KANADAI MAUYAK
MU
CANADlANíllANGUAGEiPRESS
Publisfieo s^eeHly oy lűe Canadian Hungárián Publiahlng Asaociatlon. Proprietors. 44 Stafford St. Torontó 3, Ont Szerkeszti: Schaeffer R. Adáro
ügyvezető: Medgvesi Sandor Meftjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ár;
Kanadába évi $'i.Oü.félövre $3.50.37. Egyesült Államokba és óhazába $8.00
Minden levelet, csritket és m«ney ordert kUldjUk: Kanadái Magyar Munkás. 44 Stafford Street, Toronto 3. Ont.. Canada.
'        * Telefonszám: EMplre 4-60W .....
Levélben küldött pénzekért felelősségét nem váUalunk. '
Printed by EVeready Prlnters. Limited. Toronto. Ont
Senfre emlékezt^^^   az USA-t
MINDÉN ellenkező hiresástelés - ellenére az 1954. évi Genfi Egyezmény tisztéletben tartását■ követéli ázEjgyesült Állar moktól a dél-vietnámi Nemz^^^^^
Vietnam és Kiná is. - -'./~:-\'\:
Hamisnak nyilvánította az észak-vietnami és á kínai korinány á '^Le Nóuvél Observateür" hévti befolyásos lap azon véleményét, hogy megfelelő eljárással meg lehetne nyerni a Felszabadító Frontot,. Észak-Vietnamot és Kínát arra, hogy az amerikaiak kivonulása nélkül tárgyalásokba bocsátkozzanak az amerikai imperializmussál. "
Cáfolták azt. a híresztelést is, amely André Malraux francia áliairiminiszter kínai látogatása kapcsán terjedt el a nyugati világban, hogy lemondana Kína Dél-Vietnamról, ha helyet kapna az ENSz Biztonsági Tanácsában. Teljes mértékben alaptalannak minősítette a kínai sajtó ezt a hírt és kijelentette, hogy "Kína szilárdan ellenzi az Egyesült Államok vietnami beavatkozását.
Korábban Brockway angol főúr (lord) terjesztette moszkvai látogatás után azt á hirt, hogy. Észak-Vietnam ihár nem követeli az amerikaiak kivonulását béketárgyalások előfeltételéül.
"Lord Brockway értelmetlenséget beszél. Hanoi állásfoglalása változatlanul az marad, hogy az Egyesült Államoknak ki kell mennie Dél-Vietnamból," válaszolt a hanoi kormány moszkvai nagykövetségének nyilatkozata Brockway önámtására, és leszögezte, hogy "Dél-Vietnam törvényes képviselője a Nemzeti Felszabadító Front". ' Csalódva látja Johnson, hogy a februárban megindított észak-vietnami bombázásai a .^tábornoki kar minden ^jóslar tának ellenére sem hozta meg a várt eredményt, nem rogyott térdre sem Dél-, sem Észak-Vietnam.
A Pearson-kormány magatartását tükröző liberális saj" tó felháborodva agitál Észak-Vietnam és Kína ellen, mivel a kanadai kormáiiy igen szeretné Johnsonékat levenni a dél-viethami horogról, mert ha ez nem fog sikerülni, Johnson kényszeríteni fogja a kanadai kormányt, hogy adjon katonai segítséget.
Az állami statisztikai hivatal (DBS) jelentése szerint ez év első négyedében megnégyszereződött az á fegjrver- és lőszermennyiség, amelyet Kanada külföldi államok rendelésére szállított. Egy másik jelentés arról számolt be, hogy Kanada amerikai gyártmányú F-5 jelzésű repülőgépeinek eigy raja Vietnamban "harci tapasztalatok megszerzése céljából-teljesit szolgálatot,*Vs az ottawai hadügyminisztérium kíváncsian \-arja az eredményt.
Röviddel ezelőtt vette a kanadai kormány áz F—5 repülőgépéket az Egyesült Államoktól azzal, hogy ha beválnak, sokkal többet fog rendelni belőlük.
Megbízható forrásból jövő hír szerint azért' igyekszik Pearson~a választásokat mielőbb lebonyolítani, hogy szükség esetén fegyveres segítséget xijnijthassonJohnsonnak Vietnamban. ~
P^árson^elszállásolta az amerikai nukleáris rakétáit Kanadában, noha ezt a lakosság nagy része ellenezte. Nem lehet kétséges, hogy Pearson a lakosság nagy részének ellenzését figyelmen kívül hagyva katonai segítséget fog nyújtani Johnsonnak Vietnamban egy éven belül. •
Pearson, ákí mindenkor alázatos tisztelettel hallgatja meg Johnsont. minden kétséget kizárólag hajlandó lesz Ka-hadát háborúba kevel-ni az amerikai imperializmus kielégí-ítése céljából.
