SzoUdaritás a pi-ketvonalon. Fönt: öshawal' aatö-munkás6k, balra: Mrájk6I6 aoél-muiikfis^ Wel-landr6I és Pert ~Bpbinsonjr61 á to^, rontöl Wir&^^ w ,Cablé gyár UE mankásáliiak pi> kétvonalán, akik okt. 18-a 6ta sztrájkolnak.
téáében megjegyzést tegyen rá.. Az évi jelentésében arra utalt, hogy Kanadában nuhd nagyobb nyugtalanság érezhető az ipar idegen ura4 íása miatt. S hozzáfüisté, hogy jogosaknak érzik maglikat tájékí^ódni arról; hogy az idegen tulajdonban lévő fiók-üzemelc milyen mértékben teszik kl Kanada gazdaságát. >Tudni akarják azt, hogy végeredménybe is, az anyavállalatok által diktált irányelvek ennek az országnak a legfőbb érdekeit szolgálják-e!«
A munkásság követelésé ^
A mult héten a Trades and Labor Congress és á Ca-nadián and Gatholic Confe-deration of Labor, az é\i szokásos feliratukban arra szőlitották a kormányt,hogy olyan .nemzeti politikát dolgozzon, ki, amellyel közvetlen, támogatást nyújtanak, kanádíu tőke közrémüködé-sévelj kánádái iparágak kifejlesztéséhek. Ezzel az a legfőbb céli mutatja ki a szakszervezetek ; felirata, anriák a biztosítása, hogy a hazai nyersanyagot kanadai muhlíásokkal dolgoztassák fel készárukká.
3 milliárd dollár a behozotal — Á kereskedelmi mérleg deficitje meghaladia a 700 millió dollárt
AZ EGYESÜLT Államok rekordmennyiségű ipari árucikkel és gépezettel árasztja el Kanadát, ugy hogy az év vé^ gére ennek,áz üzleti érteke messze meg fogja haladni a három milliárd dollárt. Ez a Kanadában használt teljes áru és fogyasztási mennyiségnek á 12 százaléka. .
Az országos statisztikai hivatal dec. 9-i jelentésié szerint ez év első tiz hónapjában Kanada 2 milliárd 860 millió dollár értékben importált az Egyésült Államokból ~- ami csaknem félmilliárd dollár emelkedés a mult év megfelelő időszakával szemben, s minden eddigit túlhaladott.
Ugyanakkor Kanada exportja az Egyesült Államokba messze mögötte marad az import összegének —• a deficit eléri a 718 millió dollárt, ami 200 millió dollárral magasabb, mint a mult év első 10 hónapjában volt.
Vas és acél
Az Egyesült Államókból olyan termékeket importálnak, amelyeket most is gyártanak, vagy lehetne gyártani Kanadában.
A statisztikai hivatal kimutatása szerint az importemelkedés legnagyobb tétele a vaa és vadárukban volt, melyek között a nehéz gépezetek Is szerepelnek. »Az utóbbi Időben történt importnövekedéshez jclentékc: jyen hozzájárultak az olyan áráclkkekj mint autó éa autóalkatrészek, gépek és, berendezések, valamint nyers-
vas és acél«, mutatja ki á hivatal jelentése. Ez év első;
kilenc hónapjában Kanada több mint egymilliárd liollár ertékü vasat és vasáí-ut importált.
Amerikai uralás
S. Smith oxonnáíi segélyf fürgét a -münkahélkíí lieknek
. Az ontáriói kormány és Ottawa kössön X egyezséget íílyán pénzsegély-alap rendszer mesfteremtéséré, amelyből a tél folyamán a munkanélküliekét fogják segélyezni ezt a; javaslatot terjesztette Stewart Smith a Lábor-Prpgréssziv Pár; ontáriói vezetője Leslie Frost ontáriói kormány elnök elé. Levelében sürjgrétte az elnököt a gyors cselekvésre és: figyelmeztette, hogj^ tíem-mi ok. miatt, ném lehet
Ez alátámasztja azt a tényt, amire egyes közgazdászok ma már rámutatnak — hogy mivel Kanada elmulasztotta a saját gépgyártó iparát kifejleszteni, ezáltal jutott Kanada gazdasága az amerikai dominálás alá.
