4. pU>ÁL
KANADAI MAGYAR MUNKA8
^1955 JX3NIUS 28,^tBÜT0KTöK
A SZOVJETUNIÓBÓL
Texfilvóllolotok építése
A KöZSZüGSÉGLETI iparcikkek Minisztériuma ebben az évben száznál több textilipari vállalatot épit és rekonstruál.
Az összes üzemekben automatikus készülékek fog^ nak működni a technológiai folyamat szabályozására és ellenőrzésére.
Az ujépitmények mellett munkástelepeket alkotnak meg sokemeletes épületekkel ps kulturális közintéz^ ményekkelt textiltéchniku-mokat, gyári-üzemi iskolákat és szakmai műszaki iskolákat állitanak fel.,
A legnagyobb k'amisini» kombinátot napi. egymillió méter szövet kibbcsátására tei'vezték. E textilóriás egyik fonőüzemében jelenleg már
kombinát és á kalinyini se^ lyemszövetgyár teljesitoké-pességét.
Folyik nagy gyapjüipari vállalatok épitése. Ebben ass évben üzembe helyezik a minszki fésüsgyapju kombir nát első sorozatát. Ezt a vállalatot évi nyolcmillió méter kosztümszövet kibocsátására számitották. Itt • jelenleg a fonoda berendezésének szerelése, folyik. Ebben az .évben befejezik a krasznro-dári fésüsgyápju— posztó kombinát második sorozatának építését, ami több mint háromszorosára nagyobbítja meg teljesitŐképességét.
A kujbisevi Víiierőmii
Meggyöísuinak a munka ütemei a Volga'jobbpartján, ahol a kujbisevi Állami Vi-zierőraü épületének épitke-zési-területe fekszik.
A beton elkészítésének, szállitásának és lerakásáhak gépesítése, a munka pontos megszervezése lehetővé, tet--te az alapgödör betonmunkásai számára, hogy naponként Öt- és többezer köbméter betont rakjanak le.
Széles fronton folynak a viziszerelési munkálatok. Megkezdték a turbina mun-kakereke kamrájának szerelését, állítják fel a fémburkolatot. Ezekben a napokban fejezték be a betonlerakást az első vízi aggregátum alapjába. A legközelebbi időben megkezdikjtt a
turbina állórészének felállítását.
A föld kotró berend ezések az Állami Vizierőmü épületétől elvezető csatomán kiemelték az első száz köbméter szikig talajt.^
Viirony ozépitésnél
•Kelet-Ki^zahsztánban ipari megterhelést vett fel. a? Ablaketká-Szerebrjalika uj magasfeszültségű vezeték. Rajta keresztül adják át az uszt-kámenogorszki Állami Vizierőniü víUanyehergíáját a . buhtarminszki yizicsomó-pönt építkezési térére.
Az uj áramvezetéket a legnehezebb természeti vi-^ szonypk között építették meg. Az Altáj nehezénhóz-záférhető gerincein halad keresztül.
Turkménía öntözése
öntözési építkezésre Turk-méníában körülbelül 150-millíó rubelt folyósítottak. A kara-kumi csatorna építésén kívül jelentős helyet foglal el a munkálatok programm-jábah a csardzsouszi és ta-sauzi területek elmocsaraso-dott és sóval elborított földjeinek-talajjavítása.
A csardzsouszi területen jelenleg a balparti főviz-gytijtő csatomat fektetik le. Alaprészének építését 44 kilométer hosszúságban már befejezték. A sós vizeket fogadja niágába a földekről és levezeti őket a kulturöve-zet határain tulríu
E vizgyüjtőcsatorna üzembe helyezésé lehetővé fogja tenni a terület többtizezler hektárnyi, eddig ki nem használt földjének elsajátítását.
A tasauzi -területen befe^ jezés előtt álll a Savat-And-rejeyi vizgyüjtőcsatorna epi-tése.'