Egy országos szakszervezeti vezető, Sádney Thompson . (International Woodworkers- of America) szerint biztosra vehető, hogy végső kétségbeesése-esetén nukleáris támadásra fog vetemedni Johnson Vietnamban, mely. esetben Kína és a Szovjetunió Vietnam védelmében hasonló feg3rvereket használna..
"Ezért nincs semmi keresni\alója az Elgyesült Államoknak Vietnamban", mondotta Thompson és felszólította a szakszervezeti mozgalmat,.követelje a vietnami háború tár-galások utján való megszüntetését. -
Dr, Hans J. MorgenthaU professzor, az amerikai kormány volt külügyi tanácsosa a következőképpen nyilatkozott:
"Ha Kínát katonai eszközökkel akarjuk kordában tartani. akTcor katonailag kel megtámadnunk, de akkor már nem lesz szép kis légi háborúnk, hanem szárazföldi, amelyben milliók fognak meghalni. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor politikánk megváltoztatásával kell tárgyalnunk Kínával."
ÉVENTE 30,000.000 EMEER HAL MEG ÉHEN
ff
ZOK
ILENCS?ÁZ évvel ezelőtt Al Asuli a *^ nagy' mohamedán orvos - tudományos munkájában csoportokra osztotta a betegségekét: gazdagok betegségeire és szegények betegségeire. A gazdagok, betegségei változtak a kórokkal, de a szegények betegségei változatlanok maradtak. A nagy tudós a szegények betegségeit egy név a-latt — éhség     emlegette. .
Szinte hihetetlenül hangzik az .az igazság, hogy az emberiség Jíétharmada éhe-; sen tér,aludni. Ugyahcsak igaz az is, Hogy évente 30,000.000 ember hal-még eheriv
Ázsiában, Afrikában és Dél^merikábah milliók indulnak éyíéntévándortó ség, szárazság: vagy; árviz okoztaí^áy-ömóí" miatt. Sokán méghajiíák hiielőtt^Jélhóz ér4 nénék. Ilyen éhség okozta hépvámitori^^ beszél az utolsó két évtized történeté, sjáz eseményekbői most kettőt említek;VÍ946Í^ 48-ban Indiában 12,000.000 ember; Brazíliában 195l---53-ban 25,000.000 éinber indult el az éhség yáiidorutjánv      í   ■ •
Áz emberiség kétharmada koi^ó gyomorral él. Nem is sok év múlva" kétszer anhjá ember fog élni Földünkön, mint ma. Miből élnék majd meg?
A f ycBrmcifösitás
A történelem tanúsága szerint hátalmás nyugati országok ^armatai voltakjazok'az országok, ahol éhség pusztította 4z embereket vagy pusztítja még ma is. Az éhező gyarmati népek kárára épültek fel a gyarmatosító államok iparai, az éhező gyarmati népek kifosztása révén emelkedett a gyarmatosító államok lakosságának, életszínvonala.
A.Z anyaországok részéré a gyarmatok voltak á nyersanyagok lelőhelyei, emberi munkaérőtártaiékai. Az anyaországok á gyarmatokát á végletekig kizsákmányolták. A szerencsétlen gyarmati országok nem fejlődhettek. Iparuk és mezőgazdaságuk ma is elmaradottá
Azok á népek, ánielyek megszabadultak a gyarmati bilincsektől, úgyszólván senúhi-ből kell, hogy felépítsék kifosztott hazájuk gazdaságát. Nincs iparuk, nincsenek mezőgazdasági gépeik. Primitív eszközökkei dolgoznák. Vegyipáij hiányában mütrá^á-juk nincs. A világ műtrágyájából Ázsia csak lO^c-ot kap. A termőföldek■ kihasználása ilyenformán lehetetlen. Vegyszerek nélkül nenii védektóhetnek a rovarok ellen, melyei? a termés jelentős részét elpusztítják.
A statisztikai kimutatások alapján 1959-ben a \ilág gabonaterméséből egymilliárd tonnát pusztítottak el a kártevő rovarok, aihit a félhalmozott gabonából 100,000.000 tonna követett. Ez á mennyiség 800 grammos adagok mellett 350 millió éníbernek lett'volna elég egy éyre. ^ . .