Ellentétben azokkal a kész gyártmányokkal, amiket Kanada az Egyesült Államokból importál, Kanada exportja viszont főként nyersanyag vagy félkész áru - papirfa, nyersvas, mező-g^azdasági termék, fa- és ásványi termékek. A statisztikai hivatal adatai mutatják ki, hogy az amerikai import >teljesen vagy főrészt kész jnrártaiány.c Ezzel szemben Kanada exportjának kevesebb inint 50 százaléka megy át ugy oda, amit itt dolgoztak fel.
Ez a nag3miéretü alárendeltség az Egyesült Államoknak kiváltotta azt, hogy James Stewart, a Bank of Commcrco elnöke, évi jelen-
a
munkanélküli családokat hezhi hagjmi a télen, mint volt a mult esztendőben.
Smith megjegyezte levélében, hogy egy ilyén.lépéssé nem szükséges bezárni az ajtót az. előtt, hogy tovább szorítsák Ottawát a költségek nagyobb részének fede zéisére, majd hozzáfűzte :*>A munkanélküli séjgélyt teljesén Ottawának kellene fedeznie, vágy a tartományoknak njrujfcandó jelenlegi részesedését fel kellene emel nie.«
Azonnali pénzsegélyt kel kiutalni azoknak a munkanélkülieknek, akik nem jogosultak munkanélküli biz-tositásra, vagy,akik már kimerítették a biztosításukat
Smith elitélte a kormánynak azt a szemfényvesztő álláspontját, amely a ♦munkát segély helyette általános frázissál van eltakarva, ami lényegében nem más, mint hogy az ontáriói' kormány szabadulni akar a pénzsegély kiutalásától. Ezzel a se-gél3rt igyekeznek megtagadni \ munkanélküliektől, akik munkára \ámak.
Smith helyesli közmunkaprogram ^bevezetését, arai munkalehetőségeket nyitna meg, de ez i.z igéret nem lehet kifogás arra, hogy munkanélküliektől megtagadják a segélyt, akik csak várnak a megígért munkaalkalomra.
MUNKASSZÍlMiÉ
bízva tekintünk az uj esztendő EL£
IRTA: DUROVECZ ANDRÁS
TGY AZ ÜNNEPEK táján Tiagyományos szokás szerint .    békét, boldogságot, jólétet kivannak es^ásnak az^ emberek. Ez a hagyomány.azt fejeziki^ amire az emberiség századok óta áhitozik, hogy valóban békében, bő* ségben élhessen, s ezt az őszinte óhaját mindig az eljő--/vendő, üj esztendőben remélte megvalósulni. Az elmultakban bizony jcsak őszinte jókívánság, remélt várako-^ zása maradt ez az ^emberiségnek. Bár az agyábah, szi-. vében megérezte és"" megértette, hogy oktalan dolog az embernek ember által való -lemészárlása, mégis az el« mult századokon -át, nemzedékről nemzedékre számlál-; hatatlan milliók, férfiak, nők és gyermekek pusztultak el véres háborúkban, az azokat kísérő éhinségekben és dög-halálban^ akarata és érdeke ellenére.
De az ember, a természet legteljesebb teremtménye eljutott végre az értelemnek arra a szin\x)nalára, az emberi méltóság azon magaslatára, hogy az embercsinálta háborúval emberileg szálljon szembe és tudatosan, tettlegesen fellépve törje derékba a háború szörnyetegét.
