6. OLDAL
KANADAI MAGYAR MlÖ^íKAS
Í956DECEMBER 8. CSÜTÖRTÖK ^
v<.r>- í
k4
11
¥
■4
I
Ifi
mi
m
1922-őT Írtak. Balogh Janit, mint volt vö-röskatonát, az internálótáborból éppen aratás előtt néhány nappal eresztették el. De csak őt, Kis Gabrit még nem, mert azt vörösebb vörösnek tartották, ami igaz is volt. Az ügyesebb és »okosabb« emberek, értsd az »opportunisták«, sokszor becsapták a tábor minden hájjal megkent parancsnokait, akiknek az volt az elvük: a konokokat meg kell törni, a hajlékonyabbakat meg kell nevelni. Nos, a hajlékonyabbak bűnbánó arckifejezésekkel és. né-' mi apró hizelgésekkel régen megszabadultak a táborból, de'Kia Gabri még mindig ott ült mint konok, Balpgh Jani meg azért, mert olyan haljgatag bár jódolgu és kevés vizet zavar mintha konok volna. Aminthogy konok is ő a maga módján, mert sem a hajcsárokkal, sem a hizelgők-kel nem áll szóba, de a tábormunkákat minden hajszolás, és szidás nélkül jól megcsinálja. Mindig az elsők közt van a munkában, akár bele is szakadhatna a sOk á-merikázó között A tábor gazdasági hivatalának a \ezetője, Hajós .törzsőrmester már csak ezért is visszatartja. Neki is kellenek a jó dolgos emberek.
így maradtak Janiék á táborban egészen addig, amig a tábor meg nem ürült annyira, hogy már csak a legvörösebbek maradtak velük. De Fenyőházy tiszthelyettes ur, a tábor atyauristené következetes lévén a maga »pedagógiai« elveiben, még csak avval is »kitolást« csinált, hogy ezt ;a két »vörös betyár«-t, a Kist és a Baloghot, akik ugy összetartanak, hogy az már ma-, gában kész összeesküvés, elszakittatja egymástól ... A lassú elbocsátások során elereszti a Baloghot, a csendesebbiket, hogy annál jobban-egye a lug a nyakát a veszedelmesebbiknek. Hátha ezzel egy kis irigység és harag költözne beléjük, kész haszon, ha két vörös közt^ vagy a családjuk közt megromlik a barátság.
így került haza Balogh Jani a földi istenek szeszélyéből éppen aratás előtt az úres kamarára, de mégis a neki mindennél kedvesebb gyepsori kis ház hátulsó végébe, ahol Varga Julcsa a kislányával, Bö-zsikével és enyhén gömbölyödő testében egy másik kis ismeretlennel, oh de régen és de nagyon várja. '
Ügy esett a dolog az uj jövevénnyel, hogy Janiék a télen fát irtottiak az Eszter-házy herceg erdejében és karácsonyra megengedték nekik —- >kereszténv kurzus* volt — hogy a feleségük meglátogathatja őket, Julcsa akkor nagyon soványas volt, mint a bőtejü, jó gyereknevelő asszonyok a szoptatás után mindig lenni szoktak. Lánykori gömbölytíségei csak halvány körvonalaikat mutatták a kissé megbővült ruhákban, de Jani. aki 1919 tavasza óta, az esküvő utáni édes hónapok óta nem látta, elámult azon,.hogy mennyit változott a felesége és hogy ez a Julcsa ilyen soványan, ilyen légies vékonyan is milyen szép, milyen kedves, milyen felejthetetlenül kis-asszonyos — nem kisasszonyos! — tud lenni.
* De ez már egy másik történet volna.
