RTÁ JöCAI MÓR
•Én nem tudon|hogy egyen? A kine entleman.
xvin.
mi volna benne kard van az oldalán.
BJEZET.
A GRATUUn UDIA LEVELE.
inden/a legszi ben ínent. A főkapi-ür azonnal ki ugatta a Lidi kisasz-yt, s miután a !aczal János konstáb-írtesitését isit tte: melefe szavakkal zté ki mégelég ését a kisasszonsoiak % hogy a köze öííjsiség dolgában ily klődést tanusit 6 s nem kímélte a f á-ágot. És azonn kiadta a rendeletet, 7 égy rendőri ( ros rögtön menjen k\ >ld paradicsom , orvosi vizsgálatot ini a Ribiczáné esti lelki állapota fö-; esetleg az elm iáborK)dott asszonyt a us-kórház megi yelő osztályába szál-li. — Az alatt feljelentést tevő kis-
asszonyt megkinálta a kanapéra üléssel..— A szolgálattevő drabaritot ütasitá, Kogy hozzon két bérkocsit: egyet az ^orvos, a rendőrtiszt és a konstábler szamára; másikát pedig a kisásszonjmák. Az nem ülhet egy kocsiban hárbín idegen férfival együtt.
A zöld iiáradicsomba megérkezve, legelébb az orvos ment bé a kertilakba, addig más mindenki kivül maradt.
Idő jártával kijött az orvos s azt monda. a konstáblernek, hogy híjon két hordárt.
Mig az előkerült, az orvos megírta a látleletet a S^aporék szállásán az öreg asz-szony mibenlétéről. Legnagyobb fokú hys-terikus őrjöngés v<olt megállapítva a Ribi-czánénál. Rég fel kellett volna már jelenteni. Jó szerencse, hogy eddig is magára nem gyújtotta a házat. Annak a kis leánynak is &z eddigivel ellenkező, életmódot kell követni; mért ha igy folytatja, néhány év múlva állandó tanulmány tárgya lesz a kórházaknak.
KUllUC,
DRTA DO OZY IMRE
el küszködve, b. Megrendített ünnepélyes, n ;étel, mely ki atkóztatta ki: Lzalom érthető, ís azoknak is, érozott szóhoz . Megérezte, énelem és jele , valódinak ta, hogy a falu tdní a liiai válás
ginduítan olvas,ott to-felemelte őt is a né-yságosan szép tanú-* ásnál harsányabban haza, a nép egysége, 6, szent fogalmak itt nem tudnak ugy a fejtegető részletekitt most találkozik hogy a tarpaiak mai-fogfják el a régi esküt. az esküre meg fog-
ik
h(
ra
jan beszélgetüE Egyenes tartás u, felceteszemü nk tesz egy ní
niok kéne vala lak/odtak soká y a tarpai isk Tic, rajta«-moz
3SSZU palacki májtt terecske a tar-
pai főtér. Egyi oldalán áll az iskola.
Fiók Lajos igazgató-rékonybajszu, fekete-talember. Beregi ő. is, halom kézzel ir.ott.
zel fűzött albi lot, hogy ez mind a front-gyülés őt készült. A gyűlés u-összeültek az is )lások, hogy a gyerek-is benne van a|épfrontban, tehát csi-t, valami szépet . . • , aztán kimondták, iban elindul a »rajta
*.*jv^^_____ om. összegyűjtik a ^
'uckori emlékeit, történeteket, mesé-, szólásmondásclat.
^ mozgalmakatiinálni kell. Itt csinál-is, tanítók, uftrők, szülők. Eleddig százhetven uttöl készített vagy készít umot. Mindeniv rajta van a jelszó: ta kuruc, rajta is sorakoznak bennük rgosan összegyi ött mondások, mesék, :e .idejéből. Oly ok, amiket már bete-tett volna a szá dok pora, de amikről barpai gyerekel nost lesöprík a port, e hát, ez is bem van a népfrontban: a int idők, s a jö Qdö idok termésiietes,
(DÖLLÖ: Az laljai gyakor
idominyi Egyetem
erős összekapcsolódása.
