1955 SZEr^MügBaR-29,
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
9. OLDAIi
"ROMEO ANO JOUET" BULIÉT ONTNE SGREEN
SOME PBOPLB "déscribe the.new film-baliet ffBómeo aiid .O^alletv sis a successfül^lfiiming" bf the Böl-choi Theatre pi^ctión. In my opinion this is an ihcomplete and faulty judgement^ tor it does not take into cónsideratlon the artis^ tíc originality of tbe Romeo and Juliét film. No; we ' have . here somethlngr more thah the filming of a ballet.^ ílie film médium en-dpwa Prokofiev's ballet with a new and fascinating guality; The film confirms the importaht Jdea that the specifío chaj-acteristica of every art demand their -ówn artia-tic form, and that theré^can be no mechanlcai; traiisférertce of any theme or subject ^from orie^artis^ tic medium,to anpthér; a reassesa-.' nient muöt be'máde, foUowéd by the creation of what is in effept a new'work.     '        . .
In the finít ■ jalace, the cin^a has considerábly affected: the ác-tual rhyttra-.tód- ffirnit^ ey's baüet Tbe^ '^^^ hájj, int-roduced greater djmaihlc^jquálities^ níore caheaidn and cohtihuity .fe
the acUoh. The symphoniö^ quality of ProkofiéVíB music is ;thereforé felt and iinderstoód in a new.'way. The screen aeenris tb ■ reveái - tííe muőic's Véálth of 'most delicaté nuances for the first , time, to realise its tragic' 8hakéspeaj-ea^ quality with párticulár. clárity. and depth,
Moreover, the screen ^igiyea Romeo and-. Juliét ah éxténision of scenic pancorama and a new íwale. It offers moirc^ fréedöm,* both ín place and time, than avtheátrical productiOTi can. The action cin move quite freely and natürally ftom. the'. Capulét hbme to the Street, írom the Street to Priar Laurence'fs cell, ánd so on, which is unusual in báliét, and at the same time exceptiona^Uy attanaf tive.
However large the stage of the BoLjhoL Theatre may be, however splendid the decor and however in-genioua the lightihg te<jhniqiue, a reál Southern sky aiid a bumihg sun (instead of-"flbod" shedding their light against all the.rüles of the geogfáidiy ^ texÍTbook) make Verona more alive and real to the audience.. The- shots of the Vero-nese markét, the ducii and the car-nival, are all p'resented so richly and taátefully, \^th so much feel-ing and such skilful executioh. that they nót only provide an ad-ditional background fór the drama of the two lovers, but, by showing
COMMEMORATIONS IN HUNGARY
HUNGARY^S <úouhl9 celebraUon year tb commem<Nrat« Liszt and Bartók, was openéd on 25th Scp^. tember (lOth anniveiwary óf Bar-tök's death)' with a Öailök memória! ceremony and concert üi the BudapÓBt Opera. Hoúse. The Béla, Bartók • memoriáL-Commiítee is organising the Bartók jeelebra-tiona. Hic committee is under the chalnnanahij ot Zoltán Kodály.
It was aSb announoed that One of the main itema in the celefora-tions to commemorát^ the.TOth an-^ niversary of Usst's death, wiöuld b« a grand scale iiitérnatlonal Ferenc ÍAazt pianbforte competition in Budapest In. September 1956."
Other évents In the Bartók ce-lebrations inehul^e gala pcrforman-ces of ••BluebeanTa CaaUe" and "The Wooden Prince'* at theSUte Oper^ House and a memóriái ox-hibiUon at the NkUonaíStfuseum. The Huiógarlan Vníon of Worklng Youtii la ofganising a folk and choral song compeUUon>
The Bartók celebraUons, whIch commemomte both th« lOth annl-▼ersary of th« composei^fl death »n<I 75th anniveniary of hla birth ÍBÍarch 18S1), wm be rounded ott ^ilh an InUmaUonal Bartók Fcs-tlval In Ociober In whlch
trvuty musleians firom other count-rt« are cxpcctcd to take part and perform.
the life, custöins, habits and chár-
Scter of íhe Italíaii péople, en ance and explain much in ttÍ€ dráma itself.
"íhus the screen now offers bállet ^xtensivé new possibilitij^ These háve certáliily beéri laxgély-reaUsed ahd oséd by 1^ Arrishtanv and, lu Layróvsky. the prodáfc«« of Romeo arid JuUet Anbhtanl is a weU-known film ditector ("Chal lenge",, "THreb Wonien", *'Zbya". etc. — and ÍMi\nrovs^y here
provés hCmself jt- mágnificeht fihn producers of/l&llét. (Layrovsky prbduces RonieO and Jüliet for thé' Bolshoi Tliéatre — EcL).