A szabadulás és a viszontlátás öröme a -Gyepsoron is nagy öröm, nagyon nagy ö-rÖm, de közben este is vajn, reggel is van, ebédidő is van, valamit mindig enni kell,
• de jaj nagy itt a szegénység: se liszt, se zsír, se krumpli, sb krajcár. Aratás előtt is málékenyért rágnak, ami télen megjár éhség ellen is, változatosság okából is, de ilyenkor nyáron már nagyon-nagyon repedezett-száraz és nem ád erőt az embernek^
De ez még a kisebbik baj, hanem az az igazi gond, hogy Janinak nincs aratása, hogyan is lenne, amikor most jött haza. És-pedi|r olyan helyről,^ ahonnan nem adnak JÓ ajánlólevelet, A grófnál és a káptalannál ki \an adva,a szigorú parancs: egyetlen vöröst se szabad beereszteni az uradalom" határába, se cselédnek, se aratónak. Schlézinger talán nem vojna ilyen szigorú, különben is meghalt az Öreg, aki nagyobb kormánypárti volt, mint maga a gróf és Tibor or most a gazda, aki jó ember éa. Vázsonyt-párti, dc az meg nem mer a volt vőrdsöknek munkát adni, mert keresztény ' nemzeti rendszer van és a zsidó embor ne ftagyon ugráljon most, még ha ípldbirto^
Különben.is ők még szigorúbbak a volt vörösökkel szemben, mint az igazi urak.
Apjáék sém tudják most Janit maguk közé venni„ mert ők is száműzöttek, itthon még munkát semJi^apnak. Oda vannak most is messze, a Dunántúlon kubikolni, még aratásra se jönnek haza, mert úgyse kapnának itthon részesaratást egy kasza-csapásnyit se. A kubiknál nem tartják any-nyira számon,, hogy ki volt a vörös, csak most fogja be a száját.
Ámde azért jó az isten, mert nemcsak teremti az embereket, hanenr^alaisztja is. A Schlézinger egyik aratócsápatjában a leszerződött aratók közül hirtelen, repcevágás közben meghalt Kis Tóth István bácsi. Ahogy mondtáky gutaütést kapott. No, nem az ereiben nem férő vértől, mert sovány kis öregember volt, hanem inkább á szive mondta fel a szolgálatot, mert hatban év óta sokszor megdobogtatta már, nem a szerelem, nem a pápi prédikáció vagy a hazafias szónoklat, hanem az erején felül való munka: a kasza, a kapa, és a, váll ára vett buzászsák. Sose tartotta számon, hogy neki szívbaja van, mert a sziv-
- IRTA VI
bíij az olyan uri betegség, csak az urak meg a hivatalnokol^ a boltosok és a, mü-helytulajdonbsok szoktak szívbetegek lenni, a párasa legfeljebb belehal.
így történt aztán^ hogy Varga Sándor, sl. Julcsa bátyja azt a hirt hozta haza egy este a munkából, hogy Kis Tóth István bácsit halva hozták haza, pedig holnapután már megkezdődik az aratás.
Vargáné, aki mint jó édesanya, összes gyermekeinek a gondjaiból összegyűjti és hordja amit bir, vagy még többet is, mindjárt felébred: — Ejnye, te fiam, te Sándor, szólhatnál Sete Baloghnak -r a bandagazdának —- jő vóha oda Jánost, a Jul-csám urát beszerkeszteni. Most jött Jiaza,
. nincsen azoknak na ha- holnap mL kapna. — Hiszeíl ja es anyósa kegyé mert az egyik nyi sik nyáron meg 1
^ellenforradalom Ti gémek és gyerekeá sem, nemhogy lia( ■Varga Sanyi hS *ő ugyan nagyoni mulatott a lakoc a baj, nagyon es« ne. Jani sógor vör retné magát bajli ugy fért be, hogy j
(Befejező rész)
rjOLGOZón-épünk," pártunk előtt álló e-gyik legközvetlenebb feladat, hogy á második ötéves terv időszaka alatt győzelemre vigyük hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét. Az idei tapasztalatok felhasználásával 1956-báll további lépéseket kell tennünk'előre ezen az utoh. Jövő évi tervünk számol a mezőgazdaság szocialista átszervezésének további sikereivel, ezért a termelőszövetkezetek megerősítésére,* az újonnan alakult terinelőszövetkez etek megsegítésére nagy összegeket irányoz elő. Elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalmat, de az 'egyénileg gazdálkodó parasztságot is segitik a gépállomások* fejlesztésére fordított anyagi eszközök.
