BARTÓK BÉLA NagyszentmilUóson született Zenei tanulmányait Nagyváradón és Pozsbííybanv (1899-^1904) ltezdte,;a budapesti .Zeneakadémián végezte. Közben már zenél ís szerzett^^ otthon és külföldön másokj.; főleg liszt^^M veit játszotta íiiangn'érsényekén^m^ népdalokat ia korán; kezdett gyűjteni. 1907-J6en / a^^neakádém^ li^tt.
Már 19ö5/6-ban iriej^ Kodály Zoltánnal, -majd számos más társsal és tanitvánnyal j^iitl aT!^ és gyar  népdáloR  rjeiidszeres gyűjtést,' majd később egymagában a szíoyák/román és bolgár ia.
1913-ban áz északafrikai arabok között is járt gjriijtőüton^ ; ^
Először romantikiis hagyományokból indult, de 1907 köröl a magyar zenének a régi népdalokból való megújhodása útjára lép. 1908/10 korul müvei orazá-gos heves viták központjiába állanak: megindul az^ Eickel rés más iKagy elődök által megkezdett zenei forradalom teljesebb kibontakozása és annak élén Bartók halad. 1917/18-ban színpadi müveit bemutatja az .Operaház. 1918 óta szer^ zeményei Bécsig jelennek meg. ^919 óta világszerte ünnepelt zongoraművész. 1930-ban a Corvin-lánc :éé a fraliciá Be^ csület-rend tulajdonosa lett, 1935-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. De 1935-ben — az Ítélkezők tájékozatlanságára,,- tudatlanságára és reakciósságára hivatkozva,-és Kodály Zoltán »Szék'ery fonÓ« és »Galántai táncok* cimü müveit sajátjánál többre értékelve — elutasítja a Kisfaludi Társaság által neki itélt Gregüss-dijat, kijelentve, hogy :3>a,l^egusft^ ném p-hajtom elfogadm^sem jelenben, sem a jövőben,   séín   éltemben, sem holtom- "
— «t BeKeaiias BarMk Béia 11881 mércins 25 _ ms siepfember 26)
n<c!
ba
Bartók a modem: európai zene egyik legjelentősebb vezéralakja; ^ Kodállyal együtt a modern magyar zenetudomány megalapitója.
Főbb szerzeményei: A kékszakállú herceg vára (opera), A fából faragott királyfi (táncjáték), A csodálatos mandarin (táncjáték), Cantata Profana (énekkarra, zenekarra, tenor- és baritonszólorá). ^Zenekarra: Kossuth (szimfonikus költemény);. Rapszódia, 2 zene-kan szvit. Két arckép, Két kép. Négy zenekari darab, Tánc-szvit, Concerto (nagy zenekölte-jnény), Zene Húros és ütő hangszerekre és ce-lestára; 5 vonósnégyes, 2 hegedürapszódia, 2 negeduszonáta, 44 hegedü-duó; 3 zongoraverseny, számos zongorákompozició; Ady-dalok, népdalfeldolgozások, népdalkórusok stb.
Főbb tudományos müvei: A magyar liépdal (németül és angolul is); Eidélyi népdalok (Ko-aallyal, franciául és ang:oíul is); Cantece pO-porale din. comit, Bihar; Die Volksmusik dcr Kiimaenen von Maramarbs; Cigányzene; Népzenénk .és a szomszéd népek népzenéje;'Die Melodíen der rumáenischeri'Colindé; tanulmányok magyar és külföldi folyóiratokban.
^ VILÁGHIRtí magyar zeneszerzőről már é-letében egész irodalóm terniett, müveiről, és müveinek titkairól. Napjainkra, évtizeddel halála után, csupán külföldön félszáznál több monográfia ismerteti, méltatja, kutatja Bartók Bé-»& életművének csodálatos birodalmát.