Az emberi akarat e magasztos megnyilvánulását az elmúlt tíz esztendő eseményei cáfolhatatlanul bebizonyi-4;6tták: a második világháború véres iskolájában az emberiség^ döntő többsége megtanulta az érettségi leckét, s örök eszméjévé, élethivatásává tette, hogy: SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT! S ahogy a békeeszme bimbója az elmúlt tíz évén át egy világs^éles békemozgalommá virágzott ki^ 1955-beh már olyan gyümölcsöket termett, amelyeket má, mint a saját teremtményét mélységes hittel, szilárd önbizalommal élvezheti, reményteljesen tekinthet az elkövetkező esztendőbe, mint a tartós béke időszaka-; hak kezdete elé. De árról is mindjobban meggyőződik,' hogy a mégérlelt gyümölcsöt őriznie kell a romlástól, nehogy az eddigi háborúkon köveire hízott tőkés pénzeszsákok, az ujabb háborús profitokra éhes háborús férgek befúrhassák magukat az egészséges gyümölcsbe.
A békemozgalom lett az egész világot, benne minden országot, minden társadalmi réteget, világi és vallási felfogást átfogó világhatalom. De ebben is mindenütt a döntő erő, a béke bástyájának legszilárdabb pillére a munkásosztály és annak is az élenjáró rétege, a szer-"V!ezett niünkásság. A munkásosztály a mai társadalom legelőrehaladottahb része, a történelem az ő kezébe tette Jé a társadalom vezetésének a feladatát, s a történelmi hivatása az uj társadalom uralkodó osztálya lenni, a legközvetlenebb szövetségesével, a dolgozó földművelő néppel.
A munkásosztályt a társadalom fejlődése folytán kialakult osztályhelyzete juttatta erre a történelmi szerepre ; az osztálytársadalom szabta ki rá az osztályharc szakadatlan feladatát, hogy a munkájáért, kenyeréért, a puszta létezéséért, az életbiztonságáért soha meg nem szűnő harcot kell folytatnia. A jobb anyagi életét, a szociális és kulturális előrehaladását ugy a múltban, mint ma, minden köriilmények között, csak a folytonos, szívós harcával volt és képes ma is biztosítani. S ez százszázalékbán vonatkozik Észak-Amerika munkásosztályára iSf ahol pedíp: a burzsoá eszmei agymérgezés és a burzsoázia lakájaiként szereplő >munkásvezetök« osz-tályegyüttmüködést hirdető, féker politikája minden e-rejével igyekszik ezt a másíthatatlan tényt munkásosztállyal elfeledtetni.
• Az 1955-ös esztendőben a munkásosztály hatalmas előnyomulásokat tett világszerte minden fronton. A világ szocialista táborának országaiban a munkásosztály élenjáró vezetésével építik bámulatos sikerekkel az iij, magasabbrendü szocialista társadalmat, a válságoktól, munkanélküliségtől mentes, a végérvényesen megalapozott létbiztonságot, magas kultúrát, békét jelentő szabad életet. A kapitalista, a még gyarmati és félgyarmati országok munkásosztályai is mérföldes léptekkel jutottak előre. De nemcsak a kenyérharcban arattak szá-motte\ő győzelmeket, hanem mint az ázsiai és afrikai országokban látjuk, magasra emelték a nemzeti önállóság, az állami függetlenség zászlaját is, amelyre a béke cs testvériség jelszava is fel van írva. A nyugati világ munkásosztályának soraiban mind ujabb és ujabb példája nyilvánul meg a belső munkásegységnek és a nemzetközi szolidaritás eszméjének.
Az Egyesült Államokban és Kanadában a munkásosztály harcának történelmi fordulópontját jelzi a szakszervezeti mozgalom egyesülése. A jobboldali vezetők minden mellékes szándéka ellenére is, a történelem hívó szava, a munkásosztály lét- és jövőjének a kérdése hozta létre a szervezett munkásság egységének a tényét.
Kanada két fő szakszervezeti mozgalmának az 1956 áprilisában esedékes egyesítő konvenciója is az elmúlt é-vek harcaínak a koronája lesz, s az egységes zászlajukon már ott látjuk felírva a nagy nemzeti eszméket ía: Kanada nemzeti függetlenségét, a békét — a dolgozók Kanadájának a kilátásait.
A munkásság erejébe vetett hittel, az ujabb győzelmeinek és sikereinek a tudatában, bízva tekintünk az 1956rOS uj esztendő elél