ellen
. A Szovjetunióban iaéx régen eltűntek olyan súlyos fertőző betegségek, mint himlő, a-pestis,.a kolera, a-mely-ektől emberek ezrei pusztultak el a cári Orosz-oi53zágban. A . Szovjetunióban sikeres liarc folyik más fertőző betegségek ellen is. így péídául az országban éy-ről évre csökjteíi ^ vérhas, diftéria, .*yörheny megbetegedések-"ézáma.
Vaii azonban -olyan fertőző betegség, amelyet még nem sikerült teljesen legyőzni ~ €z a tuberkulózis. .De a Szovjetunióban óriásiéi-kereket értek el ez ellen_a betegség ellen folytatott harcban is.
A cári Oroszországban mindössze 43 rendelőintézet és 307 kórházi ágy volt a tti-berkulötikus betegek részére. Ezeket az intézményeket jótékonysági egyesületek a-nyagi eszközeiből tartották fenn. A tuberkulózisból eredő halandóság: terén , a cári Oroszország az első helyek egyikén állt Európában.
A szovjet hatalom létrejötte után az országban szé-lesköini állami intézkedéseket tettek a tuberkulózis elleni harc terén.. A Szovjetunióban már 1921-beh mintegy 30 ezer kórházi ágy állt a tuberkulótikus betegek rendelkezésére. A tuberkulótikus betegek száma következetesen csökkenni kezdett. Csupán öt év alatt — 1948-tól 1952-ig a tuberkulózisból eredő halandóság a Szovjetunióban a felére csökkent.
A Szovjetunióban a tuberkulózis elleni sikéres harc á-lapja magában a szovjet állam struktúrájában rejlik. A nép egészségéről és jólétéről való fáradhatatlan gondoskodás, a nagyarányú lákás-épités, azj hogy nincsen munkanélküliség — mindez a világon legjobb feltételeket biztositja a sikeres harchoz a tuberkulózis ellen,
A Szovjetunióban tuberkulóziselleni intézmények — tüdőbeteggondozók, kórházak és szanatóriumok széles hálózata létesült. Moszkvában, Leningrádban, Szverd-lovBzkban, Novoszibirszkben, Jaltában, Taskentben és az ország sok más városában tuberkulózis intézetek tiyiltak meg. Azonkívül vannak tuberkulózis sebészeti
IPARI BETEGSÉGEK
(Folyt, a n. oldalról) lata bőrbetegséget okozhat Ilyen esetben nyomban bőrspecialistához kell fordulni. Miután az ilyen beteg meggyógyult, fel kell adnia régi munkahelyét és másik munkát felvenni, ahol nem kaphat ilyen betegséget;
Ez csak néhány olyan kórokozó, aminek a dolgozók munkakörtikben ki vannak téve éa amelyek, arinylag könnyen megelőzhetők; hogyha meg^elelo^óvintézke-déaek történnek a dolgozók egészsége védelríaében. , E sorok Írója szívesen foglalkozik és ad felvilágosítást bármilyen ■pecJálíaim felvetett kérdésre, mely aa ipari betegségek kórokozóival van kapcsolatban.
és bőrtubérktilózis szakintézetek,
Hüsz tuberkulózis tudományos-kutatóintézet rendszeresen foglalkozik á kór-^ megelőzés, a kormeghatározás és a tuberkulózis gyó^ gyitása * leghatékonyabb módszereinek kutatásával. Ezek az intézetek kidolgoznák és kipróbálnak üj gyógyszereket, szakorvos kádereket képeznék a tuberkulózis elleni harc-céljaira. ;
Az állami költségvetésből évente többszázmillió rubelt fordítanak a tuberkulóziselleni harcrar
Sti'ukturáját illetőin a tuberkulóziselleni hálózat felépítése a Szovjetunióban a következő: tüdőgondozó, tüdőkórház, tüdőszanatórium, erdei iskolák, szanatóriumi óvodák és bölcsődék, tuberkulótikus rokkantak házai és tuberkulózis intézetek.
A, tuberkulózisellehi harcban a főszerepét a tüdőgon^ dozo játsza, amely kiszolgálja az adott kerület egész lakosságát. Ilyen gondozók működnek á kerületek abszolút többségében. A gondozók dolgozói nem várnák, amíg a beteg segítségért fordul az orvoshoz, :hanem maguk kiderítik a tuberkulótikus betegeket, nyilvántartják őket és ingyenes segítséget biztosítanak számukra.
