10. OLDAL
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1055 OKTÓBER 27, CSÜTÖRTÖK
AZ ANYÁK ELNÖKE
(Folytatás a 9. oldalról) sokszáz fryermek jár, Vah-iiak közöttük kiválóan nevelt. .. és vannak természetesén gyengébben nevelt gyermekek. Elsősorban a mi kötelességünk, pedagógusoké, hog3^ ne\'elési tanácsokat adjunk a szülőknek. De vajon niiért né segíthetnének nékünk ebben a munkában azok a szülők, akik bebizonyították, hogy kiválóan értének a gyermekneveléshez? ők közvetlenül, gyakorlatban mutathatják be, jhogyah kell a gyermekkel bánni, hogyan kell kedvét felkelteni a munka, áttanulás iránt.
' Csongrádi-mama már szinte bizonyosra vette, hogy egyelőre mégmenekült. És éppen most, egészen váratlanul, a saját nevét hallotta:,.
' - Az iskolabizottság, az é-gész tantestület véleménye özérint Csongrádi Antalné elvtársnő érte el a legkiválóbb eredményt gyermeke nevelésében. Kisfiát példaként állithatjuk iskolánk minden növendéke elé. Mind tanulmányi . előmenetelben, mind magatartásban, a. közösségért végzett munkában kivívta nevelői, tanulótársai megbecsülését, elismerését, szeretetét. Kérdezzük hát
KÖNYVÁRJEGYZÉK
PetOfi összes költeményei . .HOO A4y összes költeményei .... 4.00
Arany János: Toidi .......^2.00
niyés Gyula: Puázták népe .. 1.50 myés Gyula válogatott versel 1J60 Móra Ferenc: Aranykoporsó.. 2.00 Jókai Mör: Ss mégis mozog
a föld.........^........3.00
Jókai Mór: Az arany ember. 1.50 Móricz Zsigrmond: Rokonok.. J60 Szabó Pál: Nyugtalan élet.. .60 Szabó Pál: Uj íöld, L n. kt. 3.00 Heltal Jenő: Kis királyok .. .6p Szóké. István: A magyarság
történelme ...........i.. .25
Szóké István': We are Cana-
dians ,',.................. J25
Sztálin: A szocializmus közgazdasági problémái a
Szovjetunióban .......... .25
öt magyar költő ........... JO
Csehov: Dráma a vadászaton.$0.40 E^t: Az utolsó határ ...... .25
Gárdonyi: Egri csillagok L
~ "n. ra. kötet............ .75
Karinthy: Nen- nekem köszöntek.................. Í5
Kittenberger: Vadászkalandok
Afrikában..................40
Leacock: Humoreszkek J25 Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül ..............30
Kaupassant: A szép flu L és U. kötet .60
Mikszáth: Akli Miklós...... .25
Mikszáth: UJ Zrlnylász .30
Nagy: A tanítvány.........30
Newerly: A puszták fia .... .25 Tersanszky: X>gendá & nyul-
meg az édesanyját, hogyan nevelte ? Mi a titka annak, hogy nehéz körülmények között^ apa nélkül, kenyérkereső munkája mellett is, 'ilyen kiváló gyermeket a-dott a társadalomnak?
Egy pillanatig csend volt, aztán mindenki tapsolni kezdett. "Gyöngédéö^* finör mah, ahogyan-a helyhez és alkalomhoz illett, melégeii, igaz szikből. És Csongrádi-, mama lángoló arccal állt fel a helyéről. A taps rögtön elcsendesedett. Mindenki ránézett. És Csongrádi-mama megszólalt:
— Azt kérdezik az elvtársak ... hogyan neveltem a fiamat?
— Igen — felelték többen is egyszerre*
— Azt gondolják az elvtársak — kérdezett újra Csongrádiné —^, hogy az én érdemem az, hogy ilyen jó fiam van?
Igen, azt gondoljuk — válaszolt élénken az igazgató. A többiek mosolyogtak, integettek.
—• Nem — mondta Csoiig-rádi-mama. —; Ez nem az én érdemem. Hogy is lenne ? Talán . • • ilyennek született!
Egy pillanatra nagy csend támadt. Csongrádi-mama egy kicsit meg is ijedt ettől a csendtől és elismételte makacsul: ~ Ilyennek született! És ekkor egyszerre csak mindenki nevetni kezdett: az igazgató, a szülők, tanárok, a tanító nénik.