What is xmé.'to Vay öf Ulanova's Juliét in thís new hliyi? Thé seréén haS; not only í carefully préservéd all the unique arid\^^^^      . fasci-nation bf her art,/but has alaö' helped .td give special ennphaais to, and in sdmewaysto strengthen certain traitsi Ulánova is á most brilltánt intexpretér of high tra-gedy, whb hak found herself ín Prólcbfíev's music, which   is se-vere, astüsigeht, ascétic and spar-ing in ifs iyriéal interpretation. We recaU hbw the girl Juliét "grows"; how she > nins through the--dark streets ói Verona^ arid then re-mémbers the quarrél with her fá-ther; and then — we recall évery-thirig elsíe in this fílni, feeling the great power of the tragic image created by the actress. The spe-cial features óf the cinema eai-hance the fusion of sight and hear-ing.
The cinema brings Ulanova's face. and "eyes" closer to the on-looker. It is enough to recaU' a single scene, when Juliét takes the drug given -to herby Friar I^ü-rencb.
Ulanova is- supported "by a po-werfiü. cast. T. Zhdanov shows marked dramatic ability and ;fine choreographic skilL A. Termolaev as Tylbalt J^avea an indeíibl^ imp-ression, árid in' thé "dance öf de^th" S. Korén as Mercutio pro-vídes one of the most breathtaking episodes in the fílm^ .
Theway tliat F. Rozhdestvens-ky, jconductor of the. orchestra, tackles this most difficult task is an oütstanding áchievemént.
Boris Volsky's soimd-recording must be mentioned.. Only an eru-dite and sensitive musician could so expressively xétord this most difficult' scóre. *
. The scenic -designer, A. iParkho^ menko, (who designed the setsfor "Fali ,of Berlin", "CavaUer of the GoM Star", 'True Friends", etc. — ted^) Jias designed a whole town with streets and square, casües, bridges and arcades. Both the co-lour and the lighting in thejc>ict-ure árebxcelléntí and there isfine photographic-work by A,'SheIen-kov^^d Yolanda Chen.
To the cinema-goer. the film "Romeo and Juliét" is not just a tollet. TÍié audlérice döes not even notice that the pcrformers do not speak a single word; the spectator forgets that he IM watching a silent tragedy,. personified only by ges-turés. by dancing and múaic. The film la acoéí>ted as real life, true,-éxciting and "Genuine". Heréin lieá -the great tiriumph of reallstlc aovlet baUet art and of the cinema.
This is the first Ume^it has been possible to "transfeV' btílet to the screen with such amaxíng and pro-found strength, and to create a
new and woridexful workl Tliís new;-fóund art must be fostéred and a new traditton .cireated. \Ve need more sudi re-interpretatioos of ballet in cinematio terms. M. Sokolsky, "
From Utératumaya Gaiseta, AprU. 1995
HUNGÁRIANS. OR WEST^ERMÁNS ARE CHAMPIONS7
FÉW DAYS ago New York Daily Worker published an artswer to thb followihg quesiion; Tou ran an itena about the SpviíBt soccer team beating the Vfesi Gérmans, whó were «alled thé' chanipioris. 1 thoüght the Hqngs^ians' \bre thc ^haínpions. Can yoii clarify ?'>
The answer was: Hungary woh the soccer toűmey iií the Í892 Öl^pics, which is the oníy tiriie the beat teams froírt all över the tet tcfgether iri ohé. touma-ment, and thus is considered' thé actual intematíonal champiönShip. (West Germany was eliminated by Yugbslaviá, which was-~beatén in thé fiiials by Hungary.) IJowever. West Germany's teám nipped the Hun^fians lást sümmer in thé finals of the European Cáiampion-ship after Hungary had woh it siricé the 01ympics> So West Gef-mány. was considéréd the new champ, isince Eurqpe is the top soccer cohtin^nt anyhí^w. The Sov-
Mungammnía
iet team's victory over- the West' Gérmans last month was not in any toumey.
So th^ way things stand tech-nicáüy, Hiingary is still the üiter-hational Olympic cRampiori in soccer until tlíe 1956 gaínes, sinc'e there is: no International competi-tion between Olympics. West Ger-mahy is still, the European Champion, whlch is considered In fact the wörid Champion, until next síunmer's European toumament, which will precedé the December Olympics. Eyerybody ' confiised now?
AÍ8 to the-actual Olympic cpm-petitive Picture In soccer, the Sov-let victory over West Germany In the big pressure match puts them right up front for Melbourne ho-nors, since the USSR has now "chariged its much criticiied meth-od of selecting a national team, and brought on top players írom any and all teamS, as the other nations do.
Hungary is also rated a fine chance to defend its honors, since it was all-vlctorious tlU it lost that game to the Germans in Germany, and one gaíne is not con-clusive evidence....