A gondozó kidolgozza a tüberkulóziselleni harc -intézkedéseinek komplex tervét, oktatja más gyógyihté-zetek orvosait a tuberkuló-korai felismerésének
zis
módszereire, felhasználja a kerületben levő összes Röntgen-berendezéseket csoportos orvosi vizsgálat céljaira, megszervezi a gyermekek tüberkulóziselleni beoltását, kapcsolatot tart az üzemi szakszervezeti bizottságokkal az üzemi egészségügyi profilaxis és a «itul)erkulóti-kus betegek, munkabeosztása kérdéseiben. így például a tüdőbéteggondozók véleményezése alapján á betegeket könnyebb munkára osztják be, megszervezik gyógytáplálásukat. ,
A tüdőbeteggondozó megszervezi továbbá azon személyek kötelező röntgenvizsgálatát, akik fertőzést terjeszthetnek. Ezek közé tartoznak ' élelmezési üzemek dolgozói, gyermekintézmények alkalmazottai, pe-dagógusok,~ egészségügyi dolgozók, fodrászok, maní^ kürösnők, kalauzok. '
Az utóbbi időben a Szovjetunióban a tömegméretű kórmegelőzésí vizsgálatoknál uj készüléket fluorog-ráfot kezdtek alkalmazni, a-mellyel röntgenfelvételeket készítenek keskenyfílraen. Ez a készülék lehetővé teszi óránként mintegy 200 röntgenfelvétel készítését egy Röntgen-berendezéssel.
A következő fontos feladat, amelyet a gondozó megold — az egészség feljavítását célzŐ munka a tuberkulótikus betegek családjában. A gondozó meghatározott szakaszokra oszt be minden orvost és«ápolónőt,
gyeliká beteg és valameny-nyi t^saládüigj^ egészségi állapotát. Beteglátogátáskpr gondos^ megvizsgálják á beteír .életfeltételeit, s a betegség súlyosbodásának legcsekélyebb gyanúja esetén a gondozóba hívják a beteget, vagy más intézkedéseket tesznek. A beteg állapotától függően . az orvos, házi gyógykezelésben hagyhatja, vagy állandó, jellegű gyógy-, intézetbe — kórházba vagy szanatóriuinba — utalhatja be a beteget. ; ^
A Szovjetunió számos füir-dőhelye között mégérdemelt hírnévnek örvendenek á Krím déli partvidékén be-rendezétjt gyógyintézetek tuberkulótikus betegek részére, valamint kumisz-gyógyintézetek Baskíriában, Kazahsztánban, a Cskálovi és á Kujbisevi.területen.
A szanatóriumokban különleges életmódot, rácioná-hs táplálkozást biztosítanak a betegeknek, intézkedéseket tesznek, amelyek elősegítik a beteg szervezetének megerősödését és harcát a tuberkulótikus fertőzés ellen.. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy á beteg
hciSíSEU ideig a szabad levegőn tartózkodjék, hogy váltakozva pihenjen és sétáljon, résztvegyen testmozgást igénylő játékokban. Az utóbbi időben a tüdőszanatóriumokban bevezették a testedzésig foglalkozást és nem fárasztó munkát a szabad levegőn.
A Szovjetunióban különös figyelmet fordítanak a gyerr mektuberkulózis elleni. harcra. A gondozókban külön gyermekosztályok vánriák, amielyék tuberkulótikus betegeket kezelnek. Azonkívül a bétég gyermekek részére megszervezték szanatóriumok, kórházak, játszóterek; óvodák, bölcsődék^ erdei iskolák széles hálózatát. Az országban nagyarányú kór-megefőzési munka folyik. É-venté mintegy 4 niillió gyermeket és serdülőt oltanak be tuberkulózis ellen. . í
A tüberkulóziselleni harcban széles ihérétekben al-kahnaznak különféle hatékony gyógyszereket. Gégetuberkulózist például, jelenleg 2—3 hét alatt gyógyítanak ki. Gyógyítják a tuberkulótikus agyhártyagyulladást is, amelyet nenu'ég még
teljesen gyógyíthatatlannak tekintettek.
Széles méretekben alkalmazzák a sebészeti gyógy-' módszereket is.
Ezév elején Moszkvában^ kországos tuberkulózis érte-1 kezletet tartottak, amelyet a | Szovjetunió ; EgészségÜgyi;> Minisztériuma és a tüdőspe-! cíalísták országos tudomá-f nyos egyesületének vezetőül sége hívott össze. Ezen az^ értekezleten, amely öt napig tartott, több:mint sJíjáz; szak-emb^ és tudós szolalt fel, isniertétte a tuberkulózisai-leni ihtézniéhyek munkájának tapasztalatát. Az értekezletén meghatározták a -további utakat á Szovjetunió lakossága tüberkulóziselleni megsegítésének fejlesztéséré.-/-■ Valamennyi állam történetében először, a szovjet tudósok elé feladatul tűzték ki a tuberkulózis teljes felszámolását az országban. S ezt a nemes feladatot valóra ís fogják váltani az állam széleskörű segítségével, a-mely óriási összeget irányoz elő egészségvédelemre és ingyenes orvosi segítségre.
Sz. Tiiinov
NYAR TAPOLCAFÜRDÖN
Az «lső »ísiherőssel«, a miskolci pályaudvar előtt találkoztam. Az uj'kék Ikarus-busszal, amely semmiben sem különbözött a pesti 12-es, 6-os, vagy más autóbuszoktól. Ugyanúgy zsúfolt .volt, a lépcsőn lógtak az emberek, s á kalauiz hasonlóan mindig csak egy dolgot mondogatott:* menjünk a ko.csí belsejébe. így kezdődött a 15 perces utazás Tapolcafürdőre a 2-es autóbusszal.