Az igazgató beszólít egy szőkehaju, kékszemű, illedelmes, szép leánykát, K. Fodor .Piroskát, ö gyűjtötte a legtöbb öreg közmondást. Példának okáért ezeket: »Nézd meg^ a lábad kaptáját, ne kívánj nagyobb sarut«. — »Kí semmit el nem szenvedhet, menjen kia világból*. — »A hízelgő nyelv nyalva ejti a sebet«. öreg nagyanyjától. Sütő Andrásnétól hallotta a mondásokat; Hallotta, mert kérdezte. Kérdezte, mei-l elindult a »rajta kuruc, rajta «-mozgalom. Elindult,; mert Tarpán is él a népfront. Könnyű meglelni az összefüggéseket.
Megszólal közben a legöregebb tarpai tanító, az őszhajij: öbis Gyula.
— Észrevette kérem, milyen szépen fogalmaznak a gyerekek? Figyelje csak a mondatszerkesztést, a gazdag szóhasználatot , . '. De ne csak itt, hanem kint a faluban is! Szépen beszél a fiatalság. Törekszik — ez a legfontosabb, hogy törekszik — művelt ember módján kifejezni magát. Menny4t hadakoztam én a helyes beszédért! Szokás volt. itt Tarpán, hogy keverték az egyesszáraot a többesszámmal. Például azt mondták: >ugat a kutyák*. Evett a méreg. Hát miért mondják: — Elmosolyodik elégedetten. — Figyelje csak okét, már nem keverik az egyesszám^t a többess'el. Tudnak a nyelvtanhoz.
Tudnak. Sok mindenhez tudnak a legények. Még egy kicsit kötődni, verekedni is tudnak: ilyesmi is megesik szüret után, pálinkafőzés idején. De óbis, Fiók, a többi tanító, s a parasztok véleménye szerint e-zen is segíteni lehet, csak legyen már egy
kultúrháza a falunak.
« • •
A KULTÚRHÁZRÓL, ami még nincsen, el.
^ kell mondani egyet-mást.
A népfront-gyűlés után azt mondtak a tarpai gazdik: elég volt abból, hogy sehol sem tudunk összejönni, csináljunk végre kultúrházat. S mindjárt elhatározták, hogy az építkezéshez szükséges követ maguk fejtik ki a községi kőbányából, be is fuvarozzák tehenes szekereiken, egy fillér bér nélkül, a maguk kedvéért. Még az é-pületfát is kitermelik az erdőn.
Azóta fejtik, hordják, fuvarozzak a követ, pedig még tart a mezei munka. Olyan gazda — N. Szász Elek szervezi a szekereseket, akiről most derűit ki, hogy tud szervezni. A tanács meg összefogja az e-gész társadalmi munkát Hadd írjam ide, a tarpaiak dicséretére, hogy több mmt négyszáz gazda vesz részt a kőfejtésben, szállításban, földmunkában. S hadd írjam ide a tarpaiak kérését: ami pénz meg kell a kultúrházhoz az ő munkájukon felül, azt valamikép szorítsa ki a népművelési minisztérium ... , , ,11 u..
Akadnak, akik legymtenek. ha kultu-(Folytatása a 11. oldalon)
A mmt a konstábler visszaérkezett a két hordárral, az orvos kihozatta velük karszékestül a vén asszonyt a filagoriából. A pácziens ocsmányul szitkozódott, káromkodott, s elhalmozta cisuf nevekkel az e-gész társaságot, kijutott belőle az örvjos-iiak, a főkapitánynak s az átkos kormány-líak is, de legbővebben elláttatott alacsony quálificatiőkkal a Lidi kisasszony; a ki mind ennek az érőszaktétélnek az okozója. A János eg3rre intette, hogy ne handabandázzon, mert bizony ráhúzzák a kényszer-zubbonyt. A Gsicsonka pedig ott állt a f ila-goria ajtóban, egy kopott szőnyegdarabot csavarva a teste körül, s a küszöbnek támaszkodva sírt keservesen.
