1950 UmCWS 29, C^ÜTdETdK
KANADAI MAOYAE UmUM
TÉJMBER PÉLDAJA^^:
vELI
*o«y igyi érték azi követei
< a rabi •édaütöd •gy a további] erős oélji
51 rendéltl plezték,) t
>k.álápji an. »A ( ult ázoQi iul Kí a
) lOVí
elszéledt! > smíndC cimélt' ist élt yi edves gőt. A
•ára. erke»lesi iiie^ii4ok4^1á«^ szolgált A Sdols^djélsu la^^^^s^^ s tdrdkök ebben mpjáink t»bWímk m'kía^lkiSixéf
tai, akik békefizerM népek leig&záMém, Ji^tstia ^ « « Jilj»jd WÉSW
madásaikat bai^onld érveiéül igr«kezii«l£ a MlTSTf^jiSt^^
»igazo]iiÍ€. í ^ ' ; - ta, válaÉszaiial£ 1^
A rablőbadjáratok badtzsákmácyát — fora^á^abb és
embert^ állatot é$ mnáen egyéb pém/zé ;azá!Qáia) « « v
tehetőt évente ine&sméteh, n^^ásim megétfát^ámy\émB.Mém^aU&skmE^m'
vásárokon, a törőlc állam vezetdínelE je- és nyúmmmágimm^
lenlétébén árusították kL A baszon dtode á milyen km és Tofó Mte^ biogy
szultánt, a többi a hadjáratok részve^S^ f&iéket felésé^ktSK gyemiékekét^^^s^
- , ... ^ « , . , 7 . « . ,------- illette. Ezer és ezer magyar; szeil^y xvxmáo^ iktol elfizakJtanalry ;fívérekd^ s láovére^
Jk irtózását a jwkal ívi^
rüket hadizsák- fét,^ c^^^ rabszolgának a tördk és velencei gályák* felnőtt^ cr«s fér£bkat és asszonyokat 30
dukátnál (vielencel a-
;-Jráb6agra'f tasíi^^
Azért hitték el, ték s aztán elraboltók javaikáMt és család-
illette; amellett nyákig, merülve, egyetletí tűzhelyet sem rossizabb soisra. Szótanuk megrázóan ir-
legtámadottakat hagytak a hitetlenség házábaá; hanem ták le á vásárok bárbáz^ kegyetlenségét. A
lokat készit elő. mindnyáját elDüsztitptták.€ Jtfásutt^^ ezt ir- harmincas évek derekán; Bagiizai János
»szent harc«> a ja: * Olyan országba mentek, ahová jelentésében olvashatjuk á következőket:
izultáni világurá^ a bégek és vezérekJcözül még eigy^^s
íztésének ideoló- pott bé s ameljrhek gx^
^ a sz^nt harc porát és
nyegét ismét tö- nem hallották a^^ . o-
nezhetjük a lég* Ivóa xo^
dsereg rablőkar m . leszag-ba . . . óhas- gáttákí a-zsákmány kertiének v^ A ádé ,Mohácsna- gaz hitványokat leöldösték, ^^fí s leá-a könyörületet nyaikat. pedig foglyul ejtették -—^a habkiáradt folyaín, leányokhoz hasonló, tiszta4zivü; fehér tes-
» ... hazatérvén zsákmánjrukkal a győz-, tésék, a ssSultán egy alkalmas nyilt térsé-
gen. összehívj övéi so színéről, népes és gazdag területekét e-
mutassa dicsőségét, s a város összes ke- "^^"Xílsr^ i^SífJrJfr T
ponta. iiM5gti5rt»'itnelí. A^ ncndt évben Bflbi* gyararszagofiy most Hmualfoldmit máskor az albánoknál^ bolgánéknáV gSr5gok« nél . . « ' ^ ^
Az évről, évre kiújuló rablóháboruk viruló falvakat, városokat töröltek el a föld
vérfd
moszok tartomá-|at felgyújtott^ e-fölvert por s a kék ég boltoza-
gész jországrészeket tettek lakatlanná. A . termelőerők rendszeres elpusztításával megállították, visszavetették a megtáma* dótt országok fejlődését. De a továbbfejlődés lehetőségei a már meghóditött, te- . hát hadszintérnek • nem számítható területeken sém álltak hel3n:«. Mindén idegen hódítás akadályózza, lelassítja a leigázott nép továbbfejlődését. A török hódítás fokozott mértékben eredményezte ezt. Nemcsak azért, mért a török hadaké íélvonulás közben, »sáját« területeiket sem kináélték,
iiicezer
tésztény lakóinak; a görögöknek meg a mieinknek, kik parancsára ott voltak, valamint a tatár fejedelem és sok keleti or-ssság követeinek jelenlétében elrendelte; bogy a foglyokat a préda rendje szerint osszák szét. Elővezették előbb a nagyurá-tü^^iragyogóaréu, fénylő hájn a többi
amilyeneket kéz még nem érintett, szem számtalanokat, lovastul-fégyverestül^ a néni látott s amilyenek bármily^Are fogságba estek, majd— mondani is
<ísók vol#nak.« A török; Idfőnikas t embertelen >— sok szekeret, tele á megöl-
országban, ho^ vényes szótirágos előadásából is világosan tekfejeiveL Murád szultán, hogy az. ott-^. ^öd töltötte^^^^^k^^ hográ s^ent haitcj^^méj^^ lévő keresztényeket még:jobban megaláz-