A mezőgazdaság szocialista szektorának erőteljesebb támogatásán kivül az állam segítséget hyujt a kisparcellákon dolgozó parasztoknak is, termelésük és ezzel jövedelmük további növeléséhez. A nehézipart — elsősorban a gépipart és vegyipart — már az 1956. évi terv alapján ugy fejlesztjük, hogy a többi közt a mezőgazdaságot egyre jobban elláthassa termelőeszközökkel, műtrágyával, növényvédőszerrel és e-gyéb ipari cikkekkel.
Jövő évi tervünk egyik-jellegzetes Vonásához tartozik, hogy a mezőgazdaságban a szocialista szektor fokozódó térhódítása mellett a termelés növelését is előirányozzuk. E kettős feladat együttes megvalósítása népünk javuló élelmiszerellátásának nélkülözhetetlen feltétele. Figyelembe véve az ezévi viszonylag jó termést, az előirt 3 százalékos termésnövekedés nagy e-rőfeszitést követel a mezőgazdaság dolgozóitól.
TÖVÖ ÉVI TERVÜNK döntő jellemzője, j hogy a Központi Vezetőség legutóbbi határozata alapján lényeges előrehaladást tegyünk az egész népgazdaság és elsősorban az ipar technikai bázisának fejlesztésében. Az ipar műszaki színvonala emelése érdekében az eddiginél sokkal célsze-
A NÉPI MAGYARORSZÁG KÉSZÜL MÁSODIK tfl
Á szdÉialíznis
a
— A »Szábad Nép« 19551
rübben kell felhasználnunk a meglevő be-rendezéseket, nagyobb gondot kell fordítanunk az uj technika alkalmazására. E célok megvalósitására fordítandó! anyagi eszközökből elsősorban a meglevő üzemek korszerűsítését fedezzük és csak olyan uj üzemek építését kezdjük meg, amelyek a műszaki fejlődés szempontjából a legfontosabbak. Ezért áldozunk nagy összegeket mindenek előtt a vegyipar fejlesztésére. Valamennyi iparág műszaki fejlődését a gépipar fejlettsége határozza meg. Épipen ezért 1956-ban a gépipar területén kell a legjelentősebb műszaki fejlesztési feladatokát megvalósítanunk. Műszaki fejlődésünk távlatainak biztosítása megköveteli azt is, hogy 1956-ban megtegyük az atomerő békés felhasználásának elsajátításához szükséges első lépéseket.
üzemeink termelési tartalékainak fokozódó kihasználásán kiviil csakis a műszaki fejlesztési program megvalósítása biztosithatja, hogy a jövő évi termelésnövekedésnek háromnegyed részét a termelékenység növelésének forrásából fedezzült, és a termékek önköltséjgét pedig három százalékkal csökkentsük. Ettől függ az is, hogy külkereskedelmünk mérlegét aktiwá tegyük, és igy az esedékes külföldi kötelezettségeinknek eleget tehessünk.
JÖVŐ ÉVI tervünk alapvonása a dolgozó nép jólétének további emelése. Pártunk és kormányunk nem Ígérget felelőtlenül béremelést, árleszállítást és a népjólétnek ugrásszerű növekedését, de megalapozott
tan, szilárdan épS lékenység növeki kentés^JillgtL, nálasaval valőátit letszinvonalának főbb követelmény,! nyunk gazdasáf szem előtt tart sitása biztosítja,: védelme a terme ütemével, a pí mezőgazdasági gyűtt növekedjétj kiskereskedelmi négy százalékkal; nél.
Külön kiemeli tervnek a laká iiyunk világosan! jelentőségét A! különösen a ví kérdéseinek. Vé megoldása nem le A lakáskérdés! érezhető lépést százalékkal nagyo re a célra az ei elsősorban a bu( helyzetén kivan il hatékonyabban s( 120 százalékkal fordítandó össií költségének csői konyhás lakások vei biztosithatjiiir
M
A parasztgazdáknaJk megvannak á'régi ■ * '^SSSS!!v^^^^^^^^^^^^^ ^ ......—-—----------
mdandd munkásaik* do ha egyik-másik oito IGY NtZETír lő Biidii|»«st 194S tavaszán a német fasiszta honiák i;^m. Ir^W^tWiébcn. D« *
ím mawdt a hábombaii, iHíIcnöttek a J^aifc. MíÉm,* « mw^m^ n^MuyU^SS csaUős PA^ÍáSc^^ ^.^l^^ht^^m