovjet javaslatra adta szavazatát; mig huszonkettén ellene szavaztak és 13 ország tartózkodott a szavazástól. 1952-ben a közgj^ülési szavazás eredménye: 22 mellette, 21 ellene, 16 tartózkodás. A szovjet javaslat támogatói között szerepel a többi között: India, a három skandináv ország, Argentína, Jugoszlávia, Izrael, valamint több ázsiai és a-rab ország."^ Tartózkodott a szavazástól a többi között: Anglia, Franciaország, Kanada, Belgium, Chile, Mexikó, Uruguay és Irán.
1953-ban a politikai bizottság ülésén még inkább nyilvánvaló lett, hogy a népi demokratikus államok felvételének ügye erősen tért hódit a tőkés államok között is. A vita során a 14 állam egyidejű felvételére irányuló szovjet javaslat mellett szólaltak fel a baráti országok képviselőin kívül Svédország, Dánia, Guatemala, Pakisztán, Buríha, India, Indonézia, Egyiptom, Norvégia és Jugoszlávia delegátusai. E-zenkivül olyan államok képviselői is, akik nem támogatták kifejezetten a szovjet javaslatot, kijelentették, hogy az ENSz-et nem szabad elzárni további országok elől.
Milyen esélyeink vannak tehát arra, hogy ebben az évben felvegyék hazánkat az ENSz tagjai közé? Jósolni természetesen nem lehet. Megállapítható azonban, hogy az Egyesűit Államok kormánya még mindig mereven szembehelyezkedik a tagállamok többségének véleményével. Erre nemcsak a jószolgálati bízottság jelentésének azokból a szavaiból lehet következtetni, amelyek szerint nem sikerült megegyezésre jutni a biztonsági tanács tagjaival, hanem más jelekből is. A >The New York Times* 1954 október 8-án például megirta,hogy az Egyesűit Államok konnánya. puhatolózott e-gyes delegációknál: beleegyeznének-e abba, hogy »a szovjet vétó miatt kirekesztett országokat* (tehát a 14 felvételt kérő állam közül a .nem népi demokratikus országokat) tanácskozási joggal felvegyék az ENSz-be. Az elgondolás az — irta a >The New York Times* — hx)gy mivel nem rendes tagságról van szó, a biztonsági tanács döntésére nem lenne szükség. Ez az amerikai puhatolózás is arra mutat, hogy Washington még mindig a valamennyi kérelmező állam egyidejű felvételének meghiúsítására törekszik.
T^ÖZVÉLEMÉNYÜNK nagy érdeklődéi ja ^NSz tagfelvételűnk ügyének
léssel várja EWbz tagfelvételűnk ügyének vitáját. Népköztársaságunk konnánya szeptember 17-én az ENSz-közgyüléshez intézett ujabb beadványban kérte felvételünket az ENSz-be. S minden magyar dolgozó teljes mértékben c-gyetért a Hazafias-Népfront félhívásában foglalt szavakkal: >Támogatnunk kell kormányunkat azokban a törekvéseiben, amelyek jogos nemzeti követeléseink elismerését jelentik, mindenekelőtt abban a követelésében, hogy vegyék fel országunkat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Nemzeti önérzetünket sérti az az eljárás, amely — az amerikai uralkodó körök parancsára — ismételten semmibe veszi a békeszerződésben biztosított jogunkat. .. «