mtÁ HALÁSZ ZOLTÁN
gyönyörű Halotti Beszéd összefüggő^ ma is érthető, és. élvezhető magyar szöveg* Az 1300 kö^ rülí^ Mária-siralom igen szép középkori verses emlék. Később, a codexek/ majd a korai Ikönyv-
-VSZÁZADOKON át költők képzeletét, ku-' tatok tudásszomját izgatd rejtély volt a magyar nyelv* eredete. Egy nyelv, amelyen árnya- ^ T
atos finomsággal szólalnak •meg Vergilius (Iá- lamennyi finnugor nyelvbén. De szembeötlő _......_______,__________, „„^________._____.
tin költő) hömpölygő hexameterei, Moliere számtaíaa nyelvtani:sajátosság niegégyezése is. iiyomtatás korában ezrével keletkeztek-az-ér-
(francia szimnüiró) brilliáns^csillogásu sorai, A birtokviszonyt a finnugor nyelvek birtokos defcesnél érdekesebb nyelvemlékek. Legendák,
Shakespeare, (angol drámaíró) oserejü drámái személyiaggal fejezik ki, szemben az indoger- mesék, glosszáriumok, a klasszikus Elektra ma-
— s amely nem hasonlít egyetlen szomszédor- márí nyelvekkel, amelyek külön birtokos név* gyar fordítása, az első bibliafordítás. A ma-
szág idiomajara sem. Egy nyelv, amely a leg- mással (meus, mein, mon) érzékeltetik a bir- gyar nyelv fokról-fokra erősödött, fejlődött,
zeneibb, legjobban énekelhető: európai nyelvek tp A finnugor nyelvekben a jelzőt még pedi^ az egész oi-szágban nagyon hason-
közé tartozik, amelynek zengését csak nehezen nem egyeztetik a jelzett szóval — az indoger- lóan beszélt nyelvvé alakult, öt évszázaddal ez-
tudják érzékeltetni a müforditók ^— s amely mán nyelvekben viszont a jeUő és a jelzett szó előtt csodálkozással jegyezte fel Marzio Ga-
látszólag társtalanul, rokonok-nélkül fejlődik légrtöbbször^egyezik (magnus domüs— magni leotto,va krónikás, hogy a nagy renaissance u-
az indogermán nyelvek között. domi, grosses Haus — grosse Hauser, grandé ralkodó, Corvin Mátyás király udvarában »é-
A legrégibb vizsgálódások a szavak hang- maison— grandesmaisons; bolsoj dom--^ ból- penugy beszélnek á magyarok, mint a
zásbeli hasonlósága alapján próbáltálc megfej- sija doma, stb^. , . városokban vagy falvakban*. Ez a megállapi-
teni a magyar nyelv rejtélyét; Ezeknek a vizs- A hasonlóságok mellett természetesen ná- tás alapjában véve ma is helytálló: Magyaror-
gálódásoknak az alapja leginkább annyira fan- gyon sok az eltérés is. Az évezredek folyamán, szagon vannak nyelvjáráspk, de a nyolc dia-
tázia volt, mint ákülö^ amióta egymástól távol élnek, tömérdek jövé- lektus közt csak árnyalati, kiejtésbelí kiilö^
venyszó'került valamennyi finnugor nép szó- .ségek akádhak,sni^
kincsébe.^ A magyar nyelv még a vándorlások iönbség a nyelvjárások jésaz^^^i
során, az i.u. (időszámitásünk utáni, azaz K. között sem. v -
u.) I. évszázadban -török szavak százait' vette C A magyal nyejy fejlődése — az oi^zág törr
át a földművelés, állattenyésztés fogalmainak ténelriii helyzetének alakulása következtében
kifejezésére. Később á honfoglalás (i.u. 896) —-hosszú évszázadok során igen kedvezőtlen
utáni időkben á Dunamedencében élő szláv né- körülmények között ment végbe. Volt idő, ami-
nak égybé-csengése. így történt, hogy; é dok folyamán á magyar nyelv — legalábbis a nyelvészeti tanulmányok hasábjain : »rököii-Ságba került« az egyiptonii, a sumir, a hetita, a héber, a perzsa^ görög, kinai, japán-: maori nyelvekkel. Még ölyári feltevés is született, hogy a magyarok az évezredekkel ezelőtt É-
natkozó szavakát vett ;át szókincsébe. Német, dig—- a Habsburgok nemetesitő uralma idején francia, olasz, sőt angol szavak kerültek ké-.—^
sőbb álmagyar szókincsbe, —- a magyar nyelv magyar nyelv >másbdrendü« nyelv volt, ame-
jelleger szine, ritinikájá, sajátos nemzeti íze a* lyét az állanihatalem minden eszközzel háttér-
zonban érintetlenül megmaradt. > . be igyekezett szorítani. \
Magyor dialektusok, tájszólások Kazinczyék nyelvúiítása
lyÉGI, ÉVSZÁZADOS emlékek tanúskodnak a pZ A KEDVEZŐTLEN helyzet természetesen
/■^magyar nyelv múltjáról, fejlődéséről. Gons- *^ nem marádhatott hátrányos következmé-
tantinos Porphyrogenetos bizánci' császár i. u. nyek nélkül. A magyar nyelv szókincse ebbon
950 körül irt müvében számos magyar szot idé- az időben keveset fejlődött, s épen azok a ki-
zett. A Balaton melletti Tihanyi apátság 1055- fejezések hiányoztak belőle,, amelyek a póliti-
ben kelt alapítólevele már magyar mondattö- kai, a gazdasági élet, á kultúra uj fogalmait
redéket is tartalmaz. A XIH; század elejénr irt
(Folytatása a 15, oldalon)
szakamerikából Európába került »engwer« nép pe^ktőí az államszervezetre, vallási életre vo- kor a latin volt á hivatalos nyelv, később pe-leszármazottai, s tiilaldonképpen — angolszá--------—^^-^ -_^i.--.-^í-- xt^„ i. _ tí_u_u..„_-i. —íj^.-^^
szok.