Sok szép hely van országunkban, ahol dolgozóink ü-dülnek, de Tapolcafürdő talán a legszebbek közé tartozik. Hatalmas parkjában duslombu fűzfák, nyárfák és ezüstfenyők, gondozott u-tak, üdezöld tisztások . . . Van itt egy mesipbelí tavacska is, sok apró szigettel.' A fűzfák leyeleí szinte óvják a tó vizét az erős napsütéstől, cirógatják, dédelgetik a kis hullámokat.
Az üdülőket először a megkapóan szép park, a reggel harmatos rózsái, margarétái, s a szeműket kinyitó vízililiomai köszöntik. Az ötvenméteres nagy medence most telik meg tiszta vízzel, hiszen nyolc órakor már jönnek a fürdőzők is. Meleg van. Az utcák, a sétányok megtelnek a Beloían-nisz-gyár, a Lőrinci Fonó, az AGRIMPEX és még sok más pesfi vállalat itt pihenő dolgozóival.
Az Orvos-Egészségügyi dolgozók Szakszervezetének Üdülője előtt kis csoport beszélget. A tegrnapi ebédet és vacsorát >értékelik«. A csoportban egy soványnak éppen nem mondható ember azt bizonygatja: sokkal jobb a koszt mint tavaly, Ő ugyanis a mult évben is itt üdült. »Szakértői« vélemény volt, hiszen csak rá kell nézni.., Néhányán az üdülőhely
s ezek nap mint'nap megfí- kulturvezetőjérc tesznek pa-
naszt; nem csinál semmit. Még kollekttív kirándulást sem szervez Lillafüredre, Mert szerinte kollektiven drágább az autóbusz mintha egyénenként mennek. A kul-turfelelősnek ebben, sajnos, igaza van. Nem sokkal, de valóba^ többe kerül az autóbusz, ha az üdülők számára külön kocsit igényelnek, mert az Autóbüszvállalat i-lyenkor némi rezsiköltségét is_ felszámít. Persze —• ezen a bajon is lehetne- segíteni. S addig is az üdülők a rendes járattal, kisebb csoportokban mehetnének át Lillafüredre . De azért az ü-dűlők nemcsak ezt panaszolják: főként a színes kultúrműsorok, a vidám juniálísok hiányzanak az üdülők életéből. Igaz, hogy itt mindenki feltalálja magát. Nincsenek unatkozó emberek. Kis csoportokban igyekeznek a strandra vagy a tófürdőbe, az öregebbek, s azok, akik gyógyulni jöttek ide, a ther-málba, vagy a szénsavas medencébe. Akr nem fürdik, az megy csónakázni, vagy kirándulni a hegyek közé, a Bükkbe,
A délelőtti szórakozás: a fürdés, csónakázás, kirándulás meghozza az. étvágyat. A park sétányai délben elnéptelenednek. Az üdülők fehér asztal mellett várják a jobbnál-jobb ételeket.
Délutánra megváltozik yapolcafÜrdŐ képe. »Jönnek a miskolciak* — mondják az üdülők. A vendéglátóipar helyiségei megtelnek,. s a parkokban ep'etlcn üres, pad sem niarad. A vasgyári, papírgyári munkások, az e-gyetemi ifjúság szinte elözönli Tapolcaftirdöt. A pestiek és a miskolciak összebarátkoznak. Mint egy nagy család tagjai együtt szórakoznak, beszélgetnek.
A vendéglátóípari vállala-' tok dolgozóinjuk mindkét keze tele van munkával — pontosabban: málnaszörppel, sörrel, borral teli tálcákkal. De nemcsak a hűsítő i-taloknak van nagy keletje: ezen napon tízezer cukrászsütemény fogyott el • még kevésnek is bizonyult. S amikor félórás várakozás után megkérdeztük a pincért, miért késik a vacsora, igy válaszolt: »kérem rég volt ilyen hiány pincérékben és szakácsokban, mint most. Ez nemcsak Pesten van igy, hanem valamennyi vidéki városban és ÜdÜlőhelyen.c Miért? Hát kevesebb pincér van mint régen? >Nem. Most sokkal több a vendég, mint azelőtt, s nemcsak a nyári idényben. Csak ma, ezen a helyen körülbelül ötvenezer forint forgalmunk völt.€
Vacsora után zene csalogatja a fiatalokat és az idősebbeket a táncba. Sokan talán még éveik számát ís elfelejtik, ugy táncolnak. Lassan hűvösebb lesz az idő, s tíz óra tájban az üdülők a miskolci dolgozókkal együtt elindulnak hazafelé. Tapolcafürdő pihenőre tér.
Igen rosszkor jőtt
Két háziasszony beszélgel^ egymással az elmúlt gazdasági válságról.'' »Nagyon rosszkor jött«, mondja az gyik, »éppen amikor mJn-idenkí munkanélkül volt.« • • «
Az más Fogolyi »jÉn nem voltam részeg, méltóságos bíró uri csak ittam.«
Bíró: >ó, az más. Ebben az esetben nem Ítéllek egyhavi börtönre, hanem esak 30 napra.<
UTTöRö: la OU>iUL