Csongrádi-mama nagyon meglepődött és egy kicsit
.25 ,05
.V5
paprikásról .............. .25
Verne: Dél csillaga.........30
Vajda: Ab AA 338-aa esete .50 Mikszáth Káhnán: Szent P«-
ter esernyője. ............V)M
R. Stevenaoni A kincses
aziget ...................
Sz. Beljacv: A tizedUc planeU Ck>rkli: Caelkas. ^ bátor tolvaj ....................
M. Gorkij: A mester ...... M
Jtilcfl Verne: A francia -zázzló .15 Kafka Margit: Színek ás «v«k ^5 A rejtélyesen eltűnt Petőfi
nyomában................ -05
Idegen azavak szótára ...... JO
MegrendcUictö:
Magyar Irodalmi Társaság 214 Bevcrlcy St., • ' Torcnto 2B, Ont
mérges lett. Zavarát is elfelejtette.
— Nem hiszik? — kérdezte kissé harciasan.
— Hát pedífir elhihetik! — erősködött. —• Nekem sohasem volt időm arra, hogy neveljem a gyereket. Nekem mindig dolgoznom kellett. Ha este hazamegyek a gyárból, nekiállok mosni, főzni, takarítani, varrni. Mikor neveljem én a gyerekemet?
• • • •
Csend támadt, mindenki figyelmesen és gyöngéden nézett Csongrádi-mamára. És ő most már lendületesen
— Amíg kisebb volt, mindig azt akarta csinálni, amit én. pdaállt a ' mosóteknő mellé . . . Ha én felmostam a konyhát, akkor ő is. Sokszor . . . csaknem kihozott a sodromból. Mert nem a-kart szótfogadni. Egyszer... meg is ütöttem. Ezt nagyon megbántam, mert nem volt ez rosszaság tőle, csak én... Fáradt voltam, mérges, ideges. Hát hogyan lehet egy kicsi gyermektől azt kívánni, hogy értse meg . . . ö jót akart, segíteni akart nekem és akkor én . . . Mepn^ertem azért, mert jó volt, jó akart lenni! És akkor már többet sohasem Ütöttem meg, hanem inkább későbbre halasztottam a munkát és leültem a leckéje mellé. Néha majd leragadt a szemem az álmosságtól, de azért ott ültem én is, mert akkor neki is volt türelme. Vele tanultam, nekem sem ártott, én úgysem tanulhattam olyasfélét. '
Egy kicsit elérzékenyült, mc^rtörülte könnyes szemét^, majd igy folytatta:
CSŐSZLANYOK és zenészék a Kossuth B. Egylet niagara-faUsifiólijáiiak szüreti bál-ján, 1955 október 8-án, -
— Mert olyan könnyen rámondjuk. arra a szegény gyerekre, hogy rossz! Pedig , . . mit tudja ó azt? Még a felnőttek sem tudják mindig, egyiknek ez a rossz^ a másiknak a másik, ahogyan a szeszélye tartja. Mert anélkül nincsen, hogy az a gyerek valami rossz fát ne tegyen a tűzre. Az enyém is csak olyan, még manapság is , . , Előfordul bizony, hogy eljátsza az időt, mert mindig kitalálnak valamit. Egyszer azt, hogy ők most messzelátót csinálnak, máskor meg beleveszekedik valami könjrvbe, azt bújja. Minden kell annak, amit meglát, egyszer könyvkötőnek csap fel, máskor szerelőnek, aztán meg mindig csak gombozna vagy focizna késő estig. Hát rosszaság ez ? Dehogyis rosszaság! Csak arra kell vigyázni, túlságba ne vigye égiket se. Meg kell azt érteni, hogy ő igazában mindig csak jót, a legjobbat akarja. Én ezt már kitapasztaltam. És csak az én fiam volna ilyen? Csak ő született jónak? Dehogyis! A maguké is ilyennek született! Minden gyerek! Hova is jutnánk, ha a gyerekek nem születnének jónak!
Elhallgatott és megigazította szorosra fésült, őszülő haját, ha talán izgalmában egy kissé összeborzolódott volna.
— De magának — mondta szelíden az igazgató — sohasem volt ideje arra, hogy a gyermekét nevelje!