Számok besíéláek::^r^^
^ Az elmaradott országok népéinek élete tulajdonképpen állandó harc a minimális eleiemért, az életbenmarádásért. • __Az .Egyesült Nemzetek Szervezetének Mezőgazdasági Bizottsága szerint 1962—-63-ban á mezőgazdasági termelés vHágmé-retekben 3%-kal növekedett, vagyis alig tobb mint a vilag lakosságának növekedése, amr2% volt. A termelés legnagyobb növekedését a fejlett országokban érték el. Nyugat-Európában a termelés 3%-kal. Észak-Amerikában 2%-kal növekedett. 1962-ben az Egyesült Államok és Kanada búzakészlete 46,OOQ.00O tonnára emelkedett, amely több mint 1 évi hozam. Ennek a feleslegnek a raktározása jelentős nehézségeket okozott. Ugyancsak jelentős probléma a tultáplálkozás, az általános elhízás, amely ma már több betegségnek okozója. Az Egyesült Államokban á Kanadában egy lakosra napi 65 gramm állati fehérje fogyasztása jut. Ez Indiában csupán 6 gramm, Ceylonban 9 és Peruban 13 gramm..
Eg:gdejüleg ez a gyermekhalandóság fő oka. Ezekben az országokban még ma is
350.000 gyermek pusztul el 4 éves korig. Eigy^zéi^en éhen halnák,
H
Hogyan, milyen módón lehetne segíteni iaz emberiség éhező kétharmadán? Gyakran halljuk azt az érvet, hogy az éhínségben szenvedő országok nyomorának fő oka a lakosság nagy mérétü. hö^^kedése. Hal-i lunk olyan jav3álátokat, ? hogy az ilyén országok életslziuvönálát a s kentésével kellene -emelni. Ez is lehetne t egy.mód, de nem az egyedüli. Különben az .érdékeit orézágök,vezetői meg akarják már — kevés sikerrel — valósítani.
Ha az élelmiszertermelés elérte volna ie-hetőségei felső határát, akkor valóban a népszaporulat cspkkéiitésé volna az égye^ düli mód. Igenám; de ézideig még óriási tartalékaink vannak, hogy az élelmiszertermelést á mai szint többszörösére tudjuk emelni: Az egész világon hétszeresére lehetne emeíhi a termelő területeket. Hogy egy példát említsek: Mexikóban alig 10 év ; alatt a haladó termelési módszerek bevezetésével, á ihoderh technika és tudomány : felhasználásával kétszeresére emelték a ' héktárhózamokát. Vágy, hogy egy összehasonlítást tegyek: Japánban és Olaszországban á rizs héktárhozama négyszeresé annak, amit az indiai paraszt elér, A tejtermelés Izraelban és HoHandiában tízszer magasább-mint a többi ázsiai és afrikai or-; szagban. Az észak-amerikai mezőgazdasági munkás (farmer) termelékenysége tobo mint másfélszer nagyobb mint az angolé es 23-szor nagyobb mint az indiai paraszté.
Az iparosítást^ gyakran áz életsziiívonal egyetlen lehetőségének tartják. Elfelejtó azonban, hogy áz iparosítás feltételez bizonyos élétstandárdót. és elegeiidő munkabíró, fejlett anutikaérőt:: Vagyis először a lakosság erőlétét kell ezekben' az országokban felemelni megfelelő táplálkozással ahhoz, hogy az iparosítás eredményes legyen. Itt láthatjuk tehát: a lakosság gyors növekedése, a mezőgazdaság nyomorúságos, primitív hélyz;éte nehézségeket állit e feia; dat megoldása elé. Elsődleges tennivaló volna tehát a mezőgazdaság fejlesztése, korszerűsítése, a tudomány és technika ai-kálmazásával. Egyszóval a népek taplata-
A horiii«idil( betegség
Ha éz a nagy orvostudós, AI Asuli m élne, égy ujabb betegséget neyezne^m^ mely egyformán a gázdajgök és szegényei
betegsége: az atomveszély. , Az atomveszély, az őrült fegyverkez^
verseny azonban Földünk számára p«": csak halálos veszélyt jelént, hanem, fe^f a gazdasági haladást, legfőbb akadálya a» éhezés megszüntetésének.
Ha az éhség elleni harcban felhas??^! nánk azokat az óriási anyagi eszközölj amelyeket évente a fegyverkezesre to^ tanak a "modem népek", akkor az énsei hamar megszűnhetne.