AZOK A NYEa^VTUDóSOK, akiket<nem á ^ képzeletük ragadott tova, hanem mélyebb, tudományosabb: módszerekkel a szavak etimologizálásával, a grammatikai hasonlóságok és eltérések egybévetéséveL fürkészték; a magyar nyelv eredetének titkát, már régen felismerték, hogy a magyar nyelv rokonai fent, é-szakon, a; finn-ugor népek körébenJíeresendők. Aeneas Sylvius Piccolomini >Cosmographia< ci-mü munkájában már á-XV. században rámutatott a magyar-finnugor nyelvrokönságra. A svéd Sti-ahlenberg 1750 köinil már valamennyi finnugor-nép rokonságát hirdette. A magyar tu-. dósok közül Sajnovics János, Gyarmathy Samu--el, Reguly Antal és mások egész életüket a finn-ugor nyelvek tanulmányozásának szentelték. Gyakran mostoha körülmények között, hidegséggel, éhséggel, betegségekkel dacolva é-yeket töltöttek lapp kunyhókban, vogul, zűrjén falvakban . . . Adatszerző és feldolgozó munkájuk nyomán végre teljesen tisztázódott a sokat vitatott kérdés — a magyar nyelv eredete.
Melyek a mo^yar nyelv rokonai?
^ A magyar nyelv az i. e. (időszámításunk e-lőtti, azaz K. é.) második évezredben kialakult finn-ugor alapnyelv egyik nyelvjárásából fejlődött ki, A magyaron kivül az alábbi nyolc nyelv tartozik a finnugor nyelvek közé:
1. A vogul (mansi), amelyet az Urai-hegység és az Ob folyó alsó folyása • között lakó 6.000 főnyi vogul nép beszél.;^
2. Az osztják (chanti). Eízt a nyelvet a mintegy 23.000 emberből állójosztják pép beszéli.
NYELVEK ÉS »FAJISÁG
- Az indián nyelvek hordozói, az amerikai ős-, lakók sokak szerint szintén ázsiai eredetűek, viszont — mint a mellékelt cikk is emliti •
e-
A MAGYAR NYELV^eredetéről itt közölt cikk-^ hez történelmi kiegészitésképpen megjegyezzük, hogy a magyarral rokonnyelvü, a régi Oroszországban, a >népek börtönében* la- gyesek'szerint amerikai őslakók évezredekkel kot£ kisebb népeknek (velük együtt egyes tö- ezelőtt Európába is kerültek, rök-tatár nyelvüeknek) nem volt a^nagy.dnyo- E beosztásban még számos vonatkozás vitás más és elmaradottság közepette ábécé-jük, Írott. és semmiképpen sem vehető véglegesnek — • nyelvűk. Csak a felszabadulás mentette meg ő- szovjet kutatások már eddig is nemcsak sok ré-ket és csak a Szovjetunió létrejötte után a le-gi megállapítást megerősítettek, hanem sokat nini-sztálini nemzetiségi politika hozta meg meg is döntöttek, illetve uj, helyesebb megállar nemzeti felvirágzásukat és tette lehetővé saját pitásokat bizonyítottak be.