-anyókát Icoldos- a rendszeres rablás es gyilkolás palástolá- za és megrémítse, vagy Csak hogy kegyet- ^ ^ török földesúr egyaróht kíméletlen,
kizsaroló adópolitikát folytatott a méghó-■ ditott területek legtöbbjén. A szpáhik rab-iógazdálkodása behatolt a parasztgazdaság magyábá, á jobbágy életének, családja életének, gazdaságának fenntartásához, termelőészközei pótlásához szükséges termékébe is; számtalan parasztot kényszeritett arra, hogy lakóhelyét elhagyva, félnomád állattenyésztésre térjen át. A megmaradtakat az állami adók szipolyozták ki, melyeket a szultáni tisztviselők a maguk hasznára, óriási mennyiségben és teljesen kiszámíthatatlan időközökben toldottak meg a legkülönbözőbb járulékokkal. Súlyosbította mindezt a nem-moharae- ; dán lakosság mérhetetlen lenézettsége,tel-' jes jogi kisz olgáltatottsága, így többek ' közt már az is, hogy puszta életéért türel-ITT JÖTT BE a repülőgép ... Nagyapa n^ díjként kellett adot fizetnie. A török-mesél.a^kis unpkának, aki két éwel a há- hódításra is teljes mértékben ráillenek boni után született. Marx szavai, melyeket a tatár igáról mpn-
~" \ dott: »nemcsak nyomasztó teher, faaiiem szörnyű pusztításokat. sértő is volt; a lelkét szikkasztotta, ki an- '
Aljékés tiszta kis lakásban Mező San- » népnek, mely áldozatául csetta. ;
dor feláll a kényelmes fotelból, az ablakhoz sétál, vizsgálódik, egyre csak csóválja a fejét:
— Jttc jöhetett be a gép! — Aztán búcsúzóul még hozzáteszi:—- Egész életemben azon leszek, hogy hasonló esetek többé né ismétlődhessenek még.
l-es
laz
1956 FEBRUÁR: Az újjáépült ház. A nyil a becsapódás helyét mutatja.
KAS* TAMÁS
sz
lunkások, keres-^ ijasok»Jísiparosok vegye-
jmeletjMszomszédos laká-lyekeíjwpülőgép hangár-
kásban fiuk, MezŐ Sándor az ő családjával.
Mező Sándorokhoz kopogtatunk be. Mosolygós háziasszony tessékel beljebb á szobába, ahol barátságos, ízlésesen berendezett lakás fogad.
—; Nem itt laktunk az ostrom előtt és alatt, — magyarázza Mezoné. Laká-sunk akkor még a .város másik részében — M<»erenc nyugdíjas volt. Férjem egyszerű munkás volt, ez a jével^B^elletttik lévő la- \árosrész pedig közismerten a dusgazda-
* gok negyede volt 1945 előtt. Amikor új-
jáépült a ház, mi is csak akkor költöztünk ide. Azóta született Zsuzsika is.
Mező Sándor az egyik kisebb budapesti nyomda vezetője, 1945 előtt maga is nyomdász volt. Nyugodt, magabiztos, kiegyensúlyozott ember.
— Amikor-munkámból hazajövök, legnagyobb örömömet afiban lelem, hakedves otthonomban családoínmal* tölthetem a szabadidőmét -r- mondja beszélgetésünk során.^^—
Közben előkerül a régi fénykép, tiéz-ztik-nézzük a háborús képet^ idézzük a
VTEDGYES — 1952 őszén 51 dolgozó pa-raszt megalakította a rajon zöldségtermesztő csoportját. Azóta a város határában, a Nagyküküllő mentén minden évben több mint 14 hektáron foljdk nagyüzemi zöldségtermesztés. ^ * * *
Tk^-AROSVÁSARHELY — A Simó Géza bútorgyárban*két komoly siker született az uj esztendőben: az üzem dolgozói januári termelési tervükét három nappal a határidő előtt befejezték, s február folyamán megkezdték a »Transilvahia« típusú bútorok gyártását.
■pORSZÉlí^— A bánya pártalapszérveze-*^ tének kezdeményezésére megkezdték Ivan Golovin szovjet vájár módszerének alkalmazását. A bányászok már az első napon 7000 kiló szénnel termeltek többet, mint az előző napon.
T>aAGYVARAD — Férfi és nŐi szövet-anyag kiállítást rendezlek. A kiállítás-, nak már az elsŐ napokban többezer látogatója volt s az első napi eladás jóval felülmulta a várakozást.
l?t)LOZSVAR — A tartományban S7.000 *^-városi:és falusi laJcásban használják fűtésre a földgázt. A földgázhálózatot ta-A SZÜLOKremélOc é« bíznak abbi^ bogy valy 52 kilométerrel bővítették, a gázfü-, ő már sohasem fog iwaonlókat megélni. tést ujabb 8500 házba vezették be.