A magyar munkássport hagyományai
IRTA: R£VÁI DEZSŐ
HELYES vkezdeniényezés válik valósággá még az idén. Sor keriil a régi münkássportolók és a mai sportvezetők, kiváló sportolók találkozására. A találkozó célja a magyar munkás sportmozgalom értékes hagyományainak fel-elevénitése; Ez^^^^^ jelenlegi sportmózgalniunk erkölcsi-politikai nevelőmunkájának megerősítéséhez.        ■ "
A magyar munkásspö^^^^ történetében mindig kiemelkedő jelentősége volt az évenként mégismétlődő vörös spoi;jbnapnak. 1932. áúgusstüs 1-én remlesték meg az elso nemzétkoztivpros 4poirtna|>ot a gödi'dttaaparton. Az ün-
jiepíséjget a kommunista párt sport- és kulturosztálya (SKO) szervezte. Akcióbizottságai nemcsak a munkás sportegyesületek tiigságát vonták Vé az ünnepségbe, hanem á Duna-strandpk sok-sok munkás, kirándulóját: Udü-lőjét is. ,
Vásárnaponként MegyertŐl Gödig munkások, gyakran munkanélküliek; kisemberek tízezrei jártak a^ Dunához. így volt ezen a vasárnapon is. A nagy tömeg részvételévé) -—,s egyben védelme alatt — folytak a játékok, versenyek és kulturális előadások, amelyeket a párt eiTe áz alkalomra, háborúellenes tüntetésre megszervezett. Délután 400 uszó vett részt az Ötkilométeres vei-senyen. Soha azelőtt ilyen nagy-tömeg nem vett részt magyar uszóveraenyen. Rendkívül lelkes volt a hangulat. A sport- " nap a fasizmus elleni nagy tüntetésbe nient át A csendőrök tehétetlenek'voltak. Egy spicli ihegkisérelte, hogy csónakból lefotografálja az úszókat, nyilván azzal a céllal, hogy aztán eljárjamak ellenük. Észrevették, gépét elvették és összetörték, őt pedig megmártották a vizben.
Mi hozta létre ezt a vörös aportnapot? Az 1932. év politikai helyzetének megfelelően a párt- a háborús veszély, a fasizmus ellen harcba hívta a munkásosztályt, a magyar dolgozókat, s felhasználta, a sport mozgósító erejét is. Az első vörös sportnapot ennek a hai*cnak egyik szakaszaként kezdték szervezni már hónapokkal előbb. Sallai elvtárs adott hozzá instrukciókat. A rendőrség minden terrorja ellenére a sportnap létrejött.
S M I L E
CX>MEBACK
A youngster, being scolded for a pobr report card. asked:
"Daddy. what do you think is ths trouble with me —- heredity or environroent?"
-   ' •  ■   • •
Two mbsquitoes were conversing
on Robinson Crusoe's arm. 'Tm leaving," sald one. "O.IC.- ÍMŰd the other. ♦Tll see on Friday"
Ttíe personnel mansger was In-tervlewing a raan for a job. How
A munkássport kezdettől fog\'a harcban született és fejlődött, harcban a gazdasági, politikai és kulturális jo-gokért> köztük a sportolás, az. egészségesebb élet jogáért, így alakultak meg a munkásság saját nagy sportegyesületei, az MTE 1908-ban, majd a TTE és a Vasas. Ezek fórradalnii tagsága, gyakfan a szociáldemokrata vezetők ellenére ííüzdött a muríkásosztály általános követeléseiért.
A-sportoló ^munkásoknak harcolníok kellett egyesületeik létéért. A polgári sport >elmélete€ — amelyet a jobboldali szociáldemokraták helyeseltek — a >béké8< sport jelszavával a sporton keresztül el akarta vonni a munkásosztály figyelmét a politikai harcoktól.
A magyar munkások tömeges sportolási lehetősége először a proletárdiktatúra idején, 1919-ben vált lehetségessé. A sport terén kivívott jogokat Horthyék aztán minden áron meg akarták szüntetni. »Nem kötelességem eltömi — irta az egyik iskolaigazgató, akihez a munkástornászok helyiségért fordultak —, hogy ugyanazokon a szereken, amelyeken este munkások tornásznak, reggel az iskolás gyermekek tornásszanak.*
Az illegális párt megerősödése később, 1926-ban lehetővé tette, hogy az SKO a legtöbb munkássportszerve-zetben kommunista frakciókat alakítson. Növekedett a munkássportolók aktivitása, a kommunista frakciók az e-gyes sportegyesületekben már tömegeket tudtak mozgósítani. Támogatták 1928-bán a Ganz-gyárf sztrájkolókat, részt vettek a Vörös Segély szervezőmunkájában, terjesz-
(Folytatása a 12. oldalon)
kmg did you work In the other place?**
"Sixty-flve years."
"Höw old are you?" -
•Tm 40."
♦'How could you work W ycars when you are only 40 years old?" "Overtimc."
5 yv
[,1- W- L.
■fit. ■i'.i
^
ifi
f
t
5''
i.
I;-
4 . f
' í
' ! , ff'
'■'^
n hm
■
$
11