Abécé-jűk, saját nemzeti írott nyelvük kialakí- A nyelvi eredet számos szilárd meghatáro-
t , ^ . 1 u zása mellett is ki kell hangsúlyozni, hogy mig
A cikk emhti, hogy a magyart is magukba- ^ nyelvből sok történelmi folyamatra, esemény-
ArOb mellékfolyói md^^^^^^ foglaló finn-ugor nyelvek sok hasonló^^^^^ re és fordulatra lehet következtetni egy-eéy cKioiyoi meiieit emcK. a voguioAioi tatnak a szamojéd nyelvekkel, amiből arra ko- „ép fejlődése alatt, úgynevezett ^lUzta fajivetkeztetnek, hogT sok-sok ezer eve e népek ^ ság«.ra mindebből — különösen a fejlett népe-együtteltek es egy kozos nyelvet, az ugj-neve- j^^t és nemzeteket illetően — csak cáfolatokat zetturah alapnyelvet beszeltek. / ' „ ^ lehet találni. Például a mai olasz nép a régi A fmnugorok (koztuk a magyarok) mellett, Itália tucatnyi különböző népeinek, valamint az a másik jranyban az urali alapnyelvből szar- Európa, Ázsia és Afrika jelentős részére kiter-maztak a torok-tatar nyelvek: a regi kipusz- je^ő Római Birodalom százféle népe odavan-' tu t-szetszorodott es ;^felszivodott hunok, ava- torolt szórványainak, és a mindezeket meghó-rok kazárok, besenyők, kunok, valamint a ma ^j^^ germán és más barbároknak c kevcredésé-is elo szamojédok, csuvaszok bolgárok, kahnü- ^51 és összeolvadásából jött létre — nem is be-kök, burjátok, kirgizek, tízbégek, tatárok, to- g^élve a modem idők állandóan folyamatban rökök, mongolok,- aleutok, sokak szerint a ki- j^vő keveredéséről, és arról, hogy az olasz nyelv
keletre,
3. A zűrjén (komi): ez a nép a Szovjetunió európai részének északkeleti felében él. Száma kb. 400.000.
, 4. A votják. (udmurt): a zürjénektől délre élnek, számuk 600.000 fő.
5. A cseremisz (mári) nyelvet a Vjatka és Vetljuga folyók Icörnyékén élő 48Ó.000 főnyi cseremisz nép beszéli.
6. A mordvin nyelvet a Volga mentén élő, masfélmilliós mordvin nép beszéli. . 7. A különféle balti finn nyelvek. (Finn, kar-Jalai finn, észt, stb.)
8. A lapp nyelvet a Svédország, Norvégia, l-innorazág és a. Szovjetunió területén élő — összesen 32.000 főnyi lapp nép beszéli.
gRDEKES megemlíteni, hogy a finnugor nyel-
naiak, japánok és eszkimók nyelvei is.
Az indogermán, nyelvek hordozói között a következő felszivódott vagy ma is létező népek vannak: trákok, kelták, médek, perzsák, indusok (az indiai öslakókkaU a dravidákkal
„___________^ „_^^ „......_____tartják rokonnak többen az ausztráliai és jjoli-
' vek sok hasonlóságot mutatnak a szamojVd- néziai őslakókat is), görögök, örmények, albá-.'oit/«n.^i t:iu\_ir, . , . ... .V . , . nok, germánok (németek, hollandok, dánok,
alapja mégis a római latin maradt és a sokféle pogányság dacára a kereszténység lett általános.
A modem'nemzetek mindegyike közel hasonló bonyolult folyamatok szüleménye.
A népek különböző »yérrokon8ági< osztályozása olyan ősi mese. amit a népvándorlások, az
non^éick, svédek), angolszászok (angolok, skó- ősközösségi nemzetségek felboml^a, a magántok; kek), szlávok (oroszok, ukránok, f eb ér- tulajdonnal az osztályok kifejlődése, a
ván-
íiyelvekkcl. Ebből arra lehet következtetni, í^ogy valamikor á finnugor népek együtt éltek
ílevczot?^f,^l'-''oí' * xYíJí'**' "^^^ Z'^l.'J^v'^inn^JiloUr ri^hP^^moiTák"" s^lovlko^^ dorlások mellett az állam- és birdalomalakitá-
B?rmilv^Í.?^^?^^^^^^^ A «,fíhíí' inTáto^^^ román né- sokkal járó keveredések, a háborúk és gyarma-
űarmiiy messze kerültek is egymáAtíl az év- szerbek, horvátok, stb.). latin vagy román ne- ji. * viláffháboruíc ón a kö7lokedé«n<»lc «
"Í'F*^^^^ Urtalan kifejlődése - mind-mind régen clln-
hanem « »faii-
1^7' h*ÍíraT«Tb57areí^sze^^^ Í^S^*' hog]^> nyelvek és a külön^^ nemzeti
(van, é\, tBzik/htm*il$zik: 8tb;> hang- A o^er nyelvek hordozói « Közép- és Bél- jcnegzcteMegek igen makacs történelmi kate-
*i«kjukban m*;igiii4öKMkító^^ góriák.L < . ^