Ám a községi földigénylö bizottságok elkob-zási gyakorlata -rr és éppen á Tiszántúlon, ahol a leggyakoribb áz elkobzás — nem eíry város-baíi és községben túllépi azt, ami még össze-égyeztet%tö a Kisemberek igazs^^ kik csak egyéni esetet látnák az elkobzásbán, ^emélyés bilnt és személyre szóló megtorlást, s ezt mérlegelve vélik egy-egy birtok *lkobzáísát igaziságosnak, vagy igazságtalannak. Éppen a legöntudatosabb szegényparasztok hagyják maguk mögött a polgári jogszolgáltatás földhös^ tar padtságát, forradalmi módon járnák el; mert egy átfogóbb igazság nevében lépnek fel, se fellépéstik közben nincsenek és nem is lehetnek tekintettel jogi formalitásokra. Függesszék fel az elménekült birtokosok elleni elkobzási eljárást— ahogyan egyesek javasolták -r-t mivel a távollevőnek nincs módjában az ellene emelt vád ellen védekezni? De akik elmenekültek a Vörös Hadsereg elől, azok éppen a menekülésükkel tettek bizonyságot arról, hogy .sem a demokrácia, sem a nemzet szempontjából nem megbizhatóak. A földigénylő bizpttságok nagy részének ez a véleménye, s a helyzet és az érintett személyek ismeretén alapuh-a ezt az egyöntetű véleményt fogalmazza meg a Vésztői Nemzeti Bizottság **a népellenes érzelmű egyének" földelkobzási ügyét tárgyalva: . az orosz hadsereg bevonulása elől elmenekültek, s elmenekülésük németbarát érzelmüknek, továbbá annak következménye, hogy a német győzelemben hittek s remélték, hogy a németekkel Jöhetnek majd vissza." A földigénylő bizottsá-
fok százával terjesztenek tlkobzási javaslato-at a megyei,tanácshoz azzal a lakonikus rö-vidségü indoklással, hogy a tulajdonos elmenekült, s igen sok bizottság e tény emlitése mellett tautológiának érzi azt is leirni, hogy az illető émetbai'át vagy népellenes volt. Talán nem kelte el az olvasó figyelmét, hogy a Vésztői "emzeti Bizottság az elmenekülteknek nem is épellenes cselekedeteire, hanem érzelmeire tal, amit az elkobzás mellett erős indoknak rez, mert az ilyen birtokossal szemben nem ,gy-két múltban elkövetett cselekedetét kell megtorolni, hanem a lehetőséget kell tőle elvenni, hogy a jövőben a szegényeknek, a dolgozóknak, a demokráciának ártson. A Nemzeti Bizottság a mentalitást, a lelkületet, vagy ahogy ők Írják, az érzelmet vizsgálja, s ha azt az elme-nekülés vagy egyéb konkludens tények alapján ellenségesnek találja, javasolja a birtok elkobzását, még ha ezek a tények a Rendelet értelmében nem is adnak alapot az elkobzásra. V. I. birtokát elkobozni javasolja, . . mert a német hadseregbe önként belépett és szolgálatot teljesitett, ebből fasiszta érzelme nyihánvalóan kitűnik". Vagy: . . I. M. fasiszta érzelme a bizottság előtt ismeretes, önként vállalt szolgálatot és a német hadsereggel együtt elmenekült." "özv. P. J.-né fasiszta érzelme a bizottság elött közismert, de ezt a község lakossága is tudja . . , ténykedésével a reakciót támogat-
IRTAi DONATH FERENC
•   Az alanti tanulmány részlet a szerző; '^Magyarország   tavasza"   című keszulő könyvctíek "Földosztás 1945. III—V." cmi alatti fejezetébőL
:ta."': .