Az őrült nő nem akarta engedni, hogy a bérkocsiba betegyék. Utoljára csakugyan rá kellett adni, a kényszerzubbonyt. Akkor aztán feltették. A János melléje ült; ugy hajtottak a Rókushoz..
Az egész háznép, meg a fél utcza mind kiszaladt a csodára, .
Mikor aztán az öregasszonyt elszállították, a Lidi kisasszony bement a Csicson-kához: felöltöztette a leányt a tisztességes ruháiba s átvitte magához. A gyermek e-gészen agyon volt sírva. Lidi kisasszony o-da adta neki az egész kávéját. Attól ártana kis lány kiengesztelődött.
ö maga nem volt éheái Ez a nagy izgalom, felháborodás minden étvágyát elvette, ;
— Szegény nagymamám I Mi lesz a szegény nagymamámból! siránkozott a gyer^ mek egyre. Azt már elfelejtette^ hogy az imént összekínozta, hogy csúf nótákat a-kart vele énekeltetni, aztán meg hogy virágokat és virágbímbókat áruitatott vele. Azért még is öreganyja volt!
— De mi lesz az öreganyádnak az unokájából? dörmögé Zsuzsa asszony.
— »A ki az ég madarait táplálja, a ki a mezők liliomait felruházzad idézte a szentírást Lidi kisasszony,
— De kisasszony! Bizony kegyednek a lelkére maradt ez az ég madara, meg a mezők lilioma. Mert mi nem fogadhatjuk fel. Minket vagy bevesznek a szegények házába, vagy a házi ur dob ki innen; mert nem tudjuk fizetni a házbért. Velünk nem maradhat ez a leány. A mi czókmókja a
. nagyanyjának van, azt lefoglalják a ház-' bé;i'be.
— Akkor nálam fog maradni.
^— Hiszen kegyednek magának sincs szállása, a mint mi innen kimúlunk. ' — Majd ád az Isten!
Egy óra múlva már a Csicsonka nem búsult a nagyanyjáért, összeült a Vigyázzál játszani. Volt a nagyanyjának egy piros virágos czifra capuchonja; azt felkötötte a Vigyázznak a fejére. Szakasztott olyan volt, mfht a vén Ribiczáné! olyan jóízűt lehetett nevetni rajta. A Vigyázz ugatott, á Csicsonka pedig összetett kézzel könyörgött neki: »kérem szépen, soha sem teszem többet l<
Ilyenek az ég madarai! x
A Zsuzsának ismét el kellett menni a háztól, ruhákat hazahordani. Lidi magára maradt a CsicsonkávaK
Kopogtatnak az ajtón. A postakihordó lép be.
Gratulin Lidia kisasszony itt lakik?
— Én vagyok az.
r— Egy ajánlott levél van a számára..
— Az én számomra? kérdé a varrónő.
— Ha kegyed a Gratulin Lídia, akkor a kegyed levele.
A levél borítékján látható írás férfi kézre vallott.
— Tessék aláírni a vevényt.
— Én írjam alá? szólt a varrónő tétovázva.
— Hát nem ís más. Talán nem tud írni ?
— Azt igen. De nincs írószerem,
— Van én nálam. Mikor a retek-utczá-ba horíom el a leveleket, azt ís hozok magammal.
S azzal kezébe adta a varrónőnek a tintába mái-tott tollat Aztán megmutatta neki az ujjával, hogy ide irja a nevét, ne amoda.
Reszketett a keze a kisasszonynak..
Tudta, hogy ez nem megengedett dolog: idegen nevet imi nyomtatvány alá, a mi okiratul szolgál, a sajátja helyett. Már megvolt
A postás odább ment, - A varrónő pedig csak állt ott a kis kamrája közepén, a kezében tartott levélre bámulva.
