tartós békét! Nemzetközi ^
egyuttmaködésii yilágszerfel
Authortxed «i Steono Ctas» Maii Post Otftcv Oepartm«nt Ottmo: Ontario.
Konodo legyén a Icanodoi népé!
Demokratikus -nemzeti frontot!
VOL. XXVI. ÉVF. No. 26. SZAM
TORONTO, ONT. 1955 JANUÁR 13, CSÜTÖRTÖK
EGYES SZAM ÁRA 10 CENT
SKERES mTAKOZO 6YÜIIS ATORONmMAS^EYIIAliBAN
. TORONTO ~- A múlt vasárnap a Massey Hallat csak-. nem megtöltő körülbelül 2500 torontói polgár lelkes nép-. gyűlésen tiltakozott Nyugat-Németország felfegjryerzése . ellen.:-.'\:{. y/]- :;- -
A pódium mögött áze^ész falat heboritó grafikonok és feliratok kónwiranémlékiBztétték a közönséget a német . militarizmus kegyétlen, gyilkos múltjára — Yprcs* és . Pieppe CQvéntry és Lídice — Bélsen és Kiev — a Vársói Gettó sorakoztak egymás mellett és fölöttük a figyél-,meztető, tettrehiyó jelszó: »Sóha-többé Ne adjunk feg3rvert a hitlerista tábornokoknak!« : J
A massey-halli gyűlés -/a^
Torontói Béketanács, az ukrán és a zsidó haladó szervezetek rendezésében történt, amelyen E. M. Apiin, a kanadai légierő veterán tisztje elnökölt és beszédet mondtak :dr. Endicott, a Kanadai Békekongresskus elnöke, Stanley: Dobrowolski az ukrán és Morris Bider-man a zsidó szervezet részéről.
A gyűlésről indult el a kör :sel 300 delegátus a ké3ői vonattal és számosan már
korábban autókkal Ottawába, ahol hétfőn a képviselőket látogatták meg, hogy a-zokat a nyugatnémet hadsereg felállítására kötött szerződések ratifikálása elleni szavazatra bírják. "
A szónokok szenvedélyes hangon figyelmeztették a gyűlést és az egész kanadai népet, ho^ a német militarizmus feltámasztása halállal és pusztulással fenyeget minden kanadai családot is.
Soha nem feledik
Az első felszólaló, Morris Biderman annak a hatmillió zsidónak a sorsáról beszélt megrendítően,, akiket a nácik a gázkemencékben és kínzókamrákban pusztítottak el. Alig van zsidó család Kanadában, a-melynek ne lett volna hozzátartozója, vagy barátja e-zekbeti/a halál táborokban.
De figyelmeztetett arra, hogy a zsidók mellett másik több mint hatmillió embert kínoztak halálra a nácik, a-kik ellenálltak a barbáraáguknak.
És emlékeztetett arra is, hogy mindez itt is megeshetett volna, de. azért haltak meg a katonáinlc, hogy ezt elhárítsák íróiunk.
velünk elfeledtetni.
Megemlítette Biderman, ho^ á szervezetének a delegációja, amely 14 torontói képviselőt . meglátogatott, egy .kivételével mind komoly aggodalmát fejezte ki a néniét mílítarizálással szemben.
)»Nem volt még elég?<(
Szenvedélyes hangon beszélt Stanley Dobrowolski a német fasiszta hordák, kegyetlenségeiről, - amivel a szláv népeket irtották. Nem feledhetjük, nem»szábad elfelednünk a rémségeket, a-melyek ma is kísértenek bennünket, Azért, mert itt nem hullott ránk a bomba, mert itt nem voltak koncentrációs táborok, azért nekünk sem szabad elfelednünk a megtörtént borzalmakat. S mintegy intelem-
SZAMOS KÉPVISELI AZ ŰJRAFEGYVERZ& ELLEN
A MOZGóSilVi^SNAKés kÖOTéiémény^^^n^ országszerte d legmagasabb s^^
700 főnyi békedelegdciöknak az ottawai parlamentben hétfőn vég* zett ndgyüery múnkdia^^^n
tésre kerülő német újrófegyverkezés kérdésébén a képviielő^^^^^^^^^ súllyal érezzék ezt a túlnyomé kanadai követelést:' NE ADJANAK FEGYVERT A HITLERISTA TÁBORNOKOK KEZÉBE! AzonM^^ talmi tárgygíás^t a német kérdés békés mégoldésáral '
Vezető béke- és haladó köröknek ez a sürgető véleményé e hét elején, amikor egyfelől a képviselőházban a trónbeszéd megvitatásának hétfői megkezdésével a kilátás az, hogy a london-párizsi egyezmény ratifikálásának kérdése vagy 10 nap múlva kerül napirendre, másfelől a hétfői tömegdelegációk több mint 100 képviselőnek meglátogatásával. azt a kilátást nyitották meg, hogy számos képviselő fel fog szólalni és szavazni még több fog Nyugat-Németország felfegyverzése ellen.