Nincs bűn bűncselekmény nélkül! — ez a magától értetődőnek látszó jogelv elhalványul for-radalmi átalakulások idején. Annyi keserűség és szeiivedés után joghoz, földhöz, szabadsághoz jutó szegénység uj élete feltételeinek védelmét tartja a legmagasabb rendű igazságnak, amivel szembén nem állhat meg a szegénységgel ellenséges birtokosok joga és "igazsága". A vésztőiek jegyzőkönyvében olvassuk: "... a reakció elleni elengedhetetlen elégtételnek tartják, hogy a magyar föld egyetlen darabja se maradjon ilyen s hasonló népéllenes érzelmű egyének kezén" — és tovább, hogy "csak azok tulajdonában maradjon meg a föld, akineTí Jó magyar érzelmére s a nép iránti megbecsülésre válságos időkben számítani lehet,"
S a vésztőiek nemcsak elkobzási gyakorlatukkal nem állnak magukban, hanem a rendeletellenes gyakorlat elvi megfogalmazásával sem. Ugyanezt vallják a turkeveiek: "A KFB tudatában van annak, hogy a földbirtok Magyarország fennállása óta mindig a hatalom alapja volt, teljes sulyá\al ráfekszik a földreform-törvény végrehajtására, s arra törekszik, hogy minél szélesebb népréteg részesüljön föld juttatásban." Amikor a 45-ös választások eredményétől vérszemet kapott földbirtokosok általános rohamot indítottak a már kiosztott földek visszaszerzéséért, s a reakciós politika nyomása alatt a földbirtokrendező szervek és biróságok sorra-másra Ítélték vissza a "jogtalanul" kiosztott földeket volt tulajdonosaiknak, a Szabolcs megyei föld-igénylő bizottságok saját ténykedéseiket a legszorosabb összefüggésbe hozzak a demokrácia és a köztársaság létével és védelmével. Az uj birtokviszonyok átalakítása és fenntartása melletti érvelésük nem az egyedi esetek jogossága vagy jogtalaiisága elbírálásának talaján mozog, s nem is arról beszélnek, hogy a birtokok visz-szavétele a juttatottaktól ennyi vagy annyi szegényparasztot tenne ismét földönfutóvá, döntene nyomorúságba. Szempontjuk egyetemes: az egész dolgozó nép, a haladás érdekében meg kell akadályozni a reakció és a fasizmus újjáéledését. "Bízzák a földigénylőkre annak elbírálását, hogy kié legyen a föld. Nagyon jól tudjuk, hogy amennyiben kicsúszna a föld a talpunk alól, ugy kicsúszna a hatalom is, ismét a régi, urí betyár világban találnánk magunkat. Mi részesei akarunk maradni a hatalomnak, és ezeri keresztül beleszólni a tekervényes politikai életbe."
Minden megváltott és elkobzott föld a szegényparasztok birtokába került 1945 tavaszán? Az év második felében, 1946-ban törvényadta
uj jogcímen, sőt elvétve méé 1947í-beti>is sajátítottak ki földet a parasztok; ]^ái^zonban csupán mintegy husz  százaléka ■ volt az: összes
E K
T!
^MOEDlMBtMilllM I
A MIKOR MAJD a mai nemzedékünk a ^ történelem lapjaira kerül, kétes magyarázatokkal, amikor a hangok, melyek átkot és dicséretet kiáltanak, rég elhaltak, amikor majd a kor szelleme az idő múlásával megváltoztatja az elképzelések á-i;amlatát, akkor fogja majd a világ és az
akkori kor megtudni mit jelentett az a szó: béke.
A halál bátortalan és ide-oda csapongó szolgája a háború, mely settenkedve hol itt, hol ott felüti a fejét a népek, oi-szágok és fajok között. Láthatatlanul a tömegben gyilkol és lázit, nem az indivídíum amit keres, hanem a vak és tudatlan, de mégis halált hozó tömeg iszonyát.
A letűnt festői századok poros regiszterén át megszólal az egyszerű néphős mindent átívelő igazsága.
Az elmúlt történések, évszámok, dokumentumok, forgásos, öi-vénylő sodrában szétázott és elhasznált játék-baba alakjában fel-felbukkan az egyén, a megkövetett kiválóság. Ütemes ringassál viszi az idő mindig messzebb, felőrölve és elhomályosítva a feljegyzések és irományok hiteles sokaságát.