Az Asbabadi területen, a Kopet-Dagá előhegyeiben 64 vizkutat fúrnak, ötven százalékukat már üzembe helyezték. '
•    ♦ *
Észak-Oszjetióbon
A kaukázusi Észak-Os^je-tiában a szovjet hatalom é-vei alatt tiz és tiz vizierő-müvet építettek, amelyek megkönnyítik a munkát ^az iparban, a mezőgazdaságban és megteremtik a kultu* ralis üdtíié^ feltételeit   C:
A háborüelptti 1940-es évben Ordzsonikidze város 16.1-millió kilowattóra vil-lanyénérgiát ' fogjrasztott 1948-ban, amikor, üizembe helyezték az Ordzsonlkidzeí Víllanyerőtóüvet, a fogyasztók 24-milJió kilowattóra villany energiát kaptak. A mult évben ez afzám csáknem megkétszereződött. Ebben az évben még több villányenergiát fognák kapni.
Ukrajna nyomdaipara
Kíevben, Ukrajna fővárosában üj szinesnyortida-üzem épitése bontakozott ki. Évenként csaknem annyi színnyomású gyermekkönyvet, plakátot, képet, levelező-lapot és egyéb term,éket fog kibocsátani, mint ameny-nyit jelenlég a köztársaság összes nyomdai vállalatai adnak.
Ukrajna nyomdaipara fejlődik. Jelenleg számos vállalatot építenek. Az o-gyesszaí vonalzott-papiros-gyárban uj épülettömb építését fejezik be, ami lehetővé teszi az iskolai füzetek termelésének kétszeresre való növelését. Sztálinóban és Pöltavában területi, Sze-vasztopolban, Nyezsinben, Kremencsugban és Oszipen-
aN^berendézés szerelése folyik. A kombinátba ezernél több' automatikus szövőgépet zállitottak. A kombinátnak a harmadik negyedévben kell az első részleg nyersszövetet kibocsátania.
A barnauli uj, hatalmas pamutkombinát megkezdette . nyei-sszövetek kibocsátását. Itt áz év végére háromezer szövőautomatát helyeznek üzembe és teljes működésbe állítják a fonógyárat. A bai-nauli kombinát ebben az évben több mint tízmillió méter szatint, csaláns2^övetet . és durva pamutszövetet fog kibocsátani.
Benderben és Kraszno-jarszkban uj selyemipari vállalatokat építenek. Ebben az esztendőbén jelentősen megnagyobbítják a damicai
FOKOZÓDIK A GÖRÖG OOLGOZilK NYOMORA
ATHÉN — Napról napra romlik a görög dolgozó tömegek helyzete. Az országban fokozódik a di'ágaság: az árak 1953 áprilisától 1954 végéig még hivatalos adatok szerint is 37 százalékkal növekedtek. Ez idő a-latt a dolgozók vásárlóké-.pessége 20 százalékkal csökkent Nemrég ismét dmgult a növényolaj, a cukor, a rizs és több más közszükségleti cikk ára. .
A Vima cimü lap kénytelen volt elismerni, hogy 2,-565.000 görög, azaz a lakosság 32.5 százaléka a^ legnagyobb nyomorban él. De ez az adat csak a társadalombiztosítási minisztérium által nyilvántartott nj-omoi*gó-kat foglalja magában.