A Jugosiíáv Siövetségr tdrsosát neni
J^OVEMBER 29 — a Jugoszláv Szövetsé* gi Népköztársaság nemzeti ünnepe* 1948 november 29-én tartotta Jajce városában történelmi jelentőségű második ü^ lé^zakát ■ a Jugoszláv Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács. Ez az ülés, amelyen 240 delegátus vett részt az ország.minden részéből, nemzetgyűlés jelleget öltött A Küldöttek határozatot hoztak, amelyben megvonták az emigráns királyi kormánytól azt a jogot, hogy Jugoszlávia népeit képviselje. IL Péternek megtiltották, hogy mindaddig visszatérjen az országba, amig a nép titkos szavazással dönt, vájjon köztársaság vagy királyság legyen-é az uj Ju-goszlávia. Ezen az ülésszakon határozták el azt is, hogy az uj Jugoszláviát föderatív (szövetségi) alapon szervezik meg. Megalakult a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bízottság, mint ideiglenes kormány. 1943 november 29 tehát az uj Jugoszlávia születésnapja,
A jajcei ülés időpontjában Jugoszlávia hős népei már csaknem két és fél esztendő óta vivták népi felszabadító harcukat Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetésével a fasiszta megszállók ellen. 1941 július 7-én, tehát alig néhány nappal a szovjet-német háború kitörése után hangzott el Szerbiában a kommunista párt felhívása a hitleristák elleni felkelésre. A felhíváshoz úgyszólván napok alatt csatlakoztak a horvátok, a szlovének, a macedónok, Jugoszlávia összes népei. Crnagora lakosai néhány nap alatt kiverték hegyeik közül a német fasisztákat, és független, szabad országrésszé tették ezt a területet Jugoszlávia más részein is megkezdődött a fegyveres harc,
JUGOSZLÁV népek nemzeti felszaba-*" ditó harcát a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja kezdettől fogva segítette. A jugoszláv népek szivében hagyományos , szeretet élt az orosz nép iránt, s a szovjet nép azért is harcolt, hogy segítsen diadalra vinni Jugoszlávia népei szabadpú^'á-nak és függetlenségének ügyét. S miként a felszabadító harc megindításának alapját a Szovjetunió hadbalépése tei-^mtette meg, annak győzelmes befejezését is a Szovjet Hadseregnek a keleti fronton aratott döntő győzelmei tették lehetővé.
A jugoszláv népek küzdelmének kettős jellege volt: harc a fasiszta megszállók ellen és harc saját áruló uralkodó osztályaik, valamint azok kiszolgálói ellen. A jugoszláv burzsoázia jelentős része együttműködött a megszállókkal. Az együttműködésnek nemcsak olyan közvetlen formái voltak, mint a Nedícs-féle irányzat, vagy az usztasák garázdálkodása, hanem közvetett formái is, mint a csetnikek, Drázsa Míhajlovics úgynevezett »szabad csapataínak* tevékenysége. Mihajlovicsék* kezdetben még nem szövetkeztek a hitleristákkal, de harcoltak a jugoszláv népi partizánok ellen, s az angolok nagyon erőtel-^jesen támogatták a csetnikeket. Később a csetnikek ugyanúgy, mint az usztasák, nyíltan a nácik szolgálatába állottak.
A fp«íis7fa pif^o-szállók öt súlyos offenzívát indítottak a partizánok ellen, s a jugoszláv népi leltízaoaditó hadsereg harcosai rendkívül kemény megpróbáltatásokon mentek át. De a hazafiak hősiessége és a Szovjetunió világraszóló győzelmei által megfordított hadíhelyzet végül is lehetővé tette a hitlerista csapatok kiűzését és Jugoszlávia felszabadítását.
A JUGOSZLÁV Szövetségi Népköztársa-^ ság népei a háború befejezése után nagy erőfeszítéseket tettek az oi-szág ujjá--építésére. Jelenleg ís komoly munka folyik az ország- gazdaságának fellendítéséért. A legutóbbi hónapokban jelentések érkeztek e munka néhány eredményéről. Szlovénia és Horvátország villanyenergia-rendszcrei-nek összekapcsolására 110.000 voltos magasfeszültségű vezeték építésébe kezdtek. A bosznía-herccgovínai Vitkoviciben űzem-behelyezték az. első jugoszláv gyárat, a-(Foiyiatása a 10. oloalon)