De^ az angol paraszt, a \ietnami kuli, az amerikai zsellér és a francia munkás — az
szólván teljes egészében mar távasszál kisajáti-tották és felosztották magüfc ;kÖ25ott, 1945 tavaszán egy ezeréves birtokrendskeí omlott ösz-sze- Magyarországon. Az esemény xíindkivülí a nemzet történetében; áz volt á^^'zégényparasz-tok életében is. ^    „      /   / —^
"Á történés drámai. Drámaisájgát nemcsak az adta meg, hogy váratlanul, a fasizmus európai uralmának, feltartóztathatatlannak tűnő dia-dálsörozatának "esztendői utánv minden érdekelt számára hirtelenül következik ,be; hogy hihetetlenül gyorsan, néhány hét alatt, játszódik le; dé áz a körülmény is, hogy á magyar nagybirtokos osztály letűnése a történ^eluji.szintről úgyszólván napra egybeesik a falusi szegénység felemelkedésével: a kisajátított Nagybirtokot a párasztok mindjárt birtokba veszik jhem évek; meg hónapok sem választják el;a reformról szóló rendelet megjelenését és-a földek paraszti bii'-tokbavételét. Bukás és felemelkedés drámai szintere az ország;
Váratlanul érte á szegényparasztokat is a földosztás, de lélekben nem felkészületlenül. Régóta dédelgetett Aágyuk a nagybirtok felosztása; ahol az első napokban tétováztak, nemcsak az eddig mindig bekövetkezett naegtorlás-tól, hanem vágyaik megcsalatkozásától is féltek, óvakodtak mindjárt átengedni magukat az örömnek; magatartásuk nemcsak bizalmatlanságukról, de vágyuk erejéről is tanúskodott. Csak napok kellették hozzá, egy-két határozott cselekedetből nyert bizonyossági hogy nem üres Ígérgetés áldozatai lesznek, s úrrá lettek félelmükön. Az emberek átalakulása gyors volt
"Átöltözött bensőleg most mindenki" — mondja a balmazújvárosi szegényparasztokról földígénylő bizottságuk elnöke. "Ha nincs is e-gészen tisztában a _maí napok történelmi jelentőségével, mégis mind megváltozott. Aki valaha a Semsey gróf ökrét hajtotta, mintha sohse tette volna, most rá se gondol: más ember akar lenni."
Voltak, akik nemcsak bensőleg öltöztek át A kocsordí cselédek például — a földigénylő bízottság tagjai -— ünneplőbe öltöznek, uj csizmát kémek kölcsön, ugy járnak el a bizottság iiléseire, az erre az időre hatalmukba kerített községházára, ahol éjjel-nappal tanácskoznak, magukban, a tárgyalásokról a jegyzőt is kiküld-ve. Ezek a jegyzőt kiküldő szegények lennének azok a cselédek, faluszéli napszámosok, szegényparasztok, akiket enyhe rosszullét környékezett, valahányszor át kellett lépmpk a hivatal küszöbét? Akikből akadozva jött a szó; s ahogyan Dylés Gyula valamilyen főbíró rokonnál tett látogatásának emlékeként írja, — a főszolgabíró előtt annyira szorongtak, hogy izgalmukban a kalapjukba köptek?
(Folytatása a jovéheti Qzámban)
ittmarad. A nevek talán változnak, az é-yek múlásával, de a szellem, á vágy és az értelem ~ az örök. .
Csak a nincstelen szénved, vérzik a harctéren, és otthon az aggódó szülők, testvérek, hozzátartozók sokasága szenvedésétől elgyötört kérő szavukat felemelik a módosok felé. A lövészárkok és harctéri földdarabkák a római cirkusz arénáira emlékeztetnek, ahol a vágóhidra hurcolt mártírok tehetetlen sirámai még a lelátókig sem hal-lattszottak el.
. Mi nem a félrevezetett és hamis tanokkal átitatott katonák hozsannáját halljuk, hanem a jajszót, a sebeket, a szenvedést, az átkot és a könyörgést.
Ma a békéért való szent törekvésben a legerősebb erkölcsi hadsereg gyülekezett össze a megegyezést kívánók zászlaja ala. A néger, a sárga, az indián, a fehér, az afrikai, az európai, az amerikai, az ázsiai. A tömegek félelmetes hangja vulkánikus robajjal inti a háborúra vágyó félisteneket: értsék meg, tanulják meg a kor parancsát.
Senmülyen áldozat nem drága, semmilyen erőfeszítés nincs hiába, scnunilyen teher és nélkülözés nincs értelem nélkül, ha az békét, egyetértést és nyugalmat hoz a világ népeinek. A TOLL