Az ot>>£ágbaU folyamatosan növekszik a munkanélküliség. A biztonsági berendezések hiánya éa a fokozódó iiajsza következtében folytonosan növekszik a termelési balesetek száma. Az építőmunkás szövetség adü-toi szerint 1952.ben 1582, 1953-í.Hn 1845, 1954-ben pedig 2350 épitőmunkást ért baleset
íme, egy kis ízelítő abból a gazdasági helyzetből, amit az angol, majd amerikai imperialistákkal szövetkezett monarcho-fafitszta görög u-ralkodó körök politikája í-
dézelt elő. Exzel együtt járí Alul balra: Á« ogyesuai konetben «x ízmairgép, é*^tSiit^\\at^í^^
minden haladó gondolatnak.: I. Porter, u} nagytivu oalSx^ Kép«k«t rásgil Müh KoSpen: S V An^^^^ egj^énnek  és szervezkedés- nin Mexőgaxdasigi Ak«aéima n«véarv«d«lmi kuUtóintéxetének ve2«tői#> Í^JL^U nok^wjjldözése, a börtönök m-J^S^Ő radiWtert ki. Jobbra: A Gro«MJi Miircknél aílisitéí^^
szumia
h    :>o ^«^3«,lc: I. Tokwr mechanikii» é. ti«« Ukarminyfeldolgozó gípt^ket pmbil ki. u FroMe-gepgyar ilyen takarmanykonyhat épített a kerület UnTn-kolhozának.
kóban p^díg vái:osí nyomdái épitenekiíHat'kerületi nyomdát építenek, -
Jakutnyelvií Jcőhy vek
A forradalom előtt a ja-kutoJknak nem voltak írásjegyeik, a nép csaknem száz-százalékosah - Írástudatlan volt. Jelenleg bármely házban, halászkunyhóban vagy vadászházacskában a legtávolabbi rTájgában lehet találkoznunk jakutnyelvü könyvekkél.
A jakut könyvkiadás fennállásának 29 évé alatt körülbelül 3.500 különféle ci-niü könyvet adott ki több mint I7-milliós összpéldány-számbam
Most a tegnapF egyszerű olvasó, jakütpXroágükii-nak könyvekétf - és brosúrákat Körülbelül 20 .{élenjáró vadász, zöldségtermfeíő,, állattenyésztő irt {könyvét munkája tapasztalatau*ól.
A könyvkiadás növekedését a nyömdabázisok kiszé-lesbülése kiséri. Jakutszk-ban most fundamentális nyomdaepületet épiteheki Ü-zembé helyezésével erősen ^iszéle^bulnék a meglévő műhelyek, javul a v-állalat míiszaki ellátottsága. Az ország nyomdai közép- és főiskolán jelenleg körülbelül negjrven ember — Jakutia követei — tanul;
Nyomortanyák és USA-fáiiiasipönl'ok Spahyölorsiógbon
AZ »ARRÍBA7cimü lap közölte, hogy a francóista hatóságok hatálytalanították az oi-szágszerte 630.000 teljesen használhatatlanná A'ált lakóház lebontáJsáról kiadott rendeletet. A rendelet visz-szavonásának az az oka, hogy e házak pótlása^ telje-sen lehetetlen. A madridi é-pületek negyedrésze például ^lgyszólván düledezik. Spanyolországban a lebontásra szánt 530.000 házon kívül '800.000 lakóházzal van kevesebb a szükségesnél, s ez a szám évente 100.-000-rel nő.
De ez természetes olyan országban, ahol sok n?illió pezetát, továbbá rengeteg cementet, vasat és egyéb é-pitőanyagot az amerikai katonai támaszpontok építésére fecsérelnek el.
istanbuli hamisítok
A >DEVIR^ cimü török folyóirat beszámol arról, hoíry egy istanbuli cukrász'ellen bírósági eliárást indítottak azért, mert egy csokoládésdobozt az Elhföz-tagállamok lobogóival, köztük a szovjet lobogóval díszített. Az eset pontosan jellemzi a törökországi^ kommunistaellenes hisztériát, a^nit az uralkodó körök az ország militariz:*i-lásának igazolása végett szitának. Silány és tudatosan rágalmazó koholmányokkal és hamisitájükkal öntik el az országot
Az ameicikanizált Törökországban olyan fokú ez a hisztériakeltés, hogy egyes józanabb polgári újságírók is Tigyelmcztetik túlbuzgó kollégáikat, hogy >lehigga-dásra« van ssükség," Sajnos, az istanbuli hamis'tványgyA-rosok az é^z, osztogatásakor a_ legutolsó serokba szorultak.