Mintha a fényes tcstvércsillag: a költő Ady tndre gyötrődő kérésére, egy igaz.nagy nemzeti-népi megújulás iránt való kívánságára je-ienne meg az ifju Bartók a század eláő évtizedében — ő is »i>j időknek uj dalalva!., ő is szigorúan és szenvedélyesen,, népe hibáit -osto-i'ozva. népe sorsával együttvivódva, fülében a •ejtett és Óhajtolt forradalom közeledő földrengés-morajával. A helyzet a társadalomban ^3 mü\cazetbcn egyaránt oly tarthatatlan, hogy Bartók — akárcsak Ady és  Kodály, Móricz ^»Kmond vagy Gorkij — egyszerűen arádén-n«k mei^itisára tör, mindennek lerombolásaiba ea mindennek ujjialakítására. f A.'****^^owlaíó magyar müzcnéjének utján tovább járni nem kíván, nem akar. Az európai «cne látszatra megújhodott arculatában egy i-<l<?»g kdvetnivalét vél felfedezni, de hamar
^szétfoszlik a stranssrídiardi   varázslat. —
niint Írja, —* s feítárul előtte a késői liszt jelentősége. Magába szívja az utolsó liszt-müvek (Années de Pélerinage, Harmonica poeti-ques at religieuses, Faust-szimfónia, Haláltánc) költői áramát s a korábbi D'szt-zenéhez képest forradalmian uj zenei nyelvét.
Az uj időknek uj dalaihoz: az uj magyar zeneköltészethez Bartók (és Kodály) uj nyelvet teremtett. A népi nyelvezet, mint az uj mondanivaló megfogalmazására egyedül alkalmas, egyedül lehetséges megoldás, a népzenei talaj, mint az uj magyar müzene virágoskert-, jét egyedül éltető termőföld — nemcsak'a magyar zenét minden addiginál gazdagabbá varázsló felfedezés, de korszakjelentőségü felfedezés az európai zenetörténetben is. S hogy mennyire az, l)izonyitja a nagy előfutárok példája, elsősorban Muszorgszkijé.
A PARASZTZENE felfedezése Bartók (és Ko-^ dály) esetében sem eredményezte azt, hogy zeneköltészetük a nemzeti kultúra határai közé szorult, s csak az anyanyelven értő közönség számára mond valamit: ellenkezőleg! Zeneköltői géniuszuk ereje, mondanivalóik eszmei tartalmassága mellett, muzsikájuk eredeti magyarsága is hozzájárult alkotásaik zeneirodalmi, általános érvényéhez, sőt: ahhoz, hogy az uj európai zeneirodalomban éppen a magyar Bartók Béla és Kodály Zoltán neve jelentette már a század első évtizedében a zenei haladás jelszavát.
És ma ? Kcll-c Bartók Béla világrangjának, a jelenkor zeneirodalmában elfoglalt vezető helyének bizonyítására ékesebben szóló tanúvallomás, mint Arthur Honeggeré, aki egy-két esztendeje megjelent Bartók-könyv (Serga Mo-rewxr Béla Bartók, Harvill Press, London) előszavában elismeri: a francia Delmssy után uj utakon induló zeneirodalom vezető alakja a magyar Bartók Béla. a nem az osztrák Sebőnkéra, vagy az orosz SxtravínsxkSj »Mert Bartók a legmélyscreseklien zenei k&nnőjak kő-xtü « • • ei
Hogy Bartók Béla közkincse lett a müveit világnak^ köztudomású. Nincs o^ lyan jelentős rádióállomás, melynek mü« során ne ^legsűrűbben játszott klasszikusok, között szerepelne a neve; hang-leméjít készítő gytók egymással versengenek müveinek sokszorositásában. Külföldi zenekutatók végész serege tanulmányozza alkotásait — haladó tudósok, mint például a kiváló belga Dennis
.l^Dill©.:;.."'
VTÉHANY hónappal ezdött érkezett a hír, hogy Bartók posthumus békedijat kapott,- mivel »müveivel jelentős mértékben hozzájárult a népek közötti barátság ugyéhezv.