Nekem nem — erősítette ismét Csongrádiné és nagyon csodálkozott, hogy mindenki mosolyog körülötte.
Hát ezért . . . éppen e-
■4>
zért akarjuk mégis megválasztani magát az édesanyák elnökének! — mondta az igazgató és intett
Kinyílt az ajtó. Gyerekek jöttek be virágcsokrokkal. Csongrádi Anti hozta a legnagyobbat és egyenesen o-davitte az édesanyjának.
NIAGARA Fallson szépen sikerült a szüreti bál, amit jóelőre hirdettünk, előre készítettünk és szépítgettünk. Nem irok le éppen ^mindent részletesen a nagy sikerről, mert nem akarom, de meg nincs is jogom a Munkád kisajátítani. így sokkal jobb volna, ha a kedves olvasó is gondolna legalább annyit, amennyit én irok és talán akkor lenne egész a kép.
A színpadon kezdem,mert nem kis dolog itt, e fogadott hazánkban, hogy egy magyar zenekar várja a vendégeket, hogy e hagyományos szüreti mulatságon kiszolgálják • és híven visszatükrözzék elődeink szép emlékét.
Majd jöttek a csőszlányok Medgyesi bácsi vezetésével: Bittó B. Jean, Bajzát Juli, Simon M. Ann, Beaupit Ele-nor, Butka B. Jean, Terdik Viki, Balogh Irén, Wancha Sherly, Bittó Marion, Bárányi Donna, szinte tervszerűen, hogy megelőzzék a tolvajokat Medgyesi bácsi, mint tiszteletbeli bíró ezzel a szavakkal üdvözölte a vendégeket: y
— Kedves vendégek, magyar testvérek! Üdvözlöm ö-nöket a- Kossuth Betegse-gélyző Egylet n.-fallsi fiókja nevében e hag>''ományos szüreti mulatságunk alkalmából. Nagyon örülünk, hogy ilyen szép számban megjelentünk, így most a tolvajok emeljék meg a kalapot, a csőszlányok pedig álljanak a sarkukra és hadd szóljon a muzsika. ^
Aminek aztán meg is lett az eredménye, mert 2 óra leforgása alatt mindent >el-intéztekc; persze a bíróság nem mondta az ügyfeleknek, mint a régi Magyarországon mondták a jegyző és bíró urak, hogy várjon rám Kmn. Itt gyorsan ment min-mert közel $40.00-t szedtek össze a büntetésekből, do ehhez hozzájárult az
a nagyon szép szőlő is, amit Tóthialusi tagtársunk ajándékozott erre a célra 3 nagy kosárral, aíni ugy kellette magát, hogy , nem lehetett otthagnmí.
Közben jöttek a vendégek, voltak olyanok is, akik már későn érkeztek, de mégis részt akartalc venni o-lyan mulatságon, amelyet a magyarság nem tud elfeledni. Voltak vidékiek Wel-landról. Port Colborne-ból, St. Catharines-ből, még külországból (Amerika) is, a-kik mind jószándékkal jöttek oda.
Vártunk Torontóból is vendégeket, különösen a Munkás szerkesztőjét, Szőke Istvánt, de csak nem jöttek, mint az egyszeri kántor, akit násznagynak hívtak meg egy lakodalomba; de az legalább megüzente, hogy ha a köhögés elhagyja és a fájós fogát kihúzatja, a csizmáit felhúzhatja, akkor egészbiztos, hogy ott
Majd sor került a díjak kiosztására: a legnagyobb tolvaj Murin Miklós lett; a legügyesebb csőszlányok pedig: Simon Ann első dijat, Butka B. J. második dijat, Balogh Irén harmadik dijat ^ nyertek ~ de mind megelé-' gedetten távoztak.
Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik egy lépést is tettek ennek a bálnak a sikeréért, köszönet még azoknak is, akik egy jó szóval is hozzájárultak a behirdetéshez is. mert hát sokkal jobb is ilyen és ehhez hasonló dolgokat hirdetni, mint a hidegháborús politikát terjeszteni.
Elérkezett aztán a záróra, amit $256.60 forgalonamal. $144.98 kiadással és $116.42 tiszta maradvánnyal írhatunk a Bzép könyvbe; és aztán a, nagy dij kiosztása következett, amit egymás között osztottunk ki — a baráti szeretetet .