ként szólt hallgatóságához: >Nem szabad megnyitnunk a pokol zsilipjeit abban a téves felfogásban, hogy a rombolás érői majd föld valamelyik más részein élő einbertársainkat á-rasztják el és minket valamilyen formán majd |iyug-ton hagynak. Ez hazug^g.«
A német militarizmus sorozatos árulására és hitsze-gésére rámutatva verte visz-sza azokat, akik a németek (Folytatása a 3^ oldalon)
Nem BÉKEEMBER, hanem BÉKEBONTÓI
. E^a gyilkos szellem ma »3 ott 61 a nácik között,mon. dotta Biderman. A nácik által okozott borzalmakat mi sohasem feledjük el. Mindezeket eaak néhány* politi-
A TÖBBMILLIÓS példányban terjesztett jenki »Time< hetilap DuUes amerikai külügyminisztert választotta kl >1954 cmberé«-hek. A' képeslap fedőlapja Dullest mutatja amerikai pajzs-címerrel, mely mögött kard áll és tetején két oldalról egy-egy olajág, a béke jele. ^ " A jenki lap ezzel azt próbálja bcszuggerálni, hogy Dullca >cröpolitikáiá« biztosítja a békét,-
♦Tinódi* rajzolónk fönti rajza leleplezi ezt á hamis prO|íagandát. - .
»Egy szabad czavazás képviselőházban, amely megengedné, hogy a képvi selők ugy szavazzanak, a-hogy éreznek a német újra fegsrverkezés kérdésében, nagy számot mutatna meg a német militarizmus feltámasztásával szeinbena, moödta Dr. James G. Endicott, a Kanadai Békekongresszus elnöke hétfőn déli egy óra körül, amikor a tömeges békedelegácíóknak .egy része —míg a többi-folytatta a parlamenti látogatásokat — a Market-tér egy termében rögtönzött gyűlést tartott.
»Há a kormány kételkedik abban, hogy a kanadaiak többsége lutében együtt tart azzal a lOO.OOO kanadaival, akik a német milita-rizmusnak két világháborúban áldozatai lettek, tartson népszavazást Kanadában és lássa meg, mily kevesen a-karják Németország ujra-fcgyverzését«, jelentette ki Dr. Endicott, aki maga is az első világháború veteránja.
Dr. Endicott azt is bejelentette, hogy megkezdődött a munka abban az irányban, hogy nagy kanadai delegáció vegyen részt a Béke Világtalálkozóján, amely- májusban lesz Európában.
Annak ellenére, hogy a kormány egész appfirátusa azon dolgozott, hogy a kanadai nép többségének ellenzését a német ujrafegy-verkczéssel szemben agyonhallgassa, cz Az ellenző közvélemény minden gáton át, a nyilvánosságra tort; ország-
még á televízió is köztudomásra hoztákt az utóbbi napokban levelek és táviratok ezreit kapták képviselők és a kormány tagjai az ország minden részéből a"^london-^ párizsi egyezmény elvetését sürgetve; a hétfői tömegde-legácíók (különvonattal Québec tartományból, főleg Montreálból vagy. 350, Torontóból közel 300, autókori is számosan több más irányból) valósággal elözönlötték a parlamentet í vasárnap este a torontói Massey Hallbaín tartott békegyűlésen régóta nem tapasztalt nagy siker volt.
A parlamenic előcsarnoka egész nap zsúfolva volt hét-főn: egyik delegáció jött, a másik ment különböző képviselőkhöz, a többiek pedig szállodai és a csarnoki hivatalos telefonon keresztül keresték a kapcsolatokat és kértek találkozót képviselőkkel. Néhány képviselő lejött maga is a csarnokba és az őt kereső delegációt személyesen vezette fel képviselői szobájába. Volt o*> lyan képviselő is, aki ihíután vele megvitatták a kérdést, másik képviselővel csinált kapcsolatot, hogy azzal is vitassák meg békeküldöttek a német ujrafegyVerkezés cérdését.
Míg 12.30 órakor a Hősök Emlékmüvénél jött össze rövid gyülekezés, amikdr Dr. Endicott egy francia-kanadai kíséretében koszorút helyezett cl az emlékműre, a többszáz főnyi delegáció pedig az O Canada eléneklé-sévcl zárta be a tisztelgést, délután a 2.30 órakor megnyíló parlamenti ülést a békeküldöttek százainak alkalmuk volt a képviselőházi karzatról szemlélni és meghallgatni. W. E. Rowe, aki a távollévő Drew töri vezéi helyett a trónbeszéd vitáján megnyitotta, bizonyára fi
•zerto ii.liMpok*,a rádió, sőt (Folytatása a 2«40ldillóii)