Nemcsak a 2()-ik század klasszikus zeneszerzőjének szóló jelképes, kegyeletes koszorú ez, hanem elsősorban an-» nak a Bartók Bélának szól, akinek írásaiból és magatartásából, előadásaiból, nyilatkozataiból és leveleiből állandó és következetes állásfoglalás rajzolódik ki — a haladás^ a népek közötti megértés, a béke ugye melletti
Annák a Bartók Bélának szól a béke-díj, aki -— amikora hazaáruló reakció szónokai és tollnökai egymással verae-nyezve jajgattak arról, hogy a magyar nép »barát nélküli., hogy »egyédtíl vagyunk., és. amikor vad soviniszta hajszát indítottak ellene az ál-magyarok — 1920-ban ezt irta: »Legfőbb eszméin, a-melyet müveimben szolgálni kivánok, a népek közötti testvériség..
És ez teljes összhangban Volt náJa azzal az égő tiszta hazafisággal és éppen annak kiszélesítését jelentette, amit még ifju korában így tűzött "ki célul édesanyjához irt levelében: »Egész életemben minden téren, mindenkor, minden módon a magyar nemzet és a magyar haza javát fogom szolgálni..
Az Osztrák-Magyar'Monarchia a nt^* pek Habsburg-börtöne volt. De ezen b«» Itil is, az uri Magyaroi'szág, majd a nL«-. narchia felbomlásával  a Horthy-Ma-gyarorazág urai ís;— a szegény magyar nép ki-semmizése mellett —- kétszeresen elnyomták a nemzetiségeket,   uszítottak, összeesküvéseket szőttek-á szomszéd népek ellen. Az >uraknak« szégyen volt a barátkozás a dolgozó néppel, munkással, paraszttal, de még fokozottabban * lealázónak tartották a barátkozást román, szlovák és egyéb nemzetiséggel. Bartók Béla a Szegény népet ölelte keblére, számtalanszor elmondta és írta, hogy a népdalgyüjtő utjain érzi legjobban magát, mert itt van legközvetlenebb kapcsolatban a néppel. Nagy mele^ég-gel, szeretettel kötött barátságot a nemzetiségeknek nemcsak muzsikusaival, zenetudósaival, hanem a román, szlovák nép egyszerű embereivel, földműveseivel, pásztoraival is. Nem bánta, ha >hazafiatlannak€ bélyegezték ezért, s azzal sem törődött, mit mondanak, amikor ezt. a barátságot gyakorlatilag a Szovjetunió felé is-kitérj esztette. Nem volt szorosértelem-ben osztálytudatos, nem volt tudományos marxista, de tudta, hogy neki van igaza és a történelem őt fogja igazolni.
A ■ SZERÉNY, halkszavu Bartók, amikor az or-^ szág Urai a szomszéd népektől az irredentizmus gyűlöletével szigetelték el és készítették leszámolásra a magyar népet —j Romániába és Csehszlovákiába utazott román és szlovák népdalok gyűjtésére, íiogy azokat is feldolgozza müveibe. Bartók ezt vallotta: »A „kínai fal" me«teraéges fclcpiléie, egyik népnek a másiktól való elválasztása igen hátrányos a népzene fejlődésére. Idegen befolyás elől való teljes elzárkózás hanyatlást jelent; jól asszi-mitált idegen hatások lehetőséget adnak az a-nyag gazdagodására.. Mintha csak Ady szavait hallanánk: Dunának, Oltnak egy a hangja...
Az a Bartók kapta a békedijat, aki — amikor az ország bitorló urai a ^vÖrÖ8 veszedelemről, maszlagolnak és előkelő helyért törtetnek a nyugati szovjetellehes kutyaugatásban — 1929-ben, angliai és nyugateurópai hangversenyét után, a SzovietOMuókan tesz kangverseny-(Folytatása a 16. oldalon)